Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-08-11 / 31-32. szám

1934 augusztus 11 m*um ZU BUDAPEST o HÍREK fiz istuánheti Kalauz rossz uezerciWf. meg rosszaöD aneninineiöseg — Az Uj Budapest tudósítójától — Kissé elkésetten, az Istvánnapi ün­nepség előtt alig két héttel boesájtotta ki a főváros Idegenforgalmi Hivatala a Szent István-hét programját. A 32. ol­dalas füzet külső formájában a házi­nyomda Ízlését dicséri, tartalmilag azonban nem alkalmas arra, hogy az István-hét látnivalóiról könnyű és át­tekinthető formában tájékoztassa a kö­zönséget. Vezércikkel kezdődik a Szent István­­hét látványosságairól szóló füzet, arról ■elmélkedvén, hogy „mekkora teljesít­mény“ volt a honfoglalás. Puffogó frá­zisok, rossz magyarság, fáradt unalom jellemzi ezt a „Történelmi erő“ címet viselő elmeművet, amelyből úgy a tör­ténelem, mint az erő tökéletesen hiány­zik. Ügyetlen és zűrzavaros a különféle események beosztása. A közönség igen nehezen fog eligazodni azon az össze­vissza való dobáláson, amellyel az egyes látnivalók és ünnepségek helyét és ide­jét jelzi a füzet. Szívesebben láttunk volna például egy naptárszerü beosz­tást, amely időrendben tüntette volna fel az összes eseményeket és nem arra helyezett volna súlyt, hogy a budaörsi szabadtéri színjátékoknak és az őstehet­ségek kiállításának csináljon reklámot. Reméljük, hogy a jövő esztendei Szent István-napra az Idegenforgalmi Hiva tál megszívleli az itt elmondottakat és olyan útmutatót fog majd kibocsájtani, amelyik a kitűzött célnak áttekinthető­ség és érthetőség szempontjából jobban megfelel, még akkor is, ha a vezércikk kevesebb történelmi erőtől csepeg majd, mint az ezidei. TÜSKÉK fyétyfikda vapt uszoda? tevéi a sMtkesziűUöz Homlokzatot kap a Károlyi-pa­lota Kaplony-utcai frontja. Meg­írtuk, hogy a gróf Károlyi-palotá­ban elhelyezett Fővárosi Képtárt kibővítik és most a palota Kaplony­­utcai szárnyának átalakítására ke­rül sor. Itt körülbelül 20 uj helyi­séget alakítanak át a képtár céljai­ra. A palota Kaplony-utcai szár­nyának azonban nincsen homlok­zata, az utcai front kopár tűzfal­ból áll. Ezt a tűzfalat akarják hom­­lokzatszerüen kiképezni, még pedig művészi módon, hogy a palota ké­pe és a környék összhangja megfele­lően érvényesülhessen. A főváros ezért elhatározta, hogy szükkörü pá­lyázatra hiv meg három építőmű­vészt a homlokzatátalakitási tervek elkészítésére. A határozat szerint Birbauer Virgil, Lechner Jenő és Wälder Gyula műépítészek vesznek részt a zártkörű pályázaton, amely­nek alapján még augusztusban meg akarják kezdeni az átalakítást. A jövő héten beköltöznek a városszéli telep uj házaiba. A külső Jászberényi utón gyors tempóban folyik a város­széli telep második részének, 34 uj ház­nak az építése. A munka annyira előre­haladott stádiumban van, hogy ezen a héten teljesen elkészül és az uj házak is beköltözhetők lesznek. A szociálpoli­tikai ügyosztály a napokban jelöli ki az uj épületekbe kerülő telepes csalá­dokat. Amon Antal és fial ul-, csatorna- és befon­­épltési vállaihozó Budapest, Vlfll., rmo-ulca 10 Telelőn: 30-3-öS Mélyen tisztelt Szerkesztő url Én magam is azok közé tartozom, akik hozsannával fogadták a főváros nagyszerű kezdeményezését, hogy az egyéb célokra nem használható pálmakertet pezsgőfürdővé alakí­tották át, amely télen is kellemessé és látogatottá fogja tenni a Gellért egyébként egyre jobban hanyatló fürdőüzemét. Kétségtelen azonban, hogy az uj pezsgőfürdőben olyan visszásságok és rendetlenségek van­nak, amelyeknek eltüntetése fela­data a fővárosnak, hacsak nem kí­vánja a fürdő építésébe befektetett súlyos százezer pengőket egyik napról a másikra elveszíteni. A főváros közigazgatási bizottsá­gának multhavi ülésén Budapest főkapitánya tette szóvá azokat az indián csataorditásokat és botrá­nyos jeleneteket, amelyeknek szín­helye a most épített, pezsgőfürdő. Az alig néhány négyszögméternyi területül fürdőmedencét fiatal höl­gyek és urak merész ugrások és uszómutatványok bemutatására használják fel, tekintet nélkül arra, hogy a fürdőt látogatják olyanok is, akik nem azért mennek oda, hogy a fentemlitett mutatványok­ban gyönyörködjenek. A fürdő­­mesterek, úgy látszik, elfáradtak a lultemperamentumos fiatalság Hin­tésében, mert azok minden ellenőr­zéstől mentesen, napról-napra foly­tatják neveletlenségeiket, úgyhogy a közönség komolyabb része a szó szoros értelmében menekül a me­dencéből. Fel kell vetni a kérdést, mélyen tisztelt Szerkesztő ur; gyógyfürdő vagy uszoda-e a pezsgőfürdő? Ha uszoda, akkor mondják meg, mert ükkor mi, idősebb generáció, nem fogjuk látogatni. De ha gyógyfürdő és a főváros vezetősége azon az ál­lásponton van, hogy aki ugrálni és búvárúszásokat akar produkálni, menjen a fedett uszodába, vagy a dunauszodákba, akkor kérjük fi­gyelmeztető táblák kitételét és meg­felelő ellenőrzését a szigorú tilalom­nak. A mai helyzet — ismételjük — tarthatatlan, tűrhetetlen és nem is értjük meg a Gellért-fürdő egyéb­ként érdemes vezetőségét, hogy miért nem csinál rendet a saját portáján. Ha már a pezsgőfürdőről irok, engedje meg Szerkesztő; ur arra is rámutatnom, hogy kevés a felirat, a közönség, főleg annak külföldi része, negyedórákig tévelyeg a sok különféle felirásmentes lépcső és folyosó között. Egyetlen tábla van a pezsgőfürdőben, az, amelyik a ter­vező műépítész kiválóságát hirdeti. Az öltözőhöz való lemenetelt, a nap­fürdő helyiségeit, a hullámfürdőbe való kijutás lehetőségét semmiféle jelzés nem mutatja, ha csak az a néhány vénasszony nem, aki néha a trécselésből felriadva, útbaigazítja a közönséget. A hullámfürdő bezárása után meg kell oldani a hullámfürdőhöz, illetőleg a pezsgőfürdőhöz való be­jutás problémáját. A mai rendszer, amikor cl szálloda második emele­téről lehet tekervényes folyosókon át bejutni a pezsgőfürdők karza­tára és onnan külön le az öltözőkbe, elveszi a közönség kedvét a pezsgő­fürdő látogatásától. A műépítész ur, akinek neve aranybetüvel ra­gyog a már vány táblán, gondolha­tott volna arra, hogy ne tekervé­nyes útvonalon vezesse a közönsé­get az öltözőkhöz! Ezeket a problé­mákat Szerkesztő ur szives figyel­mébe ajánlva, vagyok kiváló tiszte­lettel (teljes név és cím). l Az uj Közszállitási Szabályzat a közigazgatási bizottság előtt HTWfiUB Felliay tanácsnok nyilatkozata — Az Uj Budapest tudósítójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy a kereskedelemügyi és a belügymi­niszter együttesen kiadták az 50.000/1934. számú rendeletet, amely a közszállitásokról és a hazai be­szerzés kötelezettségéről szól. Az uj Közszállitási Szabályzatot buz­gón tanulmányozza Felkay Fereas dr. tanácsnok, a gazdasági ügyosztály uj vezetője, aki az uj Közszállitási Szabályzat életbeléptetéséről és an­nak városházi kihatásairól a kö­vetkező nyilatkozatot tette munka­társunknak: — Az uj Közszállitási Szabályzat 100. §-a szerint október elsején lép életbe az uj szabályzat, amely, mint l azt Müller Antal országgyűlési kép; viselő az Uj Budapest legutóbbi számában kifejtette, valóban alkal más arra, hogy fordulópontot je­lentsen a magyar ipar, elsősorban a kézműipar érdekében. Azok az iparoskörök, amelyekkel rövid köz gazdasági tanácsnokságom óta érintkezni alkalmam volt, mind ki fejtették, hogy a kézműipar rene szánszát várják a népszerűén öt­venezre snek nevezett uj Közszálli­tási Szabályzat szigorú és hathatós intézkedéseitől. — Ily körülmények között tenné szetes, hogy megfelelő felkészült­séggel óhajtunk elébemenni az uj szabályzat életbeléptetésének. Szep­tember első napjaiban ülésre fo­gom összehívni a gazdasági szakbi­zottságot, az elé terjesztem az uj IDEBRECEN ETTEREM Déli menü, a poagári étteremben P Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászlé. DANUBIÜ MŰSZAK! VÁLLALAT Budapest, ív., Mknm Valéria u. i. t.:8o^78, 80-9-79 Építési osziáiy: Bármely korszerű kőburkolat, aszfaltos, kátrányos és cementes ut, valamint bármely korszerű csatorna tervezése, építése, karbantartása. Vegyészeti oszfáSy: Kátrány melléktermékek, különösen benzoltermékek gyártása és feldolgozása, külön­böző vegyicikkek készítése úgymint nyeregszappan, patazsir stb. Gyártelep: Budapest, IX., Csont-Utca 3. Telefon: 34—0—82. Közszállitási Szabályzatot megvita­tás céljából. A közgazdasági bizott­ság természetesen nem kritikai vé­leményt fog nyilvánítani az uj sza­bályzat felett, hanem abban az irányban fog intézkedni, illetőleg értékes útmutatással szolgálni a polgármesternek, hogyan kell a Közszállitási Szabályzatot a fővá­rosi ügyosztályoknál és üzemeknél olyképpen életbeléptetni, hogy a szabályzat magyarázata minden vonatkozásban egységes legyen és a szabályzat alapján kialakuló gya­korlatot illetően ne legyen eltérés az egyes intézmények és üzemek között. Elmondotta még munkatársunk­nak Felkay tanácsnok, hogy a jövő vasárnapi szegedi országos iparos kongresszuson ő fogja képviselni a főváros hatóságát. A tanácsnok kü­lönben a szabályrendelet-módosítá­sok egész sorát fogja az első őszi üléseken már a közgazdasági szak­­bizottság elé vinni. Nem vigyáz és gázol a szemétvonat A Kúria megállapította a főváros kártérítési felelősségét — Az Uj Budapest tudósítójától. — Érdekes bonyolult kártérítési per ke­rült nemrégiben döntésre a Kúria Ja­­kab-tanácsa elé. Még 1928-ban ugyanis a Gyáli-uton összeütközött egy teher­gépkocsi a főváros szemétszállító vona­tával. A vonat mozdonya az összeütkö­zés után mintegy 50—60 méterre von­szolta magával a gépkocsit, amelynek vezetője, Szalag Lajos soí'főr súlyosan megsérült. Ezért indított azután kárté­rítési pert a soff őr a székesfőváros el­len s 2603 pengő járadék megfizetését kérte. A perben a főváros azzal védekezett, hogy a soffőrnek tudnia kellett arról, hogy a Gyáli-uton keresztül halad a főváros szemétszállító vonatának vágá­nya s a vonatra a pályatest mellett fel­állított „Vigyázz, ha jön a vonat“ fel­­irásu figyelmeztető tábla külön fel­hívta a figyelmet. De hallani kellett a vonat fütty jelzését is Szalagnak, mert a tanuk igazolták, hogy a szemétszállító gőzös fütyült. Első két fokon a bíróságok éppen ezért, elfogadva a főváros érvelését, el­utasították a keresetet. A Kúria azon­ban megváltoztatva az Ítéletet, meg­állapította a fővárosnak azt a kötele­zettségét, hogy soffőrnek az 1928. évi október hó 1. napján a szemétszállító vonat által történt elütéséből származó kárát felerészben az Országos Társada­lombiztosító Intézet által Szalag részére folyósított baleseti járadék teljes ösz­­szegü betudásával megtérítse. A Kúria szerint a baleset előidézésé­ben mind a két félnek gondatlansága közrehatott. Gondatlanság terheli a fő­várost a baleset előidézésében azért, mert kötelessége lett volna az elütés vagy összeütközés veszélyének elhárítá­sáról hathatósabb módon gondoskodni A főváros az útkereszteződéseknél kel­lően kivilágított sorompó felállításával tartozott volna az összeütközésnek ele­jét venni, az ilyen sorompót azután még a Szalaghoz hasonlóan nem teljes gondossággal haladó gépkocsivezető is észrevehette volna, ha pedig mégis neki­ment volna gépével a leeresztett sorom­pónak, akkor is valószínű, hogy az összeütközés kevésbbé súlyos következ­ményekkel jár, mint a gépkocsinak a mozgásban levő és fékezés ellenére csak nagyobb távolságra, 50—60 méterre megállítható vonattal való összeütkö-Modern S Z I 1» € I fi I É S e K É I, aszfaltutépitésehet, szinesaszlalüturho­latOkat és e szakmába vágó mindennemű műn- j kálatokat a legelőnyösebben végzi: CSATÓ PÁL Budapesti. Buúaörsi-ullö - Tel: 58-6-31 „Csatfalt“ hidegaszfalt törv. védve! KOHN GYSJL.A KEFE-«* ECSETGYÁROS Aranykosz orus mester GYÁR: Vn.,RÓZSA-U.2Q Telefon: József 302—43

Next

/
Oldalképek
Tartalom