Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-02-24 / 8. szám
r T XII. évfolyam 8. szám Budapest, 1934 február 24 UJ BUDAPEST varospolitikai Előfizetési árak: Egész évre ...*.............................30 pengő Félévre............................................. a 3 pengő Egyes szám ára 60 fillér 1 FELtLŐS áZERKESZlö: DOB Y ANDOR D« 2 HETILAP Ca >zerkrszi<tseg és kladohivmal: Hudapesl. IV. Haas Ivor—utca O. Telefon: si-8-23. Posta'akarékp < hequesznmla 30013 Petrovácz r Eles keresziénypárti előkészületek a reform-törvény városházi vitájára Szőke Gyula: A törvényjavaslat a képviselőház előtt levő formájában egyáltalában nem alkalmas a felsőházi közvélemény megnyugtatására! — A Keresztény Községi Párt felsőházi képviselői magában a törvényben követelik az önkormányzat pilléreit petrifikálni ú. A fővárosi reformtörvény 'parlamenti vitájának kereszténypárti vezérszónoka Petrovácz Gyula, akinek erős és harcos egyénisége a betegágyához kötött vezér posztján az első sorba lendült. Az a logikus okfejtés, a fővárosnak az a szeretető, a tudás és képzettség, a szónoki hév, amelyek Petrovácz ezen nagyszabású beszédét kisérték, nem újság az ő szükebb köre előtt, amely tizenöt esztendő óta a komoly és nemes elvektől áthatott közéleti férfiút tiszteli Petrovácz Gyulában. Amidőn most lapunk vezető helyén méltatjuk őt, az nemcsak a baráti szeretet örvendező megnyilvánulása, hanem a teljes értékű elismerés a férfiú iránt, aki úgy is, mint harcos politikus, úgy is, mint tisztaéletű magánember megszolgált és megérdemel minden dicséretet. É sorok Írója volt az első, aki a forradalom utáni idők első zűrzavaraiban felismerte az akkor megalakuló uj törvényhatósági bizottságban a szüzbeszédét tartó Petrovácz Gyula kiváló képességeit és nagyrahivatottságát. Már akkor — ezelőtt tizennégy esztendővel — az egyik akkor indult napilap hasábjain felhívtuk rá a leereszteni/ Budapest figyelmét. Jóslatunk, mint annyiszor, ez alkalommal is beteljesedett: Petrovácz Gyula ime az élen lovagol, mint a keresztény tömegek hivatott vezéregyénisége, akinek fiígyelmetérdemlő érveit méltánylással és konciliáns magatartással fogadja a reformtörvény parlamenti vitájában maga a belügyminiszter is. E lap további hasábjain maga Petrovácz Gyida nyilatkozik a fővárosi reformtörvény parlamenti bizottsági tárgyalásai alkalmával benyújtott és elfogadott módosításairól. Ez a nyilatkozat szimbólum: szimbóluma a zuglói képviselő egyik fő jellemvonásának: fáradhatatlan akaratának, szívós és nem csüggedő szorgalmának, amely nem nagyhangú frázisokkal, de komoly és lelkiismeretes munkával igyekszik és tudja lépésről lépésre elfoglalni a tért, megküzdve mindben talpalatnyi helyért, bátran, de mégis megfontoltan, erélyesen, de mégis nobilisán, csupa olyan tulajdonsággal, amelyek a nagy hadvezéreket annyira jellemzik! Petrovácz Gyula azt Írja önéletrajzában, hogy csendesen és nyugodtan élt, mint Schiller Tell-je, amikor mint szükebb pátriájának, a templomok építésében különleges kedvvel dolgozó mérnökemberét, meghívták a kerületi kereszténypárt elnökének. Azóta, tizenöt esztendeje, szürkülő fejjel, de fiatalhevü szívvel áll a vártán, ahova sorsa sodorta. Nem lett belőle nagy közéleti férfiú: nincsen autója, nem telel a Riviérán, szegény ember volt, az is maradt, aki valóban nobile officiumként fogja fel közéleti kötelezettségeit. Polgár ő, a szónak nem lekoptatott, hanem patriciusi értelmében, közülünk való, nem is akar több lenni, mint ami mi vagyunk, egyszerű, szegény pesti polgárok. És ha ő legnagyobb kitüntetésének örökös bizottsági tagságát tartja, akkor éreznie kell, hogy ezt az érdemrendjét Budapest keresztény polgárságának rajongása díszíti most fel a hadi ékítménnyel! — Az Uj Budapest tudósítójától. — A képviselőház nagy intenzitással folyó vitája a fővárosi reformtörvény-javaslat felett előreveti a maga árnyékát: mi lesz a kormány törvényjavaslatának sorsa az országgyűlés felsőházában, amelynek jelentékeny része tudvalévőén az autonómiák képviselőiből áll, azon autonómiák képviselőiből, amelyek az _ ország legelső törvényhatóságát sújtó reformtörvény-javaslat kapcsán joggal félnek attól, hogy Budapest után ők következnek. A képviselőház folyosóin sokat beszélnek arról, hogy a kormánynak nehéz dolgai lesz a felsőházban és ha a felsőház el is fogadja a törvényjavaslatot, az eirugaUxi» coak uJaPP jelentékeny módosítások árán fog bekövetkezni. Elterjedt a hire annak is, hogy Ripka Ferenc dr. nyug. főpolgármester, akinek tudvalévőén jelentékeny szerepe volt a most érvényben levő fővárosi törvény megalkotásában, szintén éles felszólalásra készül a felsőházban a kormány törvényjavaslata ellen. Az is kétségtelen, hogy az autonomist a blokk, felsőházi képviselői. elsősorban a Keresztény Községi Párt felsőházi tagjai, a legteljesebb erővel állnak sorompóba a felsőház elkövetkezendő vitájában. Erről az érdekes témáról folytattunk hoszszabb beszélgetést Szőke Gyula dr. felsőházi taggal, aki a Keresztény Községi Párt legaktívabb felsőházi tagja. Szőke Gyű les felsőházi tag a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest számára: — Egyetlen pillanatig sem kétséges, hogy a felsőház a legalaposabban fogja letárgyalni az uj fővárosi törvényjavaslattal kapcsolatosan az autonómia kérdését. A felsőházi vita tekintetében a Keresztény Községi Párt felsőházi tagjai még a törvényjavaslatnak a képviselőház elé való benyújtása előtt megkezdték az akciót. Lázár Ferenc és Szontagh Jenő barátaimmal már régebben megállapodtunk arra vonatkozóan, hogy a felsőházban a főváros autonómiájának védelmében, igenis, kifejtjük a magunk véleményét. Akciónkhoz egyre többen csatlakoznak, igy legutóbb Ripka nyug. főpolgármester ur is, aki értesülésem szerint a felsőházban szintén ^ fel fog szólalni a fővárosi autonómia védelmében. — A Keresztény Községi Párt Felsőházi tagjai élénk figyelemmel kísérik azt a vitát, amely a képviselőház ^ egyesített bizottságaiban lefolyt és azt a harcot, amelyet a képviselőház plénuma előtt inditottak a fővárosi önkormányzat hívei. Kétségtelennek tartom, hogy amiképpen már a parlamenti biíiotíság'okban módosítást .szenvedett az eredeti törvényjavaslat, megfelelő módosításokat sikerül elérniük a javaslat ellenzőinek a képviselőház plenáris tárgyalásaiban, nemkülönben a felsőház bizottságaiban és a felsőház plénumában. Kétségtelennek tartom azt is, hogy ha az önkormányzat érdekeit a törvényben benső biztosítékokkal nem sikerül yetrifikálni, az ellentétek kimenni. Bizonyosra veszem, hogy a parlament előtt levő formájában a felsőház a törvényjavaslatot nem fogja elfogadni, mert az ellenzék kiküszöbölését illetően az eddigi engedmények megadásával a belügyminiszter