Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-29 / 30. szám

6 ZIJ BUDAPEST 1933 julius 29. Egg Keniikovezesi versengiarggaias lilhai--- —.» I. immiOSiSgaggaBnH— ■ ' ------­fl fflfkor a iöiertesiiitek alacsony alapárat, szétosztás eseten mesas felárat számítanak — Az Uj Budapest tudósítójától. — Több alkalommal rámutattunk arra, hogy a városházán a műszaki ügyeknek különféle jogi ügyosztá­lyok alosztályaiként való csoporto­sítása mennyire közérdekellenes, sok esetben hibákra és anomáliákra is vezet.' Hogy mennyire alkalmas a műszaki vonatkozású ügyeknek ez a széttagoltsága anomáliákra, nem egy esetben a vállalkozók ré­széről visszaélésekre is, élénken jellemzi az a versenytárgyalás, amelyet a nagy vásártelepen végre­hajtandó keramjtkövezési munká­latokra irt ki a főváros közélelme­zési ügyosztálya. A versenytárgyalás körülményeit élénken ecseteli * az a beadvány, amelyet eben az ügyben a Buda­pesti Kövezőiparosok Ipartestülete nyújtott be 357/1933 szám alatt a polgármesterhez. Az ipartestületi panasz szerinti tényállás a követ­kező: — A közélelmezési ügyosztály 19.300 négyszögméter keramitbur- kolat készítésére hirdetett árlejtést. Ebben az évben ez talán az egyedüli készpénzfizetéses legnagyobb munka, amelyet a főváros eddig a szakmának nyújtott. Feltűnő jelenség már ma­gában az is, hogy számos olyan cég vett azon részt, akik az ipartestü­letnek nem tagjai és akiknek erre jogosultságuk az ipartörvény értel­mében nincsen. Strohmann-rend- szerrel találkozunk, vagy kontár-* kodásról van szó, tehát mindkét esetben a törvény kijátszását cé­lozzák. Az ipartestület azonban re­méli, hogy az odaítélésnél ezek az ajánlatok számításba sem jönnek. — Ami már most a versenytár­gyalásra beérkezett ajánlatokat il­leti, az ipartestület szerint a köz- élelmezési ügyosztály igen részletes körülirásu költségvetést adott ki, amely az ipartestület szakértő vé­leménye szerint semmi kétséget sem hagy az elvégzendő munka felől. Ez a precíz kiírás és az a körül­mény, hogy a munkabérek az ipar­testület által kötöttek, az anyag­árak szintén csaknem mindenkinek egyforma megkötöttséget jelente­nek, a cement, a kavics a piacon mindenkinek egyforma áru, azt je­lenti, hogy a beérkező ajánlatok­nak legfeljebb filléres eltéréseket szabadna mutatniok. Ezzel szemben az egységárak 5.02—7.70 futnak, egy kis szorzással kiszámítható, hogy ilyen nagy területnél az ár- differencia már ennél az egy tétel­nél is 25 ezer pengő különbséget ad. Kétszer kettő csak négy lehet, sem három, sem öt! — jajául fel a kövezőiparosok testületé. Itt vagy irreális a konkurens, vagy illegá­lis haszonszerzésre törekszik. Az ipartestület természetesen nem akar az események elé vágni, nem sze­mélyeskedik, de mint szakemberek megállapítják, hogy ha valaki . a kiírást szószerint veszi és azt; a munkát le is akarja szállítani, úgy a hat pengő alatt lévő egységár mind irreális, mert az anyag és a munkabér kizárólagos önköltsége 5.60—5.70 között mozog, ehhez járul a bélyegilleték, az adó, az OTF’és ekkor a vállalkozó még egy fillért sem keresett. Az ipartestület nem akar számokkal és frázisokkal do- bóilódzni és ezért kéri a polgármes­tert, hogy ^ állításainak igazolására