Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-03-10 / 10. szám
6 UJ BUDAPEST 1934 március lö GAZDASÁGI ÍIET A „6-os Budapest“ A fővárosnak semmi köze a kötvényeiben kifejlődött nag-y tőzsdei spekulációhoz _ Lamotte, ^zemetliy és lleményi-§chneller berlini tárgyalásai transzfer-pénztárába befizeti. A mi véleményünk szerint a fővárosi köl-A Szent Imre herceg-uti aluljáró gromémája Eiftészonei a terve« - méltányos egyezség a iiisegehre .— Az Uj Budapest tudósitójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy a Szent Imre herceg-ut és környékének lakói mozgalmat indítottak az aluljáró kiszélesítése érdekében. A helyzet ugyanis az. hogy egy nyílású, alig néhány méter széles aluljáró választja; el a Szent Imre herceg-utnak a Horthy Miklós-körtér felé eső részét a Csend-utca felé eső részétől, az aluljárón teljes egészében kitölti az egyvágányú villamospálya, ugyannyira, hogy a kocsiközlekedés az aluljáróban a szó szoros értelmében életveszélyes. Az aluljáró kiszélesítése üdvében most újból tárgyalások indultak meg a főváros, a Beszkárt és a MÁV igazgatóságéi között. Ezekről a tárgyalásokról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — A főváros jól tudja, hogy a Gellérthegy déli lejtőjén lakó közönség egyik legsürgősebb kívánsága az aluljáró kiszélesítése. A főváros, hogy az egyre nagyobb számmal jelentkező sürgetéseknek eleget tegyen, elkészítette az aluljáró kiszélesítésének a terveit, ütés csatornaépítési szempontból, az Államvasutak ienzo-ató^ága pedig az uj vasúti hid terveit készítette el. A tervek szerint 35 méter széles lenne az uj aluljáró, a háromnyilásu hid alatt közérten a villamossínek lennének lefektetve, kétoldalt pedig a Szent Imre herceg-ut két szelvénye haladna, amelyek közül a Budaörsi-ut felé eső már teljesen ki van építve. — Most már kizárólag pénzügyi szempontból kell letárgyalni a kérdést és azután rögtön hozzá lehet kezdeni az aluljáró kiszélesítéséhez. Az uj aluljáró megépítése már az év nyarán megkezdődik ^ amennyiben a költségek viselését illetően méltányos megállapodás jön létre a főváros. az Államvasutak és a Beszkárt között. Az aluljáró kiszélesítésére azért van szükség, mert a Boráros-téri hid megnyitása kapcsán a Szent Imre herceg-ut lesz az uj XI. kerület közlekedésének egyik fő útvonala, már pedig most a helyzet az, hogy a szűk és évtizedek óta kicsinek bizonyult aluljáró miatt valósággal zsákutcában végződik a Szent Imre herceg-utja. Bérleszállitás az egész vonalon Nem bírják a vendéglősök a íőváros magas béreit — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági tanács csütörtöki ülésén három fővárosi bérlő bérleszállitási kérelmét tárgyalta le. Szüts József, a népligeti nagyvendeglo bérlője azt kérte, hogy a szerződésben megállapított hatezer pengő bér mi n iműm négyezer pengőre csökkentessék, továbbá, hogy az elmúlt év folyamán felmerült kétezer pengős bérhátralékát március 1-től kezdődően havi részletekben törleszthesse. A bérlő kérelmének indokolására felhozta, hogy a vendéglő forgalma 1928-ban 80 ezer pengő, 33-ban pedig mindössze 25 ezer pengő volt, a forgalom csökkenése tehát a bérlet kezdő időpontja óta 65 százalék. A polgármester előterjesztését a tanács olyképpen fogadta el, hogy Szüts március elsejétől kezdve hat hónapon át köteles a kétezer pengő bér hátralékát havi egyenlő részletekben megfizetni. Ugyancsak leengedte a törvényhatósági tanács a III. kerületi Keresztény Társaskör kérelmére a Korona tér 2. számú épület, az úgynevezett óbudai Vigadó bérét is. Itt aránylag kevés a csökkentés, 4800 pengő helyett évi 4000 pengőt űzet a folyó év januárjától kezdődően a társaskör. üzv. Fekete Vincéné, a kőbányai Sirkert-utca 31. szám alatti menedékház és vendéglő bérlőjének azt a kérelmét, hogy bérét leszállítsák, olyképpen teljesítette a törvényhatósági tanács, hogy az évi 8700 pengő bért február hó elsejétől kezdődően 3000 pengőre mérsékelte. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Általános feltűnést kelt a tőzsdén a fixkamatozásu értékek piacán az a nagy hossz, amely az 1927-es fővárosi kötvényben az úgynevezett „6-os Budapest“-ben hetek óta tart. Az áremelkedés ebben a papirosban két hónap alatt meghaladja a 75 százalékot: a legutolsó árfolyam 48 százalék, szemben a január elején érvényben volt 27 százalékos árfolyammal. Mivel közgazdasági körökben bizonyos következtetéseket fűztek a „0-os Budapest“ váratlan ár-előtör éséhez, illetékes helyen kérdést intéztünk aziránt, van-e a fővárosnak valamilyen köze a 27-es fővárosi bekövetkezett hosszmozgaiomhoz? A fővárosnak — mondották munkatársunknak — semmi köze nincs az egyes különféle kibocsátású kölcsönkötvények árfolyamának alakulásához, arra semmi befolyása sincsen. Á főváros a már tőzsdei forgalomban levő kötvényeket illetően nem tesz egyebet, minthog* * *y a kötvények esedékes szelvényeit beváltja, illetőleg a Stillhalte-rendetet értelmében a Nemzeti Bank — Az Uj Budapest tudósítójától — Jelentéktelennek látszó, de alapjában igen érdekes és jellemző ügy szerepelt a törvényhatósági tanács csütörtöki ülésének napirendjén és csak az érdeklődésnek azon általános hiánya, amely a telekbérlejti ügyek tanácsi tárgyalását jellemzi, lehetett az oka annak, hogy minden felszólalás nélkül ment keresztül a sége részéről érvényesíthető harminc napi felmondási jog kikötése mellett a Filtex Egyesült Magyar Filatorigát-Pestszentlőrinc T extil-I müvek és Tessuto Rt. budapesti bejegyzett cégnek. Idáig rendben van a dolog, bár túlságosan kicsinynek látszik az a bérösszeg, amelyet a milliomos részvénytársaság a fővárosnak fizet. Ez az összeg’, ha talán nincs is felette azoknak a béreknek, amelyeket a főváros Óbudának ezen külső részén telekbérlőitől követel, de legkevésbbé sincs arányban azzal a hihetetlen haszonnal, amelyet a Filtex a vámvédelem nemzeti szinii lobogója csönkötvényben jelentkezett hosszmozgalom nem egyéb tőzsdei spekulációnál, amit elősegít az a körülmény is, hogy a budapesti tőzsdén áruhiány van ezekben a kötvényekben. * A „6-os Budapest“-ben folyó tőzsdei spekulációval kapcsolatosan elmondották munkatársunknak, hogy azok a tárgyalások, amelyeket Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok Szemethy Károly dr. tiszti főügyész és Reményi-Schneller Lajos dr. a Községi Takarék vezérigazgatója, folytattak Berlinben, a várt eredménnyel zárultak. Sikerült a Községi Takarék-féle 2,800.000 dolláros fővárosi kölcsönt olyan mértékben márkára konvertálni a főváros érdekeinek sérelme nélkül, ahogy . azt a hitelező csoport német része 1 kérte. A fővárosi függőkölcsönök front; ján különben júniusig semmi ujj ság nem lesz. Eddig az időpontig I van ugyanis a nagybankok által : nyújtott függőkölcsön rendezve, uj ; váltók aláírására julius elsejéig 1 nem kerül sor. alatt esztendőről-esztendőre profitál a védtelenül kiszolgáltatott magyar fogyasztóközönség bőrére. Van azonban az ügyosztályi előterjesztésnek egy furcsa pontja is. Azt javasolja a polgármester nevében a városrendezési ügyosztály, hogy a törvényhatósági tanács ezen közterületnek a részvénytársaság által a múltban történt használatáért 250 pengő használati dijat állapítson meg. — Ebből a szűkszavú és szürke előterjesztési mondatból kiviláglik az a körülmény, hogy a Filtex a múltban ingyen és minden valószínűség szerint, engedély nélkül vett igénybe fővárosi közterületet gyárudvar és raktározás céljaira. A Filtex Óbuda legkülsőbb részén nem tartja szükségesnek megkérdezni, kinek a telke az, amelyet ő felhasznál, nem próbálja kikutatni a telekkönyvi tulajdonost, egész egyszerűen rátelepszik a telekre, uzurpálja azt, egyben birtokháborítást is követve el. Hogy valószínűleg hosszú és a Oö . Mé«rf'e'' a \ofl'en}. é\ete» & UöV°<" * , .WOW0' ***$***- \x%°' TUNGSRAM Á Filtex, mint telekbérlő Jossuáék furcsa üzlete a városházán részvénytársaság részéről panaszkodassal és sírással telitett alkudozások után a főváros a múltban történt használatért 250 pengőt elfogadott, nem menti fel az illetékes elöljáróságot, esetleg az ügyosztályt annak felelőssége alól. hogyan történhetett a fővárosi közterületnek ez az esetleg éveken át történt ingyenes használata, ki felelős, hogy a Filtex csak most tért rá, arra a törvényes útra, amelyet fővárosi közterületiek a szokásos módon való bérbevevése jelent. Az óbudai elöljáróságnak, illetőleg a városrendezési ügyosztálynak sürgősen felelnie kell erre a kérdésre, nehogy egy pillanatig is azt higyje valaki, hogy a Spanyolországból idetelepitett Jóssuáék. illetőleg azoknak nemkevésbbé idegen nemzetiségű utódai nagyobb urak Óbudán, mint maga a főváros.-----------—---------------------------------------------------A Belvárosi Takarékpénztár Rt. igazgatóságra megállapította 1933 i mérlegét, amely 304.722.68 P tiszta nyereséggel zárult, ara előző évi 175.552.17 P-vel szemben. Az intézet igazgatósága, tekintettel az általános gazdasági helyzetre, az idén is azt fogja javasolni a közgyűlésnek, hogy az osztalék fizetése mellőzte&sék. Az elmúlt év üzletmenete a gazdasági válság ellenére kedvező képet mutat, ami az intézet mérlegében a tiszta nyereség emelkedésén kiviil abban jut kifejezésre, hogy a takarék- és folyószámlabetétek 994.338.36 P-vel emelkedtek és az év végén 12,765.533.77 P-t tett ki. A hitelezők összege 2.108 999.17 P-vel csökkent és ,1933 végén 9,832.114 P-re rúgott. A kiinnlevőségek jelentékeny intern leírásán kiviil az eredményszámlán nyíltan leirt 124.727.30 P-t. A tiszta nyereség felosztására a közgyűlésnek azt javasolják, hogy adassák 150.000 P a vállalati nyugdíjpénztárnak, 25.000 P fordittassék a tartalékalap növelésere, 10.000 P-t juttasson az igazgatóság a tisztviselői jóléti intézményeknek, a fennmaradó 119.722.68 P pedig vitessék át az 1934. üzletévre. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár Metzler Jenő dr. elnöklete alatti közgyűlésén elhatározta, hogy 722.439.48 P nyereségből, úgy, mint az előző évben, egy pengőt fizet osztalékul. Tartalékba 100.000 P-t helyez, 409.655.31 P-t, mint nyereségeredményt, az 1934. év számlájára vezetnek át. Az igazgatóságba, mint uj tag, Hans Dietler választatott meg. Körmöczi Zoltán dr. foorvos és Wenczel Árpád dr. kormányfőtanácsos, részvényesek méltatták az elismerésreméltó eredményt, rámutatva, hogy a takarékpénztár az általános üzleti stagnacio közepette is olyan eredményt ért el, mely nem maradt mögötte az előző évinek. A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Llkőr- és Rum gyár Rt. közgyűlése az 1933 évre részvényenként 6 P osztalékot tizet Á szelvényeket a részvénytársaság központjában (IX., Ipar-utca 17.) és a Kereskedelmi Bánknál váltják be. KRAL GYULA KOrnuconEsmi síremlék JUüía’AV4" BUDAPEST. AI. LAJOS-U. 77/79. TEL. 62A-BB. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAROSS-U. 77. MC BÜJ fT T? KJ Kft tisztitó cég, felelőséggel ^ Ai fis* £% mindenféle ruháknak HNYTELENITÉSÉT egy évi JÓtálláSSál vállalja. Vidékre is szállít Központ: Budapest, II., Zsiőmond-utca lö. Tel: 52-0-42 Belvárosi firth Váci-utca 36. Belvárosi Kavéház mellett. Uj kiírások: Vasnyomócső készítésére és elhelyezésére az I. kér. Kelenföldén létesítendő szennyviz-átemelőtelep részére. Határidő: 1934. évi március hó 19-én, hétfőn délelőtt 9 óra. Föld-, kőműves-, elhelyező- és vasbeton munkákra az I. kér. Gellért-rakparton levő Rudas-gyógyfürdő népfürdői részének kazán házzá történő átépítéséhez. Határidő: 1934. évi március hó 27-én (kedden) délelőtt VpII óra. Papíráruk szállítására a székesfőváros üzemei részére. Határidő: 1934 március hó 27-én délelőtt 11 óra. Utburkolatbontási, csőárokásási és utburkolathelyreállitási munkákra a Budapest Székesfőváros Gázmüvei részére. Határidős 1934. évi április hó 4-én, délelőtt 10 óra. Az Uj Budapest minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért és kiadásért felelős: DORY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. ÁLTALÁNOS NYOMDA, KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST. VI., NAGYMEZÖ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István. L
