Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-04-08 / 14. szám

1933 április 8. UJJBXmAMtSI 5 Helyreigazító nyilatkozat Az Uj Budapest f. é. február 11-i számában „A Turul Autóforgalmi Rt. vezetőségének erkölcstelen túl­kapásai és sorozatos visszaélései a műegyetemi hallgatók harminc taxi-engedélyével“ cim alatt meg­jelent cikknek részben nyiltan, részben burkoltan rám vonatkozta­tott állításai valótlanok. í. Valótlan az, hogy mint a Tu­rul Rt. igazgatósági tagja, „Tan- tiémiben bővelkedem“, — ezzel szem­ben az az igazság, hogy a Turultól soha semmiféle címen egyetlen fil­lért sem kaptam vagy fogadtam el. 2. Valótlan, hogy igazgatósági tagságom akár jogi, akár erkölcsi szempontból „súlyos összeférhetet­lenséget“ jelent, — ezzel szemben az a valóság, hogy az igazgatóságban a Segély egylet és a Turul között 1930. augusztus 26-án kötött és a székesfővárosnak is bemutatott szerződés VIII. pontja értelmében éppen az ott kikötött ellenőrzési jog gyakorlása véget delegáltattam. 3. Azzal a burkolt, de valótlan ál­lítással szemben, hogy a Segély- egylet vezetősége — vagyis vég­eredményben én, mint tanárelnök — nem gyakorolok kellő ellenőrzést a Turullá, szemben és hogy vizsgá­latra van szükség annak tisztázása végett, hogy a Segélyegyletet illető részesedés mire fordít tátik, — az a valóság, hogy úgy a részesedés, mint annak hov:a.fordítása, rendes és rendszeres ellenőrzés alatt áll és sem az egyik, sem a másik tekinte­tében soha semmiféle, a legcseké­lyebb szabálytalanság se történt. 4. Nem való, hogy voltak az „ér­dekelt műegyetemi ifjúságinak olyan sérelmei, amelyek orvoslás nélkül maradtak. A Segélyegylet­hez a Turul Rt. ellen egyetlen eset­ben fordult néhány elbocsátott tech- nikus-soffőr panasszal, amelyet nyomban megvizsgáltak s teljesen alaptalanoknak találtak. Egyéb „orvosolni való“ sérelem nem került elénk. A TIaltenberger-féle Autó­taxi Rt. ellen érkezett panaszok alapján pedig a Segélyegylet a Tu­rul Rt.-t per megindítására bírta. Ez a per folyamatban van. 5. Valótlan, hogy a Segély egy let életében „rendellenességek“ fordul­tak elő s amennyiben rám vonatko­zik és amennyire nekem a Turul Rt. gestiójáról tudomásom van, ép- igy valótlan az is, hogy a Turul Rt. vezetősége a Segélyegyiet rová­sára visszaéléseket követett el, — ezzel szemben viszont való, hogy úgy a Sgélyegylet ügyvezetése, mint a Turul Rt.-nak a Sególyegylettel szemben való magatartása, minden tekintetben korrekt és ki fogásé Iha­tatlan. Egyébként pedig egyidejűleg fel­hatalmazást kértem a cikk valótlan állításai miatt, a sajtóper megindí­tás ára. Budapest, 1933. február 20. Oltay Károly s. k. A cikkben foglalt tényállításokat fenntartjuk. Tizennégyezer pengőt ad a főváros az európai evezősversenyre. Az ezévi evezős európai bajnoki versenyek előkészítő bizott­sága azzal a kérelemmel fordult a fővároshoz, hogy a folyó évben Szent István-napját követő héten Budapesten tartandó evezős Európa bajnokságok megrendezéséhez h u s z- ezer pengő támogatást engedélyez­zen. Az előkészítő bizottság azzal indokolja kérelmét, hogy a résztvevő hajóknak és a csapatoknak járó megtérítés nyolcvan- ezer pengőt igényel, amihez még a pályaberendezés