Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-04-15 / 15-16. szám

urmmAPEST 1933 április 15. a Vízművek uj kutjai megépí­tésének is, e tekintetben szintén előrehala­dott tárgyalások folynak az illeté­kes szakminisztériummal. ^ . Végezetül az aktuális városházi kérdésekből megemlítettük a főpol­gármester előtt az állami színhazak szubvenciójának problémáját, ^ az­iránt intézve kérdést, ^ a költségve­tés keretében fog-e módot találni a főváros arra, hogy az Operahazat és a Nemzeti Színházat megfelelő összeggel támogasa. — Az állami szinházak szubven­cióját illetően — hangzott a főpol­gármester válasza — a belügymi­niszternek a főváros ezévi költség­vetését jóváhagyó leirata bizonyos utalásokat tartamaz. Az én vélemé­nyem szerint a fővárosnak okvetlenül _ támo­gatnia kell az állami színháza­kat, elsősorban az Operaházat, egyetlen nemzetközi műintéze­tünket, amelynek jelentősége idegenforgalmi szempontból is legelsőrendii. Az állami szinházak szubvencióját illetően állandóan folynak a tár­gyalások úgy a főváros illetékes ügyosztályaival, mint a szakminisz­tériummal, konkrét eredménnyel azonban e tárgyalásokkal kapcso­latban még nem számolhatok be. Ezekben ismertette Huszár Ala­dár főpolgármester az aktuális várospolitikai kérdéseket. Nyilatko­zata általános érdeklődésre tarthat számot: különösen annak a Pest- kömyékkel, illetőleg a vármegye vei kapcsolatos állásfoglalása, mely arra mutat, hogy előkelő pozíció já ban Huszár Aladár dr. szeretettel, de kemény elhatározással is kép viseli a főváros vitális érdekeit. Dohoceh és Társa parketta és asztalosáru gyára Budapest, Váci ul 66. Telelőn: 90-6*02 Gyárt és vállal minden parkettázási munkákat Karteien kívüli olcsó árak Fratelli Deisinger Kávé «Tea szaküzlet IV. Ferenciek-tere 1 Telefon: 83-3-32 — A belvárosi plébánia-templom restaurálása Irta: Liber Endre Ritka eset, ha a városfejlődés, mely rendszerint kíméletlen ellen­sége a múlt érdekességeinek és em­lékeinek, a maga parancsoló szük­ségességével várostörténeti eredmé­nyeket is tud, felmutatni. Mint ör­vendetes tényt kell feljegyeznünk, ha a fejlesztés követelte rombolás értékek meg'semmisitése helyett — természetesen fokozott gondosság, óvatosság és előrelátás következté­ben — uj értékeket teremt, illetve régi, rejtett értékeket segít nap­fényre. A Belváros középponjának, a régi, lebontott pesti Városháza környé­kének rendezésében a legutolsó sza­kasz következett be a régi piarista­épület lebontásával, aminek meg­előző szakaszai bizony sok pusztí­tást, visszavonhatatlanul feláldo zott szépségek megsemmisitését je lentették. A piaristaépület lebontása után alakult ki végleg az az elhatározás, hogy ez a terület térré képzendő ki s ez a tér azonnal meg is kapta a maga hangsúlyt adó központját Er­zsébet királyné emlékművében. A tér méltó kialakítása azonban más átalakításokat is szükségessé tett, többek között a belvárosi plé bánia-templomot körülvevő üzleti bódék lebontását, melyek a város egyik legrégibb műemlékét céltala­nul és indokolatlanul éktelenitették el. Régebben felmerült már ez a gondolat, de időszerűvé a nagyobb arányú térrendezés tette, hogy vég­re meg szabadit sák a templomot a rátapadó méltatlan és jelentéktelen bódésortól. A bontás az 1933. év élején indult meg s ahhoz szakkörökben nagy ér deklődést fűztek, hiszen ezáltal eset leg külön vizsgálatok, próbaárkok