Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-02-10 / 6. szám
1934 február 10 nj BUDAPEST :{ Mi az objektiv igazság az Erzsébet-sugárut ügyében? Pefrovácz Gyula elcsen kritizálja az Orczy-ház rf. (elek- és lakásuzsorára vonatkozó törekvéseit, követeli a telekérték-emelkedési adót a sugárul mentén és a londoni Regent-Street mintájára kívánja a sugárufaf mennél hamarabb megépíteni — Az Uj Budapest tudósitójától. — Az Erzsébet-sugárűt megnyitása körül különböző bonyodalmak támadtak. A főváros vezetői esztendők óta hirdetik az Erzsébet-sugárut megnyitásának a szükségességét, annál nagyobb meglepetéssel hatott tehát, hogy a főváros magánépitési és városrendezési szakbizottsága az Orczy-ház rt. építkezési engedély megadására vonatkozó kérvényét elutasította és ezzel egyben állást foglalt az Erzsébet-sugárűt megnyitása ellen. Az Orczy-ház rt. ugyanis az Erzsébet-sugárűt megnyitására vonatkozó tervek figyelembe vételével kért építési engedélyt. Ezekután általános érdeklődéssel várják az építőipari érdekeltségek Sipőcz polgármesternek a döntését. A polgármestert ugyanis a döntés meghozatalánál egyáltalán nem köti a szakbizottság állásfoglalása. Foglalkozott az Erzsébet-sugárut megnyitásának ügyével a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is, amely szembe helyezkedett a magánépitési és városrendezési szakbizottság véleményével. Maga Bakovszky Iván volt belügyminiszter, a közmunkatanács elnöke is szükségesnek látta, hogy ebben a nagyfontosságu kérdésben nyilatkozzék. Ez a nyilatkozat úgy szól, hogy a közmunkatanács továbbra is szükségesnek tartja az Erzsébet-sugárut megnyitását és épen ezért folytatja az előkészítő munkálatokat. Pefrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, aki építészeti kérdésekben a A déli órákban Kenese szenzációját, egy hatalmas rianást, látogatott meg az illusztris társaság. A rianás Kenésétől négy kilométerre vágta ketté a Balaton vastag jegét, jeléül annak, hogy mégis közeledik a tavasz... * VÁLTOZÁS KÉSZÜL A BELVÁROS VEZETÉSÉBEN: Unger Béla dr., a rangban legidősebb kerületi tanácsnok, aki több mint tiz esztendeje áll a Belváros élén, egy másik kerület vezetését veszi át. A polgármester úgy intézkedett, hogy a Józsefvárossal cseréljen elöljárót a Belváros. Unger Béla a Vili. kerület vezetését veszi át, ahol e nagyobb kerület alkalmat nyújt képességei kifejtésére, viszont a Belváros vezetését G ö m ö r y Albert dr. veszi át. Itt említjük meg, hogy T hordái Lajos dr. tanácsi főjegyzőt a polgármester a Gut h Ferenc nyugdíjazása folytán megüresedett vízivárosi elöljáróság vezetői pozíciójába ültette. Mivel a lágymányosi elöljáróság helyiségei is rövidesen elkészülnek, több kerület vezetéséről kell a polgármesternek a Vízivároson kívül is gondoskodnia. Budapest XI. kerületi tanácsnoka Spannberger Alajos dr. lesz, akinek helyébe G ö mör y Albert clr. az uj belvárosi elöljáró kerül. Több kerületi főjegyző fog vezetőhelyettesi megbízást kapni, akiknek nevét szigorúan rangsorban közöljük: Goszleth Ernő dr. (az ellene indított aknamunka teljesen kudarcot vallott, a belügyminisztérium fényesen igazolta Goszlethet), S eh madere r Oszkár dr., Haider János dr., Farkas Lajos dr., Battlay Imre és Wirn harcit Ágoston, akik most valamennyien elöljáróhelyettesek. A központiak közül A ntalfy Géza, Vigyázó Géza dr: és P értik Béla dr. a legközelebbi és legesélyesebb elöljáró-helyettes jelöltek . legnagyobb szaktekintélynek örvend, ebben az ügyben — érdeklődésünkre — a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az Erzsébet-sugárűt megnyitása a legelsőrendü fővárosi feladatok közé tartozik. Ma, amikor a súlyos gazdasági helyzetben nem sok remény van az építési tevékenység fellendülésére, kétszeresen fontos kötelessége a főváros autonómiájának uj munkaalkalmak teremtése. Én a magam ítészéről alig látok komolyabb lehetőséget uj munkaalkalmak teremtése tekintetében, mint épen az Erzsébet-sugárut megnyitását. A Tabánban ugyanis legfeljebb a közmüvek lefektetésének a megkezdésére, csatornázásra, az uj utak kijelölésére kerülhet sor ebben az esztendőben. Építkezésre a Tabánban egyelőre gondolni sem lehet. A főváros egyéb területein pedig egyetlenegy nagyobbszabásu építkezésről sem hallunk, sem állami, sem fővárosi vonatkozásban. — Természetesen van még sok kérdés, amit az Erzsébet-sugárűt megnyitását illetően tisztázni kell, mielőtt maga a tényleges építkezés megindulna. Mindenekelőtt semmiesetre sem szabad megengedni, hogy az Erzsébet-sugárut megnyitásából származó anyagi előnyöket kizárólag a magánérdekeltségek élvezzék, mert ennek az volna a következménye, hogy a közönségre hárulnának át a megnyitással kapcsolatos összes terhek. Feltétlenül törvényt kell hozni olyan értelemben, hogy akár az építkezési, akár a parcellázási engedélyekkel kapcsolatos hatósági ténykedésnél megadóztatás alá kerüljön az Erzsébet-sugárút megnyitásából származó telekérték-emelkedés. A telekérték-emelkedés megadóztatásából származó jövedelmekből fedezni lehet a közterületek megváltásához. illetőleg a terek kiképzéséhez és a közművek lefektetéséhez szükséges költségeket. — A jogászok harcolnak itt tulajdonképen az építészekkel. Nekem, mint építésznek, az az elgondolásom, hogy a jogi problémákat elég lesz egyelőre elvileg megoldani és minél előbb lehetőséget kell nyújtani az épitkezési engedélyek kiadására és az épitkezési munkálatok mielőbbi megindítására. Szerintem a jogi problémák megoldása, — idetartozik a telekértékemelkedés megadóztatása is — elvileg gyorsan megtörténhetik. A meg adóztatást telekkönyvi bekebelezés utján lehetne egyelőre végrehajtani — Azt hiszem egyébként, hogy a magánépitési és városrendezési szakbizottság állásfoglalásáról elterjedt hírek nem egészen precízek. Nem hiszem például, hogy a szakbizottság az Orczy-ház rt. építési engedély megadása iránti kérését azért tagadta volna meg, mert a szakbizottság nem helyesli az Erzsébet-sugárut megnyitását. Nem hiszem ugyanis, hogy ez a szakbizottság az Erzsébetsugárut megnyitására nézve uj tárgyalások megindítását tartaná szükségesnek, miután a szabályozási tervek már keresztülmentek az összes fórumokon. Ezeket a terveket végérvényesen elfogadták az összes bizottságok és pedig úgy a betorkoló utcák, mint az üt szélességére és az út vonalazására nézve. — Ezek a tervek természetesen nem minden tekintetben ideálisak. mert hiszen figyelembe kellett venni az Erzsébet-sugárűt vonalába eső magántelkeket, és a csatlakozó utcák vonalait is. Ezt a tervet megváltoztatni most, amikor már egyesek építkezni szándékoznak, aligha tar* tozhatik a városrendezési szakbizottság hatáskörébe. Felmerült az a terv is, hogy a Damjanich-utcát teljes szélességében vezessük az Erzsébetsugárutba és azon keresztül kapcsolatot teremtsünk a Károly-köruttal. Ennek a tervnek gyakorlati keresztülvitele rendkívül sok akadályba ütközik. A mai városrendezés már nem állít fel — mint régebben — elméleti tételeket, csak azért, hogy azokat azután tűzön-vason keresztül a közérdek rovására megvalósítsa. — Úgy tudom, hogy az Orczy-ház rt. épitkezési tervei a telekuzsorának és a lakásuzsorának maximális kihasználásával készülnek. Ezen a téren, amely az Erzsébetsugárut előtt fog elterülni, nem lehet régi recept szerint tervezni uj bérházakat, sem a telek kiuzsorázásával, sem az ott elterülő telkek körülépitésével. Nem szabad operálni szűk udvarokkal, levegőtlen és sötét lakásokkal, mint a múltban, hanem alkalmazkodni kell a modern középités szempontjaihoz.-- Itt kell keresni az építési enge— Az Uj Budapest tudósitójától. — A vállalkozó társadalom nagy örömmel vette tudomásul, hogy az összes __ közhatóságokat megelőzve az ut- és csatornaépítési ügyosztály elsőnek irta ki a hatáskörébe tartozó karbantartási versenytárgyalásokat. Mint ismeretes kiírásra került 200.000 négyszögméter makadámúit területének portalanítást munkálata, a főváros ut-karbantartási munkáihoz a folyó év első felében szükséges kő szállítása, a folyó évben végrehajtásra kerülő aszfaltjavítási és kisebb aszfaltozási munkák, továbbá a folyó évben végrehajtásra kerülő kövezet javítási és kisebb uj kövező munkák. Újítás a kerületi kövezet javítási és kisebb 'aj kövező munkákat illetően, hog'y az eddigi tiz kerület helyett tizenhárom csoportba osztották a kövezetjaxitási és kisebb uj kövező munkákat. A kerületi kövezet karbantartási munkálatoknál már külön szerepel Budapest legújabb közigazgatási kerülete, a Lágymányos. Két csoportra osztották a VIII. és ugyancsak kettőre a X. kerületi munkákat. Újítás a versenytárgyalási hirdetménynek, hogy úgy az aszfaltozok, mint a kövezők kötelesek legalább egy,^ az ut- és csatornaépítési ügyosztály vezetője által kijelölt Budapesten végzett okleveles mérnököt április elejétől december végéig heti harminc pengő fizetéssel alkalmazni. dély megadása iránti kérelemnek az elutasitását! Az Erzsébet-sugárut megnyitásával egyben azt a célt is szolgálni akarjuk, hogy ezen a környéken levegős, tágas, napsugaras lakások épüljenek, szép, derűs udvarral, nem olyan börtönudvarral, amit a telekuzsorások szoktak megtervezni. Ebből a szempontból feltétlenül támogatni kell a magánépitési bizottságot mindazoknak, akik a közérdeket és az Erzsébet-sugárut érdekeit szolgálni akarják — fejezte be nyilatkozatát Pctrovácz. — Bármilyen sürgősnek tartom is az Erzsébet-sugárut megnyitását és az épitkezési munkálatok megindításának megfelelő előkészítését, mégis szükségesnek tartom, hogy szembeszálljak minden olyan törekvéssel, amely az említett módon akar az Erzsébet-sugárut megnyitásával kapcsolatban bél-házakat építeni. Az Erzsébet-sugárűt megépítésénél egyedül a londoni Regent-Street példáját kell szem előtt tartani, vagyis azt a londoni sugárutat. amely ugyanolyan telek és ingatlanrengetegen keresztül haladva épült meg, mint ahogy az Erzsébet-sugárút megépítését tervezzük — de egységes stílussal és egységes vonalvezetéssel. Ilyen Regent Streetet kell építeni Budapesten is, ami csak úgy történhetik meg, ha a magánérdeket alárendeljük a magasabb szempontok érvényesítését követelő érdeknek. Minden telektulajdonost, aki épitkezési engedélyt kér és kap írásban kell kötelezni ezeket a szempontoknak a betartására. így azután az Erzsébet-sugárűt nem kizárólag telek- és lakásspekulációra nyújt majd lehetőséget, hanem megindítója lesz a főváros modern építészeti fejlődésének is! Kétségtelen, hogy ez az alkalmazási kényszer meg fogja drágítani a vállalati árakat, azonban a főváros a huszonhárom mérnök alkalmazását illetően messzemenő szociális kötelességének tett eleget. A munkások felvételét illetően a polgármester előírja, a minimális órabért, és kötelezi a vállalkozókat, hogy az alkalmazandó munkásoknak legalább egy esztendő óta Budapesten kell lakniok. A. nem szakmunkások ötven százalékát a főváros által kijelöltek közül kell alkalmazni. Közli végezetül a polgármester az ajánlati felhívásban, hogy a munkások helyben-lakását, a munkbért, a munkaidőre vonatkozó utasításokat, valamint az összes szerződési kikötések betartását a legszigorúbban fogja ellenőrizni. Fontos kikötése az ajánlati felhívásnak a polgármester azon figyelmeztetése, hogy ha valamelyik kerületben, vagy kerületrészben a végrehajtott munkálatok mennyisége az előirányzott vállalati összeget eléri, a további munkálatok kiadását a munkamegosztás érdekében ugyanazon feltételek mellett elsősorban azon kerületi szerződött vállalkozók részére biztosíthatja a polgármester, akiknek megbízásai az előirányzatot, nem érik el. rerreeen éttereid »akoczmjt »» 1 ■ I M Telefon: 31-5-66, 34-3-06 Déli menü, a polgári étteremben P Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászlé. Huszonhárom mérnöknek biztosit a nyárra kenyeret a ióváros Általános örömet keltett a vállalkozók körében a kerületi karbantartási munkák gyors és precíz kiírása — A főváros a legszigorúbban ellen fogja őrizni a munkások helybenlakását
