Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-04-15 / 15-16. szám

3 1933 április 15. Húsvéti beszélgetés Huszár főpolgármesterrel A főpolgármester értekezletet hiv össze a főváros és a vármegye Közötti ellentétek megszüntetésére — Az Opera- ház szubvenciója, a Tabán megépítése és a többi aktuális városházi probléma — Az Uj Budapest tudósítójától. — A polgármester üdülési szabad­sága következtében a nagyhéten elcsendesedett a régi városháza, ez­zel szemben az uj városháza Váci- utcai frontján a nagy ünnepeket megelőző hétköznapokon is kora reggeltől a késő esti órákig folyt a megfeszített munka. Az a kivételes pozíció, amelyet a főpolgármester Budapest adminisztrációjában el­foglal, a tisztséget most betöltő Huszár Aladár személyi tekintélyé­vel párosul. Minden ok meg van tehát arra, hogy a hivatalos órák alatt, sőt azokon jóval túl is zsúfo­lásig telve legyen a főpolgármester titkári hivatala: tisztelgők és ké­relmezők tömege vár ama, hogy be­bocsátást nyerjen Huszár Aladár­hoz. Mindezen felül jelentékeny mértékben igénybe veszik idejét azok a tárgyalások, amelyeket a fő­város ezer és ezer ügyében az ille­tékes kormányzati tényezőkkel kell lefolytatnia, úgy hogy valóban Budapest egyik legelfoglaltabb embere Huszár Aladár főpolgár­mester. A húsvéti ünnepek alkalmából az aktuális várospolitikai kérdésekről hosszabb beszélgetést folytattunk a főpolgármesterrel. Az első kérdé­sünk a pestvármegyei közigazga­tási bizottsági ülésen elhangzott támadásokra vonatkozott, amelyek során az egyik bizottsági tag és maga az alispán is ellenséges tar­SCHUBAUER JÓZSEF órAs és ékszerész BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. ) TELEFON : 80-5-03. tománynak nevezte a székesfővá­rost. Erről az éppen annyira ké­nyes, mint fontos problémáról Huszár Aladár főpolgármester a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Pestvármegyének és a vidék­nek a fővároshoz való viszonyát az egyik legfontosabb és legaktuáli­sabb problémának tartom. Az el­múlt napokban a környéki érde­keltségek részéről deputáció jelent meg előttem azzal a kérelemmel: vegyem kezembe ezt a dolgot és igyekezzem harmóniába hoz­ni a főváros és a környék ér­dekeit és célkitűzéseit. Közvetlenül a húsvéti ünnepek után értekezletet fogok e tárgyban ösz- szehivni, amelyen Pestvármegye hivatalos képviselőinek is meglesz a módjuk, hogy sérelmeiket és pa­naszaikat a főváros, illetőleg annak adminisztrációjával szemben elő­adják. Remélem, hogy ez az értekez­let közelebb fogja egymáshoz hozni a vármegyét és a fővá­rost, bár — és azt mint régi vármegyei ember mondom — ezekben a kérdésekben nem a megyének, hanem a főváros­nak van igaza. — Egészen röviden meg is indo­kolom ezen véleményemet. Pestkör­nyék ezer és egy vonatkozásban rá van utalva a főváros nagyobb anya­gi és kulturális fejlettségére, ta­gadhatatlan felsőbbségéré. Utalok a közismert statisztikai adatra, amely megmutatja, hogy az ország legnagyobb adófize­tője a főváros, az állampénz­tárba befolyó adók túlnyomó nagyrészét a főváros lakossága fizeti be. Rámutatok azonban arra is, hogy Pestvármegye az egyetlen Ma­gyarország területén, amelynek nincsen önálló megyei kórháza. A pestmegyei betegeket a székes- főváros közkórházaiban ápolják, legnagyobb részben teljesen ingyen, mert hiszen köztudomású, hogy ezeket az ápolási költségeket sem az ápoltakon, sem a vármegyének egyes községein behajtani alig le­het, amire vonatkozóan a belügy­miniszter urnák a főváros ezévi költségvetését jóváhagyó leirata is pontos utalást tartalmaz. A pest- vármegyei betegek ezen meg nem téritett ápolási költségei tehát azon átalány terhére esnek, amelyet a betegápolási alap terhére a belügy­miniszter ur utál ki a fővárosnak. Amikor a főváros nemcsak a kór­házi kérdésben, ahol Pestvármegyé­nek erősen hozzá kellene járulnia a fenntartáshoz, hanem számos más ügyben annyi áldozatot vállal a környék helyett, akkor Pestvármegyének több jóindu­latot, megértést és több szerete- tet kellene a főváros iránt tanu- sitania. Meg vagyok győződve arról, hogy ezen teljesen objektiv állásfoglalá­somat az öszehivandó értekezleten is érvényesíteni fogom tudni és ez­zel a magam részéről is hozzájáru­lok bizonyos nyugodt atmoszféra megteremtéséhez, amelyre az or­szág mai helyzetében igen-igen nagy szükség van. Ezután aziránt intéztünk kérdést Huszár főpolgármesterhez, hogy van-e remény a munkanélküliség elleni küzdelemben, amelyet a fő­város megindított, komoly eredmé­nyekre. Huszár főpolgármester a következő választ adta: — Azokon a tárgyalásokon, amelyeket a munkanélküliség leküzdése, illetőleg a közmun­kák meginditása érdekében az illetékes minisztériumokkal foly­tatok, az egész vonalon a leg­melegebb érdeklődést és felka­roló szeretetet tapasztaltam a főváros akciói iránt. Áll ez különösen az ismeretes ta­báni akcióra, amelynek valóravál- tása a kormányzat különleges gond­ját képezi. Egyetértésben a polgár- mester úrral és a főváros admi­nisztrációjával, minden igyekeze­temmel azon vagyok, hogy az a je­lentős munkaalkalom, amelyet a Tabán parcellázása és közmüvekkel való ellátása jelent, az Ipari Mun­kaszervező Intézet bekapcsolása ut­ján mennél előbb megkezdődhessék. A főváros által megindítandó köz­munkák során nagy jelentőséget tu­lajdonítok hány héttel ezelőtt egyik lábát is le kellett már operálni. Édesapja elhunyta alkalmából Horony-Pálffy dr. tanácsjegyzőt barátainak és tisztelőinek nagy serege keresi fel részvétnyilatkozataival. A KEMÉNY LEGÉNYEK TÁR­SASÁGA legközelebbi összejövete­lét április huszonnegyedi­kén, hétfőn este tartja a Debrecen- étterem különtermében. VALÓSÁGGAL FŐHADISZÁL­LÁSHOZ HASONLÍTOTT a nagy- héten a Baross Szövetség székháza: Ilovszky János vezérkari főnök- lete alatt a Baross Szövetség ez esz­tendei közgyűlésére történtek meg az előkészületek. Még pedig olyan sikerrel, hogy a közgyűlés nemcsak seregszemléje lesz a keresztény ipar­nak és kereskedelemnek, hanem politikai szempontból is olyan nagyjelentőségű démoni st ráció, amely még hosszú idő­vel a közgyűlés után is éreztetni fogja a maga jótékony hatását. Zöldcsütörtökön este hét órakor letette a tollat Íróasztala mellett Ilovszky János: vég etértek az összes élőké s zület ek, két héttel a közgyűlés előtt! Ennek az agilitásnak és gyorsaságnak a kü­lönleges értékét csak az tudja mél­tányolni, aki rendezett már efajta kongresszust, amely az utolsó pil­lanatban történő lemondásokkal és egyéb zavarokkal szokott bosszúsá­got okozni a rendezőségnek. Nos: az Ilovszky-féle rendezésben nem lehet hiba, ott klappol minden az első perctől kezdve, a legkisebb szegtől a legnagyobbig! Áz immár véglegesített, elgondo­lás szerint a Baross Szövetség ez­évi rendes közgyűlése április huszonhét edik én, csütörtökön este félhét órakor lesz a Vigadóban, utána, este félkilenckor ugyancsak a, Vigadó összes termeiben ünnepi bankett lesz. A közgyűlésre és a bankettre a Keresztény Községi Párt és a Keresztény Szociális Gaz­dasági Párt Wolff Károly, a Nemzeti Egység Pártja Sztra- nyavszky Sándor vezetésével vonul fel. A közgyűlés résztvevőit Ilovszky János elnöki megnyi­tója után József Ferenc kir. her­ceg, a szövetség védnöke üdvözli. A levelező tagokat pedig bellusi B a- r o s s Gábor köszönti. Az ünnepi beszédet viszont maga F ab in yi Tihamér dr. kereskedelemügyi mi­niszter tartja. Felszólal Huszár főpolgármester is. Miután minden részletet szemé­lyesen elintézett és a beérkezett je­lentéseket átnézte, Ilovszky husvét- ra a Balaton mellé utazott, ahol jó idő estén nemcsak arról fog meg­győződni, hogy a Baross Szövetség hajóját kedvező szél hajtja előre, hanem saját külön hajóján is mint régi y acht o s is kibontja a vi­torlákat ... $ ÁGOSTON GÉZA HALÁLÁVAL, aki egyike volt nemcsak a főváros, de az ország legelső amatőr-foto- grafusainak, megüresedett a Buda­pest Sportegyesület fotószakosztá­lyának elnöki tisztsége. A szakosz­tály legutóbbi ülésén elnökké egy­hangúlag S zen dy Károly tanács­nokot, a közoktatási