révén, közelebb lehetett férkőzni a régiségében kétségtelen, de építés történetére nézve sok határozatlan­ságot rejtő templom testéhez. Éppen ezért külön szakértői bizottság ala Kult a bontással járó átalakítási munkálatok irányítására. Mindjárt a bontás kezdetén a vá rakozást sokszorosan felülmúló megállapítások váltak lehetővé amelyek a munkálatok előrehaladó sával szinte napról napra szaporod tak. Most, hogy a bontás már a vége felé közeledik, körülbelül át lehet tekinteni azokat az uj adatokat amiket a leletek szolgáltattak, ter­mészetesen anélkül, hogy ezeket a szaktudomány minden szempontjá hói mérlegelnénk. Azt sem szabad hinnünk, hogy ezek a napfényre jutott leletek nem tartalmaznak problémákat, sőt merném állítani, hogy a problémák éppen meksoka sodtak és bizony a bírálat minden eszközére szükség van még, amíg a templom múltjára vonatkozólag egységes, az adott helyzettel egy bevágó, a részleteket, a fejlődést pontosan leszögező álláspont ala kulhat ki. Azonban máris bizonyos tények az eddigi felfogás tarthatatlansá­gára mutattak rá. Nem szándékom ia vitás kérdéseket eldönteni, csu­pán felsorakoztatni azokat az uj adottságokat, melyek a templomról közkeletű tudásunkat gyökerében megváltoztatták és az uj tényállás kialakításához a sarokpontokat szolgáltatják. Eddig a köztudat úgy kezelte a templomot, hogy sajnálatosképpen csupán szentélye csúcsíves, mig fő­hajója a barokk-korból származik, késői kiegészítés, aminél csupán a déli toronyban levő román korbeli falrészlet okozott némi — csak ke­vesek által figyelembe vett — fej­törést. A bontás pedig egyszerre a kö­vetkezőkre világított reá: A meg semmisített bódésor végesvégig ha­talmas faragott kövekből épült tá­masztópillérek közeit töltötte ki, melyek a mutatkozó nyomok sze­rint eredetileg magasabbak voltak. Az épitésmód és az elhelyezés azon­nal valószínűvé tette, hogy a régi csúcsíves templom külső támpillé- reiről van szó, minthogy pedig ezek a pillérek a templom egész hosszá­ban, a barokk főhajó külső falánál állanak, teljesen megdől ennek főhajónak későbbi voltára vonat­kozó nézet és valószínűvé válik, hogy a mai barokk-stilusu főhajó a régi csúcsíves templom megma­radt falait használta fel, szóval a mai főhajó-alaprajz tuljdonképpen a régi templomberendezés adottsá­gait, követi. Mintha azonban maga a temp­lom akarta volna megnyugtatni a még mindig kételkedőket, a for­máikban korhoz nem köthető tám- pillérek után több, világosan a csúcsíves korszakba rögzíthető le let adott biztosabb támpontokat. így váratlanul napfényre került a déli oldalon levő oratórium három eredeti ablaka, csúcsíves faragott kőkeretben, hihetőleg eredeti vasrá­csokkal, melyek befalazva benn­maradtak. De jelentősebb, korhatá- rozóbb lelet is mutatkozott, amikor úgy az északi, mint a déli oldalon egy-egy gazdag faragása kapukeret nyomai mutatkoztak, világosan mu­tatva, hogy a csacsi vés templom főhajójának, mely a maival jófor­mán teljesen megegyezett, mindkét oldalán rendes, állandó bejárója volt, szóval, hogy a mai külső fa­lak a csúcsíves templom külső fa­laival nemcsak megegyeztek, ha­nem a valóságban is azonosak. Ezt igazolják a falon végzett vizsgála­tok, melyek több helyen megmu­tatták, igy a déli torony külső fa­lánál, a faragott kőből való, a csúcs­íves építkezésre jellemző falszerke- zetet. Különleges érdekességgel bir a sekrestye falában feltalált