módot adván, azt be is bizonyíthas­sák. A kiírási művelet az ipartestület szerint egy meglehetősen tág, az üzleti fantáziára igen erősen fiató kitételt is tartalmaz. Azt mondja, hogy megadandó a százalékos felár az esetben, ha a munka négy részre osztatik. Nincs kizárva — állapítja meg az ipartestület —, hogy sok ajánlatnál, mivel ezen megosztást a jól értesültek csaknem biztosra veszik, az alapár alacsony és az ígért százalékos felár a magas... * Kétségtelennek tartjuk, hogy a polgármester figyelembe veszi a hi vatalos érdekképviselet beadványát és intézkedik aziránt, hogy az élel­miszer nagyvásártelep keramitkö- vezési munkáira vonatkozó ver­senytárgyalást ne a szinte csak gé­pészeti ügyekei foglalkozó műszaki alosztálya a közélelmezési ügyosz­tálynak, hanem az ezekben az ügyek­ben speciális szakértelemmel ren­delkező ut- és csatornaépítési ügy­osztály döntse el. Legfőbb ideje egyébként, hogy a műszaki alosztá­lyok megszűnjenek és a főváros műszaki igazgatása terén megtör­ténjen az a racionalizálás, amely egyképpen érdeke a, fővárosnak és az iparos társadalomnak. Az nlApllAsl tectiniha uj lefíeiasépei Eihdsziiit a magyar útépítési ipar legiöhélelesebD alHoiása: a Budaörsi betonul — Az Uj Budapest tudósítójától. —-■ Száz százalékban magyar anyag­ból, magyar mérnökök tervei és fel­ügyelete mellett, a kizárólag buda­pesti magyar inségmunkások szor­galmas munkájának eredményekép­pen a Magyar Általános Útépítő Rt. a mai napon befejezte a budaörsi betonút építését. Az összes szakem­berek egybehangzó véleménye sze­rint ez az építkezés úgy a tartósság és a külalak, mint pedig minden egyéb követelménynek maradék­talanul teljes egészében megfelel és az útépítési ipar fejlődésének legmagasabb fokát jelöli meg. A három és fél km. hosszú útsza­kaszt mint acélpáncél borítja a tö­kéletes simaságai beton és nemcsak az arra gördülő autók utasainak nyújt sima és élvezetes utazást, ha­nem évtizedeken át játszi könnyed­séggel és úgyszólván minden nyom nélkül bírja el a legsúlyosabb teher­forgalmat is. 750 m. hosszú szaka­szon már a mai napon megindult a forgalom, az útvonal többi részén pedig még folyik az öntözési, kon- zerválási eljárás s ez a rész csak Szent Istvánkor adatik át a forga­lomnak. Amit az útépítési tudomány és technika eljárásban, gépben, el­méletben és gyakorlatban csak kitermelt, annak mind a tetejét adta és .alkalmazta a vállalkozó cég a Budaörsi-ut építésénél. Egynéhány statisztikai adattal és a betonút építési technikájának rövid leírásával igyekszünk képet adni erről a monumentálisnak nevezhető alkotásról. A kelenföldi pályaudvaron 7 mé­ter magas siló épült. Ide emelik fel szállítószalagokkal a betonuthoz szükséges anyagokat, a különféle szemnagyságu zuzottkövet, az apró zúzalékot és a homokot. A silóból mérlegeken át, tehát pontosan ki­mérve teherautókba kerülnek az anyagok. A teherautók szállítják ki az anyagokat az úttesten mozgó ke­verőgéphez, amely azokat kellő mennyiségű betonná keveri össze. Ezután egy másik gép, az u. n. fini­sher tömöríti, egyengeti, szóval úttá alakítja a betont. Az előkészítő munkálatok, ame­lyek földmunkából és kőalapo­zásból állottak, 6 hónapig tartot­tak, magának a betonpályának elkészítése ezzel szemben csak 4 hétig. Béépitésre került mintegy 800 waggon terméskő, 300 wag­gon zúzottkő, 430 waggon duna­kavics és homok, 100 waggon ce­ment, 110 waggon fejkő és 125 waggon kockakő. Ezenkívül elszállításra került mint­egy 20.000 köbméter föld. A munka igy 7 hónapon át átlag 250 munkás­nak adott kenyeret. Jelentékeny az a kereset is, amihez az építkezésből kifolyólag a kőbányák, a gyárak, a MÁV és a budapesti fuvarosok ju­tottak. Egy ország és egy főváros kultú­rájának fontos fokmérői az utak, azoknak minemíisége és karbantar­tása. Király Kálmán tanácsnoknak, az ut- és csatornaépítési ügyosztály vezetőjének érdeme, hogy meglátta és alkalmazta a főváros útépítési programjában a betonutat, mint az útépítési tudomány fejlődésének újabb és legkiválóbb értékét, mely­nek mindjárt első alkotása európai vonatkozásban is a legszebb és a legtökéletesebb. Megkezdték a hitelmuveletes üt­és csatornaépítések második csoportját Kartelek és nagyvállalatok bő aratása — Az Uj Budapest tudósítójától. — A munkanélküliség enyhítése érdeké­ben megindított szükségmunka-akció során a polgármester nemrég számos üt­és csatornaépítési tervet és költségve­tést terjesztett fel a belügyminiszter­hez jóváhagyás végett. Most érkezett le a városházára a belügyminiszter leirata, amelyben arról értesíti a fővárost, hogy a tervek ellen műszáki szempontból ki­fogást nem emel, a költségvetések egy­ségárai megfelelőek és hogy a szóban- forgó útépítési és csatornázási munká­latok odaítélését és kivitelét engedélyezi. E leirat alapján a polgármester a kö­vetkező ut- és csatornaépítéseket ren­delte el: A) Útépítések: I. Kutvölgyi-ut (Virá- nyos-ut és Budakeszi-ut között), I. Hegy­alja-ut (Perényi-ut és Csap-utca között), III. Remetehegyi-ut (Folyondár-utca és Perényi-ut között), I. Nagykovácsi-ut (meredek kanyar átépítése), I. Sashegyi- ut és Zólyomi-ut egy része, II. Gábor Áron-utca (Törökvész-ut és Endrődi Sán- dor-utca között), II. Pasaréti-ut (megépí­tett szakasz és Páfrány-ut között), II. Törökvész-ut folytatólagos kiépítése, III. Józsefhegyi-utca (Szeréna-ut és Áfonya­utca között), VII. Bácskai-utca (Újvidék- utca és Hajtsár-ut között), IX. Páva-utca (Tűzoltó-utca és Tompa utca között), VII. Szugló-utca (Hajtsár-ut és Vezér- utca között), X. Külső Jászberényi-ut (Tárna-utca és Máv. között). B) Csatornaépítések: I. Kutvölgyi-ut (Virányos-ut és Budakeszi-ut között), II. Gábor Áron-utca (Törökvész-ut és Endrődi Sándor-utca között), I. Horthy Miklós-ut (Hamzabégi-ut és Daróczi-ut között), II. Kapy-utca (Csévi-ut és Csa­lán-utca között), II. Törökvész-ut (Gábor Áron-utca és névtelen ut között), 7/7. San Marcó-utca (Kiscelli-utca és Föld­utca között), 777. Vályog-utca (Föld-utca és 17.086 hrsz. ingatlan között), 7. Sas- hegyi-ut (Korompai-ut és Zólyomi-ut kö­zött), 7. Hegyalja-ut (Berényi-ut és Csap­utca között), 77. Bimbó-utca (Mész-utca és Rózsahegyi-utca között), 77. Észter- utca (12.920 hrsz. ingatlan és Áldás-utca között), 77. Pasaréti-ut (Battai-lépcső és Páfrány-utca között), VII. Komócsy- utca (Fürész-utea és Lőcsei-ut között), VI. Fáy-utca és Frangepán-utca és a keresztező utcák egy része (Béke-utca és Szent László-ut között). A munkálatokat az ut- és csatorna­építési ügyosztály a vállalkozókkal már el is kezdette. A polgármester döntése alapján a munkálatok a következő vállalatoknak jutottak: Csatornaépítések: Danubia műszaki vállalat König, Komán és Stein Fábián, Somogyi és György Skutecky é® Boray Útépítések: 1. Kutvölgyi-ut 2. Ilegyaljn-ut és Remetehegyi-ut 3. I. Nagykovácsi-ut 4. I. Sashegyi-ut és Zólyomi-ut egy része 5. II. Gábor Áron-utca, Pasaréti-ut 6. II. Törökvész-ut 7. III. Józ©efhegyi-utca 8. VII. Bácskai-utca, IX. Páva-utca 9. VII. Szugló-utca 10. X. Külső Jászb erényi-ut Uj kiírások: Textllanyng szállítására a székesfővárosi •szeretetotthonok, menhelyek, gyermekottho­nok és Népszálló részére. Ajánlatok 1933. évi augusztus hó 3-án délelőtt 9—10 óra kö­zött nyújtandók be. Ruha és cipő szállítására szeretetottho­nok, árvaházak és gyermekotthonok ré; szére. Ajánlatok 1933. évi augusztus hó 4-én 9—10 óra között nyújtandók be. Téli ruhaanyagok (posztófélék) szállítá­sára' a fővárosi alkalmazottak résziére. Ha­táridő: 1933. évi augusztus hó 7-én (hétfő) d. ©. 11 ó. iliáHO m8 (Egyezerö('Száztíz m*) bazalt zú­zottkő, 4020 m3 (Négyezerhusz m3) trahit (andezit) zúzottkő, 1060 m3 (Egyezerhatvan m3) zúzott mészkő, 040 m3 (Hatszáznegyven m3) traahit (andezit) zúzalék, 100.000 darab (Egyszázezer darab) bazalt %-es kockakő, 200.000 darab (Kettőszázezer darab) bazalt fejkő, 1500 tonna (Egyezerötszáz tonna) ba­zalt kiiskő, 40.000 darab (Negyvenezer da­rab) augit-andezit fejkő, 40.000 darab (Negy­venezer darab) trahit fejkő és 2500 fm (Ket- tőczcrötszáz folyóméter) trahit hasított sze­gélykő 'Szállítására. Határidő: 1933. évi Marik Ernő ée Társa Magyar Útépítési Rt. Magyar Asphalt Rt. Samoskői Bazaltbánya Molnár Kálmán Danubia1 műszaki vállalat M agyar U tép i t és i Rt. Magyar Kerámiai Gyár Rt. Danubia műszaki vállalat Magyar Alt. Útépítő Rt. V á;llalatí összeg 89.193 93.940 G9.882 M .-564 133.034 112.327 87.481 79.156 229.378 111.263 167.920 74.540 64.112 89.605 224.934 augusztus hó’ 8-án (kedden) d. e. Eli 6. Motalkó szállítására a Köztisztasági Hi­vatal részére. Határidő: 1933. évi augusz­tus hó 11-én (pénteken) d. e. Eli ó. I. kér. Tubán elnevezés alatt ismert és a tervezési programmban pontosan körülírt térülőt városrendezési tervére nyilvános tervpályázat. Határidő: 1933. szeptember 30. déli 12 ó. Tnnnoo7nnob *tle*'kai sportcikkek, játszó­Ilii llnN/Kl HK téri berendezések, iskoU­1 Ul IIUULUI Ull, padok és butorok gyára topos Gyula, Budapest III., Bécsi Ut SS. ♦ lel.: Óbuda 62-5-05 Az UJ Budapest minden héten azombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a, kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért és kiadásért felelfts: DOBY ANDOK dr. Szerkesztő: RASKÖ OSZKÁR. ÁLTALÁNOS NYOMDA, KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST, VI., NAGYMEZÖ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István, usatornae Vállalkozó xuevo 1. I. Kiút völgyi-ut II. Gábor Áron-utca 2. I. Horthy MiMóis-ut 0. II. Kápy-utca, Török véisiz-ut III. San Marco-utca, Vályog-utca 4. I, Sashegyi-ut, Hegyalja-ut II. Bimbó-utca, Észter-utca, Pasaréti-ut, VII. Kom ácsi-ut 5, VI. Fáy-utca, Frangepán-utca

Next

/
Oldalképek
Tartalom