negyvenezer pengőnyi költ­sége járul. A bizottság beadványa szerint a versenyek Budapesten való megrendezé­sének elhárítása nagyon ártana nem­csak az evezős sportnak, hanem a magyar nemzeti sportélet és kultúra hírnevének is. A polgármester az evezősök kérelmét a sportügyi szak­bizottság elé terjesztette, amely tizen­négyezer pengő támogatást javasolt az Európa-evezős-versenyek részére engedé­lyezni. A polgármester ezen előterjesztésé­hez a törvényhatósági tanács csütörtöki ülésén hozzájárult. Itt említjük meg, hogy ugyancsak a csü­törtöki tanácsülésen a Magyar Úszó- szövetség a folyó évben Budapesten rendezendő vizipoló, továbbá az ugyanakkor lebonyolításra kerülő Magyarország-Német- ország úszó és vizipoló mérkőzéseinek meg­rendezéseinek költségeire kétezer pengőt, a Pannónia Evezős Klub pedig az Európa bajnokságban való részvételhez szükséges egy darab uj csónak beszerzésére szintén kétezer pengő rendkívüli segélyt kért és kapott a fővárostól. A BSE egy esztendeje A íeromlott gazdasági viszonyok ellenére is változatlan agilitással dolgozik a fővárosi tiszt­viselők sportegyesülete — Az Uj Budapest tudósitójától — A Budapesti Sport Egyesület, a nép­szerű BSE választmánya most tette közzé jelentését elmúlt esztendei mű­ködéséről. A néhány oldalas jelentés­ben, amely a tisztviselő-társadalom le­romlott anyagi helyzetéhez méltó sze­rénységgel számol be ennek a valóban agilis és a tisztviselők sportolása szem­pontjából felmérhetetlen jelentőségű közületnek egy esztendejéről, ott lán­gol mindaz a hűség és agilitás, amely- lyel az egyesület, élén Lamotte tanács­nokkal, mint elnökkel, kitűzött céljait megvalósítani igyekszik. Az egyesület Millennáris Sporttelepén az elmúlt esztendei íootballmérközéseket húszezer, a kerékpárversenyeket ötven­ezer, az egyéb versenyeket nyolcvanöt­ezer néző látogatta. A sportolók száma meghaladta naponta a háromszázat, a strandfürdőt 14.272-en látogatták, a fő­városi iskolák uszótanfolyamain 2440 tanuló tanult meg úszni. A football-szakosztály a múlt esz­tendő őszi fordulójában az amatőr-baj­nokságban a hatodik helyen végzett. A tennisz-szakósztály Gallner Ferenc dr. elnöklésével mind a férfi, mind a női országos csapatbajnokságban az első osztályban szerepelt. Az atlétikai szakosztály Felkai Ferenc dr. elnöklé­sével az elmúlt esztendő október 6-án megtartott kegyeleti stafétában a ha­todik helyezést érte el, megelőzve sok régi nagy egyesületet. A turista-szak­osztály Goszleth Ernő dr. elnöklete mellett ötszáztizenöt kirándulóval csonka hazánk számos vidékét, hegyét és vá­rosát ismerte meg. Az általános turista­ság érdekében a szakosztály elnöke na­gyobb turistaösszejöveteleken több fon­tos előadást tartott. Különleges emlí­tést érdemel az egyesület vivószakosz­Pártétet A Belső Lipótvárosi Keresztény Tár­saskörben március hó 31-én vitéz Csik László dr. főorvos, székesfővárosi bi­zottsági tag tartott nagyszámú közön­ség előtt rendkívül érdekes előadást az észszerű táplálkozásról. Ismertette a jelenkor egészségügyi viszonyait és annak az életkor kitolódásában jelent­kező következményét. Rámutatott a kalóriák szerepére az emberi táplálko­zásban. Majd a jó emésztés feltételei­nek