ügyosztály ki­váló vezetőjét emelte Ágoston Géza örökébe. Társelnökök változatlanul II amv as y István dr. és N é- meth y Károly dr. tanácsnokok, ügyvezető alelnök Haviin Károly dr., álelnökök Felkai Ferenc dr., Farkas Ákos dr., Rosta János dr., Kurfürst István, B ehyna Miklós, titkár Rém ini ezky La­jos, jegyzők Györgyi Kálmán, vitéz Sándor István és Dré­gely László, háznagy Buzay Béla, pénztáros Gabnay Ferenc, ellenőr Bőr Dezső és Vigyázó Lajos lettek. Végezetül öttagú bí­rálóbizottságot és tizenháromtagu intézőbizottságot választottak. Itt említjük meg, hogy a B S E céllö v ő-s zakosztályának el­nöksége és tisztikara is újjáalakult. Elnök változatlanul H amv a sy István dr. tanácsnok, az Erzsébet­város érdemes elöljárója lett. Uj társelnökül megválasztották ifj. Wolff Károly ig.-főorvost, aki kitűnő vadász. Társelnökök lettek még Salamon Géza dr., Felkai Ferenc dr., Ro st a g ni Achilles; dr., Ant alf i Géza dr. és C s a ná d y Gusztáv dr.; alelnökökké válasz­tották Benedek Szabolcs dr.-t, Szent mikló si József dr.-t, P ro kopp Sándor dr.-t, Rosta János dr.-t, Szinte Lászlót, D u- l ác s ka Jenőt, Kurfürst Ist­vánt és F er t s ek Leó dr.-t. Ügy­vezető alelnök Reminiczky La­jos, titkár Fotoczky Jenő dr., jegyzők V ár hi dy Imre dr., Gr e- g us Gyula, Kuty Pál és T er e- bessy Ferenc, pénztáros Pászti Károly dr., háznagy Gajáry György dr., ellenőr F ed ák Béla, orvos Pék Lajos dr., ügyész Ku- binyi Imre dr. lettek. A szakosz­tályi ülés végezetül két főlövész- mestert és huszonnégytagu intéző- bizottságot választott. * MÉG SOKAN EMLÉKEZNEK A VÁROSATYÁK KÖZÜL REPOLD KÁROLYRA, akit a külső Lipót­város küldött két cikluson át a tör­vényhatósági bizottságba, A köz­gyűlésen igen gyakran szerepelt Repold bácsi, működése főleg indít­ványozásban és interpellálásban merült ki. Hogy néha ezek az indít­ványok túlestek a gyakorlati élet határain, arról senki semt tehetett, legkevésbé Repold atyánk, aki­től mindent el lehetett vitatni, a jó­hiszeműséget azonban legkevésbé sem. Repold bácsiról mindenki azt hitte, hogy legutóbb, amikor már nem szerepelt a jelöltek listáján, visszatér a jól m e g ér d e me 11 penzióba. Azonban nem i gy történt: Repold bácsi újra sze­repel, amint az alábbi történet bi­zonyítja: Az ország polgármesterei és a vá­rosi közigazgatások vezető tisztvi­selői a napokban sokszorosí­tott levelet kaptak, amelyben arról értesítették őket, hogy a pol­gármesterek érdekeinek hathatós védelmére megalakult a Polgár- mesterek Országos Testü­leté, amely a címzettet a megjelölt pozícióba megválasztotta. A körle­vél alatt Repold Károly és Gya- pay Miklós neve állott. Ilyen kör­leveleket kaptak a főváros vezető és főtisztviselői is. Közölte a kör­levél a testület megválasztott tiszti­karának teljes névsorát is. Eszerint diszelnökké Huszár Aladár buda­pesti főpolgármestert, elnökké S i- pőcz Jenő polgármestert válasz­tották. Az elnökségben és a választ­mányban az ország polgármesterei foglalnak helyet és természetesen sok pozíciót juttattak a főváros főtisztviselőin ek is. A fő­város tisztviselői közül Liber Endre alpolgármestert alelnökké, Szemet hy Károly tiszti fő­ügyészt jogtanácsossá, Borven­dég Ferenc alpolgármestert, I Ily e- f alv y Lajos statisztikai hivatali igazgatót, L amott e Károly és W o s s a l a Sándor tanácsnokokat választmányi tagokká, Sebő Béla főszámvevőt, Salamon Géza ta­nácsnokot és Felkai Ferenc fő­jegyzőt a számvizsgálóbizottság tagjaivá választotta Repold. A megválasztásról értesített fő­városi tisztviselők m eg lepetés- s el olvasták a köri eve let, miután a testület megalakításáról előzőleg velük senki sem tárgyalt és fel sem ajánlották részükret ezek­nek a tisztségeknek vállalását. Az említett főtisztviselők hivata1 nyilatkozatot fognak kiadni, ar ben közlik, hogy a Repold és társa által alapított Pr terek Országos Testület ér féle összeköttet'' állanak és a tis" pet nem vállalnay lönben az illeté7 ságot felhivU t e k-e a tr ged ély

Next

/
Oldalképek
Tartalom