Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-30 / 39. szám

njBUDAi 1933 szeptember 30. lását irányítsa és ezzel megfelelő gazdasági életet teremtsen. — Ennek a részleteiről ma itt nem szólok, messze vezetne rá­mutatni az öszes hibákra és fel­sorolni az összes teendőket. Azt azonban már most leszögezem, hogy: a Vásárpénztár csak közérdekű in­tézmény lehet, üzérkedésre fel nem használható és éppen céljánál fogva közkézen kell maradnia. Miután első­sorban a főváros közellátását és a fogyasztás minél megfelelőbb kielé­gítését kell szolgálnia, nyilvánvaló, hogy ha az export-vásárra való te­kintettel egy bizonyos kormány- felügyelet gyakoroltatok is, a ve­zetésnek annak a fővárosi autonó­miának a kezében kell maradni, amelynek céljait a vásárpénztári monopólium elsősorban szolgálja. És végül: Adony! — Természetes, hog3r a Vásár­pénztár nem lehet haszonbérlő és így az adonyi bérlet legfeljebb át­menetileg maradhat a kezében, amig vagy a haszonbérlet le nem jár, vagy a főváros más ke­zelésbe át nem adhatja. Nem szabad azonban az egyébként szakértők szerint jól felszerelt gaz­daságot elhagyni vagy annak az átadása céljából mindenfelé há­zalni. Az adonyi gazdaságban, — anélkül, hogy azt és számadásait láttam volna, mert mind a mai napig nem volt szabad azt meg­tekinteni — rendes kezelés mellett nem lehet veszteséges üzem és annak a kimutatott vesztesége nem a ter­melésből, hanem a beruházások ér­tékcsökkenéséből és a túlzott kamat- terhekből keletkezett. Megfelelő ke­zelés és hasznosítás mellett annak a megtartása még előnyös is lehet a fővárosra. Rámutatok itt a tejel­látás kérdésére, amely a fővárosi kórházakban és egyéb intézmények­ben az adonyi tehenészet révén egész jól megoldható volna. A ha­szonbérletet tehát addig, amig a vi­szonyok úgy nem alakulnak, hogy megfelelő körülmények között átad­ható, vagy visszaadható, fenn kell tartani és fel kell használni a fő­város intézményeinek az élelmezé­sére. Az nem okozhat zavart, hogy a tulajdonos haszonbér-felemelést kért, mert ez a kérdés a fennálló rendele­tek szerint megfelelő szakértő irá­nyításával feltétlenül a főváros ja­vára fog megoldatni. — Érdekkel várom a bizottság je­— Az Uj Budapest tudósítójától — A közigazgatási biróság tudva­lévőén helytadott Pászthy János törvényhatósági bizottsági tag pa­naszának, megsemmisítette az iga­zoló választmány határozatát és érvénytelennek nyilvánította a le­mondó reverzálist. A közigazgatási biróság Ítéletének indokolása meg­állapítja, hogy a reverzálisok adása felette alkalmas eszköz a reverzá­list adó bizottsági tag függetlensé­gének veszélyeztetésére, sőt teljes megszüntetésére is, mert a függet­lenség alapját képező egyéni sza­bad elhatározásnak és vélemény- nyilvánitásnak a pártérdek uralma alá való helyezésével azonos jelen­tőségű. A Pászthy-féle ítélet élénk hullá­mokat vetett várospolitikai körök­ben és a sajtó hasábjain. Olyan hangok is hallatszanak ezzel az íté­lettel kapcsolatosan, hogy Tabódy Tibor törvényhatósági bizottsági tag és tanácstag mandátuma a köz- igazgatási biróság ítélete alapján szintén érvényben van, sőt, mivel a törvényhatósági tanács elnöke, a polgármester a tanácsba behívta a Tabódy után soron következő pót­tagot, Kossalka Jánost, a törvény- hatósági tanácsnak mindazon hatá­rozatai, amelyeknek meghozatalá­lentését, akkor fogjuk megmond­hatni, hogy mik legyenek az auto­nómia teendői ás akkor fog tudni a főváros tanácsa és a