nem ment cl addig a határig, amely a felsőházi közvélemény megnyugtatására alkalmas. * Elmondotta még munkatársunknak Szőke Gyula, hogy a szőnyegen fekvő törvényjavaslatnak két intézkedése az, amely a legélesebb formában hívja ki a Keresztény Községi Párt felsőházi tagjainak kritikáját. Az egyik sérelmes pont a törvényhatósági tanács megszüntetése. Kétségtelennek tartja Szőke Gyula, hogy az autonómia képviselőiből alakított törvényhatósági tanács az elmúlt három esztendő alatt kiválóan megfelelt hivatásának, és ezért azt az uj törvényben teljesen megszüntetni nem lehet. Szőke Gyula konoedálja, hogy a törvényhatósági tanács politikus elemeit ki lehet egészíteni az adminisztráció embereivel, szerinte a fővárost a tanácskozó testület szervétől megfosztani sérelme nemcsak az önkormányzati gondolatnak, hanem a főváros egyetemes érdekeinek is. Nagyon súlyos felelősséget jelent egyetlen ember, a polgármester vállaira helyezni a főváros vezetését. Sokkal megfelelőbb, ha egyetlen személy intézkedése helyett- a társas intézkedés valamilyen formáját tartják fenn az uj törvényben is. Jk' Keresztény Községi Párt felsőházi tagjai a törvényhatósági tanács _ megszüntetésén kívül a törvényjavaslat legsúlyosabb intézkedésének tartják a rejtélyes 25. paragrafust, amelyről éppen Szőke Gyula irt feltűnést keltő cikket az Uj Budapest legutóbbi számában. A legaggodalmasabb a törvény által kontemplált belügyminiszteri tervezetet illetően annak titokban tartása. — Vagy semmi oka nincs a kormányzatnak a tervezet egyes részeinek titokban tartására — mondják a Keresztény Községi Párt felsőházi tagjai — és akkor valóban felesleges a rejtélyeskedés, vagy pedig olyan részletek vannak ebben a tervezetben, amelyek sérelmesek. esetjea’ » If-o-ólacoPK oIía-ji. tétben aílanak az autonómia alapvető életfeltételeivel. Ebben az esetben pedig, bármikor is kerül nyilvánosságra a belügyminiszteri tervezet annak ellenhatása semmi körülmények között nem fog elmaradni! * Itt említjük meg, hogy politikai körökben kifogásolják a polgármester azon állásfoglalását, amely szerint az uj fővárosi törvény tárgyában a belügyminiszterhez intézett feliratában a polgármester nem foglalt állást a törvényhatósági tanács fennmaradása mellett. A városi politikusok köreiben arról beszélnek, hogy a törvényhatósági tanács a fővárosi önkormányzat integráns része és amikor a főváros polgármestere az autonómiaellenes törvényjavaslat ügyében felettes hatóságához annak felszólítására felterjesztést intéz, kötelessége lett volna a törvényhatósági tanácsot, az önkormányzatnak egyik fontos szervét is megvédelmezni. Ezzel a váddal szemben, amely egyes sajtóorgánumokban is különféle cikkek és nyilatkozatok alakjában napvilágot látott, illetékes helyen azt közölték az Uj Budapest munkatársával, hogy a polgármester, amidőn felter-_ jesztését megtette, szigorúan kerülni kívánt minden politikumot. A polgármester felterjesztése ezen elv szigorú keresztülvitele kapcsán a törvénynek csupán azon pragrafusaira terjedt ki, amelyek az adminisztrációra vonatkoznak. A polgármestertől senki sem kívánhatja, hogy a fővárosi adminisztráció fölé kreált törvényhatósági tanácsot továbbra is fenntartani kívánja, sőt annak fenntartása érdekében a kormányhatósághoz felirattal forduljon. Szintúgy nem kívánható a fővárosi adminisztrációtól annak követelése
