Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-09-22 / 37. szám
1934 szeptember 22, XU BUDAPEST 5 ittüfinharnniBTia1 pengős eiwiiGieiföt lámaszion a leiszamoií Mzotisag Ágotán voll liímgiian uezorigazgaifluai szemben Feltűnést keltő periratban mutatják ki a felszámolók, hogy Ágotay sohasem volt jogérvőnyesen megválasztott vezetője a részvénytársaságnak, soha nagyobb fizetése havi négyszáznegyven pengőnél nem volt, jogalap nélkül vett igénybe lakást, vett fel közlekedési és karácsonyi segélyt, nemkülönben remunerációt. __ Az Uj Budapest tudósítójától. — Több alkalommal foglalkoztunk azzal a perrel, melyet Ágotay Béla, a jelenleg felszámolás alatt álló Pedagógiai Filmgyár azonnali hatállyal élbocsájtott vezérigazgatója indított a felszámolás alatt lévő részvénytársaság ellen. A járásbíróság 30.383 pengő tőke és kamatai megfizetésére kötelezte huszonhat tárgyalás után a felszámoló részvénytársaságot, megállapítván indokolásában, hogy a felszámoló bizottság vaskos gondatlansággal járt el Ágotay szolgálati szerződésének .felbontásával, elhamarkodott döntésével .egy hosszú emberöltő becsületes munkájában megőszült öregembert, aki évtizedeket töltött a főváros szolgálatában, élete alkonyán egy minden indokában alaptalannak bizonyult rögtöni hatályú elbocsátás méltatlan erkölcsi meghurcolásának is dobva oda. A járásbírósági ítélet, amely hangsú■lyozta, hogy semmi méltányossági ok nem látszott fennforogni az Ágotayt meg•illető kártérítés mérséklésére és a főváros kártérítési kötelezettségét a szigorú jog legmerevebb alkalmazásával kellett megállapítani — éléyik feltűnést keltett a városházán és mint ismeretes, nagyobb vihart támasztott a főváros közigazgatási bizottságában is. Úgy Ágotay, mint a felszámolás alatt álló filmgyár megfellebbezték az ítéletet: Ágotay azért, mert a járásbíróság az általa kért 53.669 pengő helyett mindössze 30.383 pengőt ítélt meg számára, a főváros pedig azon a címen, hogy a felszámoló bizottságot vaskos gondatlanság nem terheli, Ágotay a legelemibb kereskedői gondosságot is elmulasztotta, noha az általános kereskedelmi szokás és az állandó bírói gyakorlat szerint valamely részvénytársaság vezérigazgatója, mint a vezetése alá tartozó vállalat legfőbb vezetője a gondos kereskedő gondosságával köteles ügyelni a vezetése alatt álló vállalat ügyeire. A közeli hetekben lesz a nagy port felvert ügyben az első törvényszéki tárgyalás, amelyen a bíróság határozni fog a tekintetben, felveszi-e a peres felek által a fellebbezési iratokban kért bizonyítást, vagy csupán az iratok ismeretében hozza-e meg a másodfokú döntést. A pernek ebben a stádiumában a felszámolás alatt lévő részvénytársaság kötetre rúgó előkészítő iratban fordul a törvényszékhez. Az előkészítő irat kitűnő jogászi munka, melynek egyes részei a nyilvánosságot is érdeklik, mert előadják: hogyan jut el egy üzemi vezér igazgatósági ülések és létrejött vagy létre nem jött határozatok rejtett ösvényein keresztül addig a boldog állapotig, hogy a fővárostól elemi iskolai főigazgatói nyugdíjon kívül, amely kegy útján havi 448 pengőre emeltetett fel, a főváros egyik üzemétől még természetbeni lakást, karácsonyi segélyt, mérlegpénzt, fűtést és világítást, távbeszélő használatot és adómegtérítést kapjon! A főváros perirata éles bonckés alá veszi a járásbírósági ítéletet, főleg abban a vonatkozásban, hogy az elsőfokú bíróság nemcsak a szerződés lejártáig szóló fizetést, hanem a természetbeni szolgáltatások ellenértékét is megítélte Ágotay számára. A felszámoló bizottság előkészítő irata igen tanulságosan adja elő, hogyan jutott Ágotay ezeknek a természetben való szolgáltatásoknak élvezetéhez, hogyan élvezi azokat részben ma is, azután pedig az Ágotay követelésébe beszámítható ellenkövetelést támaszt, öszszesen 53.451 pengő erejéig és arra kéri a törvényszéket, hogy ennek az összegnek, valamint esedékes kamatainak megfizetésére kötelezze Ágotay Bélát. Azt is közli a perirat, hogy mindezeket a tényállításokat mindezideig azért nem tudta a bíróság előtt feltárni, mert Ágotay a vonatkozó eredeti okmányokat és irattárat magánál tartotta és csak a legutóbbi dőben szolgáltatta ki azokat. Kimutatja a felszámoló bizottság ügyvédje, hogy Ágotay a Pedagógiai Filmgyár terhére jogalap nélkül gazdagodottnak tekinthető fizetés címén 22.742 pengővel, az általa használt lakás egyenértéke címén 13.500 pengővel, karácsonyi segély címén 3.025 pengővel, remuneráció címén 5.700 pengővel, az általa igénybevett fűtés és világítás egyenértéke címén 5.265 pengővel, közlekedési költség címén 2.414 pengővel, végezetül rendkívüli segély címén 408 pengővel. Ami Ágotaynak fizetés címén támasztott igényét illeti, kimutatja a perirat, hogy Ágotay a filmgyári részvénytársaságtól 1925 július 1-től 1931 december 31-ig terjedő időben fizetés címén az általa kiállított kiadási bizonylatok alapján 51.781 pengőt vett fel. Nyilvánvaló azonban, hogy a részvénytársaság igazgatósába a felperes Ágotay havi fizetését 440 pengőnél magasabb összegben soha meg nem állapította, tehát Ágotaynak ezenfelüli összegek felvételére jogalapja semmi körülmények között nem volt. Különlegesen érdekes a törvényszék előtt fekvő előkészítő iratnak az a része, amely rámutat arra, hogy a főváros volt tanácsa Ágotay lakbér-illetményeit 1927 november 1-től kezdődően részére kiutalta és ezen lakbér-illetményeket ma is élvezi, ezzel szemben 1927 október 1-től 1934 augusztus 1-ig a Pedagógiai Filmgyár Hungária-körúti telepén négy szobából, haliból és mellékhelyiségekből álló lakásban lakott. A felszámoló részvénytársaság most hat és háromnegyed esztendei lakbér címén 13.500 pengőt követel vissza Ágotay Bélától, aki ezen öszszeggel, ingyen lakást és lakbért is kapván, jogalap nélkül gazdagodott. De jogalap nélkül vett fel 1925—1931 között Ágotay 3.025 pengő karácsonyi segélyt is, nemkülönben 5.200 pengő mérlegpénzt, amelyet a részvénytársaság szervei Ágotay javára soha meg nem állapítottak. Követeli a felszámoló részvénytársaság 5.265 pengő értékű világítás és fűtés megtérítését Ágotay tói, mert Ágotay lakását 1927 óta a felszámoló részvénytársaság költségére ténylegesen fűti és a gyártelep villany- és gázvezetékeinek igénybevétele útján ténylegesen világítja. A távbeszélő-használatot illetően az a felszámoló részvénytársaság álláspontja, hogy semminemű jegyzőkönyv nem utal arra, hogy jogosított volt telefon-mellékállomást létesíteni Ágotay a gyártelepen lévő lakásán. Ami végül Ágotay közlekedési költségét illeti, azt állapítja meg a perirat, hogy Ágotay jogtalanul vett fel villamos- és gépkocsi közlekedési címen 2.414 pengőt. Végeredményben tehát 53.451 pengőre rúg a felszámoló részvénytársaság által Ágotaytól visszakövetelt összeg. Arra is rámutat a perirat, hogy noha a részvénytársaság volt igazgatósága az Ágotayval létesítendő szolgálati jogviszony tekintetében a döntési jogot magának fenntartotta, maga a szerződtetési akta az igazgatóság elé sohasem került. Az is kétségtelen, hogy törvény és jogszokás szerint az igazgatóság vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatározási köréből el nem vonható, így tehát Ágotay szerződtetése tárgyában is a közgyűlésnek kellett volna határoznia, hiszen ö tagja volt az igazgatóságnak. Mindebből azt a konklúziót vonja le a törvényszékhez beadott előkészítő irat, hogy Ágotayval szemben érvényes szolgálati szerződés létre sem jött, vagyis Ágotay tulajdonképen nem is volt jogérvényesen megválasztott, illetőleg kinevezett vezérigazgatója a Pedagógiai Filmgyámak. A fentiekben ismertettük a felszámoló JOBB A. RADIO' T U N G S R A M RÁDIÓCSŐVEL „Antónia“ kókuszszappan k ókuszolajból készült cca 4 dekás hófehér és dúsan habzó kézmosó szappan hártyapapirba csomagolva összesen Kizárólag az I. emeleti 25 filléres osztályon (Lotz-íerem) PÁRISI HOGY ÁRUHÁZ részvénytársaság okos, a legkisebb részletekre is kiterjedő figyelmű periratát az ominózus Ágotay-ügyben. A részvénytársaság felszámolói bizonyosra veszik, hogy a törvényszék beszámítja Ágotay követelésébe a fentebb ismertetett előkészítő iratban foglalt, Ágotay Béla által jogalap nélkül felvett összegeket és természetbeni szolgáltatások ellenértékét. Ebben az esetben pedig nemcsak hogy egyetlen fillért nem fog kapni a volt filmgyári vezérigazgató, hanem még ő lesz jelentékeny összeg megfizetésére bírói ítélettel kötelezve! Nagytétény 1935-ben — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az üzemek jövő esztendei költségelőirányzata magában foglalja a Magyar Sertéshízlaló és Húsipari Rt. költségelőirányzatát is, amely a nagytétényi sertéshízlaló telep kezelését foglalja magában. A költségelőirányzat megállapítja, hogy az elmúlt év folyamán a telep összesen 31.526 darab sertést hizlalt. Az év folyamán 25.662 darab sertés került értékesítésre, amelyből 14.045 darabot Ausztriába és Csehországba exportáltak. Nagytétény 1935. évi költségvetése 647.660 pengő bevételt és ugyanannyi kiadást tüntet fel. 1932-ben 34.460 pengő vesztesége, az elmúlt évben 11.290 pengő nyeresége volt a tétényi telepnek, amelynek költségelőirányzatában van egy érdekes tétel: 6267 pengő nyug díj hozzá.járulás a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, a vezérigazgató után. A telep különben a jövő évben egy 10.272 pengő fizetést élvező igazgatóval, egy 6877 pengő jövedelemmel bíró cégvezető főkönyvelővel és egy 4000 pengős jogtanácsossal fogja folytatni működését, amely tekintettel arra, hogy az 57.6 százalékos részvénybirtok-állomány annak idején súlyos milliókba került, amely öszszeg most egyáltalában nem kamatozik — a fővárosra végeredményben súlyos anyagi áldozatot ró. KOHN GYULA kefe és ecsetgyáros Aranykoszorus mester CYAR:UII., RÚZSA-UTCA 20. Telefon: 30—2—45,
