Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-09-15 / 36. szám
1934 szeptember 15. ZU BUDAPEST 3 A székesfőváros maga a nemzet! Wolff Károly hatalmas beszéde a közigazgatási bizottság szeptemberi ülésén — Az Uj Budapest tudósítójától. — Általános, feszült izgalom előzte meg a főváros közigazgatási bizottságának hétfői ülését, amelyen hoszszabb ideig tartó betegeskedés után első ízben jelent meg Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt vezére. Ezen az ülésen talált alkalmat magának Wolff Károly, hogy immár teljes aktivitásban fejtse ki véleményét az aktuális várospolitikai problémákról. Wolff Károly beszéde, amelyet alább — Szükségesnek tartom, — mondotta V/olff Károly — hogy néhány komoly észrevételt tegyek a közigazgatási bizottság előtt. Mindenekelőtt a polgármesteri jelentésben megjelölt felterjesztésekkel kívánok foglalkozni. Azok a kívánalmak, amelyeket a polgármesteri jelentés felsorol, valóban olyanok, mint amelyeket valamennyien helyeslünk. Nagyon helyeslem ezt a felsorolást, mert hiszen a jelentésben nagyon lényeges kérdések soroltatnak fel, amelyeket szükségeseknek tart a polgármester úr és amelyeknek a tárgyában felterjesztések is mentek. —Feltűnt nekem az, hogy a jobb — A fenti prózai költemény alapján az Uj Budapest szerkesztősége ezennel jelöltetni kéri llovszky Jánost a Petőfi Társaság tagjai közé! * A BUDAPEST SPORTEGYESÜLET LÖVÉSZ-SZAKOSZTÁLYA az elmúlt napokban rendezte meg a polgármester által alapított vándordíjas Budapest-bajnokságot céllövö versenyre. A versenyben L am o t te Károly dr. tanácsok vándordíját végleg megnyerte a VII. kerületi leventeoktatók csapata, 3367 ponttal. Egyénileg első G ridi P app László lett, aki Liber alpolgármester díját vitte haza. A hölgyversenyszámokban C z ah a Manci (B. S. EJ, Horváth István dr.né, Biró Lászlóné és 0 s ztián Lenke lettek elsők. A hölgyek nyilazóver senyében R o s n er Emma és S z ö r e g i Jánosné győztek. Hogy a főváros vezetősége mennyire lelkén viseli a tisztviselők sportját, mutatja a díjat kitűzők előkelő névsora. A polgármesteren kívül Borvendég főpolgármester, Liber és S z endy alpolgármesterek, L amo t te, Kovácsház y, N ém ethy, H amv as y, M or v ay tanácsnokok, Sebő főszámvevő, K e mp el en műszaki tőtanácsos, Széli Jenő dr., a Kisipari vezérigazgatója tűztek ki tisztelet díjakat, ezenfelül az összes fővárosi üzemek is gyönyörűbbnél gyönyörűbb díjakkal tették valóban értékessé a nagy sikerrel megrendezett versenyt. * CSILLÉRY ANDRÁS ÉS FELESÉGE, P áll ik Margit, pénteken déli tizenkét órakor ünepelték ezüstlakodalmukat a Kálvin-téri református templomban. A templomot dúsan fel díszítették délszaki növényekkel és a teljes terjedelmében közlünk, eseménye a várospolitikának, gerince a legközelebbi teendőknek, célkitűzés a város vezetői számára, ezenfelül azonban ragyogó szónoklat, pompás jogászi okfejtés, logikus következtetések láncolata, értékes és programmszerű megnyilatkozása Wolffnak, aki a többhónapos pihenő után változatlan energiával és frissességgel foglalta el újra a maga vezéri helyét a városi politikában és baloldalról egyaránt több helyen olyan kommentárokat fűztek a felszólaló bizotsági tag urak a jelentéshez, amelyek szerint felterjesztések mentek, amelyek helyesek voltak, de a polgármester úr szava pusztába kiáltó szó volt, mert a felterjesztéseket nem teljesítették. Ez a körülmény vitt engem arra, hogy a mai ülésben megjelenjek és ezzel a kérdéssel röviden foglalkozzam. A felterjesztéseket tárgyilagos szempontokból bírálván, meg kell állapítanom, hogy azokban valóban a jelenlegi közállapot javítását célzó dolgokról van szó. Hogy ezek a felterjesztések mégsem vezettek sikerre: ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell. A közföhajóban a C sil lé ry- cser kész csapat díszőrsége állott fel. A jóbarátok és ismerősök serege zsúfolásig megtöltötte a templom hatalmas hajóját, az Urasztala mellett egyik oldalon a Keresztény Községi Párt tagjai foglaltak helyet Wolff Károly vezetésével, mellettük pedig S ip ő c z Jenő, Liber Endre, S z endy Károly, továbbá Salamon Géza, báró Babarczy István, Szepesváry Pál tanácsnokok ültek. A másik oldal helyein a családtagok ültek, mellettük pedig a Fehérház Bajtársi Egyesület küldöttsége állott vitéz S z o m o r Aurél ügyvezető elnök vezetésével. A jubiláns házaspár gyermekei kíséretében vonult be a templomba, miközben A k o m Lajos orgonaművész és V é g h Sándor hegedűművész Veracini Largho-ját adta elő. S z a bő Imre esperes nagyhatású beszédben üdvözölte a házaspárt és megáldotta őket. A szertartás után negyedóránál tovább tartott a gratuláció.-* HÉTFŐN DÉLUTÁN A SZENT FERENC-REND budai templomában esküdött örök hűséget Lengyel Edith, Lengyel Endre kormányfőtanácsos, a köztiszteletben álló Beszkárt igazgató és neje, botfai Hűvös Franciska leánya R o y k ó Emilnek, Roykó Géza és felesége, B alt ha zár Mária fiának. Az egyházi szertartást Wolkenberg Alajos pápai protonotárius, egyetemi tanár végezte. Tanúk voltak: Bárczy István ny. igazságügyminiszter és Balthazár Zoltán pénzügyigazgatóhelyettes. A templomi zenekar K o u d el a Géza dr. igazgató vezényletével szerepelt. A templomot zsúfolásig megtöltő előkelő közönség soraiban a főváros és a Beszkárt vezetőférfiai foglaltak helyet, akik szeretettel gratuláltak a kedves ifjú párnak és az örömszülőknek. igazgatási bizottság előterjesztései ugyanis lényegükben azt célozzák, hogy a legújabb kodifikáció szellemében is észrevétessenek. A felterjesztések kettős célja — Azt hiszem, hogy a közigazgatási bizottság felterjesztéseinek kettős céljuk van. Az egyik módja a dolognak az, hogy azok, akik itt ülnek a közigazgatási bizottságban, azt gondolják, közügyet szolgálnak azzal, ha fontos témákat hoznak ide s azokról beszélnek és előterjesztéseket tesznek. A másik módja pedig az, ha a hatóság jelenlevő reprezentánsai helyeslik és felterjesztéseket tesznek, amelyek meg is hallgattatnak, mert hiszen a kölcsönös jóakarat tudja csak ezt a nemzetet kivezetni ebből a rettenetesen nehéz helyzetéből. Hiába lesz egy hivatalos szervezet, amely produkál, ha azt nem hallgatják meg, mert abban az esetben nem fogjuk tudni elérni a célunkat. Ma az összefogás jegyében a jó gondolatokat is feltétlenül tetteké kell átalakítani. Felhívás a főpolgármesterhez — Itt elsősorban a főpolgármester úrhoz van szavam, mert hiszen a kormány reprezentánsa a főpolgármester. Feltételezem, hogy a főpolgármester úr teljes mértékben élvezi a kormány bizalmát. Ha élvezi a kormány bizalmát, akkor feltétlenül minden erélyével azon kell lennie, hogy ne történjenek a polgármester úr részéről inproduktiv felterjesztések. — Ha helyesli a polgármester úr a közigazgatási bizottság határozatát, akkor azzal azonosította magát a bizottsággal. Azt hiszem, ha felterjesztést tett, akkor az a célja, hogy a főpolgármester úrnak is méltóztassék a kormánynál minden argumentumát elővenni, hogy a felterjesztés el is fogadtassék. Ha ez megtörténik, akkor nem lesz majd csak pusztába kiáltó szó a felterjesztés, amely esetben kétségtelen dolog az, hogy a közigazgatási bizotságból sok jó dolog fog oda felmenni. Hiszen láttam, hogy keresik a jót; azt is láttam, hogy keresik az ideákat, mert bizony nagyon sok jó ideát hallottam, amelyek azonban ma sincsenek megvalósítva. Természetes, hogy ezek az ideák közel állnak a székesfőváros vitális érdekeihez. Akármelyiket veszem is, például a szén vagy burgonya kérdése tárgyában menjen fel innen felterjesztés a kormányhoz, mind vitális érdeke a fővárosnak. —• Legyen szabad remélnem azt, hogy végre meg fog szűnni az a bizonyos tagozódás a vidék és a székesfőváros között. Végre is egyaránt kormányzati érdek, hogy mind a két fél érdeke harmóniában tartassák és teljesítessék. A székesfőváros helyzetének a javítása nemzeti érdek. A lakosság megélhetésének könnyebbé .étele szintén vitális nemzeti érdek. Kormányzati faux pas — Nem vagyok barátja az egyoldalú osztályérdekek túlságos merev kiszolgálásának. Én ezt kormányzati faux pas-nak tartom. Nem gazsulálok egy osztálynak sem. Kijelentem, éppen olyan becsesnek tartom a munkásosztályt, mint a kisgazda-társadalmat. Éppen olyan becsesnek tartom a polgári társadalmat, mint a kisgazda-társadalmat és nem vagyok hajlandó olyan kormányzati rendszert helyeselni, amely csak egy osztálynak a vitális érdekeit tartaná szemelőt. Ma divat az, hogy bizonyos képviselők mindig csak a vidéket nézik — ezt én magam is nézem —, de kétségtelen, hogy a fővárost is nézni kell. Végre is, ha olyan nagyon összehasonlítom a vidéket a fővárossal, mégpedig úgy gazdasági, mint adminisztratív szempontból, akkor ki kell jelentenem, hogy a székesfőváros bátran megállja a helyét a versenyben. Bátran megállja a helyét minden vonatkozásban, úgy a városok, mint a vidék társaságában. A kormánynak is mindent el kell követnie, hogy az érdekek között harmónia legyen. kannákat várreak — Látom a székesfőváros pénzügyi helyzetét, látom ezt már hosszú idők óta, amit ezen a helyen szóvá is tettem, de látom azt is, hogy a fővárosnak igen is vanak nehézségei. Természetes, hogy akármilyen adminisztratív zsenialitás nem fogja tudni ezeket a nehézségeket legyőzni, ha nem lesz meg a kölcsönös hajlam és jóakarat. Látom, hogy mannákat várnak. A manákat ne várják, egy oldalról sem, hanem segítsenek, valamennyien fogjanak össze, ha már mannákra várnak. — A fővárossal sem lehetett csodád kát tenni. Kétségtelen tény az, hogy a behajtott adók összege lefelé megy, vagyis a bevétel csökken. Kétségtelen tény az is, hogy vannak bizonyos kiadások, amelyeket nem lehet szűkíteni, mert végeredményben az a halált jelenti. A székesfőváros szükségleteinek jogos kielégítése nemzeti érdek. Borzasztóan ellene vagyok, nem szeretem, ha illetékes helyen azt mondják, hogy: A főváros azt meg tudja csinálni! A vidék azt nem tudja megcsinálni! Nem így van, mert a főváros is nehéz helyzetben van és a főváros polgárai is nagyon nehéz helyzetben élnek. A magam részéről, nagyon szeretném a harmóniát szolgálni. Éppen ezért appelláltam a főpolgármester úrra: szíveskedjék befolyását latba vetni, hogy a polgármesteri és a közigazgatási előterjesztések cselekedetekké váljanak és azok ne legyenek csak felterjesztések A beszéd