csúcsíves ablak, annál inkább, mert hiszen ez, valamint a sekrestye falánál levő támpillérek a sekrestyének a csúcs­íves korból való származását hir­detik, holott első tekintettel hajlan­dók volnánk az egészet igen késői hozzáépítésnek tartani. Mindez, amit itt csak úgy futtá­ban említettem, azt hiszem, nem­csak a belvárosi templom épitéstör- ténete szempontjából jelentős felfe­dezés, hanem azzá teszi a régi Pest művelődéstörténetével való össze­függése, hiszen most kézzelfogható bizonyítékokat kaptunk egy hatal­mas méretű csúcsíves székesegyház fennállására, mely egy román kor­beli, méreteiben csak kissé mérsé­keltebb egyház helyén, bizonyára annak felhasználásával épült, ha­talmas építészeti részletekkel; szó­val a közhit szerint nem elsőrangú szerepű Pest is a kor színvonalán álló, méretek szerint igen nagy be­fogadóképességű főplébánia-temp- lommal rendelkezett, ami Pest sú­lyát illetőleg bizonyára némi véle- ménymódositást fog maga után vonni, felemelve ezt a központi fek­vés által is indokolt fővárosszerü színvonalra. A felfedezés jelentősége azonban még egy irányban tagadhatatlan. A bontást a templom külső restau­rálásának kell követnie, amelynek ma egy sorozat csúcsíves részlettel kell máris számolnia. A restaurálás nem lehet egyszerű falhelyreállitás, még kevésbé megesemmisitése ap­róbb leleteknek, hanem csupán egy hivatása lehet: érvényre juttatni minden értéket, amit az időközi ku­tatás napfényre hozott. A csúcsíves részleteknek kell a templom vázái képezniük, azokat a maguk eredeti­ségében kell kimutatni, nem félve a külső kép ^ töredezettségétől sem, annál kevésbé, mert hiszen olyan nagyszámú és nagy kiterjedésű a csúcsíves emlékek csoportja, hogy az egész templomtestet behálózzák. Ha eddig sokaknak szemet szúrt a belvárosi templom felemás volta, a nemes történeti hagyományok­hoz képest dísztelen és későinek há­tó külseje, el tudok képzelni egy olyan restaurálást, mely újra sza­baddá, érezhetővé teszi a támpillér rendszert a maga erejével és lendü­letével, szóval az egész templom- test régi, csúcsíves mivoltát hozza előtérbe, azt hangsúlyozza. Termé­szetesen ez még a jövő lehetőségei közé tartozik. Egy azonban kétség­telen: Pest újra gazdagabb lett tör­téneti patinával, egy pompás csúcs­íves épülettel, mely a város arcula­tán, mint a messzire visszanyúló származás bélyege, csak a nemes­ség, az ősi származás külső bizonyí­téka, J\J\JV büszkén járja diadalmenetéi mindenfelé. Elégedettek, hiszen bebizonyí­tották tehetségüket: a legelavulfabb rádiót is modern készülékké varázsolják, ök a TUNGSRAM VARÁZSCSÖVEK AS 4125 Selector változó erösiiésü cső Nagyi,.*«.ncla-1.kei.lt>. AS 4120 Árnyé koltrácsu cső Magyfrekvoncia-tokozatba AR 4120 Eróaudlon- csö Otlaklw^NuMi APP 495 Symphonic hollós vezérlésű cső W|vNIUJrtaiM. >2 I NHAZ-VfR I ET ü (TISZA KÁLMÁN-TÉR) A kéthetes premierek színháza! Minden hónap 1-én és 16-án ni műsor Jegyek 60 fillértől 4 pengő. The Neuchatei Asphalte Company limited Budapesten TI., ItaN etluir-D IL m Telefon : A idomaié 212-41. •Tér: Ti.. Mcl-M U. m. Telefon : Automata 914-88 Gyárt ée előd Vei de haverei mastfarot. rafftoált bitument, (aUzifetelé aszfaltot Készít: Trerersi természetes tömörtett aszfaltútokat és öntött asz­faltból járdákat és kocsiutaket. Bedayest ssékeslö véres saerséáéses vABatkseéla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom