Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-10-13 / 40. szám
4 TU BUDAPEST 1934 október 13, Feltűnően megszaporodott az árvaszék ellen indított kártérítési perek száma ■ ■ — tmu m A méltatlanul meghurcolt főtisztviselőket meg kell védeni az alaptalan perlekedőktől! .— Az Uj Budapest tudósítójától. — A budapesti bíróságokon feltűnően ■megszaporodott azoknak a pereknek a száma, amelyeket a főváros árvaszéke és annak főtisztviselői ellen indítottak. Olyanok, akiknek kiskorúsága idején vagyonát kezelte az árvaszék, és azután a rossz konjunktúra, illetőleg a gyámjuk, vagy a saját maguk rossz spekulációja következtében tönkrementek, az árvaszéket és az árvaszék ügyükben eljárt funkcionáriusait akarják elkeseredésükben balsorsuk miatt felelősségre vonni. Jelenleg is több százezer pengő értékű per van folyamatban, elsősorban a budapesti királyi törvényszék előtt, ezeknek a pereknek felperesei mind azt vitatják, hogy az árvaszék téves intézkedése, vagy nem kellő fokú gondossága volt az oka vagyonuk elvesztésének. Természetes, hogy a bíróságok egyáltalában nem osztják a pereskedők azon nézetét, amely szerint az árvaszék felelős a többnyire szegényjogon perlekedők anyagi pusztulásáért. Néhány nappal ezelőtt helyezkedett épen a budapesti törvényszék egy konkrét ügyben azon álláspontra, hogy az árvaszék az összes érdekeltek egyöntetű előadása alapján hozta meg sérelmes döntését és hogy a gyámolt mindazon kára megtérítését, amelyet neki gyámja az általa ezen minőségében végzett ténykedéseivel okozott, elsősorban a volt gyám ellen tartozik érvényesíteni és csakis a gyám ellen lefolytatott peres eljárás befejezése után fordulhat a gyámhatóság tagjai, a gyómihatóság és az önkormányzat ellen. Vizsgálni kell azt is — mondja a törvényszék — vájjon a kár bekövetkezte okozati összefüggésbe hozható-e a gyámhatóság azon intézkedésével, hogy a sérelmezett osztályos egyezséget jóváhagyta. Az árvaszék, illetőleg az eljáró árvaszéki tisztviselők csak akkor vonhatók felelősségre a törvényszék álláspontja szerint, ha az árvaszék ismeretében volt a jóváhagyandó osztályos egyezség káros voltának, illetőleg tudta, hogy az nem felel meg a kiskorú érdekének, vagy ezt kellő gondosság alkalmazása mellett fel kellett volna ismernie. Arra is rámutat a bíróság, hogy a gyám ellen indított per jogerős befejezése előtt az árvaszék ellen indított per időelőtti és így azt már a sortartási kifogás következtében is el kellett utasítani. Az árvaszék, illetőleg az egyes árvaszéki főtisztviselők ellen indított perekről különben illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Megdöbbenéssel tapasztaljuk újabb időben, hogy a gyámhatóságok tagjai és a gyámhatóságot íentartó törvényhatóságok ellen indított kártérítési perek száma állandóan növekszik. Ennek a sajnálatos jelenségnek az okát elsősorban a gazdasági viszonyok nagyfokú leromlásában kell keresni, amely körülmény igen sok esetben egymaga idézte elő a gyámoltak és gondnokoltak anyagi tönkremenetelét anélkül, hogy abban a gyámhatósági tagok cselekvése vagy mulasztása szerepet játszott volna. Gazdasági okokra vezethető vissza, hogy egyre többeyi hajlandók teljesen alaptalan pereket megkockáztatni abban a reményben, hogy a közhatóságon meg lehet venni valamit, esetleg egyezségi úton lehet tőle valamit kicsikarni. — Az ilyen alaptalan perek ellen való védekezés módja az lenne — főleg amennyiben a gyámhatóságok államosítása bekövetkezik — ha a magánjogi törvénykönyv javaslatának a píró felelősségéről szóló azt a rendelkezését, hogy ellene kártérítési felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a kárt okozó cselekmény miatt őt a büntetőbíróság elitélte, vagy ha a fegyelmi bíróság jogerős határozattal vele szemben a hivatali kötelesség vétkes megszegését megállapította: kiterjesszék a családjogi jurisdikciót ellátó gyámhatósági tisztviselőkre is. Drága-e a budapesti taxi ? A taxisok brutto bevételük 36 százalékát fordítják közteherré és azt mondják, hogy a viteldijleszállitás tönkretenné őket — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az autonómia különböző fórumain állandóan vita tárgya az autótaxik ügye. Legutóbb a közigazgatási bizottság ehavi ülésén tette szóvá Petrovácz Gyula a polgármesteri jelentés azon megállapítását, hogy a mai taxi-tarifák leszállításától el kell tekinteni, még pedig figyelemmel a gazdasági és pénzügyi adottságokra és. legfőképen a taxi-vállalkozókat és kisiparosokat sújtó közterhekre. Petrovácz szerint helyesen tennék a taxi-vállalatok, ha bevezetnék a 40 filléres kezdőtarifát, mert ebben az esetben nem állnának olyan rettentő hosszú ideig a standokon a taxik és nem volna olyan kevés a fuvarjuk. Azt is közölte Petrovácz, hogy Bécsben az 50 garasos tarifának 30 garasra való leszállítását tervezik és az a kezdeményezés nem is a közönség, hanem a taxivállalatok köréből indult ki. — A, probléma nem olyan egyszerű — mondották a taxi-érdekeltségek részéről az Uj Budapest munkatársának — Becs nem szállította le az autótaxi-tarifát, nem is gondolnak a tarifa leszídlításcLra. Bécsben;’ ezidőszerint 75 groschen az első díjszabás szerint az első ötszáz méter viteldíja. Az „50 groschnis tarifa” elnevezés nem az alapdíj magassága után van megállapítva, hanem az első díj szabásnak további kilométereihez mérten 50 groschnis tarifa az elnevezés. Az első kilométer Budapesten 65 fillérbe, Bécsben 1 schillingbe kerül, vagyis a helyzet az, hogy Budapesten olcsóbb a taxi ma is, mint Bécsben. Berlinben az a helyzet, hogy egy évvel ezelőtt, az olcsóság jelszavából kiindulva, az 50 Pfenniges alapdíjat 25 pfennigre mérsékelték, abból az elgondolásból kiindulva, hogy ezzel a forgalmat meg tudják növelni. Ez a kísérlet csúnya kudarccal végződött és ma már megint 50 Pfenniges alapdíjjal járnak a taxik, már a taxaméter-órát is átalakítva erre a tarifára. — A berlini példából is látjuk — folytatta informátorunk —, de egyébként egy meggondolás alapján is könnyen belátható, hogy az autótaxi-tarifa leszállításaz autótaxik forgalmát emelni nem lehet. Az autótaxik forgalmának emeléséhez a gazdasági élet javulása szükséges, mert hiába történik egy 5—10, vagy akár 20 filléres csökkentés is a viteldíjban, ha nincsen szükséglet, ami az autótaxi használatát indokolttá teszi. A szabadpályán lévőknek nemcsak a keresete csökkent, de munkájuk is egészen minimális, úgyhogy az autótaxikra — mint gyors közlekedési eszközre — szükségük nemigen van, a tisztviselőknek pedig a fizetésük csökkent oly mértékben, líogy az az összeg, amit régebben többek között autótaxira is fordítottak, nem áll rendelkezésükre. Akik a mai viszonyok között autótaxit igénybevesznek, azoknál az a pár filléres engedmény nem számít, viszont az autótaxi-vállalatok ezzel tönkremehetne, ami senkinek érdekét nem képezi, különösen pedig akkor nem, amikor az autótaxivádlalatok a közterhek viseléséből nagy részt vesznek, olyannyira, hogy ezidőszerint az autótaxi bruttó bevételének mintegy 36 százaléka fordíttatik közteherré. DEBRECEN ÉTTEREM 88 Tel.: 81-5-66 , 34-3-06 Süt menü, a polgári étteremben p Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászlé. 1.20 c C C I fit“ SZELLŐZŐ>, L 3 L L II L BERENDEZÉSEK SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, III., Föld»u. 51 T e 1 e f o n : 62—2—06. Menczer Gusztáv tisztító ruháit egy évi jótállással fényteleniti Budapest, II., Tűrűh-u. 10. Tel.: 50-4-93. Irgalmasokkal szemben. Vidékre is szállít. Gallér, frakk*ingek, ruhák tisztításában vezet A modern városi útépítés alapelvei Viola főtanácsos nagyfontosságu tanulmánya — Az Uj Budapest tudósítójától. — Viola Rezső dr. műszaki főtanácsos, a főváros ut és csatornaépítési ügyosztályának vezető-helyettese, a modern városi útépítés alapelveiről nagyérdekességű cikket irt a Lamotte Károly dr. tanácsnok és Illyefalvy I. Lajos dr. statisztikai hivatali igazgató szerkesztésében és a főváros statisztikai hivatalának hivatalos kiadásában megjelenő Városi Szemle legutolsó számába. Az értékes cikkből kitűnik, hogy Viola főtanácsos nemcsak szorgalmas és erélyes főtisztviselő, hanem egyben nagytudású és koncepciózus szakember is, akinek minden jussa megvan ahhoz, hogy mennél hamarább a tanácsnoki kart díszítse a maga különleges értékű egyéniségével. Megállapítja cikkében Viola főtanácsos, hogy a mai modern városok helyes kialakítása és felépítése a célirányos és kielégítő ut és közlekedő rendszereken nyugszik, annál is inkább mert a városi utak építése alapvető alkotó részét képezi a, városépítésnek. A városi utakat alapvetően, mint forgalmi útvonalakat és lakó-uccákat különböztethetjük meg. E jellegzetes elkülönítés különösen az utóbbi évtized óta nyert fontosságot oly mértékben, hogy az újabb városszo.bályozási tervekben ezek szerint állapítják meg az útvonal rendszer hálózatot, illetve az utak szélességeit. Cikke további során rámutat Viola főtanácsos az utak vonalvezetésének, emelkedési viszonyainak és szélességi méreteinek fontosságára, majd rátér arra, hogy az altalaj ülepedése, mozgása, nagy feltöltési és víztelenítési munkálatok gyakran szükségessé teszik az ut ideiglenes burkolását, mielőtt végleges jellegű szilárd burkolatot nyerhetne. Az ideiglenes burkolásokat úgy kell alkalmazni, hogy a végleges kiépítésnél a gyaloguti szegély magassága ne változzon. Az ut kellő állékonyságának egyik főfeltétele a jó alépítmény. A modern burkolatok különösen teherbíró altalajokat igényelnek. Részletesen közli Viola főtanácsos a kocsiut-burkolatok egyes fajtáit: a makadám-utakat, a kötött makadámokat, az aszfalt utakat, a kő„ keramit és faburkolatokat, hogy a városi gyalogutak felülete, egyenletes, sik és annyira érdes legyen, hogy csúszást ne idézzen elő, legyen továbbá por és sármentes és könnyen tisztítható. Miután nagyrészben a városi gyalogutak alatt helyezik el a közmű vezetéket, szükséges, hogy oly burkolási módozatokat alkalmazzanak, amelyek könnyen felbonthatók és beépíthetők.