kormány is megfelelően intézkedni, hogy a fő­várost a vásárpénztári gesztióból minél kisebb anyagi veszteség érje és intő példa legyen az autonómia helyes működésének visszaállítá­sára. ban Kossalka résztvett, semmisek és érvénytelenek. Tabódy Tibor országgyűlési kép­viselő törvényhatósági bizottsági tagságának és tanácsi tagságának megszűnését illetően illetékes helyen a ^ következő felvilágosítással szol­gáltak az Uj Budapest munkatár­sának: — Téves az az állítás, mintha a Pászthy és a Tabódy-féle ügyet per analogiam lehetne elbírálni. Pász­thy esetében az volt a helyzet, hogy maga az érdekelt bizottsági tag for­dult panasszal a közigazgatási bíró­sághoz, amely a panasznak helyt- adva, megsemmisítette az igazoló választmánynak Pászthyra sérel­mes határozatát. Tabódy Tibor a reverzálison alapuló lemondó nyi­latkozat beküldését tudomásul vet­te, az ellen a maga részéről ugyan politikai szempontból kifogásokat emelt, a lemondó levelet azonban a maga részéről érvényességi szem­pontból vita, tárgyává egyetlen per­cig sem tette. — Az igazoló választmánynak Ta­bódy Tiborra vonatkozó határoza­tát nem Tabódy Tibor, hanem egy másik bizottsági tag, Nagy Lajos dr. panaszolta felül a közigazgatási bíróságnál, ahova beérkezett egy másik panasz is a Tabódy-ügyben: 1 a body választóinak ötszáz aláirá- SOS beadványa, amely tiltakozik a mandatumfosztas ellen. — A főváros tiszti ügyészsége merlegeles tárgyává tevén a Ta- body-ügyben a közigazgatási bíró­sághoz beadott panaszokat, azt a véleményét nyilvánította, hogy a oiróságnak a tiszti ügyészség szi­gorúan jogi alapon álló, természet­szerűen minden politikától mentes véleménye szerint nem áll módjá­ban' az igazoló választmány határo­zatának megsemmisítése és Tabódy mandátumának épségben tartása. Nem pedig azért, mert a törvény a panasz jogát annak tartja fenn, akit a megpanaszolt határozat sért, nem pedig másoknak, jelen esetben Nagy Lajos dr. bizottsági tagnak, aki ebben az ügyben jogilag nem erdekelt, tehát a panasz benyújtá­sára neki joga nem volt. — Azt mondhatná valaki, hogy Nagy Lajosnak nem volt joga a panasz benyújtására, ellenben Ta­bódy Tibor választóinak igenis meg­volt erre a jogosultsága. Erre vo­natkozóan a jogi álláspont az, hogy semmi ténybeli adat nem bizo­nyítja, hogy a Tabódy mandátumá­nak megsemmisítése ellen beadott panasz aláírói Tabódy Tibor válasz­tói lennének. A választás titkos, senkisem állíthatja tehát a bizton­ság látszatával, hogy ő erre vagy arra a jelöltre szavazott. — A közigazgatási biróság ítélete tehát a Tabódy-ügyben nem lehet ugyanaz, mint a Pászthy-féle pa­nasz esetében. Nem pedig azért, mert a két eset jogilag homlokegye­nest más. Ha maga Tabódy Tibor élt volna az igazoló választmány határozata ellen a törvényes határ­időben panasszal, akkor kétségte­lennek tetszhetett volna a Pászthy- féle ítélet analógiájára a közigaz­gatási biróság döntése. Az adott helyzetben azonban a Tabódy ügyé­ben beadott Nagy Lajos-féle pa­naszt, nemkülönben a választók panasziratát el fogja utasítani a közigazgatási biróság.