Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-12-20 / 49-50. szám

6

19M december 20.

UJ BUDAPEST

■»■ !»■■ iiw,1 xjims*sstgrr^afcvBeacxsus^ti nini i—11 !!■ 111 ■ wm

Hit kivan Pest ?

Goszleth Ernő dr.:

— A Belváros 'problémái, amelyek tulajdonképen a kerület érdekein túlmenő fontosságúak, három csoportba oszthatók és pedig városrendezési, közlekedési és idegenforgalmi feladatokra.

— A Belváros rendezése és ezzel kapcsolatban fejlődésének új irányba való terelése lenne a Reáltanoda- és Kaplonyuccáknak a Múzeum-kőrút felé történő meghosszabbítása. A Belvárosnak a Kossuth Lajos-ucca és Kálvin-tér közötti része rnn úgyszólván zárt és fejlődésében korlátozott terület, amelynek áttörésével a Kossuth Lajos-uccának ma amúgy is túlterhelt forgalma lényegesen tehermentesülne. Ezzel kapcsolatban a kerületben aránylag sok régi ház lebontása és újra való felépítése is eszközölhető lenne, megfelelő adómentesség és építkezési kölcsönök nyújtása révén.

— Közlekedési szempontból első és legfontosabb teendő a Veress Pálné-ucca — Irányi-ucca és Prohászka Ottokár-ucca közötti szakasza — közlekedésének megfelelő szabályozása. Tarthatatlan és életveszélyes állapot ugyanis az, hogy az egyméteres gyalogjáró mellett, a 6-85 méteres úttesten, kétirányú villamos- és kocsiközlekedés, továbbá egyirányú autobuszforgalom bonyolíttasék le. Ugyancsak kívánatos lenne, hogy az autobuszf or g alom a Váciucca, Vörösmarty-tér és a Piaristák épülete közti szakaszáról — különösen az ottani kereskedők érdekeinek figyelembevételével — más irányba tereitessék.

— Idegenforgalmi szempontból is végül igen fontos a dunaparti korzó rendezése. Ezen kérdéssel kapcsolatos a dunaparti villamos Lánchid és Erzsébethid közti részének megfelelő szigetelés által az alsó rakpartra, a jelenlegi pályatest alá sülyesztése, ami által a korzó gyalogjárójának megfelelő kiszélesítése érhető el. El kellene távolítani a Dunapartról az öszszes dísztelen bódékat, raktár-épületeket, továbbá a nélkülözhetetlen és minimumra csökkentett hajóállomások művészien kiképezendők úgy, hogy a kiszélesített korzóról a budai hegyvidék festői panorámája teljes szépségében élvezhető legyen. Rendezendő lenne a Dunapart Erzsébethid és Ferenc József-hid közti része, megfelelő parkírozás és aszfalt-járda létesítése által.

Uj!aky Holfzspach Ödön dr.:

— Az V. kerület érdekében fölötte kívánatos volna a gazdasági helyzetnek és az adóügyi politikának olyan kedvező alakulása, amely lehetővé tenné, hogy az új Lipótváros fejlődése folytatódjék és kiterjedjen azokra a még puszta területekre is, amelyek a Rakovszky-park túlsó, Újpest felé eső részén éktelenkednek. Kívánatos volna a Dunapart teljes kiépülése, általános városrendészeti és városesztétikai okokból, de kívánatos volna a kerület érdekében is, mert az építkezések folytatása új munkaalkalmakat és az új városrészben új egzisztenciákat jelentene.

— Kívánatos volna a 15-ös autóbuszjáratnak a Zó,polya-uccáig, illetőleg a Zápolya-uccán át a Ferdinánd-tér túlsó oldaláig leendő elvezetése, egyfelől azért, mert a már létező új Lipótváros közlekedésén javítana, másfelől elősegítené azt az építkezési politikát is, amely az új Lipótváros kiteljesedéséhez vezetne.

— Kívánatos volna az óbudai híd pesti földmunkálatainak mielőbbi megindítása, mert eltekintve attól, hogy ez ismét új

munkaalkalmakat jelentene, az új Lipótváros fejlődését nagymértékben vinné előre az építkezési kedv várható felfokozásával.

Schara Béla :

— A Terézváros három legfontosabb kívánsága a következő:

— A VI. kerület területén (különösen a nagykiterjedésű Angyalföldön) olyan óriási a nyomor, hogy a 7000 szegénysorsú családot, vagyis kb. 35.000 lelket a költségvetésben biztosított hitelösszegből kielégítően támogatni lehetetlen, miért is elsősorban nagyon égető szükség a rendelkezésre álló hitelösszegnek a felemelése.

— A szegény, nyomorgó lakosság számára nagyobb mértékben volna biztosítandó a természetbeni járandóságokra vonatkozó utalványok száma.

— A VI. kerület lakosságának az utóbbi években történt szaporodásával egyenes arányban a kerületi elöljáróság személyzetének létszáma volna megfelelő mértékben emelendő, hogy ezáltal elsősorban a szegénysorsúak által különböző célokra kért nagyszámú bizonyítvány kiszolgáltatása történhetnék az eddiginél' rövidebb idő alatt és rövidebb idejű sorbanállás után.

— Ezek azok a kívánságok, amelyeknek teljesedése esetén a kerület közigazgatása, úgy hiszem, minden ügyfelet kielégíthetne.

Hamvasy István dr.:

— A kerületi közigazgatásnak, szorosabb kapcsolatban lévén a polgárság mindennapi életével, alkalmazkodnia kell a megváltozott gazdasági helyzethez igazodó szükségletekhez és segítségére kell lenni, amikor a hatóság támogatását kénytelen igénybe venni.

— A VII. kerület területe a Károlykörúttól a körvasúiig terjed, ezen 5 km. hosszú területen elhelyezkedett 180.000 embert meghaladó lakosságnak ügyesbajos dolgait a jelenlegi helyen lévő elöljárósági épületben zavartalanul lebonyolítani nem lehet, részint a polgárok nagy száma miatt, részint, mert elérése a nagy távolságban lakók számára hosszú időbe és tetemes költségbe kerül. Ezért a kerület egész polgárságának egyhangú óhaja, hogy a VII. és XIV. kerület a törvény rendelkezése szerint most már haladéktalanul közigazgatásilag szétválasztassék s a Zuglóban az új kerületi elöljáróság felállíttass ék. Ennek a legszerényebb igények figyelembe vételével való keresztülvitele mintegy 130.000 pengőbe kerülne, amely összeget nem tartom oly horribilis nagynak, hogy erre az 1935. évi költségvetésben fedezetet találni ne le- | hetne. '

— Közlekedési, közegészségi és városrendezési szempontból elkerülhetetlennek tartom az Erzsebet-sugárútnak a Károly-körúttól kiinduló, legalább egy kis szakaszának azonnali megépítését, amelyet most már az ottani érdekelt háztulajdonosok is, kereskedők is annyira óhajtanak, hogy saját erejükből akarják a szükséges tőkét megszerezni s a lebontandó házakból kiszoruló s azon helyhez kötött kereskedőket az építkezés tartamára ideiglenesen emelendő épületben elhelyezni. Mindenki tapasztalhatta, hogy a Belvárosból kifelé irányuló óriási forgalmat a Rákóczi-úton, a keskeny Dob-, Wesselényi- és Király-uccákban már egy kis kocsi, vagy egy lovas teherkocsi lassú haladása teljesen megbéníthatja, az Erzsébet-sugárút egyik szakaszának megnyitásával ezeken a közlekedési zavarokon némikép enyhíteni lehetne.

— Az önálló XIV. kerületi elöljáróság felállításával annak hatásköre kiterjedne az Aréna-út, a Vágány-ucca, Körvasút és Kerepesi-út közt fekvő óriási területre.

— Ennek az egész területnek egyetlen közlekedési eszköze van, a Thököly-úton végighaladó és a Tököly-útról a Mexikóiútón át a Erzsébet királyné-út felé haladó villamos vasút. Transzverzális irányban csak az Aréna-út egy részén és a Hermina-úton közlekedik a villamos vasút, más ily irányú közúti villamos, vagy autóbusz-közlekedés nincsen.

— Az új kerületben jobb- és balszélen lakók a kerület központjában tervezett elöljárósági épületet sem villamossal, sem autóbusszal megközelíteni nem tudják. A külső területek már csaknem teljesen be vannak építve családi-házakkal, az ezekben lakók és gyermekek 10—15 percet kénytelenek gyalogolni, míg villamos vonalat elérhetnek. Ezért múlhatatlanul szükséges volna a Stefánia-út, Egressyút, Telep-ucca, Hajtsár-út vonalán autóbusz-közlekedés bevezetése és a Bosnyáktér—Mogyoródi-úti vasútvonal meghoszszabbítása a Vezér-uccáig. Ha a főváros által megrendelt 50 új autóbusz kocsi elkészül, a polgárságnak ez a kívánsága is teljesíthető lesz.

Unger Béla dr.:

— A VIII. kerület három, legfontosabb kívánsága:

1. Városrendezési szempontból:

a) a zsákuccáknak (mint aminők: a Beniczky-, Szeszgyár- és a Csobánc-ucca) megnyitása,

b) a Teleki-téri zsibárustelep kitelepítése. A kitelepítés után annak parkírozása, mint ahogy a papházak előtti tér parkírozása (beültetése) is a kerület kívánságai közé tartozik.

2. Furdöpoliükai szempontból:

Népfürdő létesítése a VIII. kerületben,

az e célra már a Nagyiuvaros-uccában kisajátított két házhelyen is kívánatos volna.

3. A kerület adminisztrációját illetőleg :

Az elöljáróság személyzetének szaporítása. Ugyanis a mai nehéz gazdasági viszonyok mind több és több feladatot rónak az elsőfokú hatóságra, úgyhogy nem- j csak a meglévő ügykörök bővülnek, hanem új resszortok is keletkeznek. Minthogy személyzet szaporításáról ezidőszerint nem lehet szó, a tényleges személyzet teljes munkaerejére van szükség; így nemcsak a délelőtti, hanem a délutáni hivatalos órán túl is rendszeres munka folyik.

Battlay Imre:

— A Ferencváros három kívánsága:

— Olyan telekpolitika kezdeményezése, mely a városrendezési elgondolások és az épülő Boráros-téri híd miatt előálló új követelményekhez igazodva, a magánépítkezési kívánságokat is kielégítené.

— Az 1933. XVIII. 3. §. 2.) te. rendelkezésének végrehajtása, mely a Csepelsziget felső csúcsán lévő területeket közigazgatásilag átcsatolná a fővároshoz. ! Sok visszás helyzettől szabadulna így meg, a kikötőkből a város, illetve Nagyvásártelep között lebonyolódó kereskedelmi forgalom. Szükséges lenne a Nagyvásártelep és Soroksári-út közt a Beöthyuccai átjáró megéjítése is.

— Az úgynevezett kiserdei nyomortanya megszüntetése, az ott lakók megfelelő elhelyezésével. E terület és az ez-i kapcsolatos külső reszek fásítása: Haller-tér, Vágphid-ucca, Hungária-körút, Külső Mester-ucca, Külső Soroksáriút, Ecseri-út, Epres-erdő, melyeknek zöld foltjai megbecsülhetetlenek a külső, gyárváros nagyon poros, fertőzött levegőjében.

Sucsánszky Bertalan dr.:

— Kőbánya a székesfőváros egyik leg-, előnyösebb fekvésű kerülete, magasan fekszik, jó levegője van és fejlődésre képes, még hosszú ideig óriási beépítetlen területei következtében, a fejlődését azonban a két főútvonalán: a Kőbányai- és Kerepesi-úton lévő MÁV sorompók teszik lassúvá, mert a főváros közönsége nem kíván olyan helyen lakni, ahol a sorompók a napnak épen a legforgalmasabb időpontjában (24 óránként 80—84-szer) le vannak zárva, sokszor 8—10 percig, néha még hosszabb ideig is várniuk kell, míg átjuthatnak azokon.

— Ezért Kőbánya polgárságának egyik legfontosabb kívánsága az, hogy az említett két sorompó mielőbb megszűnjön, ha másként nem lehet, az illetékes polgármesteri ügyosztályban már régen készen álló vasúti- alulj áró terv megvalósítása útján.

— Kőbánya néhány évtizeddel ezelőtt a sertéshízlalás és sértéskoreskedelenv elderádója volt Magyarországnak, sőt világviszonylatban is nagy közgazdasági jelentőségű volt, 40—50 szállásában

500-----600.000 sertés forgott állandóan.

A kerület lakossága kevés volt s azok is nagyobbrészt a sertéshízlalásból, tigynökösködésből és a sertéskereskedelemből éltek s amellett mezőgazdasággal és az akkor hires szöllőműveléssel foglalkoztak.

— Ma csupán négy sertéshízlalója van Kőbányának, a sertések száma 15—18.000 között váltakozik, a hizlalás közgazdasági jelentősége a fővárosra is és a kerületre is megszűnt, ellenben a szállások bűze megmaradt, rontja a kerület egybként egészséges levegőjét és a legyek milliárdjaival kellemetlenkednek a polgárság otthonában és emellett fertőzést is okoznak.

— A sertésszállások további fenntartása tehát anakronizmus, ezért a kerület polgárságának második legfontosabb kívánsága a sertésszállások mielőbbi gyors megszüntetése.

— A X. kerület területileg ma a, legnagyobb kerülete a fővárosnak, közúti közlekedési lehetősége pedig a legmostohább s részben ez a körülmény is megmagyarázza a kerület lassú fejlődését és a főváros többi részével való szorosabb összeépülését.

— Hogy csak egy példát említsek, Pestszentlőrincre vagy Újpestre a város belső részéből, még átszállással is, 24 fillérért lehet eljutni, ellenben Kőbányára, a Gyömröi-útra már csak 44 fillérért juthat ki az ember a város belső részéből, mivel a Liget-téren át kell szállani autóbuszra s azért külön 20 fillért kell fizetni a már megváltott 24- filléres villamos átszálló jegyen kívül.

— Egyszeri oda- és visszautazás tehát 88 fillérbe kerül, ami a mai kereseti viszonyokhoz mérten nagy megterhelést jelent az utazó közönségnek.

— Ezért Kőbánya polgárságának harmadik kívánsága a közgyűlés által már az 1913. évben elhatározott Gyömrői-úti villamos vonalnak sürgős megépítése.

£iiiiiiimiimmin!UiimiimiiMiiiimijimiiiiiiiimiiimiiiimimmiiiii)iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiii!iiii!iiiiiimig

Tóth Lajos

1 pala- és cssrépfedő-rnester |

| Vállal: Eternit-, cserép-, facement- és bőrle» |

1 mezfedést,tetők jókarbantartását és tatarozást |

f Budapest, IH. Hözraktar.u. 24. Telelőn 87-7-26 §