Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-01-27 / 4. szám
Xil. év' ./am 4. szám Budapest, 1334 január 27 UJ BUDAPEST év. Fővárosi NyilvánosKönyvtár, Bpest, VIII., Revltzky , vW Etöflzetésl árok : Egész évre . . . -............................30 pengő Fél évre............................................. 15 pengő Egyes széna éra 60 fillér FEL* LŐ* !>ZERKtSXlő: ö O B V ANDOR D« ^zerkeszlöseg és kladőhivaial: Budapest. (V. *taas Ivor-ulcn g. Lelelon : Si-8-23. Po^taakarékp. thequeszomla 30913 A harmadik oldal A törvényjavaslatnak, amelyet a főváros közigazgatásáról szóló 1930: XVIII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról nyújtott be csütörtökön délután a belügyminiszter, mint minden éremnek, két oldala van: az egyik a közigazgatási, a másik a politikai szempont. Nézzük ezt a két irányelvet, vizsgáljuk meg, megjavitja-e az uj reformtörvény a fővárosi közigazgatást, a politikai szempontot illetően pedig jelent-e olyan nóvumokat, amelyek a. kormányzat szempontjából megérik a főváros lakossága körében a, benyujtás-okozta népszerűtlenséget? Ami a közigazgatási szempontot illeti, állapítsuk meg, hogy a törvényjavaslat a most érvényben levő törvény legnagyobb hibáját: egyetlen embernek, a polgármesternek túlméretezett felelősségét egyáltalában nem. korrigálja ki. A törvényjavaslat a régi _ törvénnyel szemben etekintetben mindössze azt az újítást tartalmazza, hogy a polgármester felelősségének és hatáskörének szűkítésével a főpolgármester felelősségét és hatáskörét bővíti ki. Lényegtelen etekintctben, hogy a főpolgármester a törvényjavaslat szerint fokozott mértékben a kormány bizalmi embere, akinek installációja a közgyűlési választás helyett az államfő kinevezése alapján fog megtörténni. A törvényjavaslat másik jelentős újítása, a törvényhatósági tanács eltörlése, közigazgatási szempontból javulást nem fog maga után hozni, a törvényhatósági tanács a maga hatáskörével az adminisztrációt munkájában sohasem késleltette, gyorsan, 'hibátlanul és eredményesen dolgozott. Ami az immár a képviselőház előtt fekvő javaslat politikai részét illeti, utalunk a szerdai rendkívüli közgyűlésen elhangzott beszédeken felül arra a megnyilatkozásra, amely a Nemzeti Egység Pártjának csütörtöki értekezletén a miniszterelnök részéről történt. Azt mondotta a miniszterelnök, hogy az egyén elmúlik, a nemzet azonban örökké él és a helyes politikai berendezkedés csak az lehet, amely független az egyén személyiségétől, életétől, de olyan alkotmányos intézkedésekkel rendezi be.' az államépületet, amelyek működésében az egyén adja meg ugyan a lényeget és tartalmat, de amelyek nincsenek kitéve a történelem, múlandóságának. A miniszterelnöknek ezt a klasszikus kijelentését márványba kellene vésni és úgy elhelyezni a közgyűlési terem falában, mint az önkormányzati elv legtisztább>_ megnyilatkozását. A baj csupán az, hogy amíg a miniszterelnök ilyen történelmi távlatú megállapításokat tesz, ugyanakkor beterjeszti a törvényjavaslatot, amely minden, az eredeti tervezettel szemben kétségtelenül felmerülő enyhítés és módosítás ellenére az önkormányzati alkotmány biztosit ék súlyos és jóvátehetetlen meg sebzése. Íme az érem két oldala, a közigazgatási és a politikai. Sajnos, a fizika örök törvényei szerint az éremnek két oldala van, jelen esetben mindakettő pakfon: homályos, ólmos, rossz. Az érem harmadik oldala az éle: vékony, kerek karika, veszélyes és kiszámíthatatlan. Ezen az élen táncol nemcsak az uj törvény, hanem a főváros önkormányzata, de egyben jövője is! A belügyminiszter nem hagyja jóvá a folyó évi tóvárosi költségvetés tízmilliós deficitjét Intern tanácskozások a költségvetési kiadások további lefaragására — Minden eddiginél szigorúbb hangú rendeletben kötelezi a polgármester a tisztviselőket a messzemenő takarékosságra — Az Uj Budapest tudósitójától. — A főváros ez évi költségvetése tudvalévőén tízmillió pengő hiánynyal zárul és a költségvetés letárgyalása kapcsán a közgyűlés felterjesztésben kérte a pénzügyminisztert, hogy a forgalmi adó felemeléséről szóló rendelet által létesített közös alapból a fővárost az elmaradt forgalmiadó-részesedésért ötmillió pengővel kárpótolja. A deficit másik ötmillió pengőjének fedezetére vonatkozóan a törvényhatósági bizottság úgy határozott, hogy amint annak szüksége mutatkozik, a törvényhatósági bizottság külön engedélyével a polgármester hitelművelet utján fog gondoskodni. Mint az Uj Budapest jelentette, a belügyminisztériumban és a pénzügyminisztériumban már több mint egy hónapja fekszenek a főváros költségvetési példányai, konkrét intézkedés azonban azok jóváhagyása tekintetében mindezideig nem történt. Az illetékes kormánytényezőknek a költségvetés jóváhagyásával kapcsolatosan azonban az az álláspontjuk, hogy a tízmillió pengős deficit fedezésére sem a forgalmiadó-alapból nem utalnak ki részesedést, sem erre a célra kölcsön felvételét nem engedélyezik, hanem arra utasítják a fővárost, hogy a kiadási oldal lefaragásával tüntesse el a deficitet és hozza egyensúlyba a költségvetési előirányzatot. Abban az irányban, hogy az egyes fővárosi ügyosztályok mely kiadási tételeket tudják a folyó esztendőben nélkülözni, máris folyamatban vannak bizalmas tárgyalások. A fővárosi adminisztrció vezetősége különben a tegnapi nap folyamán uj, minden eddiginél szigorúbb takarékossági rendelettel fordult a fővárosi intézmények, hivatalok és üzemek vezetőihez. Mint az elmúlt esztendőben, ezidén is felhívta a polgármester az ügyosztályokat és a kerületi elöljáróságokat, hogy a kiadások előirányzásánál a legnagyobb körültekintéssel járjanak el és igyekezzenek kellő takarékossággal, a szükségletek megszorításával a kiadásokat csökkenteni. A polgármesteri rendelet szigorú hangja élénk feltűnést keltett a városházán, amit csak kevéssé enyhített a. rendelet azon szakasza, hogy az azonnal kifizethető számlák értékhatárát a polgármester ötszáz pengőről ezerre emelte fel. Kétségtelen, hogy a főváros pénzügyi szempontból igen súlyos helyzet előtt áll, de még kétségtelenebb, hogy a polgármester hivatása magaslatán állva, megteszi az összes szükséges intézkedéseket a fenyegető veszedelmek elkerülésére. Ferdítések ts valótlanságot! pergőtüze a tóvárosi adminisztráció ellen nennglbe Kerül az állam ás menüibe a főváros pénzügyi igazgatása? - Hány tisztviselő esik Budapest es a nyugati nagyvárosok es mennyi Csonka-flagyarország minden tízezer lakosára? - Szánalmas semmive tőrpülnek a iemivatalos vádak a számadatok reflektorában — Az Uj Budapest tudósítójától. — Abban a hadjáratban, amelyet a fővárosi reform-törvénnyel kapcsolatosan a kormánysajtó a fővárosi adminisztráció ellen megindított, vannak olyan tényállítások is, amelyek egyrészről alkalmasak arra, hogy ferde világításba helyezzék a főváros vezetőségét, másrészről első pillanatban magukon _ viselik a szakértő szem előtt a tévedés és a valótlanság bélyegét. Áll ez különösen a reggeli félhivatalos kormánylapban megjelent azon cikkre, amely a számlálatlan milliók városának kereszteli el Budapestet és a fővárosi költségvetés rejtelmeibe igyekszik bevilágítani. A kéz azonban, amely a reflektort kezeli, nem Jákobé, hanem Ézsaué, és azzal vádolja meg többek között a fővárost, hogy amíg az állam pénzügyi igazgatása az 1931—32. költségvetési évben 118 millió pengő költséggel szemben 714 millió bevételt hajtott be, a főváros pénzügyi igazgatásának nyers bevétele 1933-ban 117.4 millió pengőt tett ki, kiadásai ellenben ezek behajtása címén 40.5 millióra rúgtak. Ezekből a számadatokból a cikkíró azt a következtetést vonja le, hogy amig az állami pénzügyi igazgatás saját bevételeinek mindössze 16.5%-át fogyasztja el, a fővárosé a bevételeknek egy harmadrészét emészti fel, vagyis pontosan kétszer olyan drágán dolgozik, mint az állami. Sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy erre az éppen aunyira igaztalan, mint alaptalan vádra a főváros i vezetősége nem tartotta szükségesnek külön cáfolat kiadását. Sőt az az ellenzéki napilap is, amely teljes tárgyilagosággal igyekezett a fővárost ebben a kérdésben megvédelmezni, mindössze azt az egyetlen körülményt tudta felemlíteni, hogy a főváros pénzügyi igazgatása nemcsak a fővárosi számlára befolyó adókat hajtja^ be, hanem azokat is, amelyek az államot illetik. Ahhoz, hogy a felvetett problémát illetően a való tényállást meg állapítsuk, elő kell vennünk a főváros zárószámadásait és költségvetéseit. Az 1932. évi zárószámadás a pénzügyi igazgatás bevétele címén 122,573.124 pengőt, az elmúlt esztendei költségvetés 111,816.217 pengőt, a folyó esztendei előirányzat 99,556.636 pengőt tüntet fel. Ezzel szemben a kiadási tételek a következőképpen alakulnak: 1932- ben (zárószámadási adat) 37,038.722 pengő, 1933-ban (költségvetési adat) 34,206.889 pengő, 1934-ben (költségvetési adat) 29,039.425 pengő. A három esztendő csökkenő adatai közül vegyük a legnagyobbat, azt, amelyben a zárószámadás jóváhagyása kapcsán a kormányzat is tudomásul vette az 1932-es ^ állapotot és a szóbanforgó évben 37,038.722 pengőre rugó kiadási tételt boncoljuk szét a tényleges tételekre. A 37 millióból személyi kiadásokra (forgalmi adó igazgatási költsége stb.) 1,285.236 pengő, dologi kiadásokra (az egyes adók kezelési költségei és nyomtatványai) 2,112.404 pengő ment. el. Ezzel a tételekkel a pénzügyi igazgatás költségeivel végeztünk is. Ellenben ugyancsak a pénzügyi igazgatás terhére könyvelték a függő kölcsönök kamatait és költségeit (1,933.629 pengő), a Gellért-fürdő deficitjét (927.926 pengő), a közvilágításra fordított természetbeni üzemi szolgáltatások ellenértékét (2,846.206 P), az 1910-es, az 1911-es, az 1914-es (gyűjtő néven: ostendei) és az 1927-es 20 millió dolláros (Bankers- Trust-féle) kölcsönök-törlesztő szolgálatait, ami 1932-ben 19,379.174 pengőre, 1933-ban 19,939.516 pengőre, a folyó évben pedig 18,422.661 pengőre rúg. Ugyanezen tételre van végezetül elkönyvelve 1932-ben 2,568.287 pengő, a múlt és a jelen esztendőben 2,112.800 ^ pengő, mint a főváros hozzájárulása ^ az óbudai és boráros-téri hidak építési költségeihez. Nincs ehhez a tételhez könyvelve a pénzügyi osztályban és az adóhivatalokban alkalmazott tiszti és altiszti személyzet javadalmazása, erre vonatkozóan azonban elég arra utalnunk, hogy az 1932-es zárószámadás eredménye szerint a közigazgatási alkalmazottak — természetesen a fő-
