Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-06-02 / 22. szám
2 1934 junius 2 IgQiink jarniar-uizeü Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél ÍL. Gellért-rakpart 1. Telefon : 53-0-03) Tóth Lajos pala- és cserépfedíí-mester Vállal: Eternit-, cserép-, facement- és bórlemezfedést, tetők jókarbantartását és tatarozását BUDAPEST, IX., KÖZRAKTÁR U. 24 Telelőn: 87-7-27 Tmannja mesél* (bffinjziui tápkarűJa. boszái liehn János IX., Ferenc-korut 46 Telefon: 87-8-03 Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. Budofttséi fizutok Jtja: limmkf János A pMfám ZU BUDAPEST E figura sokféle kiadásban található: mind a tizenegy fővárosi közigazgatási kerületben, Pestkörnyéken, de vidéken is. Ideje: kora hajnaltól — kora hajnalig különféle helyeken. Először a nagy csarnokban és minden piacon található gyümölcsérés idején. Nem vesz, de jó ruhában vásárlási szándék ürügye alatt minden tizedik kofánál kóstol. Mindaddig, mig jóllakik. A tavaszi vásáron, ahol ingyen kóstolás van, vagy ingyen cipőpucolás, valósággal hemzsegnek. Ily esetben négyöt helyen is tisztittatja a cipőjét, hisz nem kerül pénzbe. Ha már gyakorlott potyázó, kitudakolja, hol van az élelmiszeriparban gyárlátogatás, vagy nagyobb vendéglátás, — ott a társaságba surran. Ha be kell mutatkozni, nem nevet mond, hanem csak morog. Kávéházban, sörcsarnokban nagy forgalom idején van jelenése. A revierrendszernek nem hive, mert ott nehéz fizetés nélkül távozni. Borravaló-párti — mert borravalót sohasem ad, miután rumliban tűnik fel és tűnik el. Található potyautas változatában: vonaton, hajón, villamoson. A hajón, a hajótesten belül, a vonaton, a vágón alvázán is, de legnagyobbrészt a kupékban. A villamoson belül, de kívül az ütközőn is. Az ütközőn 6—18 éves koráig utazik: későbbi korban elkényelmeskedik és a szállítóeszköz belsejét szereti. 6—18-ig rendesen himnemü, később mind a két nemből kerül ki. A nőneműek a villamosutazásnál kezdik és ott is végzik, mert nagyobb útra nem igen vállalkoznak. A kisszakasz-rendszer nagyon ártott mind a két neműnek. Utálják a kisszakaszt. Utálatuk a vendéglői revier-rendszer elleni utálatukkal azonos. Volt olyan potyázó, aki a Zeppelin-re is feljutott, vagy le a hajófenékre, de most a fajtájából messze kiemelkedve akadt e héten egy merész ujitó, amenynyiben a világbajnokságra utazó magyar labdarugó-válogatottakat szerencséltette csatlakozásával. Enyhébb válfaju: a potyaolvasó. A legenyhébb fajtája az, aki a villamoson a legfrisebb híreket a szomszédja lapjából olvassa ki, hogy megtakarítsa a négy fillért. A legmegrögzöttebb az, aki a barátját könyvtárba való beiratkozásra sarkallja, hogy aztán tőle a kölcsönkönyvet ingyen szervezze meg olvasásra. Ezek között van a rafinált: két napra szerzi a könyvet, első nap csekély bérletért továbbadja az ingyenkönyvet, de másnap saját maga ingyen DEBRECEN ÉTTEREM Déli menü, a polgári élieremben p Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászlé. olvassa. Ha az albérlője késedelmesen olvas, úgy a potyázó a könyvet olvasatlanul adja vissza, mert első számára az üzlet, amit az albérlet jövedelmez. Százféle fajta virágzik belőlük és olvasási keretük a detektivregénytől a csillagászaton át akár a bivalybugaci dalárda diszülésének a jegyzőkönyvéig terjed. Olvas mindent, — ha ingyen jut hozzá. Nem olvas semmit, ha fizetni kell. A magyar irodalom még pénzt nem látott belőlük, de szenvedélyes kritikát, a sárga földig való lehúzást, azt igen! Van még sokféle fajtájuk és lehet, hogy még ezekre visszatérek. XGmm&ctáfoláfo « íe^oIcsó66 on !@eér Nándor fi)., Gróf (Tisza Kstván-u. 5 TELEFON : 82—4—29 MENCZER GUSZTÁV tisztit« Ruháit egy évi jótállással fényteleniti. Budapest, II., Török-u. 10. Telefon: 50-4-93. Irgalmasokkal szemben. Vidékre is szállít Gallér, frakk-ingek, ruhák tisztításában vezet. dnnyadi János természetes keserüviz az emésziószervek legkiválóbb gyógyvize. Egy háztar ásban sem hiányozhat. Hatásában felülmúlhatatlan SSXLEHÍJER SNDRSS. BUDAPEST Modem szigeteléseket, aszfaltutépitéseket, szinesaszfaltburho-1 latokat és e szakmába vágó mindennemű munkálatokat a legelőnyösebben végzi: C,%AlO MA L Budapest, I. BudaSrsi-uf 18 - Tel: 58-6-31 j ,,Csatfalt" hidegaszfalt törv. védve ! VÁROSHÁZI NOTES2 ÉLT HÁROM ÉVET ÉS TIZEN EGY HÓNAPOT — ezt a feliratot véshetik majd a törvényhatósági tanács sírkeresztjére, ha majd elkövetkezik a hosszú és csendes agónia után a temetés. 1930, junius 21-én tartotta első ülését az akkor életbelépett, immár azonban elavultnak bizonyult fővárosi törvény alapján a törvényhatósági tanács. Az elhalálozás időpontját nem lehet pontosan megállapítani, az utolsó ülést úgy tartotta a tanács, hogy maga sem tudta, hogy az volt az utolsó. Csendes részvét és koszorúk mellőzése kéretik! Azonban: temetni jöttünk Cézárt és nem dicsérni — a dicséretet intézze el a szerkesztő a lap más rovataiban, ha ugyan kedve tartja. A vonal alatt S z ént mi kló si József dr. tanácsjegyző, a törvényhatósági tanácsnak első perctől kezdve jegyzője, közlése alapján néhány életrajzi adatot jegyzünk fel a korán elhunyt csecsemőről, amely egyesek szerint rövid, de betegséggel telt élete alatt oroszlánkörmöknek adta tanú jelét, mások szerint viszont: megérett a pusztulásr a... * AZ 1930-AS CSONKA ÉVBEN 21, 1931-ben 38, 1932-ben 37, 1933-ban 39 és 193í-ben mindössze tiz ülést tartott a törvényhatósági tanács, amely fölött most állandóan szól a lélekharang. A négy esztendő alatt tehát összesen 148-szor ültek össze a törvényhatósági tanácsban a pártvezérek, hogy döntsenek az eléjük kerülő fonlosabbnál-fontosabb ügyekről, vagy résztvegyenek azokban az izgalmas választási harcokban, amelyeknek a törvényhatósági tanács színhelye volt... Az első törvényhatósági tanácsi ülés az uj városháza, közgyűlési termében zajlott le. Kiderült azonban, hogy a többszáz résztvevőhöz szabott nagyterem akusztikája nem felel meg annak a bensőséges hangulatnak, amelynek a törvényhatósági tanácsot jellemeznie kellett volna, de egyáltalában nem jellemezte. Egy-két ülés után a közgyűlési terem mellett levő társalgóba helyezte át a tárgyalási színhelyet Ripka akkori főpolgármester. Az év őszén azonban már a nyár folyamán átalakított tanácsterembe költözött át az uj városházáról a régi városházára a tekintetes törvényhatósági tanács. Az átköltözést főleg az a körülmény tette szükségessé, hogy a tanács ülésére megjelenési kötelezettséggel meghívott tisztviselők nagyon távol voltak munkahelyükről, amikor a tanács üléseire a. régi városházáról az uj városházára kellett átsietn'tök. Eleinte a délutáni órákban voltak a törvényhatósági tanács ülései. Később délelőtti időre tették át azokat, az első időkben hétfőn és pénteken voltak a tanácsülését:, később csütörtökön délelőtt, ugyanabban az órában, amelyben évtizedeken át a régi tisztviselői tanács ülésezett, sőt ugyanazon helyen is... * most készíti a statisztikát a kitűnő Szentmiklósi tanácsjegyző, aki különben arról nevezetes a törvényhatósági tanáccsal kapcsolatosan, hogy ő volt az egyetlen, aki az első üléstől kezdve az utolsóig mindegyiken jelen volt. Szép idő volt, vagy esett, tél volt, vagy nyári szabadság: amikor Szentmiklósi tanácsjegyző kapta az értesítést, hogy tanácsülés lesz, a horgon hagyta még a huszkilós potykát is és rohant Budapestre, hogy a szükséges intézkedéseket személyesen tegye meg... Annyi máris kiderült, hogy a törvényhatósági tanácsüléseknek legszorgalmasabb látogatója Petro v ác z Gy ula volt. Általában a kereszténypárt vezet a törvényhatósági tanácsban a, megjelenési illetően: a listán Petrovácz után Ilovszky János, Lázár Ferenc és Nagy Ferenc vezetnek. A kormánypártból messze kimagaslóan Harrer Ferenc volt a legszorgalmasabb, az ellenzék részéről pedig Révész Mihály, aki közvetlenül Petrovácz Gyula után következik a rangsorba,n. A tanács tisztviselő tagjait illetően Ripk a Ferencé a pálma. Az ő főpolgármestersége alatt valamennyi ' törvényhatósági tanácsi ülésen ő elnökölt, kivéve egyet, amikor a főváros hivatalos képviseletében Szegeden tartózkodott. Arról is vannak statisztikai adatok, hogy kik voltak — a legkevésbbé szorgalmas látogatói a tekintetes törvényhatósági tanácsnak. Ezeket a statisztikai adatokat részünkről borítsa fátyol, annál is inkább, mert nem a mi feladatunk megállapítani, hogy betegség, egyéb elfoglaltság, vagy hanyagság akadályozta-e a tanácstag urakat abban, hogy a főpolgármester szépen cirkalmazott meghívásának a törvényhatósági tanács ülését illetően ne tegyenek eleget ... * ELEINTE ROSTA JÁNOS, MAJD HORONY-PÁLFFY tanácsjegyző, azóta mindketten főjegyző urak intézték a tanácsülés sajtószolgálatát. Tudni kell ugyanis, hogy a törvény értelmében a tanácsülés legnagyobb része zárt ajtók mögött folyt le. Volt ugyan a tanácsülésnek egy része, amelyet a nyilvánosság előtt kellett megtartani, nyilvánosság azonban ezeken az üléseken sem volt. A városházi újságírók ugyanis azt mondották, hogy ha az ülés egész tartamára nem engedik be őket, akkor nem vesznek részt az ülés azon részén sem, amelyet szabadna meghallgattok. A négy esztendő alatt egyetlen alkalommal voltak jelen a sajtó képviselőt a tanács ülésén, amikor egy olyan tárgyról volt szó, amelyet illetően külön megkérték r a sajtó képviselőit, hogy a város érdekében feljegyzések alapján közöljenek tudósítást. * ILY KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A TANÁCSÜLÉSRŐL szóló tudósítás a tanácsjegyző urak jegyzetei alapján készített és a főpolgármester által approbált vérszegény kommünikékre szorítkozott. De csak az első időkben. Később kialakult r a rendszeres sajtóinformáció, mégpedig a tanácstag urak részéről, akiknek nem tetszett, hogy a legviharosabb ülésekről is szürke és uniformizált közlemények jelennek meg a napilapokban. Eleinte pártállás szerint informálták a tanácstag urak a szivükhöz és világnézetükhöz közelálló lapokat, később B r ó dy Ernő lett a tanácsteremmel szemben levő külön sajtószoba nagykövete és meghatalmazott minisztere. Bródy képviselő ur annyira belejött a tudósításba, hogy egy-két évi inaskodás után felszabadult és aktiv újságíró lett. Teljesen készen hozta ki óránként vagy félóránként ci, tudósításokat a tanácsteremből, ahogy nyomdai nyelven mondják: druckreif állapotban. Hogy ezek a tudósítások nem voltak mindig teljesen objektiv e k, azt el lehet képzelni, senkisem kívánhatja Bródy Ernőtől, hogy Wolff Károly beszédéből többet közöljön, mint, teszem a Ra s s ay Károlyéból, aki neki szive szerint való pártvezére. Segíteni azonban nem igen lehetett a dolgon, a kereszténypárti urak túl-