---------------------------------- ww----------------------------­Vi sszakaphatja-e Tabódy Tibor városházi mandátumait? A közigazgatási biróság érdekeltség hiányában kénytelen lesz vissza­utasítani az igazoló választmány döntése ellen beadott panaszokat Városházi notesz NYOLC RAGYOGÓ CILINDERT állított glédába a polgármesteri előszoba fogasán a múlt hét szom­batján Viasz Gyula, a tanácste­rem őre. A trianoni Magyarorszá­got meglátogató nyolc angol képvi­selő jött el a városházára, hogy tiszteletét tegye a budapesti lorcl- majornál: Sipőcz polgármesternél. Formás angol beszédben üdvö­zölte a londoni urakat Sipőcz polgármester, helyettese, Liber al­polgármester társaságában. Az an­gol képviselők pompásan szabott zsakettjei mögött szerényen húzó­dott meg néhány újságíró, aki örömmel konstatálta, mennyire k i- tünő hangsúlyozással be­széli a ködös Albion nyelvét Sipőcz polgármester. Néhány perccel az angol képvise­lők előtt, az olasz cserevonat vezetősége tisztelgett a polgármes­ternél. Az olaszokat francianyelvü beszéddel üdvözölte Sipőcz Jenő, ez alkalommal arról tévén tanúbizony­ságot, hogy a g allu s o k zen g - z e te s nyelvét nemkevésbé jól beszéli, mint az angolt. A hivatalos szónoklatok elhangzá­sa után Sipőcz és Liber barátságo­san elbeszélgettek úgy az angol, mint az olasz küldöttség tagjaival. A beszélgetés során Liber Endréről kiderült, hogy olaszul is nagysze­rűen beszél. ... Mennyi szorgalom és köteles­ségtudás kell ahhoz, hogy a főváros vezető tisztviselői azt a néhány sza­bad órát, amelyet hivatalos elfog­laltságuk meghagy, idegen nyelvek tanulására és gyakorlására fordít­sák, olyan eredménnyel, hogy nem kell pironkodniok a külföldi látoga­tók előtt! * KEDVES LEVELET HOZOTT LIBER ALPOLGÁRMESTERNEK az elmúlt napokban a posta. Vár­na város polgármestere, Panayot J. Panayotoff ur irta ezt a le­velet Monsieur La Maire de la vilié de Budapest - nek, amelyben megemlékezik az alpol­gármester várnai látogatásáról, köz­li, hogy Budapest iránt érzett nagy­rabecsülésük és szeretetük kifejezé­seképpen minden esztendőben szep­tember 10-től kezdve az utószezonban egy kétágyas szobát bocsájtanak teljesen díjmentesen Várna legna­gyobb szállodájában a bolgár ten­gerparton üdülni kívánó fővárosi tisztviselők rendelkezésére. Liber alpolgármester megbízásá­ból Fel kai főjegyző meleghangú köszönőlevéllel fordult a várnai polgármesterhez, közölvén, hogy bi­zony szeptember közepe Budapes­ten az az idő, amikor már a tiszt­viselők visszatértek szabadságuk­ról. A jövőt illetően azonban köszönettel tudomásul veszi és elő- jegyzi a várnai polgármester való­ban kollegiális, szeretetreméltó aján­latát. * A VÁROSHÁZA BETEGEI KÖ­ZÜL Wo s sal a tanácsnok állapota állandóan javul. A súlyos epemüté- ten átment tanácsnok már nagyobb sétákat tud tenni az Uj Szentjános- kórház kertjében, megvan minden remény arra, hogy október kö­zepén átveheti hivatala vezetését. Bódy Tivadar nyugalmazott pol­gármester hónapok óta gyengélke­dik és az ágyat kénytelen őrizni Lipót-kőruti lakásán. Városházi ba­rátai és tisztelői nagy számban ke­resik fel érdeklődésükkel Bódy Ti­vadart, akinek állapota remélhe­tőleg hamarosan jobbra- f o r d u l. * ÚRI MAGYAR ESKÜVŐ volt hétfőn P uky Pál és Huszár Ve­ronika násza; egy darab nemes ma­gyar vidék költözött a központi vá­rosháza boltíves folyosójára és a Kálvin-téri református templom puritán egyszerűségű szószéke köré, ahová bogiáros diszmentéiben, kó- csagos süvegeivel, régi családi ék­szereivel, remekművű diszmagyar­jaiban felvonult a násznép. A polgári esküvőre Veronács Gyula, a városháza ügyes és figyel­mes gondnoka vadonatúj piros sző­nyegeket téríttetett a kapubejáró­tól fel az első emeletig. A polgári esketést nagy nemzeti szinü szalag­gal vállán maga Sipőcz polgár- mester végezte, mint a főváros leg­főbb anyakönyvvezetője. S zéchy András tanácsi fogalmazó fungált az ünnepélyes aktusnál, melynek során Sipőcz polgármester szive mé­lyéből feltörő meleghangú beszéd­del fordult az élet rögös utjain el­induló ifjú párhoz. A Kálvin-téri ősi templomot szin­tén V er onác s díszítette az ünne­pélyes alkalomra szőnyegekkel, pál­mákkal és egyéb délszaki növények­kel. Diszbeöltözött lovasrendőrök álltak őrt a templom kapujánál, a padsorok kötött pedig frontharco­sok és cserkészleányok állottak sor­falat. A templom padsoraiban ott volt tout Budapest: képviselők, fő­városi tanácstagok, magasrendü katonatisztek, teljes számban a fő­város vezető főtisztviselői, a társa­dalmi előkelőségek egész sora, A hosszu-uszályu fehér selyemru­hába öltözött menyasszonyt édes­apja vezette karján, fekete diszma- gyarban. A nászmenetet G a ál Endre dr., a pestvidéki törvény­szék elnöke, a vőlegény esküvői ta­núja nyitotta meg. A menyasszony után haladt a nászmenet többi tag­ja, S z Has s y Béla, Húsz á r fő­polgármester sógora, feleségével, Huszár Tibor felsőházi tag, az örömapa testvérbátyja, feleségével, Sipőcz polgármester S ulk o v - szky Viktorné hercegnével, Puky Endre, a másik örömapa, Huszár Aladárnéval. Az egyházi esketést Ravasz László dr. református püspök tar­totta. Esküvő után a menet a meny- asszonyos házba, a Sándor-utcába vonult, itt volt szűk családi körben a diszebéd. Esküvő után az ifjú pár nászúira Németországba, uta­zott. * NEMESPANI BARTHA TIVA­DAR gyógyszerész, Pestszenterzsé- bet főbírája, szerdán 76 éves korá­ban elhunyt. Gyászolják leányai és vejei: Csorna Kálmán, Budapest székesfőváros árvaszékének elnöke, Frey Vilmos országgyűlési képvi­selő, Ernyey Imre belügyminisz­teri osztálytanácsos és P etrik Ottó állami gépgyári főmérnök. Az elhunyt részére Pestszenterzsébet városi tanácsa díszsír helyet ajánlott fel. Temetése pénteken délután volt Pestszenterzsébeten. * EGYIK HÉTRŐL A MÁSIKRA HALOGATÓDIK az első őszi ta­nácsülés, melynek napirendjén fon­tosabbnál-fontosabb problémák egész sorozata kellene hogy szerepeljen. Mivel azonban a legfontosabb napi­rendi pont: a Vásárpénztár ügye, még mindig nincs abban a stá­diumban, hogy a törvényhatósági tanács foglalkozzon vele, erről a hétről egyelőre ismét a jövő hétre tolódott el a tanácsülést terminus, hogy azután a jövő hétről elhalasz- tódik-e továbra is: az még egyelőre a jövő titka. A törvényhatósági politikai élet megindulásának hiányában a város­háza, nemkülönben a bizottsági ta­gok szállongó hírekre és mende­mondákra vannak utalva, Termé­szetes, hogy a híresztelések erősen a fantázia birodalmában mozognak, bár a legjobban értesültek szerint, a városháza, jövőjét illetően, nincs olyan fantázia, amely esetleg már a legközelebbi hetekbe be ne teljesedne. Nyüzsög a folyosó: nevek röp­ködnek a levegőben, megbeszélések és találgatások folynak abban az irányban, hogy ki lesz a kormány- biztos, aki a közgyűlés feloszlatása után teljhatalommal intézi majd a legjobban értesültek szakértő véle­ménye szerint, a főváros ügyeit, lá­zasan keresgélik mások az uj fővá­rosi törvény azon paragrafusait, amelyek a törvényhatósági bizott­ság közgyűlésének feloszlatása ese­tére a törvényhatósági tanács to­vábbi fungálásáról intézkednek és bölcs előrelátással arról gondos­kodnak, hogy a közgyűlési pártok hogyan panaszolhatják a közgyűlés feloszlatását a közigazgatósági bí­rósághoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom