Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-01-20 / 3. szám
1934 január 20 5 UJ BUDAPEST —1rtn HÍREK Olvasóink hoz 2 Január elsejével XII. évfolyamába A polgármester a Saskörben Egyetlen hözüíet sem tett annyit a keresztény és nemzeti gondolatért, mint Budapest — mondotta Sipőcz polgármester lépett az Uj Budapest. Nem akarunk szerénytelenek lenni, de szerények sem: ezért egyszerűen leszögezzük a köztudat azon megállapítását, hogy az Uj Budapest a legjobb, a legfrissebb, a legérdekesebb, a legtartalmasabb városházi hetilap. Mi nem hivalkodunk azzal, hogy a mai időkben megvalósításra amúgy sem kerülő eszmék, tervek és célkitűzések özönével fárasszuk a városházi közvéleményt. Mi a főváros ütőerén tartjuk kezünket, mint lázbetegén az orvos, igyekezünk megállapítani a helyes diagnózist, gyakoroljuk a kritika jogát, amely véleményünk szerint a sajtó első és legfontosabb hivatása. Újságírói hivatásunkat a keresztény várospolitika jegyében, a keresztény világszemlélet alapján gyakoroljuk. Azon az alapon, amely ma hitvallása a főváros vezetőségének és a fővárosi gu vernementális pártoknak. Lapunk hasábjain helyet kapnak a — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Saskör eheti szombatesti összejövetelén Józsa Dénes Uj világ és az ifjúság címen tartott előadást a szokatlan nagy számban megjelent tagok előtt. Az előadást végighallgatta a kör elnöke: Sipőcz Jenő polgármester is, akit Nagy Ferenc ügyvezető elnök fogadott és üdvözölt. A megjelent vendégeket a kör elnöksége nevében Sipőcz Jenő üdvözölte s közöttük elsősorban Méhely Lajos egyetemi professzort, s vezette be pár szóval Józsa Dénes előadását. Az előadó szerint világnézeti embert kell kialakítani, mert ez jelenti a magasabb rendű, az alkotó embert, aki uj világot teremthet a romok helyén. Kellenek a világnézeti különbségek, mert ezek siettetik azt a harcot, mely után az uj világ kialakulhat. A mai ifjúság nyitott szemmel jár és nem hagyja magát megtéveszteni a régi világnézetektől, amelyek rommá tették « világot. Az uj világnézet első postulá túrna: visszatérés az evangéliumhoz! A keresztény erkölcs szerint kell kialakulni a társadalmi és gazdasági életnek, mert csak ez hozhatja meg a szociális békét. Az előadáshoz Méhely Lajos,, Miklós Ferenc dr. bizottsági tag és Altorjay Sándor dr. szóltak hozzá, ezután Sipőcz polgármester szavaival fejeződött be a vitaest. Sipőcz Jenő dr. örömének adott kifejezést, hogy a Saskör szellemi nívója állandóan emelkedik, fejlődést mutat. Szerinte a keresztény és nemzeti eszme az egész országban sehol sem valósult meg annyira, mint Budapesten, egy közület sem tett annyit a nemzeti gondolatért, mint Budapest. Jelenlegi célunk — fejezte be szavait lelkes tapsok közepette Sipőcz polgármester —• az ifjúságot és annak erejét a gazdasági életbe belevinni. tisztviselői törekvések: a városházi tisztviselőtársadalom gerince Budapest keresztény középosztályának és az a maga hősies küzdelmével a szegénység ellen, páratlan lelkiismeretességével és tudásával minden támogatást megérdemel. Élénk figyelemmel kisérjük a főváros és a gazdasági élet kapcsolatait is, gazdasági és városgazdasági hírszolgálatunk pontos, gyors és megbízható. Arra is ügyelünk, hogy a gyakorlati és elméleti problémákon túlmenően könnyebb olvasnivalóval is szolgáljunk: az U j Budapest tárcarovata e tekintetben minden kritikán felül áll, kedvenc rovata mindenkinek, aki a városházi életet intimebb vonatkozásaiban is meg akarja ismerni. Áz egyre súlyosbodó gazdasági helyzetben arra kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési dijak beküldésével támogassák közérdekű munkásságunkat. Szeretettel kívánunk minden barátunknak és olvasónknak boldogabb ujesztendőt!------------Ilin --------Hatvanezer pengőbe kerül Budapest XI. kér. eloljárósági épülete. A törvényhatósági tanács elé a polgármester azt a javaslatot terjesztette, hogy az elöljáróság céljaira megvett Verpeléti-ut 3. számú bérház átalakítására hatvanezer pengőt engedélyezzen a tanács. A lefolytatott tárgyalások alapján az uj elöljáróság, valamint az adószámviteli osztály részére végeredményben a Verpeléti-ut 3. számú ház teljes földszintjére, első és második emeletére, valamint a harmadik emelet egy kis részére lesz szükség. A tanács felhatalmazást adott a polgármesternek, hogy a szükséges átalakításokat a közgyűlés és a belügyminiszter utólagos jóváhagyásának reményében azonnal megkezdhesse, hogy az uj elöljáróság működésének megkezdése emiatt késedelmet nem fog szenvedni. Schuler Alajos lett árvaházi igazgató. A törvényhatósági tanács csütörtöki ülésében az üresedésben levő árvaházi igazgatói állásra Schuler Alajost választotta meg, aki hosszú időt töltött a szociálpolitikai ügyosztály keretében működő inségakciónál és öt esztendeje árvaházi ideiglenes igazgató. 1 PARTÉIÉT A nők jelentősége a keresztény politikában Petrovácz Gyula nagy beszéde Zuglóban Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetségének zuglói csoportja igen nagyszámú és előkelő hölgyközönség részvételével tartotta e hó 15-én a zuglói r. kath. kulturház helyiségében ezévi első nagygyűlését. Drégely Dezső pártelnök meleg szavakban üdvözölte a megjelent hölgyeket, utána Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő nagy beszédben vázolta a női szervezetek feladatait. Utalt a keresztény összetartás jelentőségére, rámutatva arra, hogy milyen elszomorító volna, ha a keresztény nagy többség ellenére a nem keresztény kisebbség jutna vezető szerephez. Ha vannak is a férfiak között gyenge akaratú, megalkuvó jellemek, ezek hatását, elhatározását a nők vannak hivatva ellensúlyozni és megakadályozni. Példa erre Spanyolország, ahol a női szavazati jog megadása egy csapásra visszatérítette a balra fordult spanyol politika irányát a keresztény nemzeti gondolat céljai felé. A női lélek mélyebb vallásossága, a keresztény erkölcs, a család fokozottabb védelmét lelki szükségletének tartja és érte áldozatokat hozni is képes. Nagy feladata a női szervezetnek — folytatta Petrovácz — a keresztény öszszetartás kiépítése gazdasági téren is. Mi volna, ha minden háztartás kizárólag keresztény testvérének támogatásával fedezné szükségleteit? Bizonyos rétegek éppen a keresztény közöny következtében erősödnek. Mi lenne, ha ezt az idegen érdekek szolgálatában elpazarolt erkölcsi és anyagi értékeket keresztény testvéri összetartásra, egymás erősítésére fordítanék? A keresztény sajtó hathatósabb támogatásáról szólott ezután Petrovácz. A keresztény sajtó, bár nem az érzékiségekre ható, vagy az erkölcsi fertőből táplálkozó cikkekkel tölti meg hasábjait, megtalálja az utat a keresztény gondolkozásu, magasabb erkölcsi színvonalon gondolkozó közönség szivéhez, de vájjon hányán fogadják el a nemesebb, kevesebb szenzációt hozó, de annál több erkölcsi igazságot hirdető keresztény lapokat. Az ellenségnek szolgáltatunk muníciót az idegen faji sajtó támogatásával. Rámutatott még a keresztény színezetű kis pártok erőtf or gácsoló hatására. A maguk kicsiny erejével nem tudják ezek a pártocskák saját — legtöbbször személyi. — céljaikat sem elérni, ellenben összefogva hatalmas, tiszteletet parancsoló és eredményeket is elkönyvelő szervezetté tömörülhetnének. Barkóczy Sándor plébános és Kutas Emil ref. lelkész lelkesítő beszédei után a nagygyűlés közfelkiáltással és nagy lelkesedéssel megválasztotta a zuglói szervezet elnökévé Hahn Frigyesnét, aki közvetlen szavakkal megköszönve a bizalmat, odaadó munkát Ígérve kérte a női pártszervezet buzgó támogatását. Végül Drégely Dezső pártelnök lelkesítő felhívásával a hangulatos gyűlés végétért. A revízió kérdése az iskolában. A Keresztény Tanügyi Bizottság sorozatos előadásokat tart a revízió kérdéséről Bednárz Róbert prelátus elnöklete alatt. Jan. 22-én délután 5 órakor (Városházutca 10, félem.) saját helyiségében tartandó tagértekezleten Párkányi Norbert leányliceumi tanár: A revízió kérdése az iskolában címen ad elő. A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége január 15-én tartotta rendes havi pártértekezletét, melyen a tagok a szokottnál is nagyobb számban jelentek meg. Az értekezletet Toperczer Ákosné központi elnöknő nyitotta meg. Beszédében a nőkérdés legfontosabb problémájáról, a kenyérkereső nő mai helyzetéről és a közeljövő nehéz kilátásairól értekezett. A gyűlésen felszólaltak még: Kasics Margit főv. bizottsági tag, Halmy Gyüláné, Kiss Elemérné, Toperczer Margit kerületi elnöknő, Schleicher Ferencné, Masson Izabella főtitkárok. A Józsefvárosi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt heti értekezletén felszólalt Bokor Gyula, ki az ifjúság nevében tartott jólmegépitett és indokolt beszédet. Vázolta az ifjúság sanyarú és mostoha helyzetét, melynek gyökeres megoldását a fiatalság a kereszténypárttól várja, mert megvan a garancia arra, hogy ügyüket szeretettel és igazságosan fogják elintézni. Utána Müller Antal országgyűlési képviselő tapsviFár közepeit állott fel s beszédében megállapítja, hogy a kormány újabban az autonómiába akar belegázolni, dacára annak, hogy a városházán a vezetés mintaszerű. Külföldi pénzemberek, mikor az állam költségvetése ropogott, hatalmas vagyonukat ajánlták fel a fővárosnak, mert tudták, hogy vagyonuk jó kezekbe kerül. A kereszténypárt tizennégy éven át szakadatlanul dolgozott és az elmúlt rezsim adósságait hozta rendbe, valamint a szociális intézmények egész sorozatát állította fel. Ezzel szemben az államnál a népjóléti és egyéb panamák játszódtak le. Az elismerés zászlajának meghajtása helyett, most a városházát akarják kijátszani és jogaitól megfosztani. Óva inti a miniszterelnököt, hogy tartózkodjon a veszélyes játéktól és tartsa tiszteletben az autonómiát, — ha pedig nem tetszik, úgy oszlassa fel a„ közgyűlést és az uj ' választást ejtse meg. LiDer alpolgármester a modern reklámról A Hirdető UdtiőiG! usüíeit nepes előadásokon nepszerüsiii a Hirdetési — Az Uj Budapest tudósítójától. — Liber Endre alpolgármester a Baross-Szövetség kulturális előadásainak sorozatában érdekes előadást tartott a modern kereskedő reklámjáról. Az előadáson Leber alpolgármester Némethy tanácsnok és Pogány hirdetővállalati igazgató társaságában jelent meg. Előadása során Liber alpolgármester rámutatott arra, hogy a mai gazdasági válság idején sokkal nagyobb szükség van arra, hogy a kereskedő az árucikkeket a nagyközönséggel megkedveltesse és vételre késztesse, mint valaha. Az idő előrehaladásával, a technika lejlődésével és találmányok újszerűségével lépést kell tartania a hirdetésnek és a reklámnak t— folytatta Liber alpolgármester. — E gondolat indokolja azt, hogy a székesfőváros hirdető vállalata az elmúlt esztendőben a városháza Károly-köruti frontján külön propagandairodát rendezett be, amely ingyenes rendelkezésére áll a hirdető közönségnek, hogy utbaigazitásokkal és tanácsokkal lássa el és bemutassa a reklám különböző módjait. Ez az iroda több, mint egy esztendeje működik és igen szép eredményekre tud rámutatni. Ez késztette a főváros vezetőségét arra, hogy a hirdető vállalat vezetőségének engedélyt adjon gondolatának további megvalósitására, még pedig úgy, hogy elmenjen egyes gazdasági egyesületekbe, klubokba, kaszinókba, hogy mindenütt a helyszínen vetített képes előadásokkal népszerűsítse a hirdetést és tanúbizonyságot tegyen arról, hogy a hirdetés az egészséges gazdasági vérkeringés szempontjából elkerülhetetlenül szükséges valami. Az érdekes előadást végighallgató nagyszámú közönség lelkes tapssal jutalmazta Liber alpolgármester mélyen szántó fejtegetéseit. Kiadják a főváros Kazinczy-érmeit. Kazinczy Ferenc halálának 100 éves évfordulója alkalmából a főváros három Kazinczy-emlékérmet alapított: szépirodalmi, irodalomtörténeti és nyelvészeti és egy magyar történeti dij kerül érem formájában kiosztásra. Az alapítási feltételek szerint minden évben más-más dij kerülne odaítélésre, tehát az egyes kategóriák csak harmadévenként volnának kiadhatók. A Kazinczy-érem most először kerül odaítélésre és ez alkalommal a főváros mind a három éremkategóriát kiadja. A díjkiosztás rövidesen megtörténik. Mindhárom bírálóbizottság elnöke Sipőcz Jenő polgármester, alelnöke Liüer Endre alpolgármester és ugyancsak mindhárom bizottságban helyet foglal Ugrón Gábor, Csilléry András és Némethy Károly tanácsnok. A szépirodalmi dij bírálóbizottsága még Császár Elemér, Kéky Lajos, Havas István és Eckhardt Sándor, az irodalomtörténeti- és nyelvészeti dij bírálóbizottsága Horváth János, 7Ainszky Aladár, Szász Károly és Császár Elemér, a magyar történeti dij bírálóbizottsága pedig Domanovszky Sándor, Lukinich Imre, Hajnal István és Szekfü Gyula részvételével bővül. A FANSz vezetősége a Közszolgálati Alkalmazottak Telepitő Szövetkezetében. A Közszolgálati Alkalmazottak Telepitő Szövetkezete Erődy Kálmán dr. cimz. tankerületi főigazgatót alelnökké, Farkas Ákos dr. tanácsi főjegyzőt, Budó Jusztin dr. levéltárost és Dausz Gyula elemi iskolai igazgatót igazgatósági tagjaivá választotta meg. Arra való tekintettel, hogy a szövetkezet a közalkalmazottak érdekeinek megvédésére alakult és sem az igazgatóság, sem a felügyelőbizottság tagjai sem tiszteletdijban, sem egyéb díjazásban nem részesülnek, a törvényhatósági tanács a maga részéről nem emelt kifogást az ellen, hogy a FANSz vezetőségének három tagja és a főváros elnöki ügyosztályának vezetője a szövetkezet igazgatóságában helyet foglaljanak.
