Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-10-20 / 41. szám
4 TU BUDAPEST 1934 október 20. Nők a városházán yjr "■um*.-’—■ ■im «mj Laky professzor nagyfoníosságu adatai az asszony-tisztviselőkről, akiknek az ura is keres, továbbá a közaSkaimazottak vallási viszonyairól, életkoráról és mellékfoglalkozásairól — Az Uj Budapest tudósítójától. — A fővárosi statisztikai hivatal kiadásában, a Statisztikai Közlemények legújabb füzeteként, érdekes közlések jelentek meg Laky Dezső dr. műegyetemi professzor tollából. A közületi alkalmazottak szociális és gazdasági viszonyai címen jelent meg a füzet, amely különlegesen aktuális a városháza szempontjából most, amikor a szanálás következtében minden valószínűsége megvan annak, hogy ismét jelentékenyen csökkeni fog a tisztviselők életstandardja. Ebből a szempontból sajnálatos, hogy Laky Dezső könyve általánosságban tárgyalja a fővárosban lakó összes közalkalmazottak adatait és nem emeli ki speciálisan a fővárosi szolgálatban állók életviszonyait. Másik hibája a könyvnek, hogy az 1928 felvétel alapján dolgozik, igaz ugyan, hogy az azóta eltelt öt esztendő alatt nem sok változás esett a tisztviselők létszámában, viszont több fizetéscsökkenés történt azóta és a gazdasági körülmények is lényeges változáson mentek keresztül. Mindez azonban keveset von le a könyv adatainak érdekességéből, nemkülönben fontosságából és — amint azt fentebb megemlítettük — speciális aktualitásából. A fővárosi tisztviselők a Budapesten dolgozó közalkalmazottak-16.8 százalékát teszik. A tanszemélyzetnél a megoszlás sokkal inkább a főváros javára üt ki: a Budánpst.pn munkálkodó tanügyi személyzet 17.7 százalékát a főváros fizeti. A közszolgálatban álló altisztek és szolgák 2h.6 százaléka van fővárosi alkalmazásban. A továbbiakban Laky professzor könyve nem nyújt útbaigazítást abban az irányban, hogy az egyes vizsgálódási szempontok szerint történő osztályozások során a köztisztviselők közül mennyi az állam, a rendőrség, a MÁV, a posta, a vármegye és menynyi a főváros szolgálatában álló. Tekintettel azonban arra, hogy nem abszolút számokat, hanem túlnyomó részben százalékokat közöl, megállapíthatjuk, hogy általánosságban nagy eltérés nincs a speciális vizsgálódások során a közalkalmazottak egyes kategóriái között abból a szempontból, hogy az állam-e vagy a főváros-e a kenyéradó gazdájuk. A közalkalmazottak korát vizsgálva, azt látjuk, hogy legtöbb közöttük a 30—UO éves, (31.5 százalék) vagyis az összes közalkalmazottak egyharmad része. Legkevesebb a 20 éven aluli (nem egész 0.9 százalék), azután természetszerűen a 60 éven felüli (3.8 százalék). Feltűnően eltolódik ez az összes tisztviselőkre vonatkozó százalék, ha csupán a nőtisztviselők életkorát nézzük. A nőtisztviselőknek 30.1 százaléka van innen a harmincadik évén, a férfitisztviselőknek azonban csak 18.6 százaléka. Megállapítja Laky — igen helyesen — hogy a többnyire magasabb értelmi színvonalra törekedő fiatalabb férfigeneráció elhelyezkedésének minden bizonnyal nagy akadálya az a verseny, amely a nők munka kínálata részéről nyílik meg. A nőtisztviselők sorai között szinte kiáltóan kiemelkedik azoknak a rétegeknek az arányszáma, amelyek legfeljebb a világháború óta jutottak szóhoz a közhivatalokban, vagy közintézményeknél. 67.7 százalékuk ilyen, a férfitisztviselőknek csak U5.1 százaléka. A háborús években a hadbavonult férfiak pótlására szinte áradatszerüen jelentkeztek közhivatali szolgálatra nők, akik helyüket akkor is megtartották, amikor a férfiak ugyancsak rászorultak volna arra, hogy megélhetést találjanak. Azon az áron történt ez, hogy a fiatalabb férfinemzedék maradt le olyan állásról, melyeket —utólag — maga is szívesen vállalt volna! Igen érdekes számokat kapunk, ha családi állapot szerint nézzük a közszolgálati alkalmazottak adatait, különösen a nőknél. A nőtisztviselők 62.3 százaléka hajadon, 21+.3 százaléka férjezett, 7.U százaléka özvegy és 5.8 százaléka törvényesen elvált. Ezzel szemben a férfiak közül mindössze 26.9 százalék a nőtlen, 69.5 százalék a nős. A nőtisztviselők 92.2 százaléka egyáltalában nem kap családi pótlékot, vagyis — és ez áll különösen a városházára — egy meglehetősen sívár helyzettel állunk szemben, mert azt látjuk, hogy a közalkalmazott-nők nem túlzottan veszik ki a maguk köteles részét a nemzetfentartás gondjaiból, szemben a férfi közalkalmazottakkal. A közalkalmazottak vallási viszonyait vizsgálva, azt látjuk, hogy a római katolikusoknál 10.7 százalékkal, az ágostai evangélikusoknál 2.3 százalékkal, a reformátusoknál 4.6 százalékkal múlja felül a közalkalmazottak svnmn n fnoinvas SqB'tps lah-OBaívah vallási elosztódását. A három keresztény felekezet ezen előnye az izraeliták hátrányára jelentkezik, akik 17.7 százalékkal szorulnak hátra a közszolgálati pályákon, szemben az összes lakósok vallási arányszámával. Az altisztek és szolgák között izraelita vallású egyén hírmondónak is alig maradt: állapítja meg Laky Dezső. Viszont a tisztviselők egyes rétegei között határozottan a tanszemélyzet az, amelynek körében még 1928-ban is a legtöbben voltak izraeliták. Nem szenved kétséget az, hogy népességi arány számukhoz képest legkedvezőbben az ágostai evangélikusok helyezkedtek el. A reformátusok ugyan látszólag alig valamivel vannak mögöttük, de csak akkor, ha a végső — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros törvényhatósági tanácsa a jövő hét szerdáján, e hó 24.-én tartja a nyári szünet után első rendes közgyűlését, amelynek során be fogja tölteni a törvényhatósági bizottság az üresedésben levő öt tanácsnoki állást. Azok a tanácskozások amelyek ebben az ügyben a legutóbbi napokban leolytak, biztosítják azt a pártközi megegyezést, hogy az öt uj tanácsnokot egyhangúlag fogja megválasztani a közgyűlés azok személyében, akik ezekre az állásokra most is be vannoJc helyettesítve. Az öt uj tanácsnok közül Thordai Lajos dr. a rangban a legidősebb: 1905.-ben lépett a főváros szolgálatába. Jelenleg a vízivárosi elöljáróság vezetője, hosszú ideig dolgozott a kőbányai arányszámot nézzük. A részletekből kitűnik, hogy a reformátusok jó helyezése inkább azon múlik, hogy az altisztek és szolgák között különösen sok ilyen vallású egyén van a fővárosban. A tisztviselőknél a reformátusok előnye csaknem arra a keskeny sávra olvad le, amilyenen a római katolikusokat látjuk. A református tanerők azt a százalékos arányszámot sem érik el, amelyet a vallás hívei a lakosságban képviselnek. Még egy néhány érdekes adat Budapest köztisztviselőiről: a közületi alkalmazottak kétharmad része (67.5 százalék) katonai szolgálatot teljesíteti, az alkalmazottak 44.6 százaléka pedig a világháborúiban is részt vett. A fővárosi közalkalmazottak 58 százaléka semmiféle egyesületnek nem tagja, 85.4 százaléka semmiféle irodalmi tevékenységet nem folytat, 42.8 százaléka semmiféle lapot nem járat, a tisztviselők 35.8 százaléka külföldön egyáltalában nem járt, 93.9 százalékának mellékfoglalkozása egyáltalában nincsen. Végezetül ismét visszatérünk — főleg a városháza szempontjából — a tisztviselőnőkre és közöljük a füzet azon fejtegetését, amely a közületi alkalmazottak házastársainak foglalkozásaira vonatkozik. A fővárosnál a nőtisztviselők két-ötöd részének az ura is keres, mégpedig épen a fővárosnál. Ha az egyéb foglalkozásokat is vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a férjes közületi alkalmazottak csaknem mindegyike olyan házassági kötelékben él, ahol a férj elsősorban a közülettől nyert fizetéssel járul hozzá a háztartás kiadásaihoz. Félreismerhetetlenül jelentkezik itt a tendencia, — mondja Laky — hogy a közületek szolgálatában álló férfiak és nők abban a tudatban lépnek házasságra, hogy kettőjük jövedelméből biztosabban tudnak megélni, mint külön-külön ki-ki a saját keresetére utalva. Nem kétséges, hogy az ezekből a statisztikai adatokból levont tanúságok messze kiható erővel fognak bírni úgy a szanálási, mint a kényszemyugdíjazási akció során. elöljáróságon, azelőtt pedig a közlekedési ügyosztályba volt beosztva, ahol Rényi Dezső jobkeze volt. Élénk társadalmi életet élő, nagyműveltségü úriember, akivel díszt nyer a főváros tanácsnoki testületé. A rangsorban Thordai után Felkay Ferenc dr. következik, aki 1910. óta van a fővárosnál. Ezt az időt teljes egészében az elnöki ügyosztályban szolgálta le Felkay, aki ma is a legnagyobb tudósa a személyzeti közigazgatás bonyolult ügyeinek. Mint helyettes tanácsnok, a közgazdasági ügyosztály élére nyert beosztást, az a néhány hónap, amelyet ebben az ügyosztályban eltöltött, azt bizonyítja, hogy komoly érzéke van a közgazdasági problémák iránt is. Speciális munkakörét, a közigazgatás racionalizására vonatkozó kitüntető polgármesteri megbízatást helyettes tanácsnoki minőségben is megtartotta. Morvay Endre dr. lesz a rangsorban a harmadik az uj tanácsnokok között, Morvay azon ritka köztisztviselők közé tartozik, akiknek két diplomájuk is van: tanári és jogi. Morvay tanácsnok egyideig történelem és földrajszakos középiskolai tanár volt, majd a közoktatásügyi ügyoszályban dolgozott, már itt kitűnt hihetetlen munkabírásával és szorgalmával. Közel tiz esztendeje az üzemi ügyosztályban működik, a fiatalabb generáció tagjai közül ő a legalaposabb és legképzettebb ismerője az üzemi problémáknak. Jelenleg is ennek az ügyosztálynak vezetője. Babarczy István báró széleskörű tudásáról és páratlan szigorúságáról közismert. Évtizedek óta dolgozik a közoktatási ügyosztályban, ezt a munkakört csak rövid időre cserélte fel a közgazdasági ügyosztály vezetői pozíciójával, ahol a nagyszorgalmú és nagytudású, az ipar és kereskedelem jogos érdekeivel szemben mindig megértést tanúsító Babarczy rövidesen nagy népszerűségre tett szert az ipari és kereskedelmi érdekeltségek körében. Az uj tanácsnokok között rangra és korra is a legfiatalabb doroghi Farkas Ákos dr., az elnöki ügyosztály vezetője. Ő ahoz az uj magyar generációhoz tartozik, amely a tanultság és tudás minden fegyverzetével felszerelten akar harcba indulni az uj Magyarországért. Különleges nyelvtudása, nagy műveltsége, úgy közgazdasági, mint főleg telepítési kérdésekben való nagy jártassága országos viszonylatban is elsőrendű nevet szereztek az alig negyvenesztendős Farkas Ákosnak. Az uj tanácsnokok a jövő szerdai közgyűlésen le is teszik a hivatali esküt. Fóthi-út, Klapka, Tüzér, Csángó uccák által határolt telektömb felparcellázva kedvezőfelíéíelek melleit SlyÖO Bővebbet: vasárnap délelőtt a helyszínen Fóthi-út 35. Hétköznapokon Rudolf-tér 6. IV. 22. Telefon: 24-1—15. iHunyadiJánosi | természetes keser lluiz j az emésztőszervek legkiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban sem hiányozhat. Hatásában felülmúlhatatlan. |SMliHIER ANDRÁS. BUDAPEST) 5iiiiiitiiiiiiiiiiiit!iimiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiimiiiimittiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuimiiMiiiHim(!HHMi<HH<H4uÁ ff II f Í < SZELLŐZÖJf» ttJE berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 1IL, Föld-u 51 T e 1 e f o n : 62 — 2—06. Elsőrendű kerékpárok, Central-Bösem varrógépek és gramofonok havi részletrer.eguiaik autúkarosszerias gyermekkocsik nagybani árban a fentiekhez alkatrészek, jauitúmüheiy. Olcsó arak UAHRŐGÉPÉT LAKÁSÁN lYIEGJflUITJUK. LÁNG IMIBE HIÉRBÖK Ili., Terez-Körut 3 B. Telelőn: 16-0-19, Biztosítva van a behelyettesített tanácsnokok megválasztása Létrejött a pártközi megállapodás
