Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-12-08 / 48. szám
> 1934 december 8. UJ BUDAPEST 3 A Kcreszíény Községi Párt szanálási irányelvei és üzemi célkitűzései Mire használják fel a beruházó kölcsönt? — Generációk javát szolgáló létesilményekkel nem szabad megterhelni egy nemzedéket! — Az Uj Budapest tudósítójától. — Sipöcz főpolgármester első érdemleges nyilatkozatában erősen hangsúlyozza, hogy a pártvezérekből álló tizenhetes bizottságot sűrűn fogja foglalkoztatni és valamennyi szanálási tervét be fogja mutatni hozzászólás és véleménynyilvánítás céljából. Sipöcz főpolgármesternek ez a nyilatkozata általános helyesléssel találkozik, mert szakítást jelent az eddigi rendszerrel. A városházán egyelőre átmeneti állapot uralkodik, amennyiben a megüresedett polgármesteri, alpolgármesteri és tanácsnoki állásoknak a betöltése még hetekig eltart. — Sipöcz főpolgármester azonban már kiadta a szükséges utasításokat a legsürgősebb szanálási intézkedéseknek az előkészítésére. Ezeknek a szanálási intézkedéseknek elsősorban a Keresztény Községi Párt felfogása fog irányt szabni. Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, akivel ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának : — Amint átestünk a polgármesterválasztáson és az alpolgármester, valamint a tanácsnokok megválasztásának az eseményein is, amelyek — a kapott J^Ssf/y etys ortá rct walá éolciitrü ottol na gyobb izgalmat okozni nem fognak, a főpolgármester úr szükségét fogja látni a tizenhetes bizottság rendszeres és állandó foglalkoztatásának. Azt a nyilatkozatot, amit ilyen irányban tett, megelégedéssel könyvelhetjük el, annál is inkább, mert a tizenhetes bizottságban a pártok vezető emberei foglalnak helyett, akikkel teljes egyetértésben lehet megkezdeni és lefolytatni a szanálás munkáját. Ha nem is lehet egyszerre az egész háztartási és üzemi koncepcióra kiterjeszkedően végrehajtani a szanálás munkáját, az egyes részletekre nézve már most meg lehet kérdezni a városházi pártok vezetó'ibó'l álló tizenhetes bizottságot, amelyet az 1934 évi XII. t. c. éppen a szanálási művelet ellenőrzése céljából hívott életre. Én úgy gondolom, hogy a tizenhetes bizottságban egyáltalán nem fog nehézségekbe ütközni még kényesebb természetű, személyeket is erősen érintő esetleg egész intézményeket feláldozó szanálási rendelkezéseknek a megvitatása és keresztülvitele sem, ha a főpolgármester bebizonyítja, hogy ezek az intézkedések a közérdek sérelme nélkül hajthatók végre és a végrehajtás a főváros háztartási egyensúlyának a helyreállítását eredményezi. rovatban a téli K enes e néhány vissásságát tegyem szóvá. Nyáron ezek a kisebb és nagyobb kellemetlenségek nem jelentkeznek annyira, különös tekintettel arra, hogy az emberek nagy része egész napon át a szabadban van, de főleg azért sem, mert ősi szokás szerint Szilveszter éjszakája nem nyáron van, hanem télen. Első számú panaszom, mélyen tisztelt szerkesztő úr, a kártyaszoba elhelyezése. Amikor az új szállót Lamotte tanácsnok megépítette, az első emeleten külön nagyszerű kártyaszobát építettek. Felsőbb cézári akaratok azonban ezt a kártyaszobát már az elmúlt télen is lezárták a közönség elől és a kártyázó embereket a földszintre, az úgynevezett különszobába terelték, amely eladdig a túlzsúfolt ebédlőnek volt a kiegészítő része. Állítólag az volt a panasz, hogy a kártyázok zavarják az emeleti kártyaszoba melletti szobákban lakók nyugalmát. így tehát most előállt az a helyzet, hogy teljesen kihasználatlanul ott áll az első emeleti kártyaszoba, amelyet egy-két vacak pálmával szegényes társalgónak rendeztek be, ahol senkisem társalog, viszont ezen a télen, ha megtelik a szálló, a közönség egyrészének már nem is az ebédlőben, hanem a folyosókon lesznek kénytelenek teríteni, mert a kártyaszobának használt különszobából természetszerűen nem lehet este félnyolckor kizavarni az ott békés társasjátékokkal szórakozó vendégeket. A másik panaszom, mélyen tisztelt szerkeeztő úr, a szilveszteri tombola. Minden szállónak és üdülőhelynek a szilveszteri vagy más alkalommal rendezett tombolajáték pénzébe kerül. A kenesei üdülő háztartásában a szilveszteri tombola nem az üdülőhely reprezentációját előmozdító tétel, hanem bevételi forrás. Összegyűl a tombolajegyek eladásából, amelyeknek kisorsolása különben a szegény és ötlettelen szilveszteri pro gramm főattrakcióját képezi, szilveszterenként százszázhúsz pengő. A kisorsolásra kerülő papircsákók, fütyülök, naiv juksztárgyak értéke pedig harminc-negyven pengőre rúg. Állítólag egy kész kollekciót vesznek ugyanattól az Emmerling cégtől, amely esztendőről-esztendőre a Gellérthegyi tűzijáték monopóliumának boldog tidajdonosa. Úgy látszik, Emmerling éknek nemcsak Szent István napján van monopóliumuk a tűzijáték rendezésének húszezer pengőjére, hanem Kenésén is ők az egyetlenek, akiktől a tombola-tárgyakat a telep vezetősége megvásárolni hajlandó. Hogy ily körülmények között a szilveszteri tombola minden esztendőben botrányba fullad Kenésén, az természetes, az alap vezetőségét azonban ezek az apróságok nem érdeklik, annál kevésbbé, mert a nagyhatalmú vezető urak egyike sem tartja érdemesnek, hogy a szilvesztert a kenesei üdülőtelepen töltse. Legfeljebb megjelennek ott Szilveszter délelőttjén az évi zárlat eszközlése okából, azután a jól végzett munka gyönyörével visszarobognak Budapestre, hogy itt vegyenek részt esetleges tombolajátékokon, amelyeken mindenesetre tetszetősebb és értékesebb tárgyak nyerhetők, mint amilyeneket az ö takarékos fantáziájuk Balatonkenese számára ledirigál. Soraim közlését azon reményben kérve, hogy azok elérkeznek a Kálvin téri párnázott igazgatósági szobákba és 'inár ezen a Szilveszteren megjavítják a helyzetet, vagyok kiváló tisztelettel ( aláírás.) — Ami általában a szanálási műveletnek az irányelveit illeti, ezekre vonatkozóan nekem az a meggyőződésem, hogy nem annyira a közigazgatás területein kell szanálási intézkedéseket tenni, mint inkább az üzemi gazdálkodásban, aminhogy a főváros vezetőségével szemben a nagyközönség részéről hangoztatott panaszok és kifogások igen ritkán vonatkoznak a közigazgatás területein folyó munkára, ellenkezőleg, e panaszoknak leggyakrabban az üzemek az okai. Az üzemeknél főként az anyagbeszerzés és a kereskedelmi szolgálat terén új egységes alapelveken nyugvó rendszert kell teremteni, bizonyos nivellálási munkát kell végrehajtani, mert a különböző üzemek gazdálkodása, üzletvitele, műszaki igazgatása, általában a különböző üzemek gesztiója rendkívül különböző módokon történik, amelyek egymástól élesen elütnek. Egészen különböző, sok esetben ellentétes alapelveken nyugszik például az üzemi fizetések, az üzemi munkabérek rendezése is, sőt az üzemi szolgáltatások áránál is mutatkoznak tarthatatlan eltérések. Szerintem elsősorban itt, az üzemeknél kell valamilyen egységes üzletviteli és gazdálkodási rendszernek a lefektetésével megkeresni azokat az eszközöket, amelyek a fővárosi háztartás egyensúlyát helyreállítják és a háztartási mérlegnek ezt az elengedhetetlenül szükséges egyensúlyát hossz úidőre biztosítják. — A szanálás legközelebbi útját Wolff Károly jelölte meg a költségvetés vitájában, amikor arra tett javaslatot, hogy a közgyűlés emelje ki a jövő évi költségvetésből az összes beruházási tételeket és ezek fedezésére vegyen fel a főváros hossú lejáratú kölcsönt. Ezt az indítványt a főváros törvényhatósági bizottságának a közgyűlése egyhangúlag fogadta el, ami bizonyítékot nyújt afelől, hogy az autonómia maga is képes szanálni a főváros háztartását. Amikor a közgyűlés erről a képességéről tett tanúságot, egyben azt is megmutatta, hogy a fővárosi közönség érdekeinek a szolgálásánál erős egységet tud mutatni. Arra a kérdésre, hogy a Keresztény Községi Párt szerint ezt a beruházó kölcsönt, amelynek felvételére Wolff Károly indítványának elfogadása esetében rövidesen sor kerülhet, — mire kell fordítani, Petrovácz Gyula a következőket felelte: — A kölcsönnek a végösszegét még nem állapították meg, de úgy tudom, hogy 15 millió pengő lesz. Ebből az összegből hat és félmillió pengőt a költségvetésből kiemelt beruházási tételeknek a fedezésére kell fordítani. A fennmaradó összegből kell fedezni a Tabán újjáépítésének a megindításánál szükséges tereprendezési, csatornázási, vízvezetéki és az útburkolat alatti üzemvezetéki munkálatoknak jelentős részét. A tabáni útépítés csak csekély részben kap itt fedezetet, mert a Tabán végleges rendezése az ott meginduló geológiai kutatások és melegvízforrás-feltárási munkálatok 0b 63. Ili. Hír. fillamsorslátÉK 17.000 nyeremény, 250.000 ar. pengő értékben Főnyeremény: pengő 4©#0Ö© peng0 Nyeremények ; 20.000 ar. pengő 10.000 ar. pengő 2-szer 5.000 ar. pengő 4-szer 2.500 ar. pengő 6-szor 2.000 ar. pengő 10-szer 1.000 ar pengő és még számos nagyobb és kisebb nyeremény,melyek mind készpénzben fizettetnek ki. Húzás: december 14-én. Sorsjegy árak : Egész P 3.—, Fél P 1.50 Kapható minden banksortjegy és főárusitónál valamint az összes dohánytőzsdékben. Postai rendeléseket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít a Székesfővárosi M. kir, Pénzűgyigazgatóság, Budapest,V., Szalay-u 10 befejezése előtt semmi esetre sem indulhat meg. Ebből az összegből kell fedezni az autóbuszpark felfrissítésére és megerősítésére vonatkozó költségeket is. Az Autóbuszüzem kezd hasznothajtó üzemmé válni és így sok igénynek a kielégítése válik szükségessé, különösen a közeljövőben, amikor lejár a BART-tol kötött szerződésnek a határideje. A BART-nak adott koncesszió megújításáról szó sem lehet, mert az általa kezelt vonalakat, amelyek prosperitás tekintetében teljesen kifogástalanok, az Autóbuszüzem maga veszi a kezébe. — Ha marad még valamelyes öszszeg a beruházási kölcsönből, akkor azt építésekre kell fordítani, amelyek közül iskolaépítések, üzemi épületek emelése jelentkezik halaszthatatlanul sürgősnek és szükségesnek. Miután a beruházási kölcsön végeredményben magasabb szárnyalású elgondolások megvalósítására egyáltalán nem fog alkalmat nyújtani, feltétlenül gondolni kell azokra a feladatokra is, amelyek ezen a kereten kívül jelentkeznek a legközelebbi jövőben. Nekem és az egész Keresztény Községi Pártnak is az a felfogásunk, hogy a mai amúgyis erősen sanyargatott nemzedéknek a vállaira nem lehet hosszabb időre szóló beruházásoknak a terheit rakni. Elég sok újabb beruházásnak a terhét viseli a mai nemzedék, amely valósággal összeroskad. Ha a főpolgármester az autonómiával karöltve elvégzi a szanálás munkáját és az intézményes redukciók, valamint az üzemek üzletvitelének gazdaságosabbá tételével elért megtakarítások révén végérvényesen rendbehozza a főváros pénzügyi helyzetét és háztartását, akkor a jövőben nem szabad többé a tényleges beruházási jellegű tételeket a normálköltségvetésbe felvenni, hanem ezeket mindenkor beruházó kölcsönből kell fedezni. A főváros legutóbbi költségvetéseiben hatalmas tételekkel szerepelt az útépítés és a csatornázás, amelyeknek eddigi produktumai több generációra szálának, a terheket azonban a mai nemzedéknek kell viselnie. Petrovácz Gyula nyilatkozata nemcsak kimerítő képet nyújt a főváros mai háztartási és üzemviteli helyzetéről, hanem egyben irányt is szab azok számára, akik Sipöcz főpolgármester szanálási intézkedéseinek az ellenőrzésére hivatottak.
