Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-08-25 / 33-34. szám

2 TU BUDAPEST 1934 augusztus 25 véért elsorvassza a való életet, megszüntesse a munkaalkalma­kat, temetőt csináljon a város­házi közmunka-fronton. Azok a törekvések, amelyek a köz­munka-lehetőségek még további apasztását célozzák, részünkről a legélesebb visszautasításra fognak találni, bárhonnan is jöjjenek ezek a törekvések. Bejelenthetem, hogy a városházi kereszténypárt ezen állásfoglalása mögött egy sziv­­vel-lélekkel áll frontot Budapest egész keresztény kereskedő- és iparosvilága. Azokat a panaszokat, sérelmeket, kétségbeeséseket, amelyeket ezek­ben a szomorú pangásos időkben elém hoztak iparostársaim, fel fo: gom sorakoztatni a józsefvárosi Keresztény Községi Párt keddi összejövetelén, de úgy én, mint bi­zottsági tagtársaim el fogjuk ezeket a panaszokat mondani az autonómia fóru­main, sőt amennyiben arra szük­ség mutatkozik, nem fogunk késlekedni abban az irányban sem, hogy a terméketlen pusz­tává lenni készülő városháza ügyeit a képviselőházban is sző­nyegre hozzuk! Állandó butorkiállitás. Köztisztviselőknek árengedmény ! Führer, Rákóczi-ut 6. II. 9. Gőz, uizvezfiióK, csatornázási, fűtési szőrmét sabban vállal megkőnnyitett fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázásivállalkozó Budapest, VII., Baross-tér 15. Augusztus 30-án délután '/- 3 érakor BudúÜÉSÜ ltja: llauszlcpJones A smdtsévám Kétféle tipus: egyik amelyik költ, a másik amelyik nem költ, ellenkezőleg visz magával ingyen mindenfélét haza. Az elsőből kevesebb van: jönnek kül­földről, sőt még Amerikából is. (Tavaly Nagy Károly ny. főkapitányhelyet­tes, mint a Magyarok Világ-Szövetségé­nek elnöke, egy nagyobb csoportot tudott Szent Istvánra látogatóba hazahozni.) Az első csoportbelit mindenütt ott látni egy pár napig: reggel egyedül, vagy ciceronéval múzeumot jár, vagy a Hár­­mashatárhegy, Jánoshcgy kilátójából gyönyörködik Budapest szépségében; dél­ben hazaömlik szállodájába ebédelni és kora délutáni órákra kis sziesztára. Öt­hat óra között megismétli a kora déli órákban tett látogatását az üzletekben emléktárgyak, főleg képes lepelezőlapok vásárlására. Később a nyilvános étter­meket, kávéházakat stb. keresi fel, néha csoportokba verődve, hogy megismerjek Budapest éjszakai életét. Ilyenkor pilla­natnyi hangulata és az dönt, hogy fele­sége, leánya vagy közelebbi hozzátarto­zója vele van-e. Ha jó a hangulata, do­bálja a pénzt: pincérnek, cigánynak fe­jedelmi borravalót ad, a nemesebb italok bőséges fogyasztója és teszi mindaddig, mig a kelő nap sugaraival rá nem moso­lyog. A második típusból alakul a többség: a Mari néni Nagybegyházáról, a János bácsi Csurgató-röesejből, a Pista gyerek Kanászfalváról jön fel a kedvezményes vasúti jeggyel és egy csomó ismerősével. Rendesen a hajnali órákban érkező vo­­nattal jön és álmodból igy kurgat fel: — Hoztam ám jóféle hazait! Ez mind a Tietek! — és leteszi óriási kosarát, modernebbek hátizsákjukat az óvva kezelt szőnyegedre. Te még félálomban vagy, nyújtóz­kodni sem érsz rá, de azért kivágod: — Nahát, ez aztán kedves meglepetés Gyucu bácsi! Jaj, de örülök, tessék kényelembe tenni magát! Asszony! Reg­gelit a kedves vendégeink­nek! — A Sári vagy Mári cselédleány rohan még egy liter tejért, vajért, pék­süteményért s mig megjön, a kérdések zuhataga ömlik az ajkakról: — Mit csinál a Toncsika, a B u b u s, a Mariska? Hát a Tyu­­tyu jól va n-e ? És agyadban razziát tartasz, nem felejtettél-e valakit meg­kérdezni? Amig a bácsi vagy a néni felel, laposakat pislogsz az időközben a szőnyegen már valamilyen lében álló kosár vagy hátizsák felé ... Szólni nem szólsz, nem akarod megsérteni a bácsit, de gondolkodsz: mi a nyavalya törhetett el, vagy folyik abból a gyönyörűen telt kosárból, vagy gömbölyű hátizsákból... A bácsi, néni felel: — Három napra jöttünk; megnézzük tetőtől-talpig Szent Istvánt! Na meg aztán kicsit vásárolni is szeret­nénk! Ez népies nyelven annyit jelent, hogy DANUBIA MŰSZAKI VÁLLALAT BUDAPEST, IV-, MÁRIA VALÉRIA U. 1. T.: 80-9-78, 80-9-79 Építési osztály: Bármely korszerű kőburkolat, aszfaltos, kátrányos és cementes ut, valamint bármely korszerű csatorna tervezése, építése, karbantartása. Vegyészeti osztály : Kátrány melléktermékek, különösen benzoltermékek gyártása és feldolgozása, külön­böző vegyicikkek készítése úgymint nyeregszappan, patazsir stb. Gyártelep: Budapest, SX., Csont-utca 3. Telefon: 34—0—82. amit Zilahi Dezső beirt a kisköny­vébe — azt mind megnézik, kezdve az első oldaltól az utolsóig, és azt, hogy boltról-boltra jár­nak... * Három napi kálvária után mérleget csinálsz. Hoztak egy nagy hátizsákot, volt benne: 20 tojás, 1 köcsög aludttej, 2 nagy görögdinnye, 1 túlérett sárgadinnye, 2 kiló szilva, 1 megkékiilt, pucolt, idős, már liba­bőrös, lógónyaku, utálatos kinézésű csirke, 73 szem idei zöldburku dió. Te fizettél nekik: 16 villamosjegyet (mert egyet Mári néni elvesztett), 6 vacsorát vendéglőben és adtál nekik otthon: 9 ebédet, 9 reggelit, vásároltál: 9 mozi- és színházjegyet, 36 -szór ráléptek a tyúkszemedre, vagy oldalba nyomtak a tűzijátéknál és 50 -szer nézett reád szemrehányóan a feleséged, mert 6 méter mit tudod Te milyen színes textilfélét küldtél ajándékba az ott­honmaradt Toncsinak és Bubusnak, mert röstelted, hogy sehol nem vet­tek semmit. * Igaz, majd elfelejtettem: 1. a bácsi nagyon meg volt elégedve és közölte, hogy oly jól érezte magát, bogy jövőre Toncsit és Bubust is elhoz­za, mert azoknak is meg kell nézni „tetőtől-talpig Szentistván t“, 2. a boltokban minden drága volt: „ennyiért meg lehet kapni o 11 h o n“. 3. a zöldburku dió barna ujjnyomait 4 héten át viseltétek, mert még a káli­­szappanhab sem vitte le még suroló­­kefével sem! ífofocifiüeft SZAKÁLL GÉZA SZAKÜZLETÉBEN BUDAPEST, V., DOROTTYA UTCA 1. SZ. AMATŐRFELVÉTELEK KIDOLGOZÁSA LEICA gépeh, helléheh, hidolgozásoh SPECIÁLIS SZAKÜZLETE CSALÁDI HÍZIK RÉSZLETFIZETÉSRE BUDAPEST környékén nagy választékban fővárosi tisztviselőknek mm László VII., Rottenbiller-u. ó/B. Telefon: 35-1-54. vXRosMumrm KÉT ÍZBEN HAJTOTT VÉGRE súlyos operációt az ausztriai üdülé­séből betegen hazaérkezett Bor­vendég főpolgármesteren T a­­káts István dr. főorvos, a kitűnő szájsebész. Mindkét operáció kitü­nően sikerült, és mint értesülünk, a beteg főpolgármester állapota ja­vulóban van. Borvendég főpolgár­mester családi ápolás alatt zugli­geti villájában fekszik és mint ille­tékes helyen értesülünk, minden re­mény megvan arra, hogy a jövő hét végén átveheti már hivatala veze­tését. * FARKAS ÁKOS DR. TANÁCS­NOK, az elnöki ügyosztály vezetője a hét végén érkezik vissza szabad­ságáról és a jövő hét első napjaiban veszi át helyettesétől, H or on y- Pálffy Aurél dr. tanács jegyzőtől az elnöki ügyosztály vezetését. Itt említjük meg, hogy Horony-Pálffy tanácsjegyző az elmúlt napokban költözött át az elnöki ügyosztály ve­zető-helyettesi szobájába, amely F élkay Ferenc dr. tanácsnoknak, a közgazdasági ügyosztályba való áthelyezése kapcsán felszabadult. * MAHOLNAP VÉGE A NYÁR­NAK, hazatért szabadságáról a vá­rosházi főtisztviselők legnagyobb része, hipp-hopp, itt az első őszi közgyűlés, úgy elmúlt a kánikula, mintha sohasem lett volna! A pol­gármesteri titkári hivatalokban és a városházi folyosókon lebarnultan érdeklődnek egymás hogyléte és nyaralása iránt főtisztviselők és bi­zottsági tagok. Közben hátborzon­gató háborús történeteket is hal­lani, azok, akik külföldön pihentek, nem mulasztják el, hogy el ne me­séljenek egyésmást arról, mit lát­tak azokon a területeken, amelyek majdnem hogy hadszíntérré változ­tak ezen a szomorú nyáron... * NÉHÁNY HÉT ÉS TELJES IRAMMAL indul meg a városházi politikai élet. A hivatali munka már megindult: alig néhány ta­nácsnok van még szabadságon, azok is útban vannak hazafelé, hogy át­vegyék hivatalaik vezetését. Fegy­vercsörgés és háborús izgalom a levegőben: kétségtelen, hogy rövi­desen elsőrendű hadszíntér lesz a budapesti városháza... * A HULLÁMFÜRDŐBEN IS EGY­RE KEVESEBB a közönség. A nyárvégi szellő a Gellérthegyről néha már sárgult faleveleket sodor a márványpadlózatra, borzonganak az emberek és csak azok a minden­napos látogatók, akik szerelmesei a hullámnak, akik nem, mulasztanak el egyetlen napot sem májustól ok­tóberig, hogy függetlenül az idő­járástól, élvezzék a hullámokat. Mindennapi látogatója a Hullám­fürdőnek Bérezel Jenő, a főváros érdemes nyugalmazott alpolgár­mestere, akinek nevéhez fűződik az a valóban európai gondolat, amely a Hullámfürdőt létrehívta. A vidám zajongás, kedves kacagás és önfe­ledt mulatozás közepette valóban büszke lehet Bérezel Jenő arra, hogy az ő eszméje volt ennek a nagyszerű intézménynek az életre­­hivása. Barátai és tisztelői, akik a Hullámban üdvözölhetik Bérezel Jenőt, sohasem mulasztják el, hogy gratuláljanak neki a nagyszerű és a gyakorlatban íme olyan pompá­san bevált eszméjéért. * NYÁRI KÁNIKULA IDEJÉN, különös tekintettel arra, hogy az U j Budapest olvasóközönségét egy­általán nem érdekli az abbáziai cápa megjelenéséről szóló hírek es egyéb hírlapi kacsák, vessünk egy pillan­tást a főtisztviselők magán­életébe, nézzük meg, mivel szó­rakoznak szabad perceikben a pol­gármester és tanácsnok urak! S ip ő c z polgármester legkedve­sebb pihenése és szórakozása a sak­kozás. Kevesen tudják, hogy Sipőcz Jenő egyik Magyarország legkitű­nőbb sakkozóinak, aki akkor is ne­ves ember lenne a sakkozó tudomá­nya kapcsán, ha nem lenne véletle­nül Budapest polgármestere. Sipőcz Jenő annyira jól játszik sakkot, — ezt különben csak komoly sakkozók tudják értékelni, — hogy fejben játszik, vagyis tábla nélkül, ne­héz és megfeszítő agymunkával képzelvén maga elé mindig a sakk­táblát, képes csupán a betűk és szá­mok jelentése alapján megadni a húzásokat és tudomásulvenni az el­lenfél húzásait is. A polgármester egyike a legkiválóbb sakkrejtvény­­fejtőknek is. Állandó partnere unokaöccse, Schindler Pál dr. tanácsi fogalmazó, akivel ezen a nyáron is sok izgalmas sakkmérkő­zés volt a zebegényi családi kúriá­ban. A kártyajátékok közül a polgár­­mester csak a tarokkot űzi, azt is ritkán. A legutóbbi esztendőkben csak az amerikai hajóút alkalmával volt ideje Sipőcz polgármesternek kiadósabb tarokkpártira. Kozma Jenő volt ezen a hajóuton a polgár­­mester tarokkpartnere, aki bizony igen gyakran „elfogta a polgármes­tert“ — ami alatt az adu hetes elfo­­gatása értendő a játszma utolsó me­netében. Borvendég főpolgármester az alsós hive, de igen ritkán van alkal­ma egyéb irányú bokros elfoglalt­sága mellett játszani. Liber Endre a, tarokk-játék művelője, megvan a heti partija az Eszterházy-uti tiszt­viselő kaszinóban. * ÁLTALÁBAN FELTŰNŐ, MI­LYEN sok a tarokkista a fővárosi tisztviselők között. A tanácsnokok és elöljárók legnagyobb része játsz­­sza ezt a divatból bizony alaposan kiment, öreguras játékot. A tanács­noki karból Bódy László, K o­­vácsházy Vilmos, Salamon Géza, Király Kálmán nevesebb tarokkbajnokok, az elöljárók közül Duday Alajos, Muzsikó István és Hamvas y István a verhetet­len bajnokok. A Mária-utcai vagy az Eszter­­házy-utcai tisztviselő kaszinóban folynak a városházi tisztviselők tarokkpártijai, mint szokás, termé­szetszerűen nagy kibic-gárda köze­pette. A városi főtisztviselők ren­des tarokkpartnerei a tisztviselő kaszinó tagjai közül Lukács Jenő, a budapesti polgári törvényszék ér­demes elnöke. * AZ ALSÓSNAK EGÉSZEN KÜ­LÖNLEGES bajnokai vannak, a fő­városi főtisztviselők sorában. A vá­rosháza legkiválóbb alsósjátéko­sa kétségen kívül S zen dy al­polgármester, aki évtizedeken át gyakorolta ezt a nemes játékot, amig azután egyik legalapo­sabb ismerője lett. Kitünően ját­szik alsóst Muzsikó István is, továbbá dorogi Farkas Ákos dr., az elnöki osztály vezetője is. Csorna Kálmán árvaszéki elnök szintén kitűnő alsós játékos. Érdekes, hogy a tiszti ügyészség tagjai az alsósjátékot kultiváljak leginkább. Két bajnok van közöt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom