Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-04 / 44. szám

2 UJ BUDAPEST 1933 november 4 Uj-Andrássy-ut, Erzsébet-Sugárut, Tabán Beszélgetés CzaMlajr államtitkárral akik más köztisztséggel nem rendelkezvén, minden idejüket és energiájukat a HÉV felvirá­goztatásának szentelhetik. A polgármester különben a jövő héten pártközi értekezletet tart a Helyiérdekű, továbbá a HÉV-gesz- tióval szintén a főváros tulajdoná­ba került Parkváros rt. igazgató- sági és felügyelőbizottsági tagsági helyeinek betöltése ügyében. Bizonyosra vehető, hogy mindkét részvénytársaság jogi önállóságát' fenntartja a főváros, azonban a HÉV a Beszkárt, a Parkváros rt. pedig a Községi Takarék útmuta­tása mellett fog működni. Az uj HÉV-igazgatóság első feladata lesz, hogy a Beszkárttal megfelelő üzem­viteli szerződést kössön. Ha a HÉV önálló részvénjdársa- sági kerete meg is marad, az üzem­vitel ténylegesen egyesülni fog a Beszkárt üzemvitelével, üzemtech­nikai és financiális okokból. A HÉV racionalizálása során egész sereg alkalmazott, főleg tisztviselő elbocsájtása válik szükségessé, mert a főváros a HÉV igazgatásának mai kereteit, noha azokat Bódy és Sós erősen lecsökkentették, még mindig túlméretezetteknek tartja. A Parkváros rt., amely máris a Községi Takarék Dorottya-utcai palotájába költözött, intézi a jövő­ben a Községi Takarék ingatlan- ügyleteit, elsősorban a parcellázá­sokat. A HÉV-tranzakció kapcsán a Községi Takarék tulajdonába került telekkomplexumok nagy­arányú parcellázását a jövő év tavaszán kezdi meg a Parkvá­ros rt., amely a Községi Taka­rék irányítása mellett a fővá­ros tulajdonában levő, felosz­tásra már beért ingatlanok részletfizetésre való eladásával is foglalkozni fog. „HERMUSIN“ a legjobb házi mángorló magyar mosd es Fertőtlenítő Gépgyár Rt. Telelőn: 62-5-23 — Az Uj Budapest tudósitójától. — A Fővárosi Közmunkáik Tanácsá­nak Döbrentey-téri palotájában megfeszített, lázas munka folyik: a harmincéves adómentesség utolsó építkezési lehetőségét igyekszik ki­használni a nagyközönség és a fő­város városrendezési ügyosztályát csakúgy, mint a Fővárosi Közmun­káik Tanácsát, valósággal elárasztja építkezési engedély iránti kérelmek­kel. A rengeteg folyó ügy közepette alig jut idő -arra, hogy a Közmun­káik Tanácsa nagy és fontos fel­adatának: a Budapest fejlesztésére vonatkozó tervek kidolgozásának és előmozdításának eleget tegyen. Az aktuális, nagyszabású városrende­zési és városfejlesztési tervekről Czabalay Kálmán dr. államtitkár, a Fővárosi Közmunkák Tanácsá­nak alelnöke a következő nyilatko­zatot tette az Uj Budapest munka­társának: —^ A tanács munkássága most valóban nagyarányú és sokoldalú. Rengeteg az építkezési engedély iránti akta és mivel természetesen mindenkinek sürgős, hogy a rend­kívüli házadómentesség keretén (be­llii tető alá hozza az uj építkezést, állandóan sürgetnek bennünket, hogy a legrövidebb időn belül in­tézzük el a magunk részéről az ak­tákat. Ebben az irányban nincsen semmi hiba: az építtető közönség tudja, hogy nálunk nincs haloga­tás, napok, sőt órák alatt tökélete­sen elintézzük az elénk kerülő épít­kezési engedélyek ügyét. — Ami a folyamatban levő nagy­arányú városrendezési terveket il­leti, elsőnek az Andrássy-ut meg­hosszabbítására vonatkozó tervek­ről beszélek. A vonatkozó tervek már készen vannak, az a tanácsko­zás, amely Borvendég alpolgármes­ter ur elnökletével a Közmunkák Tanácsa és a Községi Takarék be­vonásával folytathatott le, reményt nyújt arra, hogy az Andrássy-ut meghosszabbitásának, az uj And- rássy-utnák finanszírozását meg le­het oldani. A megszerzendő telkek vételárát illetően még bizonyos tárgyalások folynak az ingatlan- culajdomosokkal, amelyek befejezte előtt természetszerűleg még korai lenne erről a problémáról bővebben nyilatkozni. — Ami az Erzsébet-sugárut meg­építését illeti, erre vonatkozóan rég­óta a kormányzat előtt fekszik elő­terjesztésünk, amely szerint 3 millió pengőbe kerülne a Sugárút meg­nyitása. E tekintetben is folynak bizonyos tárgyalások, hogy hitel­művelettel legyen megszerezhető ez az összeg. — A Tabán rendezése ügyében a Közmunkák Tanácsa élénk figye­lemmel kiséri a városházán a pol­gármester ur által kiirt tervpályá­zatot. A zsűri döntése a törvényha­tósági tanács elé fog kerülni, amely azután a főváros részéről az utolsó szót kimondja a Tabán szabályo­zása ügyében. Az összes akták az­után a törvényes rendelkezések sze­rint szintén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elé kerülnek, amely a sza­bályozást illetően a döntő szót ki­mondja. Természetes, hogy igyekez­ni fogunk a magunk részéről abban az irányban, hogy a Közmunkák Tanácsának döntése ne késleltesse a Tabán végleges rendezésének effek­tiv megkezdését. Elmondotta még munkatársunk­nak Czabalay államtitkár, hogy a Közmunkák Tanácsa a Margitsziget ügyét a Gellér Mihállyal kötött bér­leti szerződéssel hosszú időre nyug­vópontra kerültnek véli. Arra vo- notkozóan, hogy állítólag Mada- rassy-Beck Gyula báró vezetésével ajánlatot tettek volna a Közmun­kák Tanácsának a szigeti strand­fürdő és a Gellér Mihálynak ki nem adott üzemek bérbevételét ille­tően, a Közmunkák Tanácsa ügy­vezető alelnökének nincs tudomása. Jmsyaái János természetes keserilviz m ís&­kíwáJöbfe «rö*yvt®e. Egy bá»tariásb«a meat hiér araahttt. Hatásába« falAlmelhatatla« SUIEIIER IIBliS. BUBEPESI SZÉKESFÖVÁHÖSI PAVILLON WEINGRUBER VÁROSLIGET NAPONTA $ KATONAZENE ■ CUSTODISILPHONS mérnöki iroda és speciális építési uáiiaiat BUDAPEST, V., NÁDOR UCCA 19 Telefon: 120-07. Gyárkéményépités, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése Városházi notesz VASÁRNAP ESTE HÉT ÓRA HARMINCÖT PERCKOR odaállt a rádió bemondója a mikrofon elé: — Következik a Székesfővá­rosi Népművelési Bízott- s á g Klebelsberg-emlékhangverse­nye, S ipő ez Jenő dr. Budapest székesfőváros polgármestere ün­nepi beszéde. Három másodperc, és máris fel­csendül a rádióban a polgármester jólismert, nyugodt, komoly, egyen­letes beszéde. A mikrofon elektro­mos árama felfokozza Sipőcz arány­lag eléggé halk hangját: élesebb, ércesebb accent ja van most a hang­nak, csak a timbre meleg, szinte bársonyos volta ugyanaz. A polgármester vasárnap esti emlékbeszéde tartalmilag költői szépségekkel telt, mélyérzésü meg­emlékezés volt. Hangja és előadási módja külön is őszinte sikert ara­tott nemcsak a rádióban, hanem a helyszínén is, amit a beszéd után felhangzott dübörgő taps minden­nél erősebben bizonyít... * — KLEBELSBERG NEVE — mondotta meghatott hangon S i- p ő ez polgármester — ma a nem­zet jövőjébe sugárzó halhatatlan szellem neve, amelyből olyan csodá­latos energia és világos fény su­gárzik. mintha meg sem halt volna valóban, aki viselte. A világtörté­nelem egyik legmostohább évtize­dében, a forradalmakat követő tiz esztendőben, a tudományoknak, a hitéletnek, a nevelésnek, a külügy- nek, a képzőművészetnek, a r sport­nak és a magyar nemzet széles ré­tegeit magasabb erkölcsi és isme­retbeli színvonalra emelő iskolán- kivüli népművelésnek uj és korsze­rű bástyákat emelt, amelyekkel a magyar jövő védelmi rendszeréi építette ki. — A magyar jövő fanatikus sze­relmese volt Klebelsberg — foly­tatta a polgármester, — annak di­csőséges víziói vezették, ezért dol­gozott, küzdött hatalmas munkabí­rásával, lángoló fantáziájával és teremtő erejével. Megalkotta az uj hazafiasság, a n\e onac i o n ali z- mu s fogalmát, amelyen nem a múltakon kesergő, hanem a jövőbe néző cselekvő és produktiv haza­szeretetei értette. ... Valóban nagyszerű szava, k! Méltóak nemcsak az el­hunythoz, akinek lelke ott él min­den müvében, minden nyomtatott sorában, de méltóak Sipőcz Jenő nemes egyéniségéhez, aki ime áldo­zatos oltárt emel az emlékezetünk­ben és szeret etünkben, hálánkban és tiszteletünkben továbbélő nagy kultuszminiszternek. * HA MAR SIPŐCZ POLGÁR- MESTERRŐL ÍRUNK, ide jegyez­zük, hogy a polgármester, — rövi­desen budai