Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-15 / 15-16. szám
3 1933 április 15. Húsvéti beszélgetés Huszár főpolgármesterrel A főpolgármester értekezletet hiv össze a főváros és a vármegye Közötti ellentétek megszüntetésére — Az Opera- ház szubvenciója, a Tabán megépítése és a többi aktuális városházi probléma — Az Uj Budapest tudósítójától. — A polgármester üdülési szabadsága következtében a nagyhéten elcsendesedett a régi városháza, ezzel szemben az uj városháza Váci- utcai frontján a nagy ünnepeket megelőző hétköznapokon is kora reggeltől a késő esti órákig folyt a megfeszített munka. Az a kivételes pozíció, amelyet a főpolgármester Budapest adminisztrációjában elfoglal, a tisztséget most betöltő Huszár Aladár személyi tekintélyével párosul. Minden ok meg van tehát arra, hogy a hivatalos órák alatt, sőt azokon jóval túl is zsúfolásig telve legyen a főpolgármester titkári hivatala: tisztelgők és kérelmezők tömege vár ama, hogy bebocsátást nyerjen Huszár Aladárhoz. Mindezen felül jelentékeny mértékben igénybe veszik idejét azok a tárgyalások, amelyeket a főváros ezer és ezer ügyében az illetékes kormányzati tényezőkkel kell lefolytatnia, úgy hogy valóban Budapest egyik legelfoglaltabb embere Huszár Aladár főpolgármester. A húsvéti ünnepek alkalmából az aktuális várospolitikai kérdésekről hosszabb beszélgetést folytattunk a főpolgármesterrel. Az első kérdésünk a pestvármegyei közigazgatási bizottsági ülésen elhangzott támadásokra vonatkozott, amelyek során az egyik bizottsági tag és maga az alispán is ellenséges tarSCHUBAUER JÓZSEF órAs és ékszerész BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. ) TELEFON : 80-5-03. tománynak nevezte a székesfővárost. Erről az éppen annyira kényes, mint fontos problémáról Huszár Aladár főpolgármester a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Pestvármegyének és a vidéknek a fővároshoz való viszonyát az egyik legfontosabb és legaktuálisabb problémának tartom. Az elmúlt napokban a környéki érdekeltségek részéről deputáció jelent meg előttem azzal a kérelemmel: vegyem kezembe ezt a dolgot és igyekezzem harmóniába hozni a főváros és a környék érdekeit és célkitűzéseit. Közvetlenül a húsvéti ünnepek után értekezletet fogok e tárgyban ösz- szehivni, amelyen Pestvármegye hivatalos képviselőinek is meglesz a módjuk, hogy sérelmeiket és panaszaikat a főváros, illetőleg annak adminisztrációjával szemben előadják. Remélem, hogy ez az értekezlet közelebb fogja egymáshoz hozni a vármegyét és a fővárost, bár — és azt mint régi vármegyei ember mondom — ezekben a kérdésekben nem a megyének, hanem a fővárosnak van igaza. — Egészen röviden meg is indokolom ezen véleményemet. Pestkörnyék ezer és egy vonatkozásban rá van utalva a főváros nagyobb anyagi és kulturális fejlettségére, tagadhatatlan felsőbbségéré. Utalok a közismert statisztikai adatra, amely megmutatja, hogy az ország legnagyobb adófizetője a főváros, az állampénztárba befolyó adók túlnyomó nagyrészét a főváros lakossága fizeti be. Rámutatok azonban arra is, hogy Pestvármegye az egyetlen Magyarország területén, amelynek nincsen önálló megyei kórháza. A pestmegyei betegeket a székes- főváros közkórházaiban ápolják, legnagyobb részben teljesen ingyen, mert hiszen köztudomású, hogy ezeket az ápolási költségeket sem az ápoltakon, sem a vármegyének egyes községein behajtani alig lehet, amire vonatkozóan a belügyminiszter urnák a főváros ezévi költségvetését jóváhagyó leirata is pontos utalást tartalmaz. A pest- vármegyei betegek ezen meg nem téritett ápolási költségei tehát azon átalány terhére esnek, amelyet a betegápolási alap terhére a belügyminiszter ur utál ki a fővárosnak. Amikor a főváros nemcsak a kórházi kérdésben, ahol Pestvármegyének erősen hozzá kellene járulnia a fenntartáshoz, hanem számos más ügyben annyi áldozatot vállal a környék helyett, akkor Pestvármegyének több jóindulatot, megértést és több szerete- tet kellene a főváros iránt tanu- sitania. Meg vagyok győződve arról, hogy ezen teljesen objektiv állásfoglalásomat az öszehivandó értekezleten is érvényesíteni fogom tudni és ezzel a magam részéről is hozzájárulok bizonyos nyugodt atmoszféra megteremtéséhez, amelyre az ország mai helyzetében igen-igen nagy szükség van. Ezután aziránt intéztünk kérdést Huszár főpolgármesterhez, hogy van-e remény a munkanélküliség elleni küzdelemben, amelyet a főváros megindított, komoly eredményekre. Huszár főpolgármester a következő választ adta: — Azokon a tárgyalásokon, amelyeket a munkanélküliség leküzdése, illetőleg a közmunkák meginditása érdekében az illetékes minisztériumokkal folytatok, az egész vonalon a legmelegebb érdeklődést és felkaroló szeretetet tapasztaltam a főváros akciói iránt. Áll ez különösen az ismeretes tabáni akcióra, amelynek valóravál- tása a kormányzat különleges gondját képezi. Egyetértésben a polgár- mester úrral és a főváros adminisztrációjával, minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy az a jelentős munkaalkalom, amelyet a Tabán parcellázása és közmüvekkel való ellátása jelent, az Ipari Munkaszervező Intézet bekapcsolása utján mennél előbb megkezdődhessék. A főváros által megindítandó közmunkák során nagy jelentőséget tulajdonítok hány héttel ezelőtt egyik lábát is le kellett már operálni. Édesapja elhunyta alkalmából Horony-Pálffy dr. tanácsjegyzőt barátainak és tisztelőinek nagy serege keresi fel részvétnyilatkozataival. A KEMÉNY LEGÉNYEK TÁRSASÁGA legközelebbi összejövetelét április huszonnegyedikén, hétfőn este tartja a Debrecen- étterem különtermében. VALÓSÁGGAL FŐHADISZÁLLÁSHOZ HASONLÍTOTT a nagy- héten a Baross Szövetség székháza: Ilovszky János vezérkari főnök- lete alatt a Baross Szövetség ez esztendei közgyűlésére történtek meg az előkészületek. Még pedig olyan sikerrel, hogy a közgyűlés nemcsak seregszemléje lesz a keresztény iparnak és kereskedelemnek, hanem politikai szempontból is olyan nagyjelentőségű démoni st ráció, amely még hosszú idővel a közgyűlés után is éreztetni fogja a maga jótékony hatását. Zöldcsütörtökön este hét órakor letette a tollat Íróasztala mellett Ilovszky János: vég etértek az összes élőké s zület ek, két héttel a közgyűlés előtt! Ennek az agilitásnak és gyorsaságnak a különleges értékét csak az tudja méltányolni, aki rendezett már efajta kongresszust, amely az utolsó pillanatban történő lemondásokkal és egyéb zavarokkal szokott bosszúságot okozni a rendezőségnek. Nos: az Ilovszky-féle rendezésben nem lehet hiba, ott klappol minden az első perctől kezdve, a legkisebb szegtől a legnagyobbig! Áz immár véglegesített, elgondolás szerint a Baross Szövetség ezévi rendes közgyűlése április huszonhét edik én, csütörtökön este félhét órakor lesz a Vigadóban, utána, este félkilenckor ugyancsak a, Vigadó összes termeiben ünnepi bankett lesz. A közgyűlésre és a bankettre a Keresztény Községi Párt és a Keresztény Szociális Gazdasági Párt Wolff Károly, a Nemzeti Egység Pártja Sztra- nyavszky Sándor vezetésével vonul fel. A közgyűlés résztvevőit Ilovszky János elnöki megnyitója után József Ferenc kir. herceg, a szövetség védnöke üdvözli. A levelező tagokat pedig bellusi B a- r o s s Gábor köszönti. Az ünnepi beszédet viszont maga F ab in yi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter tartja. Felszólal Huszár főpolgármester is. Miután minden részletet személyesen elintézett és a beérkezett jelentéseket átnézte, Ilovszky husvét- ra a Balaton mellé utazott, ahol jó idő estén nemcsak arról fog meggyőződni, hogy a Baross Szövetség hajóját kedvező szél hajtja előre, hanem saját külön hajóján is mint régi y acht o s is kibontja a vitorlákat ... $ ÁGOSTON GÉZA HALÁLÁVAL, aki egyike volt nemcsak a főváros, de az ország legelső amatőr-foto- grafusainak, megüresedett a Budapest Sportegyesület fotószakosztályának elnöki tisztsége. A szakosztály legutóbbi ülésén elnökké egyhangúlag S zen dy Károly