Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-02-03 / 5. szám

2 TU BUDAPEST 1934 február 3 Béke a Rudas-fronton A hídfő kiszélesítésével oldják me? a reuma­szálló csend-problémáját nézve megfelelő felvilágosításokat kapjunk. Meg kell tudnunk, milyen szándékokkal közelit a kormány a fővároshoz. Az autonómia maga is cl tudja végezni a fővárosra váró fel­adatot és nincs ok arra, hogy a bajok elhárításánál, ha vannak ilyen bajok, az autonómia maga közre ne működhessen. Ezt azonban nem tudjuk diktató­rikus formában elképzelni, csak al­kotmányos keretek között. Konklú­zióként a magam részéről csak any­­nyit mondhatok, hogy nem esem kétségbe, jöhet bár­milyen törvény, az eddigi vá­rosházi erőtényezők súlyát lé­nyegesen megváltoztatni nem lehet. A kormány fővárosi vonatkozásban máris súlyos sebeket kapott és igy nem hiszem, hogy módja lesz a re­form-törvénybe fölvett intézkedések eredményeit élvezni. Jön majd egy uj belügyminiszter és hoz egy uj fővárosi törvényt... Uthengerlést vállal elsőrangú eredeti hengereivel WOLFF FRNÖ Budapest, I., Ke!enföldi-ut 1. Tel.: 59-9-68. Szász Albert oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit-körut 43 Telefon: 51—4—06. Hunyadi János természetes keserfiviz az emésziőszervek leg­kiválóbb gyógyvize. Egy hóztar ásban sem hiá­nyozhat. Hatásában felülmúlhatatlan SAXLEHMER fiNORÍS, BUDAPEST ME PtH r y C n tisztító cég, felelőséggel E 311 Vi n C mindenféle ruháknak FÉNYTELENITÉSÉT egy évi jÓtálláSSQl vállalja. Vidékre is szállít Központ: Budapest, H„ Zsigmond-utca 18. Tel: 52-0-42 Belvárosi tióh: Váci-utca 36. Belvárosi Kavéház mellett — Az Uj Budapest tudósitójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, mint a fővárosnak városrendezési kérdésekben felettes hatósága, til­takozott az ellen, hogy a Rudas­fürdő előtti rakpartról a közleke­dés a reuma-szálló megépitése kap­csán az alsó rakpartra telepíttes­sék át. A polgármester a Közmun­kák Tanácsának ezen állásfoglalása következtében a törvényhatósági tanács ezévi első üléséről a nagy­­fontosságú problémát kénytelen volt levenni, kockáztatva, hogy le­telik a késedelmeskedés következté­ben az építkezés tényleges megkez­désére kitűzött az a márciusi idő­pont, ameddig a kereskedelemügyi miniszter vállalta a reuma-szálló megépítésére szükséges kölcsön megszerzését. Időközben tárgyalá­sok indultak meg a főváros és a fővárosi közmunkatanács között az ellentétek kiküszöbölésére a Rudas­kérdésben. Ezekről a tárgyalásokról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Azok a megbeszélések, amelyek a fővárosi közmunkák tanácsának sérelmes határozatát illetően Ra­­kovszky Iván, a közmunkatanács elnöke és Kovácsházy Vilmos ta­nácsnok, a városgazdasági ügyosz­tály vezetője között folyamatban vannak, a legjobb reménnyel ke­csegtetnek. Attól, hogy kifogyunk az időből és nem fogjuk megkapni a szükséges 950.000 pengős kölcsönt, nem kell tartani, mert a kereskedelemügyi miniszter azon az állásponton van, hogy nem a főváros hibája, ha már­ciusban nem kezdődnek meg az építkezések és kijelentette Fabinyi Tihamér dr.. hogy a márciusi terminus nem olyan fix, hogy annak be nem tar­tása az építkezési kölcsön elejtését vonná maga után. — Ami most már a szóbanforgó tárgyalásokat illeti, a főváros ve­zetősége bebizonyította a Közmun­kák Tanácsának, hogy olyan szanatóriumot, mely előtt naphosszat autók és társzekerek dübörögnek, háta mögött pedig a villamos csilingel, elképzelni nem lehet, mert a betegeknek csendre és nyu­galomra van szükségük. Viszont a hidfő forgalmát azzal nem lehet még jobban megterhelni, hogy a felső rakpart teljesen elzáratik a kocsiforgalom elől. Olyan megoldást kell tehát találni, amely az épülő szálló csendjét is biztosítja, más­részt közlekedési szempontból sem szárnyalja túl a budai hidfő teher­bíró képességét. — Az első gondolat az volt, hogy a Rudas előtt a^ föld alá kell süllyeszteni a villamospályát és efölött létesí­teni a kocsiutat. Ezt a legmegfelelőbb megoldást azonban el kellett ejteni, mert az tuldrága lenne. A szakértők véle­ménye szerint a problémát máskép­pen, mint az Erzsébet-hid budai fejének megfelelő kiszélesítésével meg­oldani nem lehet, amikor is megvan a remény arra, hogy az igazgatósági épület és a ka­zánház egyidejű lebontásával annyra kiszélesedik az útvonal, hogy a felső rakpart kocsiut­­jellegét meg lehet szüntetni. Már folynak a számítások a hidfő kiszélesítésének költségeire vonat­kozóan és ha ez megtörténik, a Köz­munkák Tanácsának előzetes jóvá­hagyó intézkedése kapcsán a pol­gármester a törvényhatósági tanács elé terjesztheti a reuma-szálló épí­tésének ügyét. A Ms győzelme a lejHariei ellen Tilos a leiiiöKoütian Élelmiszert erűim — Az Uj Budapest tudósítójától. — A polgármester még a múlt év áprilisában megállapította, hogy a tej vállalatok fiókjai, illetve tejáru­­sitó boltjai nyílt árusítási üzletek, miért is ezekben az üzletekben hely­ben való fogyasztásra élelmiszere­ket kiszolgáltatni tilos. A polgár­­mester felhívta a kerületi elöljáró­kat, hogy őrizzék ellen, vájjon a tejfiókokban és tejárusító holtokban szolgálnak-e fel élelmiszercikkeket helyben való fogyasztásra, és azok ellen, akik a cselekményt elkövetik, a rendőri büntető eljárás megindí­tása iránt a szükséges intézkedése­ket tegyék meg. E határozat ellen az Országos Tejgazdasági Szövetség és az Országos Magyar Tejszövet­kezeti Központ felebbezéssel élt. Most érkezett le a polgármester­hez a kereskedelemügyi miniszter leirata, amelyben a felebbezéseket, mint meg nem engedett jogorvosla­tokat visszautasítja, azzal az indo­kolással, hogy a határozat voltaké­­pen a közigazgatási szolgálattal kapcsolatos általános tájékoztatás, amely ^ véghatározatnak nem tekint­hető és amely ellen felebbezésnek helye nincsen. Ami a szóban levő ügy érdemét illeti — folytatja a le­irat — helyesen állapította meg a polgármester, hogy a tejvállalatok fiókjai, illetve tejárusitási boltjai nyílt árusítási üzletek, amelyekben helyben való fogyasztásra élelmisze­reket árusítani tilos. — Az a visszásság — mondja to­vább a miniszter, — hogy a tej fió­kokban és tejárusitó boltokban helyben való fogyasztásra beren­dezkednek, rendkívül elharapódzott. A szóban levő nyilt árusítási üzle­tekben ugyanis nemcsak tejet és ehhez kenyeret vagy péksüteményt szolgáltatnak ki helyben való fo­gyasztásra, ami a jogszabályok szi­gorú értelmezése szempontjából ugyan szintén tilos volna, amelyet azonban különösen a szegényebb néposztály érdekében nem lehet ki­fogásolni, hanem azt semmi esetre sem, lehet eltűrni, hogy kakaót, tej­felt, vajat, túrót, sajtot és egyéb gyakran az üzlethelyiségben kifüg­gesztett Fióküzleti fogyasztási ár­lapon feltüntetett tejterméket, sőt a panasz szerint teát, főtt tojást és rántottát is kiszolgáltatnak. KOHN GYULA KEFE ECSETGYÁROS Arany kosz orus mester GYÁR: VII., RÓZSA-U.20 Telefon: József 302—45 VÁROSIM! EZEKEN A HIDEG ÉS KÖDÖS JANUÁRVÉGI NAPOKON önma­gáiba dermedt a városháza, mintha minden élet megállt volna a hiva­talokban, csakúgy a Városház-ut­cai fronton, mint a Kár oly-kondi, vagy az elől jár ósági bárókban. Nincs is szükség már polgármes­teri rendeletre, amely eltiltja a po­litizálást: a fásult kedélyeknek már mindegy, alig érdekel valakit az önkormányzat sorsa, maholnap már a saját jövendőjével sem törődik senki... Ebben a fakó és fülledt téli han­gulatban ült össze az Alkotmány­védő Blokk kedden délután a ta­nácsteremben, hogy felrázza álmos tunyaságából a magyar közéletet. Lesz-e visszhangja ezeknek a beszé­deknek, vagy pusztába kiáltó szó maradnak: vájjon ki tudja, mit hoz, mit rejt a jövendő titokzatos méhe, mifajta csillagok fognak még ra­gyogni a felhős magyar firmamen­­tumon? * EGYÉBKÉNT RÉMHÍREKKEL VAN TELE a levegő, mindennapra akad közülök egy, amelyik azt új­ságolja, hogy az uj törvény életbe­léptetése kapcsán ilyen vagy olyan intézkedéseket fog hozni a kormány a fővárosi tisztviselők fizetésének nivellálására. Nivellálás alatt ér­tendő, az az eljárás, amelynek so­rán állítólag az állami tisztviselő­kével azonos fizetési osztályokat lé­tesítenek a fővárosi alkalmazottak számára. Arról is vannak egé­szen biztos értesülések, hogy a pénzügyminisztériumban már k o n­­kr ét előkészületek is vannak a fővárosi tisztviselők fizetésének letörésére. Az a hir járja, hogy amint az a megyéknél és a vidéki városoknál van, az autonómia, összes tisztvise­lőit a megfelelő állami fizetési osz­tályba sorozzák. A kérdés csupán az, melyik a megfelelő fizetési osztály. Ä városházi búrokban azt számolgatják, hogy a főpolgármes­ter a negyedik fizetési osztályban van, a főváros polgármestere is minden valószínűség szerint ugyan­abba a fizetési fokozatba fog ke­rülni. Ezek szerint azután az alpol­gármesterek lennének az ötödik, a tanácsnokok a hatodik, a főjegyzők a hetedik fizetési osztályban és igy lejebb. Bizony szomorú, nagyon szomorú kilátások! * A REFORM-TÖRVÉNY TERVE­ZETE egyébként számtalan pél­dányban forog közkézen a város­házán és ma már szinte mindenki könyv nélkül tudja az őt illető ren­delkezéseket. Természetesen azok a paragrafusok forognak elsősorban közkézen, amelyek a tisztviselő­­társadalmat közelebbről érintik. Ezek között azután vannak apróbb örömek és féltékenykedések egy­aránt. így például kimondja az uj tör­vény-tervezet, hogy az árvaszéki el­nököt a jövőben életfogytiglan vá­lasztják, viszont a jelenlegi elnök megválasztása is életfogytiglani­nak tekintendő. Vagyis Csorna Kálmánnak, az árvaszék jelenlegi tudós és érdemes vezetőjének a leg­közelebbi általános választások so­rán nem kell újból a közgyűlés vá­lasztása alá esnie. Ez a paragrafus éppen Csornát illetően ténylegesen semmi előnyt nem jelent, mert nem lehet a törvényhatósági bizottság olyan alakulását elképzelni, amely őt nem választaná újra, feltéve ter­mészetesen, hogy a kiváló Csorna Kálmán saját akaratából el nem hagyja a fővárosi pozíciót — egy egyetemi katedra kedvéért. Öröme van a könyvtári szak­nak, mert a tervezet szerint a könyvtár-igazgatót a jövőben a közgyűlés választja, míg egyéb magasabb rendű impériumot gya­korló hivatalvezetőket is a polgár­­mester vagy a főpolgármester ne­vez ki, amely körülmény a könyv­tári direktor nagy ráért ékelését fog­lalja magában. Végeredményben azonban ezek az apró örömök csak cseppek az ürömnek abban a végtelen tengeré­ben, amelyet a törvény tervezete az önkormányzat és az önkormányzati tisztviselők számára jelent... * TÖBB OLDALBÓL AZT A KÉR­DÉST intézték hozzánk, miért nem foglal állást a fővárosi reform-tör­vénnyel szemben a fővárosi tiszt­viselők hivatalos testületé, a Nem­zeti Szövetség. Ezt a feleletet kap­tuk: — Mióta a miniszterelnök testvér­alakulatunkat, a Közszolgálati Al­kalmazottak Nemzeti Szövetségét forradalmi allakulat n a k nevezte, kétszeresen vigyáznunk kell arra, hogy állásfoglalásunk ne tűnjék fel tulerélyes cseleke­detnek. A jelen esetben a helyzet az, hogy szavunkat nem hallaná meg senki, hiába szállanánk perbe a magasabb hatalmakkal. Ezért: inkább semmit sem csiná­lunk... * VÁJNÁ EDE TANÁCSNOK nyugdíjazási aktája elkészült és azt a legközelebbi tanácsülés fogja tárgyalni. * HERMANN SÁNDOR DR. GYÁM! ÜGYÉSZ a maga külön jogügyi személyzetével helyiségileg is elvált a tiszti ügyészségtől és kü­lön szobákat kapott a városháza Károly-körúti részének második emeletén. Poétikus találkozása a véletleneknek: a városháza udva­rának virágos akácai foéjnak az ab­lakon beviritani azokba a szobákba, ahol az árvaszék sorsát sok szívvel } melegséggel intézik... ORVOSI BU LET IN EK a város­házi beteg frontról: Bódy Tivadar nyug. alpolgár­mester állapotában lényeges javu­lás állott be. Bálát,onfüredről haza­jött és a svábhegyi szanatórium­ban ápolják. Remete Viktor tanács jegyző felesége könnyebb torokmütéten esett, keresztül. Kőhalmy József dr., a Beszkárt vezértitkára súlyos inf luenzával fekszik lakásán. Krencsey Géza műszaki főta­nácsos, aki néhány héttel ezelőtt, súlyos vakbélmütéten esett keresz­tül, újabb kisebb operáció végre­hajtása céljából ismét bevonult az egyik fővárosi szanatóriumba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom