Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-07-14 / 28. szám

1934 julius 14. ujmmAPEsr mamm m 3 WSW“ Exisztenciátísjelentőségű pert nyert a Vízművek javára Szemethy tiszti főügyész Kimondta a Kurta, hogy a vizdijak a magánhitelezőket megelőzik és azokat közadók módjára lehet behajtani — Az Uj Budapest tudósítójától. — Szemethy Károly, a székesfővá­ros kiváló tiszti főügyésze, a múlt esztendő első felét illetően a köz­­igazgatási bizottsághoz tett jelen­tésében megemlékezett arról a ve­szedelemről, amelyet az a körül­mény jelent, hogy az elárverezett budapesti Ingatlanok árverési vétel­árából a bíróság nem rangsorozza a fővárosi Vízmüvek követelését a ma­gánhitelezők elé. A telekkönyvi ha­tóságnál az a gyakorlat alakult ki, hogy a vizdijak előnyös követelés­ként való sorozását mellőzik; azon a címen, hogy a vizdij használati díj, a használati dijak tekintetében pedig a fővárosi törvény nem tar­talmaz olyan különleges rendelke­zést, amelyek alapján azok előnyös tételként volnának minősíthetők. A bíróságok ezen gyakorlata^ a szó szoros értelmében katasztrofá­lis helyzet elé állította a fővárosi Vízmüveket. A Vízmüveknek ug'yanis több százezer pengő kinn­levősége van, amelyeket természet­szerűen peresítenek az ingatlan-tu­lajdonosok ellen. Ezek a perek tu­lajdonképpen csak behajtási perek, amelyeknek eredménye nem kétsé­ges, legfeljebb számszerűleg tehető ugyanis az ingatlan-tulajdonos ré­széről vitássá a főváros követelése. A szabályos törvénykezési eljárás során azután a főváros végrehajtja az ingatlan-tulajdonost, a telek­könyvbe bejegyeztetik a főváros követelése. Látható tehát, mennyire fontos a főváros szempontjából az a körül­mény, hogy a legtöbb esetben amúgy is erősen eladósodott ingat­lan telekkönyvében milyen rang­sorban biztosittatik a Vízmüvek követelése, mert ettől a körülmény­től függ a behajtási eljárás további sikere. Árverések esetén a buda­pesti törvényszék Ítéletei szerint az volt a helyzet, hogy a fővárosi Víz­müveket a magánhitelezők közé so­rozták, ami azzal az eredménnyel, vagy még inkább eredménytelen­séggel járt, hogy a legtöbb esetben a Vízmüvek a befolyó árverési vé­telárból nem kap semmit, azt elvi­szik a köztartozások és a főváros bejegyzését megelőző egyéb magán­­hitelezők. A főügyész saját személyében vette kezébe a fővárosi Vízművek exisztenciális érdekeit érintő per, azaz inkább perek irányítását. A legutóbbi hónapokban ugyanis már több mint száz olyan ingatlan ke­rült árverésre, amelynek tulajdo­nosa a Vízműveknek is jelentékeny összeggel tartozott. A főügyész eré­lyes pervezetése mindenesetre meg­akadályozta azt, hogy az árverések utáni sorrendi tárgyalásokon az árverésen befolyt vételár kiosztásra kerüljön. A főügyész ugyanis a legfelsőbb bíróság döntését akarta provokálni ebben az ügyben, — a királyi Kúriának kell megállapí­tania — mondotta Szemethy Ká­roly — köztartozás-e, közadók mód­jára behajtható követelés-e a fővá­rosi vizdij? A törvényszék azon döntését, amely olyképen intézkedett, hogy a bíróság a vizdij előnyös sorozását azon az alapon mellőzi, mert az az 1930 : XVIII. t.-c. értelmében nem a beruházási költségek fedezésére ki­vetett, az ingatlan dologi teherként terhelő tartozás, hanem használati dij — a főügyész felfolyamodta a Kúriához. A főügyész felfolyamo­dása indokolásában visszamegy Pest szabad királyi város 1871-ben hozott azon közgyűlési határozatá­hoz, amely megalkotja „a magáno­soknak a városi ideiglenes vízveze­ték által eszközlendő vizzeli ellá­tására szóló rendszabályoknak Rámutat a főügyész arra, hogy a főváros különböző közgyűlési sza­bályrendeletei a viz igénybevételét és szolgáltatását kötelezővé tették. Ezen kötelezővététel folytán a ház­­tulajdonos a viz igénybevételét fel­mondás utján meg nem szüntetheti és Budapest székesfőváros Vízmü­vei akkor is kötelesek vizet szolgál­tatni, ha a háztulajdonos a vizdij­­jal hátralékban van és ha a ház­­tulajdonos nincs olyan anyagi vi­szonyok között, hogy tartozásának megfizetésére az ingatlan bírói utón való elárverezése nélkül képes lenne. Hiszen a főváros vízmüvei — érvel továbbá a tiszti főügyész — a vizet akkor is szolgáltatni kötele­sek, ha a háztulajdonos szegény­ségén felül az ingatlan is annyira túl van terhelve, hogy a vizdij-kö­­vetelés bekebelezése behajtási szem­pontból jelentőséggel egyáltalában nem bír! A főváros felfolyamodása foly­tán a Kúria Hutás-tanácsa junius utolsó napjaiban foglalkozott Bándy kúriai biró előadásában egy konkrét ügyben a főváros fel­folyamodásával. A Kúria, szemben az alsófoku bíróság ellenkező dön­tésével, olyképpen határozott, hogy a peresített vizdijnak előnyös tétel­ként való sorozását rendelte el. En­nek az elvi jelentőségű kúriai ha­tározatnak a fővárosi Vízmüvek szempontjából azért van szinte exiszt enciáli s jelentősége, mert az alsóbiróságok a jövőben kötelesek a kúriai ítélet figyelembevételével a fővárosi Vízmüvek biróilag meg­ítélt vizdijkövetelését a telekkönyv­ben és az árverési vételár felosz­tása alkalmával a magánhitelezők elé sorozni. Klasszikus jogászi munka a kú­riai végzés indokolása. Megállapítja az indokolás, hogy az árverési vé­telár felosztásánál az árverés nap­jától számított utolsó három évre fizetett és esedékessé vált az elárve­rezett ingatlant közvetlenül terhelő köztartozások kielégítési elsőséggel bírnak. Az 1930-as fővárosi törvény szerint a fővárosi Vízmüvek mint közüzemek használatáért járó vizdij köztartozás módjára szedetik be. Budapest székesfővárosban a ház­ingatlanok használhatósága elvá­laszthatatlanul kapcsolódik — álla­pítja meg a Kúria — a székesfővá­ros vízmüveitől nyert vízszolgálta­táshoz és pedig nem csupán a, szü­­kebb értelemben vett magánviz­­szükséglet ellátása szempontjából, hanem tűzbiztonsági és egészség­ügyi. közérdekből is, ugyannyira, hogy a főváros a házaknak vízzel ellátását még abban az esetben sem tagadhatja meg, ha a vizdij fizeté­sét a kötelezett nem is teljesiti. Ha pedig Budapesten a házingat­lanok használhatósága elválasztha­tatlanul összefügg a székesfőváros vízszolgáltatásával, akkor ennek _ a használatnak az ellenértéke: a viz­dij a házingatlant közvetlenül ter­helő köztartozásnak tekintendő. Eszerint a székesfőváros által ki­vetett vizdij előnyös kielégítésének a megjelölt rendeletekben meghatá­rozott előfeltételei a legfelsőbb bí­róság szerint fennforognak. A Kúria megjegyzi azonban, hogy a fentiek szerint megállapított ki­elégítési elsőbbség a gyári, ipari, fürdő- és más hasonló üzemek vagy vállalatok céljára felhasznált viz diját nem illeti meg, mert annál nem forognak fenn azok a közszem­pontok., amelyeknél fogva a vízszol­gáltatás nem tagadható meg a viz­dij fizetésének késedelmessége vagy elmulasztása esetén sem. A kúriai ítélet és annak indoko­lása, amely a főváros ^ felfolyamo­dásának indokait teszi általánosság­ban magáévá, jelentős személyes sikere Szemethy Károlynak, aki nemcsak mint a tisztiügyészség nagymüveltségii vezetője, de mint alapos készültségü, elsőrendű perjo­gász is méltó módon megállja a helyét. A Rácfürdő megvételével Budára terelődik át az idegenforgalmi centrum A tabáni lejtőn épül fel a Kurszalón, végleg meg­buktak a pesti Dunapart átépítési fantazmagóriái — Az Uj Budapest tudósítójától — A törvényhatósági bizottság leg­utolsó közgyűlése tudvalévőén hoz­zájárult a Rácfürdő néven ismere­tes Szent Imre-Gyógyfürdő meg­vásárlásához, mivel a fürdő hév­forrásai hydrologiailag összefügge­nek a Rudasfürdő és a Szent Gel­­lért Gyógyfürdő forrásaival és ré­szükre közös védőterület van meg­állapítva. A közgyűlési határozatot, amely 1,800.000 pengőért vásárolja meg a fürdőt és a hozzá tartozó Hor­gony-utca 7. és Döbrentei-tér 1. sz. épületeket, a törvényes felebbezési idő lejártával felterjeszti a főpol­gármesteri hivatal a belügyminisz­tériumba. A miniszteri jóváhagyás annál is inkább kétségtelen, mert a főpolgármester a miniszter hozzájárulását a vételhez már ak­kor megszerezte, mielőtt a vételi tárgyalásokat megindította volna. Mint az Uj Budapest munkatársa illetékes helyen értesül, a Rác­fürdő, továbbá a szóbanforgó két ingatlan átvételére természetsze­rűen csak akkor fog sor kerülni, ha a miniszteriális jóváhagyás meg­érkezik. A városgazdasági ügy­osztály mindenesetre már most megteszi a lépéseket az iránt, hogy az átvétel kapcsán azokat a legsür­gősebb tatarozásokat, amelyeket a fürdő rentábilissá tétele céljából okvetlenül el kell végezni, amint arra alkalom nyílik, nyilvános ver­seny táírgyaláson vállalatba adhassa. Ezek a javítások az ügyosztály számítása szerint mintegy harminc­negyvenezer pengőt igényelnek és azokra a kora őszi hónapokban ok­vetlenül sor is fog kerülni. A Rácfürdő megszerzésével kap­csolatban illetékes tényezők között beható megbeszélések folytak a leg­utóbbi napokban a fürdőváros­program bizonyos vonatkozású mó­dosítása tekintetében. A helyzet ugyanis az, hogy a Ráczfürdő mö­gött elterülő fővárosi terület, a Ta­bán alsó része a legnagyobb mér­tékben alkalmas arra, hogy ott lé­tesüljön a Kúrkomisszió székhelye, amelyet a fürdőügyi törvény végre­hajtási utasítása Budapest számára felállítandónak rendel. Szó van ar­ról is, hogy a Rácfürdő melletti te­rületen építsék fel, részben a Kur­­kommisszió székhelyéül a Kúrsza­­lónt: a Budapestre jövő idegenek találkozóhelyét. Ezekre a létesít­ményekre, amelyek építkezésekkel vannak kapcsolatban, fedezetet nyújt majd a szikviz és fürdőjegy megadóztatása címén a kereskede­lemügyi miniszterhez gyógyfürdő­propagandára befolyó összeg. Azzal az erőteljes programmal kapcsolatosan, amely a budai für­dő-centrum kialakulásával fejlődik, elhalványul az a terv, hogy a pesti Dunapart legyen a fürdőváros-köz­pont és a pesti Vigadóban legyen a Kurszalón. A fürdőváros Budáé — ez az uj jelszó, és Budára kell kerülniük mindazon intézmények­nek, amelyek a fürdőváros-prog­rammal kapcsolatosak. Annál in­kább kell ennek igy történnie, mert a pesti Dunapartnak a hajóállomá­soktól és a villamostól való mente­sítése belátható ideig teljesíthetet­len álomnak tetszik. Buda csendje, a helyszínen fakadó hévvizei, ame­lyek a déli fürdőrajonban most már teljes egészükben köztulajdonban vannak, jó levegője, pormentessége mind amellett szólnak, hogy a lár­más Pest nem lehet a gyógyulást keresők Mekkája és nem szabad a pesti Dunapartot néhány rosszul si­került fantazmagória kedvéért fel­forgatni, amikor Budán minden át­építés nélkül megvalósítható mind­ahány nagyrahivatott terv. LOPOS GYULA BUDAPEST III-, BÉCSI-UT 85. SZ. Iskolapadok, tornaszerek, Játszótéri beren­dezések, teniszütők és hajlított sportcikkek TELEFONSZÁM: 62-5-05 Biehn János IX., Ferenc-körut 46 Telefon: 87-8-03 Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. esz, vízvezeték, csatornázási, lesi szerelésekéi abban vállal megkönnyíteti fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázásivállalkozó Budapest, VII., Baross-tér 15. Modern S Z lg C ICI C k C H t I aszfalfutépitésehef, szlnesaszlaltburhc latOhat és e szakmába vágó mindennemű mur kálatokat a legelőnyösebben végzi: CSÄIÖ PÁL Budapest,I. Dudaörsf-ut 18 - Tel: 58-6- „Csatialt“ hidegaszfalt törv. védve !

Next

/
Oldalképek
Tartalom