Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-08-11 / 31-32. szám
4 ZU BUDAPEST ... 1934 auerusztus 11 Budapest parkjai Mai LIBER ENDRE (Két közlemény) I. Egy nagy város kőrengetegébe szint, életet, lüktetést nem annyira a házak és az utcák adnak, hanem azok a parkok, kertek és befásitott utcasorok, vagy terek, amelyek a nagyvárosi ember számára a természet szépségeit igyekeznek odavarázsolni. A munkájában elfáradt nagyvárosi embernek is meg kell adni a lehetőséget arra, hogy szabadtereken megpihenhessen és jobb levegőt szívhasson. De különösen meg kell adni a szabadtéren való mozgás lehetőségét a nagyvárosi gyermekeknek, mert máskülönben sápadtak, vérszegények, angolkórosok lesznek és sokkal könnyebben szedi áldozatait közülük a nagyvárosi lakásviszonyok miatt olyan nagyhatalmú népbetegség: a tüdővész. A parkok kialakulása és fejlődése szoros összefüggésben áll Budapest kialakulásával. A XIX. század elején indult meg1 erősebb ütemben a Budapestet alkotó dunabalparti városrésznek, Pest városának, szabályos városrendezési tervek szerint való fejlődése. Sokat köszönhet ez a város József nádor lelkesedésének és hozzáértésének, aki Pest nagyvárosi jellegét elsőnek hangoztatta, József nádor azonban az addig még inkább kisvárosi jellegű Pestet csak házakkal és utcákkal kívánta beépíteni, a fákat nem tartotta nagyvárosiasnak, hanem falusiasnak. Az akkori idők nagyvárosi jellegére törekvő polgárság ugyancsak nem találta elég előkelőnek az utcák és terek zöld köntösét és ezért igyekezett azt minél inkább eltüntetni a város szivéből. A múlt század 30-as éveiben gróf Széchenyi István tömör szavakkal mutatott rá a befásitott parkok, kertek és ligetek fontosságára a nagyvárosban. Többek között ezeket irta: Számtalan egyebek között az is kötelessége a magyarnak, hogy felruházza hazáját a növényvilág ékességeivel s ott, ahol százados lombosok zöldéinek még. gondolja meg, hogy az időnek semmi sem parancsol ... az időn diadalmat nem nyerhet s ezért, ha ledönti a százados csert, azt csak századok adhatják ismét vissza tökéletes épségben. Midőn Budapest parkjaira gondolunk és Budapest parkjait akarom ismertetni, eszünkbe kell jutni Széchenyi igéjének, aki egy évszázaddal ezelőtt emelte fel tiltakozó szavát az akkori idők fákat, cserjéket kipusztitó szándékai ellen. Tudjuk, hogy Széchenyi támogatta legjobban a két város egyesítésének gondolatát és 1829-ben ő adta tulajdonképen a Budapest nevet is. Sok nagy gondolat fűződik Széchenyi emlékéhez és csak kevesen tudják, hogy ő volt az. aki a mai Budapesten a parkosítást megvalósitotta. Virulj! 1846-ban, a mai Lipótváros szivében, még állott az úgynevezett Neugebäude, az Újépület, amely hatalmas négyszögalakban foglalta el a Szabadság-tér egy részét. Széchenyi a környék lakosaiból megalakitotta a Pesti sétatér társulatot, hogy az fákkal és cserjékkel ültesse be az Újépület déli oldalán levő. addig elhanyagolt piszkos, posványos, szemé [gödrökkel telt területet és ily módon abból a közönség részére kényelmes és szép üdülőhelyet alkosson. Gróf Széchenyi István felesége, Seilern Crescendo grófnő állott a mozgalom élére és 1846 március 3-án ő ültette el az első platánt nagy ünnepély keretében a mai Szabadság-téren ezzel a szóval: Virulj. Ezt az eseményt, amely Pestváros életében az első igazi sétatér megalapítását jelenti, a székesfőváros is megörökítette, kis diszkutat állított a térre, amelyen Teles Ede szobrászművész bronz domborművé örökiti meg az emlékezetese jelenetet. Udvlelde De volt Széchenyi Istvánnak egy másik terve is, amely elgondolásában, szorosan beletartozik a főváros művelődéstörténetébe. A Gellérthegy lankásabb részén egy nagyobb szabású parkban a fák alatt szétszórt emlékkövekkel kivánt egy kertet létesíteni és azt „Üdvleldének“ akarta elnevezni. Ez az elgondolás egészen újszerűén ható természeti keretben lehetett volna a székesfőváros legszebb közkertje. Kár, hogy kivitelre nem került. Úgy látszik, hogy a szükséges nagy méretek meghaladták a kornak teljesitőképességeit. A Horválh-hert Budán . . . A XIX. századnak ezekben az éveiben kezdett hódítani a nagyvárosokban a parkositás gondolata. A mai Erzsébet-tér, amely akkor a Belváros falain kívül létesített uj vásártér volt, 1847-ben alakult kertté. 1851-ben létesítették a budai Krisztinavárosban a máig is Horváthkert néven ismert közkertet, a régi Színkörrel és 1853-ban fogtak hozzá a Muzeum-kert beültetéséhez. A város igazi fejlődését jelentő időszakban, a múlt század utolsó negyedében olyan jelenségeket tapasztalunk, hogy az akkori vezetőség igyekezett eltüntetni a befásitott tereket és köztereket. A fák iiditő zöldjét igyekeztek kizárni a beépített városnegyedekből, annyira, hogy pl. a Nagykörút megalkotásakor annak egész hosszában csupán egyetlen eg‘y fával beültetett teret létesítettek, a mai Rákócziteret. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy rövid félévszázad alatt kellett a három és fél évszázadra elmaradt Pestet és Budát nagyvárosi, világvárosi jellegű Budanestté kifejleszteni. Ez a sietség sok mindent más világításban helyez és csak úgy tudunk helyesen ítélni, ha az összes szempontokat mérlegeljük. Minden kornak megvannak a maga teendői, amelyeket el kell végezni. Fővárosunknak most említett ifjú kora tulnagy feladatot kapott: behoznia több százados késést, megteremteni mindent, ami hiányzik és mindezt egyszerre, a legnagyobb sietséggel kellett megcselekednie. Azonban a parkok létesítését nagyon befolyásolta a város szegénysége is, valamint a parkcélokra felhasználható belső telkek hiánya. A tárgyilagosság megköveteli annak a megállapítását is, hogy a mai parkok közül némelyiknek a története igen messzire nyúlik vissza, hiszen egyes budapesti közterek alapítása és népszerűsége tulajdonképen már másfél évszázaddal ezelőtti időkre vezethető vissza. Közpark: 3,75 hm2 Budapest területe 194.4 négyzetkilométer, ebből 3 és háromnegyed négyzetkilométer az összes közkertek területe, a magánparkoké pedig közel másfél négyzetkilométer. Ebbe nincs beleszámítva a székesfőváros tulajdonát képező Budakeszi erdőnek közel 646 hektárnyi területe és nincsenek benne a körülbelül 100.000 drb. fára becsülhető faállománnyal biró fasorok, nincsenek benne a főváros úgynevezett zöldterületei, amelyet még gyarapitanak a villaszerűén beépített területek is. A székesfőváros parkjai közül a legnagyobb területe van a Népligetnek, amely 118.6 hektár, utána következnek: a Városliget, amelynek a területe 97 hektárnál nagyobb és a Margitsziget 95 hektárnyi területe. Ezekhez a nagy levegőtisztitó felületekhez hozzá kell számítanunk a Duna területét is, amely a székesfővároson belül nagyobb, mint az összes parkoké és az északról dél felé húzódó nagy vízfelület, valamint a budai hegyvidék gazdag és terjedelmes erdőségein átvezető légáramlatok a budapesti parkokkal együtt nagyban hozzájárulnak az egész főváros levegőjének felfrissítéséhez. Elfogulatlanul állapíthatjuk meg tehát, hogy Budapest parkállománya a lehetőségekhez képest elég nagy és elosztása\ is eléggé kedvező. A székesfővárosi közkertek egy része régi, de régi a közkedveltségük és látogatottságuk is, mert a város polgársága már igen korán megérezte ezt a szükségletet és még a város szépítésére alakult bizottság működésének megkezdése előtt, a XVIII. század végén, önerejéből teremtette meg a maga közkertjeit. A királyi kertek Amit Budapest ma nyújt, azt túlnyomó részben maga ez a szegény, hányatott, kicsinyes körülmények között élő budapesti polgárság teremtette elő, amely törekedett elérni a nyugati fejlett világvárosok színvonalát. Pesten nem volt királyi udvar, amely fényével, fényűzésével, változatos életével szépséget varázsolt volna a városba, de nem volt gazdag főpapi rezidencia sem, amely nagyvonalú életmóddal, bőkezű mecénássággal a történelem tanúsága szerint kicsi városkákból is pompás székhelyeket tudott alkotni. Sőt igen sokáig, a jobbára kereskedők és iparosok által lakott Pesten hiányoztak azok a főurak is, akik építkezéseikkel adták volna meg a nagyvárosi külsőt. Ezzel szemben Budán a királyi kertek fényes múltját a késői történetírás lassan-lassan újra napvilágra hozj ta. A magyar középkor, ez a kevéssé felkutatott, félreismert korszak, csak napjainkban kezd a maga megérdemelt igazához jutni. Pedig egyre jobban beigazolódik, hogy, a magyar középkor mindenben lépést tartott a nálunk fejlettebb kultúrájú országokkal. Ez a kor a kertek szeretetét is elterjesztette úgy Budán, mint Pesten. Szent István a mai Margitszigetet, az akkori Nyulak Szigetét még csak vadaskertül használta, a későbbi uralkodók ennél tovább mentek és üdülőhelynek tekintették a szigetet. A királyi vadászlakok mellé főúri és főpapi paloták emelkedtek, úgy ^ hogy a Margitsziget egész nyaralóteleppé vált. A budai királyi palota körül is elég korán kialakult a királyig kert, mely már Zsigmond alatt kiérdemelte a kortársak magasztalását. Fénykorát Mátyás király alatt élte, aki díszes nyári lakokat, fürdőket, madárházakat építtetett ott és^ a kertmüvészet minden ékességével próbálta azt behinteni. Mátyás királynak Budán még egy vadaskertje is volt, a Hűvösvölgy mellett levő,^ ma is Vadaskertnek nevezett részen, amelynek bejáratánál renaissance stilusu gazdag vadászkastély állott. A vadászkastély maradványai csak alig pár éve kerültek napvilágra és meglepően érdekes bepillantást engednek a magyar renaissance formáinak nemes szépségébe és fejlettségébe. Mátyás királynak a pesti oldalon lévő vadaskertjéről is tudunk, sőt egyes kutatók szerint ez egészen a város szivében volt. Állítólag a mai Károlyi-park helyén. Mindez eltűnt, és ami utána következett, az szomorú korszaka a fővárosnak. A másfél évszázados török hódoltság, egy mindent elpusztító hadjárat a felszabadításért és utána újra kezdődő, lassú, tengődő, szegényes élet a romokon ... mindez nem volt alkalmas a kertkultúra kifejlődésére. De a városok akkori életformája sem kívánta még a testi-lelki üdülést nyújtó közkertet, nem is beszélve arról, hogy a barokk korszaknak nagyszabású, külön művészetté növekedő kertszeretete Magyarország határainál tovább haladt anélkül, hogy valami kicsi helyet kaphatott volna és maradandó emléket hagyott volna nálunk. (Folytatás és befejezés a jövő számban.) 'HÖFFfó&NM PfERKNOÍ f/.öüHikcxv«* f Elsftressslü hsrfiSipfäiroSä, Ceníral-Boöbln ¥siir@^peiá és gramolonoh havi részletre. Legújabb auí-öHarffisssértás í|y£5’fiS6£B4lÍGíSSlí nagybani árban. A fentiekhez alkatrészek. Javvíómasiely, olcsó árak. WarrőgépjéS l a 54 ä s & is meßjavSljuh. Láng lm re mérnök CSaiiM HÁZAK RÉSZLETFIZETÉSRE BUDAPEST itörny kén nagy választékban fővárosi tisztviselőknek Ellíiel S.áS2Eö VII., Rottenbiller-u. 6/B. Telefon: 35-1-54. Magyar Rlr. Állami Vas-, leél- és Gépgyárak Budapest_____ 121 VÍZELLÁTÁSHOZ, ieitíiiízEsrez ni es gephaitasu szivattyúk Kitűnő tarlós kivitel ölesé árak Nagy készlet Forgalombahozza: Magyar Királyi illami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt. Budapest, ¥., Vilmos császár-ut 28. TELEFON: 27-3-20 lugusztus 18-án Vs3 és’ak^r íiRlf