tanácsnokot, a közoktatási ügyosztály kiváló vezetőjét emelte Ágoston Géza örökébe. Társelnökök változatlanul II amv as y István dr. és N é- meth y Károly dr. tanácsnokok, ügyvezető alelnök Haviin Károly dr., álelnökök Felkai Ferenc dr., Farkas Ákos dr., Rosta János dr., Kurfürst István, B ehyna Miklós, titkár Rém ini ezky Lajos, jegyzők Györgyi Kálmán, vitéz Sándor István és Drégely László, háznagy Buzay Béla, pénztáros Gabnay Ferenc, ellenőr Bőr Dezső és Vigyázó Lajos lettek. Végezetül öttagú bírálóbizottságot és tizenháromtagu intézőbizottságot választottak. Itt említjük meg, hogy a B S E céllö v ő-s zakosztályának elnöksége és tisztikara is újjáalakult. Elnök változatlanul H amv a sy István dr. tanácsnok, az Erzsébetváros érdemes elöljárója lett. Uj társelnökül megválasztották ifj. Wolff Károly ig.-főorvost, aki kitűnő vadász. Társelnökök lettek még Salamon Géza dr., Felkai Ferenc dr., Ro st a g ni Achilles; dr., Ant alf i Géza dr. és C s a ná d y Gusztáv dr.; alelnökökké választották Benedek Szabolcs dr.-t, Szent mikló si József dr.-t, P ro kopp Sándor dr.-t, Rosta János dr.-t, Szinte Lászlót, D u- l ác s ka Jenőt, Kurfürst Istvánt és F er t s ek Leó dr.-t. Ügyvezető alelnök Reminiczky Lajos, titkár Fotoczky Jenő dr., jegyzők V ár hi dy Imre dr., Gr e- g us Gyula, Kuty Pál és T er e- bessy Ferenc, pénztáros Pászti Károly dr., háznagy Gajáry György dr., ellenőr F ed ák Béla, orvos Pék Lajos dr., ügyész Ku- binyi Imre dr. lettek. A szakosztályi ülés végezetül két főlövész- mestert és huszonnégytagu intéző- bizottságot választott. * MÉG SOKAN EMLÉKEZNEK A VÁROSATYÁK KÖZÜL REPOLD KÁROLYRA, akit a külső Lipótváros küldött két cikluson át a törvényhatósági bizottságba, A közgyűlésen igen gyakran szerepelt Repold bácsi, működése főleg indítványozásban és interpellálásban merült ki. Hogy néha ezek az indítványok túlestek a gyakorlati élet határain, arról senki semt tehetett, legkevésbé Repold atyánk, akitől mindent el lehetett vitatni, a jóhiszeműséget azonban legkevésbé sem. Repold bácsiról mindenki azt hitte, hogy legutóbb, amikor már nem szerepelt a jelöltek listáján, visszatér a jól m e g ér d e me 11 penzióba. Azonban nem i gy történt: Repold bácsi újra szerepel, amint az alábbi történet bizonyítja: Az ország polgármesterei és a városi közigazgatások vezető tisztviselői a napokban sokszorosított levelet kaptak, amelyben arról értesítették őket, hogy a polgármesterek érdekeinek hathatós védelmére megalakult a Polgár- mesterek Országos Testületé, amely a címzettet a megjelölt pozícióba megválasztotta. A körlevél alatt Repold Károly és Gya- pay Miklós neve állott. Ilyen körleveleket kaptak a főváros vezető és főtisztviselői is. Közölte a körlevél a testület megválasztott tisztikarának teljes névsorát is. Eszerint diszelnökké Huszár Aladár budapesti főpolgármestert, elnökké S i- pőcz Jenő polgármestert választották. Az elnökségben és a választmányban az ország polgármesterei foglalnak helyet és természetesen sok pozíciót juttattak a főváros főtisztviselőin ek is. A főváros tisztviselői közül Liber Endre alpolgármestert alelnökké, Szemet hy Károly tiszti főügyészt jogtanácsossá, Borvendég Ferenc alpolgármestert, I Ily e- f alv y Lajos statisztikai hivatali igazgatót, L amott e Károly és W o s s a l a Sándor tanácsnokokat választmányi tagokká, Sebő Béla főszámvevőt, Salamon Géza tanácsnokot és Felkai Ferenc főjegyzőt a számvizsgálóbizottság tagjaivá választotta Repold. A megválasztásról értesített fővárosi tisztviselők m eg lepetés- s el olvasták a köri eve let, miután a testület megalakításáról előzőleg velük senki sem tárgyalt és fel sem ajánlották részükret ezeknek a tisztségeknek vállalását. Az említett főtisztviselők hivata1 nyilatkozatot fognak kiadni, ar ben közlik, hogy a Repold és társa által alapított Pr terek Országos Testület ér féle összeköttet'' állanak és a tis" pet nem vállalnay lönben az illeté7 ságot felhivU t e k-e a tr ged ély
