Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-06-23 / 25. szám
XII. évfffilysm 25. szám Budapest, 1934 junius 23 UJ BUDAPEST Előfizetési At', -át-. Egész évre....................................30 pengő Fél évre. ....................... «3 pengő Egyes szám Ara ©O fillér FELELŐ!) SZERKESZTŐ: DOB V ANDOK DRSzerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV.. kaas Ivor-ulca O. Telefon: S2-8-23. Posta'akarékp. chequeszamla 30013 A Belső-Erzsébetváros reneszánsza A Közmunkák Tanácsa törvénytervezetet dolgozott ki az Erzsébet=sugárut megnyitásáról — Petrovácz Gyula a Boráros-téri hid épitésének előrehaladott munkálatai* ról, kapcsolatban az ingatlanforgalmi illeték=pótlék csökkentésével Uiravaíó Megtörtént tehát a tizenhetes szakértő bizottság, valamint a szakbizottságok tagjainak megválasztása. A közelharc, amely a választási aktust a közgyűlési pártok között és az egyes pártokon belül megelőzte, a várt eredménnyel járt: mindenki megkapta azt, ami rangja, és érdeme szerint megilleti. Semmi akadálya annak, hogy az lírák, miután a közbizalom jegyeben való megválasztáshoz egymásnak melegen gratuláltak, a bizottságokban megkezdjék azt a munkát, aminek maradék-lehetősége még rendelkezésre áll számukra. Nem vagyunk jósok, de idejegyezzük, hogy éppen azok, akik a legnagyobb személyi sérelemnek vették volna, ha nem kerülnek be két, de legaláibb egy szakbizottságba, az alakuló ülés után az érdemleges üléseken általában távollétükkel fognak tündökölni. Ehhez a megállapításhoz azért nem kell haruspex-tehetség, mert a legutóbbi tizenöt esztendőben számos olyan összehívott bizottsági ülést láttunk, amely a tagok részvétlensége miatt nem is tudta ülését megtartani. Még nagyobb volt azoknak a megtartott üléseknek a száma, amelyeken a bizottsági tag urak hanyagsága és nemtörődömsége következtében nem tudta akaratelhatározását kellőképpen érvényesíteni a kereszténypárt. Aminthogy a kereszténypárti urak többek között az adófelszólamlási bizottsági tagságot sem veszik — tisztelet a kevésszámú kivételnek! — komolyan, erről sokat tudnának mesélni a keresztény polgárok, akik a távollévő bizottsági tagok nemtörődömsége következtében nem tudják adóterheiket könnyíteni. Nem akarunk, ismétlésekbe bocsátkozva, újból előadást tartani arról, hogy a bizottsági tagság nemcsak disz, hanem kötelesség is a választókkal szemben. Akiket polgártársaik kitüntető bizalma megtisztel, tartsák elemi kötelességüknek, hogy ne csak akkor tetszelegjenek a népszerűség fényében, ha babért tudnak aratni, hanem vegyenek részt a komoly munkáiban is, amely nem tapsok és hajbókoló tetszésnyilvánítás kellemes külsőségei közepette folyik le, viszont sokkal maradandóbb értékű, mint a vacsorákon való szerepelgetés és fölényes vállveregetése a népgyüléseken a közéleti nagyságot bámuló naiv polgároknak! Egyre-másra alakulnak meg a legközelebbi napokban a különféle szakbizottságok és üzemi választmányok. Most már csak az a fontos, hogy a hétfői rendkívüli közgyűlésen az egyes szakbizottságokba és üzemi választmányokba, beválasztott bizottsági tag urak ne elégedjenek meg azzal a mindenesetre tiszteletreméltó ordával, hogy őket és nem másokat választották meg, hanem lelkiismeretesen teljesítsék vállalt kötelezettségüket! Erre a kötelesség-teljesítésre soha nagyobb szükség nem volt, mint az elkövetkező időkben, amikor a megcsonkult önkormányzat fontos fóruma lesz a nyilvánosan tárgyaló nagyszámú szakbizottság. A csupán a