Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-05 / 31. szám

1933 augusztus 5. ZU BUDAP1ÍSI 3 Budapest leggavalléralakója: Budapest székesfőváros Magánházakban elhelyezett hivatali, iskolái és üzemi üzlethelyiségei után évente egymillió pengő házbért fizet a főváros — Sürgősen revideálni kell a főváros, mint bérlő, által hötött bérleti szerződéseket és követelni kell a házbérek csökkentését — Mint bérlő, horribilis összegehet ad ki a főváros, saját házaiban ugyanakkor állandóan leszállítja a házbéreket — Az Uj Budapest tudósitójától. — A lágymányosi elöljáróság felállí­tásával kapcsolatosan felmerült az a terv, hogy a Verpeléti-ut 3. számú házat, amelyért 191.1 óta évi 71 ezer pengő bért fizet a főváros, vásárol ják meg, mert néhány esztendő alatt a kifizetett házbér amortizálja az épület vételárát: a főváros által bérelt ingatlanokra vonta a köz figyelmet. Valóban tanulságos ösz- szeállitani a listáját azoknak az ingatlanoknak, amelyeket hivatali, tanügyi, vagy üzemi célra bérel a székesfőváros. Kerek egymillió pengőt juttat a főváros házbér címén magán- háztulajdonosok részére, fizeti a házbéreket a legnagyobb pon­tossággal, ugyanakkor, amikor az augusztus elsejei statisztika szerint szintén közel egymillió pengőre rúg az a bérhátralék, amellyel a fővárosi házak lakói és a fővárosi házak üzlethelyi­ségeinek bérlői adósak marad­tak. De nézzük a staitsztikai adatokat, amelyek, hangsúlyozzuk, a költség- vetés hivatalos számait foglalják magukban. Hivatali épületek és helyiségek bérösszege fejében a folyó esztendőben 283.872 pengő kiadás van előirányozva a költségvetés ötödik címének máso­dik rovata alatt. Ebből az óriási összegből 55 ezer pengőre rug a VII. kerületi elöljáróság házbére, 25.500 pengőt fizet a főváros a Rá- kóczi-ut 15. számú házban elhelye­zett adóhivatal bére fejében, 27 ezer pengő a Stefánia-ut 57. számú ház­ban elhelyezett adóhivatal bére, a Tátra-utca és Hollán-utca 15. számú házban elhelyezett adóhivatalért pe­dig évi 19 ezer pengőt fizet a ház- tulajdonosnak a főváros. A Calvin- tér 2. és 3. szám alatt a Fővárosai Alkalmazottak Segítő Alapja ré­szére bérelt helyiségekért évente 21.500 pengőt kell fizetni, az Üllői-ut 115-b számú házban levő adószám­viteli hivatal évi bére 15.450 pengő, a Vilmos császár-ut 3. szám alatt levő adószámviteli hivatalé 14 ez er pengő. A Klauzál-utcában levő adó­számviteli hivatal helyiségeiért évi 12.400 pengőt kap a háztulajdonos, a Lónyay-utca 9. szám alatti ferenc­városi anyakönyvi hivatal házbére pedig évi 10 ezer pengő. A hivatali épületek és helyiségek bérösszegeit illetően különben ez az anyakönyvi hivatal az egyetlen, ahol az elmúlt esztendei bérrel szemben 6400 pen­gővel kevesebbet fizet a főváros. Nem érdektelen azon iskolák bérösszege sem, amelyek nem a fő­város tulajdonát képező épületben, hanem magánházban vannak elhe­lyezve. A Mester-utca 46. szám alatti iskoláért évi 20 ezer pengő a főváros fizetési kötelezettsége, a Kelenföldi- ut 19. szám alatti elemi iskolai he­lyiségekért 8400 pengőt, a Bakáts- téren levő iskolai helyiségkért évi 9 ezer pengőt térit a közoktatási ügyosztály. A polgári iskolák közül a legnagyobb bért a főváros az el­múlt évben még az Üllői-ut 54. számú ingatlanért fizette: 28.501 pengőt. Szendy tanácsnoknak az a helyes intenciója, amelyet ő a gya­korlatban teljes mértékben meg is valósit, hogy a bérházakban levő iskolákat fokozatosan leépíti, illetően úgy intézkedik, hogy ezek a bérhá­zakban elhelyezett iskolák és tanfolyamok vagy megszűnje­nek, vagy valamelyik fővárosi épületben elhelyezett iskolába, illetőleg tanfolyamba olvadja­nak bele. Jelentékeny összegeket fizet a fő­város, mint kegyur, a plébániaépületekért és helyisé­gekért is. A várbeli plébánia évi 6300 pengő, a tabáni plébánia 4640, a Lőportár- dűlői plébánia évi 7500, a Regnuni Marianum plébánia évi 6800, a fe­rencvárosi plébánia évi 8000 pengő, a Krisztus király plébánia évi 3700 pengő házbért fizet, a belvárosi plé­bánia a folyó év novemberéig fizeti az évi 9384 pengő bért, ez a plébánia­hivatal tudvalévőén novemberben a főváros által erre a célra megvásá­rolt épületbe költözik. A magánházakban elhelyezett hi vatalok évi bérösszege végered­ményben 290.572 pengőre, az elemi iskoláké 89.593 pengőre, a polgári iskoláké 84.424 pengőre, a plébánia- épületeké és helyiségeké évi 66.049 pengőre rúg. A főváros tehát csak a hivatali és iskolai helyiségek után — nem számítva kisebb tételeket, így többek között a közélelmezési ügyosztály és a szociálpolitikai ügy­osztály által bérelt helyiségeket, évente mintegy 800 ezer pengővel adózik magánházak tulajdonosai­nak. De nézzük az üzemeket! A Gázmüvek ezévi költségvetési előirányzatában szemet szúr az a 91.228 pengő, amely házbér címén van az ezévi költségelőirányzatba beállítva. Ez az összeg túlnyomó ré szében a Rákóczi-uton levő gáziroda bére, ezt az üzlethelyiséget annakide­jén óriási lelépéssel, bosszú és terhes bérszerződéssel váltotta meg az előbbi bérlőtől és a ház- tulajdonostól a Gázmüvek veze­tősége. De jelentékeny tételeket találunk házbér címén más üzemek költség- előirányzatában is. A Vízmüvek évente 28.200 pengőt fizet különféle házbérek címén, évi 29 ezer pengő a Községi Temetkezési Intézet ház- és üzletbére, jelentékeny összegre rúg­nak a Községi Élelmiszerárusitó üzem és a Lóhusüzem által fizetett üzletbérek. Végeredményben az a helyzet, hogy a főváros évente ke­rek egymillió pengőt költ házbé­rekre. Amikor ezzel szemben azt tapasz­taljuk, hogy a főváros mint háziúr részben vagy egyáltalában nem kapja meg a házbéreket, amikor állandóan kénytelen a főváros lakói és üzletbérlői számára a béreket le­szállítani, felmerül a kérdés, mi az oka annak, hogy a fővá­ros, mint bérlő által kötött bér­szerződések revíziója senkinek sem jut eszébe, a főváros mint leggavallérabb bérlő, meg sem kísérli, hogy a házbéreket, ahol erre mód nyílik, csökkenteni kérje. Kétségtelen pedig, hogy a. legtöbb háztulajdonos boldogan és öröm­mel választaná a bérleengedést, ha a főváros a bérleményben való meg­maradást a bér leengedésétől tenné függővé. Leghelyesebb lenne, ha a törvényhatósági tanács utasítaná a főváros tiszti ügyészségét, hogy a főváros bérleti szerződéseit vizs­gálja át és ahol arra mód van, igye­kezzék a házbér mérséklését barát­ságos utón elérni, ahol pedig erre nincsen mód és szerződés köti a fő­várost, gazdasági lehetetlenülés cí­mén birói utón követelje a bér mér­séklését. Azt is figyelembe kell vennie a hivatalok és irodai helyiségek bér­letét hatáskörében tartó városgaz­dasági ügyosztálynak, hogy csak a központi városházán levő üzlethe­lyiségek több mint 200 ezer pengő bérhátralékban vannak, viszont számos olyan városi intézmény van, amelyeket — hogy csak a. temetkezési intézetet, a Rákóczi- uti gázirodát említsük, — a nemfizető bérlők kilakoltatása után üresen maradó helyiségek­be nagyszerűen be lehet köl­töztetni. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a városháza udvarán terpeszke­dő ócska épületet miért kapja még mindig fillérekért bérbe egy cselédközvetitő intézet, ugyanakkor pedig a Városház-utcá­ban tízezreket fizet a főváros egy nagy lakásért, amelyben a szám­vevőség egyik osztálya van el­helyezve. Az is el lehet képzelni, amint az a hitelnyilvántartó hivatal el­helyezésénél történt, hogy üz­lethelyiségeket elfalaztat a fő­város és azokba irodát és hiva­talt telepit. Ez az egy miliő pengős bérprob- léma megérdemli úgy a főváros ve­zetőségének, mint a közgyűlési pár­toknak legélénkebb érdeklődését. Szerény véleményünk szerint több- százezer pengő lenne évente megta­karítható a házbérek magánúton, vagy birói utón való mérséklésével, olyan néhány százezer pengő, ame­lyet sokkal jobb célokra használhat fel a főváros, mint hogy olyan házi­urak zsebébe tömje, akiknek nem­csak a szerencséje, de protekciója, illetőleg összeköttetése is egészen elsőrendű! FolMálf a beomlott nuna alapui építéséi A főváros Hozzájárul, Hogy az ápiiHezfi Hámor ás matiyasouszKy lársváilaiHozöui fogadja a Palatínus R. i.-áí ás a Zsigmondy cágef — nyolcszázezer pengős pótmunkát rendel a főváros a pneu­matikus nerendezás tökáietesitásáre — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Vízmüvek beruházási pro­gramja három részből áll: 1. tarta- íékalagutak építéséből, 2. a szent­endrei szigeten uj kutak fúrásából, illetve e célból megfelelő földterü letek megszerzéséből, 3. a budai uj vizmütelep megépítéséből. A szent­endrei szigeten uj kutak fúrása cél­jából megfelelő földterületek meg­szerzését illetően a főváros még mindig tárgyalásokat folytat a földművelésügyi minisztériummal, a tartalékalagutak megépítése te­kintetében azonban olyan megegye­zés készül az alagutakat építő cég­gel, hogy a december óta szünetelő alagutépitkezés folytatása és befe­jezése most már csak rövid idő kér­dése. A tartalékalagntaliat a Káldor és Mattyasovszky cég építi. A cég a fúró­gépet a Radiátor-gyárral készíttette el, ez a fúrógép, amely a külföldön bevált, a Duna alatt a szolgálatot megtagadta. Az alagutat építő cég a beomlással kap­csolatban arra az álláspontra helyezke­dett, hogy vis majorral áll szemben; földnyomással vagy vízbetöréssel lehet a beomlást megmagyarázni, ezért pedig az építő cég felelősséget nem vállalhat. Per is indult meg a Káldor és Mattya­sovszky cég és a Radiátor-gyár Rt. kö­zött és arról volt szó, hogy a főváros is bepörli az építkező céget. A főváros a per megindítása előtt birói szakértői szemlét kért a budapesti királyi tör­vényszéktől, a bíróság a szakértői szem­lét el is rendelte és az meg is történt. Mielőtt azonban a per megindult volna, tárgyalások indultak meg a fő­város és az épitőérdekeltség között, ezek a tárgyalások a bizonytalan kimene­telű per helyett békés megegyezéssel fognak végződni és biztosítják a munka azonnal való felvételét. Az erre vonat­kozó szerződések is elkészültek és köz­vetlenül aláírás előtt vannak. A megegyezés lényege az, hogy a Kál­dor és Mattyasovszky céghez, amely az építkezést a fővárostól elvállalta, társ- vállalkozóként belép a Palatínus R. T. és a Zsigmondy Béla R. T. A főváros ezt a társulást a maga részéről tudomásul veszi és a társvállalkozókkal külön pót­megállapodást létesít. E pótmegállapo- d.ás arra vonatkozik, hogy a főváros vállalja a pneumatikus berendezés több­költségét, ami által az eredetileg 1,426.000 pengőnyi vállalati összeg 2,190.000 pen­gőre emelkedik. A megegyezés követ­keztében — amelynek perfektuálása na­pok kérdése — természetesen nem indul meg a főváros pere a Káldor és Maty- tyasovszky cég ellen és lehetővé válik, hogy a főváros vízellátása szempontjá­ból annyira fontos alagutépitkezés még augusztus első felében továbbfolyta­tódjon. Szász Albert oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit-körut 43 Telefon : 51—4—06. CLARIDGE fii I., BÖSZÖRMÉNYI-UT 28 SZ. (59, 75, villamos mentén, 2-es autóbusz) Éttermen - Sörözd - Bríügeszalon- Különterem 5 órai tea TÁNrft délután és este / • CHARLES LAX jazz-zenekara 99 SENECO“ GYÁRTJA Szenes Pál íéKanyaggyár GYÁR ÉS IRODA: Budapest, VII., Tíiököly-ut 109. szám Telefon : 97-1-57 Forgalomba hoz fenti névvel fémszálbetétes fékszallagokat, fék­pofákat és kuplung lamellákat, valamint „Seneccobus“ törv. vé­dett sajtolt fékpofákat és kap­csolótárcsákat fémszálnélküli ki­vitelben. atlétikai sportcikkek, játszó­téri berendezések, iskola­Tornaszere», p,dol és bolorok ^ Lopos Gyula, Budapest III., Bécsi-ut 05. « lel.: Óbuda 62-5-05 CALDEROIMI ÉS TÁRSA látszerészeh Budapest, V., Vörösmarfy-tér 1. Telefon: Auf. 011-48. S zemüvegek, orresiptetők, lor- gnettek, színházi- és verseny­látcsövek a legjobb kivitelben. rénuhépészeíi dhheft. á Székesfővárosi Segitőalap szállítója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom