Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-07-14 / 28. szám
1934 julius 14. ujmmAPEsr mamm m 3 WSW“ Exisztenciátísjelentőségű pert nyert a Vízművek javára Szemethy tiszti főügyész Kimondta a Kurta, hogy a vizdijak a magánhitelezőket megelőzik és azokat közadók módjára lehet behajtani — Az Uj Budapest tudósítójától. — Szemethy Károly, a székesfőváros kiváló tiszti főügyésze, a múlt esztendő első felét illetően a közigazgatási bizottsághoz tett jelentésében megemlékezett arról a veszedelemről, amelyet az a körülmény jelent, hogy az elárverezett budapesti Ingatlanok árverési vételárából a bíróság nem rangsorozza a fővárosi Vízmüvek követelését a magánhitelezők elé. A telekkönyvi hatóságnál az a gyakorlat alakult ki, hogy a vizdijak előnyös követelésként való sorozását mellőzik; azon a címen, hogy a vizdij használati díj, a használati dijak tekintetében pedig a fővárosi törvény nem tartalmaz olyan különleges rendelkezést, amelyek alapján azok előnyös tételként volnának minősíthetők. A bíróságok ezen gyakorlata^ a szó szoros értelmében katasztrofális helyzet elé állította a fővárosi Vízmüveket. A Vízmüveknek ug'yanis több százezer pengő kinnlevősége van, amelyeket természetszerűen peresítenek az ingatlan-tulajdonosok ellen. Ezek a perek tulajdonképpen csak behajtási perek, amelyeknek eredménye nem kétséges, legfeljebb számszerűleg tehető ugyanis az ingatlan-tulajdonos részéről vitássá a főváros követelése. A szabályos törvénykezési eljárás során azután a főváros végrehajtja az ingatlan-tulajdonost, a telekkönyvbe bejegyeztetik a főváros követelése. Látható tehát, mennyire fontos a főváros szempontjából az a körülmény, hogy a legtöbb esetben amúgy is erősen eladósodott ingatlan telekkönyvében milyen rangsorban biztosittatik a Vízmüvek követelése, mert ettől a körülménytől függ a behajtási eljárás további sikere. Árverések esetén a budapesti törvényszék Ítéletei szerint az volt a helyzet, hogy a fővárosi Vízmüveket a magánhitelezők közé sorozták, ami azzal az eredménnyel, vagy még inkább eredménytelenséggel járt, hogy a legtöbb esetben a Vízmüvek a befolyó árverési vételárból nem kap semmit, azt elviszik a köztartozások és a főváros bejegyzését megelőző egyéb magánhitelezők. A főügyész saját személyében vette kezébe a fővárosi Vízművek exisztenciális érdekeit érintő per, azaz inkább perek irányítását. A legutóbbi hónapokban ugyanis már több mint száz olyan ingatlan került árverésre, amelynek tulajdonosa a Vízműveknek is jelentékeny összeggel tartozott. A főügyész erélyes pervezetése mindenesetre megakadályozta azt, hogy az árverések utáni sorrendi tárgyalásokon az árverésen befolyt vételár kiosztásra kerüljön. A főügyész ugyanis a legfelsőbb bíróság döntését akarta provokálni ebben az ügyben, — a királyi Kúriának kell megállapítania — mondotta Szemethy Károly — köztartozás-e, közadók módjára behajtható követelés-e a fővárosi vizdij? A törvényszék azon döntését, amely olyképen intézkedett, hogy a bíróság a vizdij előnyös sorozását azon az alapon mellőzi, mert az az 1930 : XVIII. t.-c. értelmében nem a beruházási költségek fedezésére kivetett, az ingatlan dologi teherként terhelő tartozás, hanem használati dij — a főügyész felfolyamodta a Kúriához. A főügyész felfolyamodása indokolásában visszamegy Pest szabad királyi város 1871-ben hozott azon közgyűlési határozatához, amely megalkotja „a magánosoknak a városi ideiglenes vízvezeték által eszközlendő vizzeli ellátására szóló rendszabályoknak Rámutat a főügyész arra, hogy a főváros különböző közgyűlési szabályrendeletei a viz igénybevételét és szolgáltatását kötelezővé tették. Ezen kötelezővététel folytán a háztulajdonos a viz igénybevételét felmondás utján meg nem szüntetheti és Budapest székesfőváros Vízmüvei akkor is kötelesek vizet szolgáltatni, ha a háztulajdonos a vizdijjal hátralékban van és ha a háztulajdonos nincs olyan anyagi viszonyok között, hogy tartozásának megfizetésére az ingatlan bírói utón való elárverezése nélkül képes lenne. Hiszen a főváros vízmüvei — érvel továbbá a tiszti főügyész — a vizet akkor is szolgáltatni kötelesek, ha a háztulajdonos szegénységén felül az ingatlan is annyira túl van terhelve, hogy a vizdij-követelés bekebelezése behajtási szempontból jelentőséggel egyáltalában nem bír! A főváros felfolyamodása folytán a Kúria Hutás-tanácsa junius utolsó napjaiban foglalkozott Bándy kúriai biró előadásában egy konkrét ügyben a főváros felfolyamodásával. A Kúria, szemben az alsófoku bíróság ellenkező döntésével, olyképpen határozott, hogy a peresített vizdijnak előnyös tételként való sorozását rendelte el. Ennek az elvi jelentőségű kúriai határozatnak a fővárosi Vízmüvek szempontjából azért van szinte exiszt enciáli s jelentősége, mert az alsóbiróságok a jövőben kötelesek a kúriai ítélet figyelembevételével a fővárosi Vízmüvek biróilag megítélt vizdijkövetelését a telekkönyvben és az árverési vételár felosztása alkalmával a magánhitelezők elé sorozni. Klasszikus jogászi munka a kúriai végzés indokolása. Megállapítja az indokolás, hogy az árverési vételár felosztásánál az árverés napjától számított utolsó három évre fizetett és esedékessé vált az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő köztartozások kielégítési elsőséggel bírnak. Az 1930-as fővárosi törvény szerint a fővárosi Vízmüvek mint közüzemek használatáért járó vizdij köztartozás módjára szedetik be. Budapest székesfővárosban a házingatlanok használhatósága elválaszthatatlanul kapcsolódik — állapítja meg a Kúria — a székesfőváros vízmüveitől nyert vízszolgáltatáshoz és pedig nem csupán a, szükebb értelemben vett magánvizszükséglet ellátása szempontjából, hanem tűzbiztonsági és egészségügyi. közérdekből is, ugyannyira, hogy a főváros a házaknak vízzel ellátását még abban az esetben sem tagadhatja meg, ha a vizdij fizetését a kötelezett nem is teljesiti. Ha pedig Budapesten a házingatlanok használhatósága elválaszthatatlanul összefügg a székesfőváros vízszolgáltatásával, akkor ennek _ a használatnak az ellenértéke: a vizdij a házingatlant közvetlenül terhelő köztartozásnak tekintendő. Eszerint a székesfőváros által kivetett vizdij előnyös kielégítésének a megjelölt rendeletekben meghatározott előfeltételei a legfelsőbb bíróság szerint fennforognak. A Kúria megjegyzi azonban, hogy a fentiek szerint megállapított kielégítési elsőbbség a gyári, ipari, fürdő- és más hasonló üzemek vagy vállalatok céljára felhasznált viz diját nem illeti meg, mert annál nem forognak fenn azok a közszempontok., amelyeknél fogva a vízszolgáltatás nem tagadható meg a vizdij fizetésének késedelmessége vagy elmulasztása esetén sem. A kúriai ítélet és annak indokolása, amely a főváros ^ felfolyamodásának indokait teszi általánosságban magáévá, jelentős személyes sikere Szemethy Károlynak, aki nemcsak mint a tisztiügyészség nagymüveltségii vezetője, de mint alapos készültségü, elsőrendű perjogász is méltó módon megállja a helyét. A Rácfürdő megvételével Budára terelődik át az idegenforgalmi centrum A tabáni lejtőn épül fel a Kurszalón, végleg megbuktak a pesti Dunapart átépítési fantazmagóriái — Az Uj Budapest tudósítójától — A törvényhatósági bizottság legutolsó közgyűlése tudvalévőén hozzájárult a Rácfürdő néven ismeretes Szent Imre-Gyógyfürdő megvásárlásához, mivel a fürdő hévforrásai hydrologiailag összefüggenek a Rudasfürdő és a Szent Gellért Gyógyfürdő forrásaival és részükre közös védőterület van megállapítva. A közgyűlési határozatot, amely 1,800.000 pengőért vásárolja meg a fürdőt és a hozzá tartozó Horgony-utca 7. és Döbrentei-tér 1. sz. épületeket, a törvényes felebbezési idő lejártával felterjeszti a főpolgármesteri hivatal a belügyminisztériumba. A miniszteri jóváhagyás annál is inkább kétségtelen, mert a főpolgármester a miniszter hozzájárulását a vételhez már akkor megszerezte, mielőtt a vételi tárgyalásokat megindította volna. Mint az Uj Budapest munkatársa illetékes helyen értesül, a Rácfürdő, továbbá a szóbanforgó két ingatlan átvételére természetszerűen csak akkor fog sor kerülni, ha a miniszteriális jóváhagyás megérkezik. A városgazdasági ügyosztály mindenesetre már most megteszi a lépéseket az iránt, hogy az átvétel kapcsán azokat a legsürgősebb tatarozásokat, amelyeket a fürdő rentábilissá tétele céljából okvetlenül el kell végezni, amint arra alkalom nyílik, nyilvános verseny táírgyaláson vállalatba adhassa. Ezek a javítások az ügyosztály számítása szerint mintegy harmincnegyvenezer pengőt igényelnek és azokra a kora őszi hónapokban okvetlenül sor is fog kerülni. A Rácfürdő megszerzésével kapcsolatban illetékes tényezők között beható megbeszélések folytak a legutóbbi napokban a fürdővárosprogram bizonyos vonatkozású módosítása tekintetében. A helyzet ugyanis az, hogy a Ráczfürdő mögött elterülő fővárosi terület, a Tabán alsó része a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy ott létesüljön a Kúrkomisszió székhelye, amelyet a fürdőügyi törvény végrehajtási utasítása Budapest számára felállítandónak rendel. Szó van arról is, hogy a Rácfürdő melletti területen építsék fel, részben a Kurkommisszió székhelyéül a Kúrszalónt: a Budapestre jövő idegenek találkozóhelyét. Ezekre a létesítményekre, amelyek építkezésekkel vannak kapcsolatban, fedezetet nyújt majd a szikviz és fürdőjegy megadóztatása címén a kereskedelemügyi miniszterhez gyógyfürdőpropagandára befolyó összeg. Azzal az erőteljes programmal kapcsolatosan, amely a budai fürdő-centrum kialakulásával fejlődik, elhalványul az a terv, hogy a pesti Dunapart legyen a fürdőváros-központ és a pesti Vigadóban legyen a Kurszalón. A fürdőváros Budáé — ez az uj jelszó, és Budára kell kerülniük mindazon intézményeknek, amelyek a fürdőváros-programmal kapcsolatosak. Annál inkább kell ennek igy történnie, mert a pesti Dunapartnak a hajóállomásoktól és a villamostól való mentesítése belátható ideig teljesíthetetlen álomnak tetszik. Buda csendje, a helyszínen fakadó hévvizei, amelyek a déli fürdőrajonban most már teljes egészükben köztulajdonban vannak, jó levegője, pormentessége mind amellett szólnak, hogy a lármás Pest nem lehet a gyógyulást keresők Mekkája és nem szabad a pesti Dunapartot néhány rosszul sikerült fantazmagória kedvéért felforgatni, amikor Budán minden átépítés nélkül megvalósítható mindahány nagyrahivatott terv. LOPOS GYULA BUDAPEST III-, BÉCSI-UT 85. SZ. Iskolapadok, tornaszerek, Játszótéri berendezések, teniszütők és hajlított sportcikkek TELEFONSZÁM: 62-5-05 Biehn János IX., Ferenc-körut 46 Telefon: 87-8-03 Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. esz, vízvezeték, csatornázási, lesi szerelésekéi abban vállal megkönnyíteti fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázásivállalkozó Budapest, VII., Baross-tér 15. Modern S Z lg C ICI C k C H t I aszfalfutépitésehef, szlnesaszlaltburhc latOhat és e szakmába vágó mindennemű mur kálatokat a legelőnyösebben végzi: CSÄIÖ PÁL Budapest,I. Dudaörsf-ut 18 - Tel: 58-6- „Csatialt“ hidegaszfalt törv. védve !