lakos lesz. Elhagyja a régi Borásos-téri házat, ahova an­nakidején még a polgármester né­hai édesapja költözött be és édes­anyjával együtt a főváros budai ol­dalán fog lakni. A polgármester sógornője, S i - pö ez Lászlóné családi vagyo­nából házat épített a Gellérthegy déli oldalának egyik csendes és úri utcájában: a z Á bel Jenő utcában, egy előkelő villafer­tályban. Most készült el a valóban ízléses és finom bérvilla, melynek félemeletén Sipőcz Lászlóék lak­nak, az emeleten pedig egy lakás özvegy Sipőcz Lászlónénak és fiá­nak, a polgármesternek van fenn­tartva, Az átköltözésre azonban csak ta­vasszal kerül sor, minden valószí­nűség szerint április havában, mert a Boráros-téri lakást csak a jövő év májusára lehet felmondani. Az Ábel Jenő-utcában és annak kör­nyékén már mindeyki tud a nagy szenzációról, a polgármester oda- költözéséről és a villanegyed úri közönsége szeretettel várja a maga körébe Budapest első polgárát... Hí BÓDY TIVADAR DR., aki sú­lyos betegségére Füreden keresett enyhülést. még mindig lent pihen a Balaton partján. Barátainak és tisztelőinek nagy serege örömmel veheti tudomásul, hogy állapotában javulás állott be és november kö­zepe táján már vissza is térhet a fővárosba. ❖ ÉDES JOLÁN, Édes Endre kor­mányfőtanácsos, nyug. fővárosi ta­nácsnok kisebbik leánya szombaton este esküdött a Deák-téri evangé­likus templomban örök hűséget ifj. Al apy István fővárosi üzemi tisztviselőnek, Alapy István szé­kesfővárosi szeretetházi igazgató fiának. Az esküvői szertartáson ta­núként szerepellek T álló s Zoltán, Édes Endréné testvérbátyja és B endl Henrik. BALOGH HUGÓ TANÁCSI FŐ­JEGYZŐ lesz a kőbányai anya­könyvi hivatal élén a nyugalomba vonult Márkus József dr. fő­jegyző utóda. Hí EZELŐTT HUSZONÖT ESZ­TENDŐVEL: pontosan 1908. no­vember elsején lépett a főváros szolgálatába Hlye falvi I. La­jos dr., magyar királyi kormány- főtanácsos, a főváros kitűnő sta­tisztikai hivatali igazgatója, Hiva­tali személyzete és barátai, akik szeretettel veszik körül a kiváló tu­dóst, meleg házi. ünnepséget _ ren­deztek e negyedszázados jubileum alkalmából. Illycfolyi közismert szerénysége úgy kívánta, hogy en­nek az ünnepségnek_ a hire ne ter­jedjen túl a statisztikai hivatal^ fa­lain. arról azonban az ő személyi­ségének illusztris voltára való te­kintettel, tudomást kell vennie a szélesebbkörü nyilvánosságnak is. Az a huszonöt esztendő, mióta Illyefalvi a maga értékes egyéni­ségével gazdagítja a főváros tiszt­viselői karát, élénk és változatos volt. Erre az időszakra esnek a há­ború és a háború utáni idők nagy szociális feladatai, amelyekben mindig ott vezérkedett a jubiláns tudós. A szellemi szükségmunka, a telekértékadó, a munkanélküliek első összeírása, a választójogi sta­tisztikai munkálatok, nem is be­szélve a háborús esztendők már- már feledésbe menő intézményé­ről, a liszthivatalról: mind arra voltak alkalmasak, hogy tág teret adjanak Ilyefalvi tudásának és szorgalmának. Az ő tudós szerénységére jellem­ző az a kijelentése, amelyet mint a főváros törvényhatósági bizottsá­gának hivatalból való tagja, György Endre kollégánk immár históriává érő önéletrajz-gyűjteményében ir: — Kitüntetéseim nincsenek. Azaz van mégis egy. Két évi igazgatói működésem után elért a legma­gasabb kitüntetés, amiről statisztikus álmodhatik. A hágai nemzetközi statisztikai inté­zet tagjai sorába választott... Hí CSORNA KÁLMÁN ÁRVASZÉ­KI ELNÖK írja Konstantinápoly­ból az Uj Budapestnek: ■— A főváros képviseletében a ro- dostói Rákóczi-ház felavatási ünne­pélyén koszorút helyeztem el és tagja voltam annak a 21 tagú bi­zottságnak is, amely a miniszterel­nököt Ankarába kisérte. Mint Bu­dapest hivatalos képviselőjét, me­leg szeretettel fogadtak úgy Konstantinápolyban, mint An­karában és készséggel állottak ren­delkezésemre a tekintetben is, hogy az ifjú Törökország érdekes gyer­mekvédelmi berendezéseit tanulmá­nyozzam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom