Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-11-03 / 43. szám

1934 november 3. UJ BUDAPEST 3 Harcot hirdet a kereszténypárt az élelmiszer-körtetek ellen Müííer Antal a kisipari hitelakció tőkeszükségletéről, a kényszermunka iparos vonathozásairól és az iparostársadalom aktuális problémáiról — Az Uj Budapest tudósítójától. — Hétfőn este ünnepelte a főváros ke­resztény iparos-társadalma Müller An­tal országgyűlési képviselőt, törvény­­hatósági bizottsági tagot abból az alkalomból, hogy a tizenöt esztendeje fenálló Keresztény Iparosok Országos Szövetsége ötödször választotta őt ügyvezető elnökévé. A szónokok: Czettler Jenő dr., a képviselőház al­­elnöke, Haverland Antal, Marhó Elek és mások hangoztatták azokat az ered­ményeket, amelyeket iparostársai ér­dekében háromesztendős országgyűlési képviselői működése alatt Müller Antal elért és arra is rámutattak, hegy az ő városházi közéleti szereplése az iparos­társadalomért folytatott munkásság eredményes és szakadatlan láncolata. Az ünneplés alkalmából, amelyhez a maga jókívánságaival az Uj Budapest is természetszerűen hozzájárul, a vá­rosházának az iparos-problémákkal összefüggő vonatkozásairól intéztünk kérdést Müller Antalhoz. A felvetett aktuális kérdésekre Müller Antal a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Hálás köszönettel nyugtázom azt a szeretetet' és méltánylást, amely iparostársaim köréből felémárad abból az alkalomból, hogy tizenöt esztendős jubileumát ünnepelte a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége. Amint a közgyűlésen is megmondottam, itt is ismétlem: ahogy eddig minden csepp véremmel Vitéz Pesthy-Müller József Leó dip­lomáciai téren is működik: mint buda­pesti litván főkonzul az év nyárom ta­nulmányi szakbizottságot vezetett a kereskedelmi miniszter és a külügy­miniszter kezdeményezésére Litvá­niába, hogy a helyszínén vizsgálja meg beható módon a Magyarország és Litvánia közötti gazdasági és kultu­rális összeköttetések lehetőségeit. Pesthy-Müller most hosszú és részletes jelentésben számol be a Litvániába kiküldött tanulmányi bi­zottság munkájáról, arról a nyolc napról, amelyet a Pesthy-Müller veze­tése alatt elindult magyar delegáció Kaunas-ban, a litván fővárosban töl­tött. Nem hivatásunk ehelyütt beszámolni azokról a gazdaságilag is nagyjelentő­ségű tárgyalásokról, amelyeket a dele­gáció Litvániában lefolytatott. Bizo­nyos azonban, hogy Pesthy-Müller ragyogó nyelvtudása, szeretetreméltó úri egyénisége és koncepciózus köz­­gazdasági szakvatottsága jelentékeny mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy — amint vitéz Pesthy-Müller jelen­tése mondja — a magyar delegáció litván lódogatásának és kiküldetésének külsőségei nemcsak a vendégszeretet­ben, a sűrűn tapasztedt rokonszenvben csúcsosodtak, hanem abban a komoly igyekezetben, amit a litvánok részéről tapasztaltunk, hogy Magyarország­gal állandó gazdasági és kultúrális összeköttetést akarnak fenntartani, amely nemcsak üzleti érdekeken, ha­nem bensőségteljes és hazafias érzelmi közösségen is alapul... az elnyomott, kiuzsorázott magyar iparos-osztály érdekeiért küzdöttem, úgy a jövőben is egyetlen gondom, egyetlen célkitűzésem; hogyan se­gíthetek iparos-testvéreim nyomorú­ságán. — Ami már most az aktuális város­házi problémákat illeti, — filytatta Müller Antal — teljes mértékben helyeslem a polgármester úr azon in­tézkedését, amelynek során az étkezte­tési akció ellenében végzett inség­­munka részvevői közül azoknak, akik becsülettel megállották helyüket a munka mezején, fejenként nyolc pen­gőket utalványozott ki. A polgármester ezen nobilis gesztusa elveszi az inségmunka keserű ízét és jelentékenyen enyhíti azt a feszült­séget, amely a kényszermunka rend­szeresítése kapcsán keletkezett. Én a magam részéről nem tudom teljesen helyteleníteni a kényszer­­munkának ezt a rendszerét, mert bizonyos igazságot látok abban, hogy csak az a munkaképes ember jusson az adózók pénzéből segélyhez, aki ellen­szolgáltatást tud és akar nyújtani, amennyiben erőbeli és egészségi ál­lapota ezt megengedi. Hangsúlyozom azonban, hogy ennek a kényszermunkának csak olyannak szabad lennie, amely sem­minemű konkurrenciát nem támaszt az adókkal és közterhekkel sújtott iparostársadalom számára, amely a vállalkozói lehetőségeket nem pusz-LIBER ALPOLGÁRMESTER né­hány napi üdülésre Balatonkenesére, a fővárosi üdülőtelepre utazott. Az alpolgármester hétfőn veszi át újra hivatala vezetését. * VIOLA REZSŐ DR. műszaki főta­nácsos anyósa: nagyüosvai I o s v a y Lajos nyug. kultuszállamtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia tisz­teletbeli és igazgatósági tagja fele­sége, szül. Trotter Julio.i elhúnyt. Temetése vasárnap délután volt a Kerepesi út melletti temetőben. * VETTÜK A KÖVETKEZŐ családi gyászjelentést: — Dr L am o 11 e Károly és neje sz. ghymesi és gácsi F o r g á eh Esz­ter grófnő mélységes szomorúsággal jelentik, hogy szeretett édesanyja, a legjobb anyós és rokon. özv. Lamotte József né, sz. Axmann Etelka, folyó évi október hó 26-án délután 5 órakor, hosszas szenvedés után, megerősítve a szentségekkel, életének 82-ik évében az Urban csendesen elhúnyt. A temetés a Kerepesi út melletti temető halottasházából a rám. kath. anyaszentegyház szertartása szerint a családi sírboltba vasárnap délután folyt le és azon S ip ö ez polgármes­ter vezetésével megjelent a főváros egész vezetősége. * GAJÁRY GYÖRGY dr. tanácsi fo­galmazó e hó hetedikén a Fehér Ház Bajtársi Egyesület bajtársi összejöve­tele keretében előadást tart szovjet­oroszországi utazásáról. títja el, amely nem bántja az iparos­ságot. — A főváros költségvetési vitájá­ban a közgyűlésen nagyobb felszóla­lásra készülök — folytatta Müller országgyűlési képviselő. — Elsősorban a Miklós Ferenc dr. bizottsági tagtár­sam által a pénzügyi bizottság költ­ségvetési vitájában előterjesztett azon javaslatot fogom közgyűlési beszédem­ben pártfogolni, amely azt kéri a kor­mánytól, hogy újabb ötvenezer pen­gővel emelje fel az állam a kisipari személyi kölcsön-akció összegét, amely esetben a főváros — természetesen ki­zárólag a budapesti kisiparosok igé­nyei számára — ugyanilyen összeggel járul az akcióhoz. Az a százezer pengő, amellyel a kormányzat legutóbb fel­emelte a kisipari személyi kölcsönakció alapösszegét, még mindig kevés és kevés az a tízezer pengős hozzájárulás is, amelyet a főváros legutóbbi köz­gyűlésén szavaztunk meg erre a célra. — Ha nézzük az eddigi akció ered­ményeit, azt látjuk, hogy a 400 ezer pengős akció keretében a minden különösebb kezes és garancia nélkül kiadott 50—200 pengőig ter­jedő kölcsönök sz'nte hiánytalanul visszafolytak az akció lebonyolításával megbízott .intézetek tárcájába. A kisiparos tehát hűséges, megbízható, tudja, hogy a becsületéről van szó, amikor ezt az egyébként garancianélküli kölcsönt igénybeveszi. Most, amikor a kisipa­ros előtt fokozott mértékben sötétlik a közeledő tél nyomora, amikor a tőke­­szegénység egyre nagyobb méreteket ölt, szükség van az akció kiterjesztésére és a fővárosnak e tekintetben meg kell tennie kötelességét, annal is inkább, mert egy olyan tár­sadalmi osztályról van szó, amely, amíg erre módja volt, a közterhek vállalásával az adófizetés példás telje­sítésével mindenkor kivette a maga részét. — A legnagyobb mértékben helyes­lem és a Keresztény Községi Párt ugyanezen az állásponton van, azt az akciót, amelyet a szociáldemokraták indítottak, rendkívüli közgyűlés egybe­­hívása iránt, az élelmiszerek drága­sága és az élelmiszerkartellek tárgyá­ban. Nem kétlem, hogy a kereszténypárt a szociáldemokrata határozti javaslatra ki fogja mon­dani a sürgősséget és a főváros tör­vényhatósági bizottsága abban a helyzetben lesz, hogy demonstratív határozatot hozzon az élelmiszerek drágasága és az élelmiszerkartelek működése ügyében annál is inkább, mert a Keresztény Községi Párt több alkalommal és állandóan küzdött az élelmiszer-kartelek ellen. Más lapra tartozik, hogy ennek az ak­ciónak a kormányzatnál meglesz-e az a hatása, aminek meg kellene lennie. Ha nézzük a kartelek irtózatos front­jait, a mezőgazdasági termelvények drágulását, kapcsolatban a közvetítő lánckereskedelem fokozódó hasznai­val, akkor nem kétséges, hogy egységesen kell állástfoglalnia Bu­dapest parlamentjének a burgonya-, a tej-, a pék- és a többi élelmezési kartel ellen. Az sem vitás egyetlen pillinatig sem, hogy itt nem kisemberekről, apró egzisztenciák elpusztításáról van szó, mert a drágítások és a közvetítői ha­szon túltengése mögött mindenütt ott lappang kenyérgyárak, hentesárugyá­rak, tejközpontok képében az a nagy­­töke, amely a maga mohó csápjait mindenüvé kinyújtja, ahol profitot le­het találni. miimiuiiiiiimiiiiiiimiiimimmiiimiiiiimiiimiiiimiiiiiiiiiiimmimiiimiimiiiiiiiiimiiiiimmiiiiimiin: m. Kir. éltami (vas-. Acél-, és Gépgyárak! Budapest I NAZI VIZELMZI I lERTlaifiZESHEZ I lua 6s ctcitafiasu iszívsttvuki (Kitűnő tartós kivitel | Olcsó árak Niagy készlet I • I 1 Forgalomba hozza : I magyar Királyi állami [ [Vasgyárak Kereskedelmi) Képviselőié Rt. I Budapest, u„ unites csészar-út 1 28. Telefon: 27-3-20 jfiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimttiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiun LISfCÄ JEMÜ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK VÁLLALKOZÓ Budapest, Vili., Baross-u. 77. Biehn Janos IX., F@pens-S?ipyt 46. TELEFON: 87-8=03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéSlemez - tetőfedés, motorbenzol, paraífilm. Elsőrendű kerékpárok, Central-Bobbin varrógépen és gramofonok havi részletre. Lcguiatb autőnarosszérias gyermekJtOCSiK nagybani árban a fentiekhez alkatrészen. JavitömUheiy. Olcsó arak UARHÓGÉPJÉTLAKÁSÁM MEGJAVÍTJUK. LÁNG IMBE Hl ERHÖH ül., Teréz-körut 3 B. Telefon: 16-0-19, november hó 3-án és 6-Si délután vj Órakor ügeldversenueli

Next

/
Oldalképek
Tartalom