kitüntetéseket halmozni kívánók álljanak félre a valóban dolgozni akarók előtt! A keresztény közvélemény nyilván fogja tartani a távolmaradókat, a hanyagokat, a lelkiismeretleneket, és elkövetkezik az idő, amikor mindenki megméretik! — Az Uj Budapest tudósitójától — A főváros közgyűlése hétfőn megválasztotta a tizenhetes ellenőrző bizottságot, újjáalakította az összes szakbizottságokat, amelyek már meg is kezdték az eléjük kerülő polgármesteri előterjesztések tárgyalását. Ezzel az egész vonalon megindult a szanálási művelet. A főváros pénzügyi helyzetének az uj főpolgármester hatáskörébe tartozó szanálásán kívül napirenden szerepelnek más városházi problémák is, amelyeknek a megoldása rendkívül közelről érinti a főváros egész közönségét. Ezek között a problémák között kell megemlítenünk például a Boráros-téri hid megépítését, az Erzsébet sugárút megnyitását és a különböző közlekedési terveknek a megvalósítását is. Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt legkitűnőbb közgazdasági szakértője, akivel ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A főváros pénzügyi helyzetének szanálása érdekében foganatosítandó intézkedések semmi esetre sem akadályozhatják meg azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek már hosszabb idő óta napirenden vannak. Ezeknek a problémáknak a megoldása márcsak azért is közelről érinti a főváros közönségét, mert hiszen nagyobb arányú közmunkák megindításának a lehetővé tételéről van szó. Ilyen természetű probléma a Boráros-téri hid megépítése is, ami már évek óta folyamatban van. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a budai meder pillérjei és a parti pillérek is már elkészültek, most a pesti oldal meder pillérjeinek és parti pillérjeinek a megépitése van soron. Ezekkel az építkezési munkálatokkal kapcsolatosan különböző közlekedési reformokat kell életbe léptetni és pedig azért, mert a Boráros-téri hid megépítéséhez szükséges anyagok szállítása és elraktározása igénybe veszi és lefoglalja a Boráros-tér legnagyobb részét. A vasszerkezeti anyagoknak profilokká való gyártása a diósgyőri vasgyárban majdnem teljesen befejeződött, sőt az államvasuti gépgyárban már az összeszerelés jelentős része is megtörtént. A vasszerkezetnek a készítése mindenesetre előrehaladott. stádiumban van. Ha a pillérek megépitése befejeződött, akkor ez a vasszerkezeti felszerelési munka kerül sorra. Sajnálattal kell itt megállapítani, hogy a főváros újabban nem tudja betartani részletfizetési kötelezettségeit és pedig azért, mert az ingatlanforgalom annyira csökkent, hogy az ingatlanátruházási illeték cimén befolyó és erre a célra szolgáló jövedelmek nem fedezik a költségeket. Havonkint körülbelül 100.000 pengőt tesz ki az az összeg, amit a főváros rendelkezésre tud bocsájtani. Ez a pénz kizárólag munkadijakra megy el. — Ami az Erzsébet-sugárut megnyitásának, helyesebben az Erzsébetváros rendezésének az ügyét illeti, ebből a szempontból nagyjelentőségűnek kell tekinteni a pénzügyminiszter legutóbbi rendelkezését, amely az adókedvezményekre vonatkozik. Abból a körülményből, hogy az adókedvezmények kérdésének általános rendezésébe a kormány nem vette be a belső Erzsébetvárost, arra lehet következtetni, hogy a pénzügyminiszter ezt a kérdést nem akarja.i az általános szabályok szerint elintézni. Nagy lépést jelent előre ezen a téren az a tény, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa törvényjavaslat-tervezetet dolgozott ki, amely a legrövidebb időn belül az illetékes kormányzati tényezők elé kerül — abban a reményben, hogy ez a törvényjavaslat már az ősz folyamán foglalkoztatni fogja a képviselőházat. — Ez a törvényjavaslat „a Budapest VII. kerületében a Károly király-ut és Erzsébet-körut között nyitandó főútvonalról és az Erzsébetváros belső részének rendezésére“ szól. A törvényjavaslat 18 szakaszból áll. Leglényegesebb rendelkezés az, hogy 35 évi adómentességet kompnak azok a területek, amelyek az Erzsébet-sugárut főútvonalában feküsznek, 25 évi adómentességet pedig az összes olyan építkezések,^ amelyek az útvonal környékén és általában az újjáépítendő Erzsébetváros területén fekvő telkeken indulnak meg. Intézkedik a törvényjavaslat a telekértékemelkedési adó' bevezetéséről is, amelynek várható jövedelméből kell előteremteni azokat a költségeket, amelyeket az útépítéssel és az újonnan alakuló terek kiképzésével kapcsolatosan a Fővárosi Közmunkák Tanácsának kell viselnie. — A törvényjavaslat-tervezetet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a kormányzat számára dolgozza ki —természetesen előzetes megbeszéléseknek a figyelembevételével. Én a magam részéről ennek a törvényjavaslat-tervezetnek a kidolgázását igen nagyjelentőségűnek tartom, mert úgy látom, hogy ezzel az Erzsébet-Sugárut megnyitásának. illetve az Erzsébetváros rendezésének az ügye helyes mederbe kerüli Mindaddig ugyanis, amíg az ezzel összefüggő kérdések az említett törvényjavaslat tető alá emelésével nem rendeződnek, nem lehet számítani arra, hogy a magánépitési tevékenység a főváros területén és speciálisan az érdekelt környéken fellendülhetne. Itt van például az Orezy-ház r. t.-nek az ügye, amely mindaddig nem épitkezheíib, amíg a 35 évi adómentességnek a kérdése el nem dől Enélkül ugyanis az építkezők nem találják meg számításaikat, de egyébként is az építési engedélyeknek a kiadása súlyos nehézségekbe ütközik a felmerült problémák törvényhozási utón való megoldása nélkül. — A harmadik igen fontos városházi probléma, amelynek a megoldását szintén a legrövidebb időn belül ki kell sürgetni, — az egységes közlekedési reformtervek megvalósítása. A legsürgősebben meg kell szüntetni azokat a joggal felpanaszolt közlekedési sérelmeket, amelyek abból a körülményből származnak, hogy a fővárosi közlekedés legfőbb irányitói még mindig nem vonták le a HÉV gyakorlati átvételének a konzekvenciáit. Elsősorban a 24 filléres egységes átszállójegy azonnali bevezetésére gondolok, amivel igen sok panaszt lehetne rövidesen kiküszöblni. Két évvel ezelőtt szavazta meg- a törvényhaósági bizottság két pártja a HÉV megváltásált — a mi tiltakozásunk ellenében azzal az indokolással, hogy az átvétel rendkívül sürgős, mert egyébként nem lehet lefektetni az egységes közlekedési alapelveket. Két év telt el a megváltás óta —• anélkül, hogy a főváros közönsége ennek a tranzakciónak az előnyeit élvezhetné. Ezen a téren azonnali sürgős intézkedésekre van szükség. Ezekben jelölte meg Petrovácz Gyula azokat a feladatokat, amelyeket a városházi adminisztráció vezetőjének a legközelebbi időben el kell végezniük. A nyilatkozatnak különösen az a része fog általános feltűnést kelteni, amely szerint az Erzsébetváros rendezésének a problémája most már közeli megoldásra vár — tekintettel arra a nagyjelentőségű akcióra, amelyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa inditott meg a nyilatkozatban ismertetett törvényjavaslat-tervezetnek a kidolgozásával.