ismertetése után a beteg helyes táplálkozásával foglalkozott. A rend­kívül érdekes szakelőadást Lázár Fe­renc dr., a Társaskör elnöke köszönte meg. * A Belső Lipótvárosi Keresztény Tár­saskör legutóbbi mintegy másfélszáz terítékes kitünően sikerült társasvacso­ráján rendkívül meleg ünneplésben ré­szesítették a vacsora résztvevői Lázár Ferencet, a Társaskör elnökét abból az alkalomból, hogy a Sződy Szilárd szob­rászművész által róla készített dom­bormű a Társaskör nagytermében el­helyezést nyert. A Lázár Ferenc iránt a legszélesebb körben és elsősorban a Lipótváros keresztény társadalma ré­széről megnyilvánuló szeretet teljes őszinteségében és melegségében mutat­kozott meg ezen az estén. Koós Jenő államtitkár, társelnök közvetlen, finom tonusu üdvözlő beszéde kitünően érzé­keltette a spontán ünneplés bensőséges melegét. A tisztikar köszöntését Ma- gyary-Kossa Aladár ügyvezető igazgató tolmácsolta. Az üdvözlésekre Lázár Ferenc meg-megujuló ünneplés között válaszolt. Nagyszerű hangulatban so­káig maradtak együtt a vacsora részt­vevői, akik között ott voltak: Lázár Ferencné, Lukács Sarolta, a Magyar Vöröskereszt-Egylet alelnöke, Ortvay Rezső apátplébános, Bereczky Albert reí. lelkész, Szendy Károly tanácsnok és felesége, Szabóky Jenő országgyű­lési képviselő és felesége, Tabódy Jenő országgyűlési képviselő, Verebély Jenő bizottsági tag, a kerület bizottsági tag­jai, a Külső Lipótvárosi Keresztény Kör és a kerületi keresztény ifjúság ki­küldöttei stb. * A főváros tanügyi tisztikara a külföldi tankönyvek rágalmazói ellen. A Kér. Tan­tülya, melynek Honffy Lajos adóhiva­tali igazgató az agilis elnöke. Az olim- piász óvében megélénkült magyar vivó- sportban előkelő helyet foglalt el a BSE vivószakosztálya, amely különben az elmúlt vasárnap rendezte meg elő­ször általános sikertől övezetien Buda­pest kardvivó bajnokságát. A kerékpár- szakosztály (elnök Rosta János dr.), az asztali-tennisz-szakosztály (elnök Gallner Ferenc dr.), az autó- és motor­kerékpár-szakosztály (elnök Kovácsházy Vilmos), az ökölvivó-szakosztály (elnök Körmendy Jenő), a birkozó-szakosztály (elnök Payr Hugó), az úszó-szakosztály (elnök Felkai Ferenc dr.), a si-szakosz- tály (elnök Kazinczy Gábor dr.), a re­pülő-szakosztály (elnök Lázár Ferenc dr.), a céllövő-szakosztály (elnök Ham­vas y István dr.), a fényképész-szakosz­tály (elnöke volt legutóbb az időközben elhunyt Ágoston Géza dr.), a vitorlás szakosztály (elnök Reményi-Schneller Lajos dr.) mind élénken közreműköd­nek abban, hogy a főváros alkalmazott- tai nemcsak a tisztviseiőtársadalomban, hanem a sportban is elfoglalják az őket méltán megillető első helyet. A BSE különben most tartotta rendes éVi közgyűlését, melynek során elnökké egyhangú lelkesedéssel újból Lamotte Károly dr. tanácsnokot választották meg. Társelnökök: Szente Miklós, Ko­vácsházy Vilmos és Salamon Géza ta­nácsnokok lettek, mig alelnökökké Gallner Ferenc, Goszleth Ernő, Rózsa­völgyi István és Felkai Ferenc fő­jegyzőket, Hodászy Miklós testneyelési igazgatót, Honffy Lajos adóhivatali igazgatót és Zobor Miklós tanácsjegyzőt választották meg. A főváros vezetősége nevében Liber alpolgármester üdvözölte a BSE-t, majd kiosztotta a „Sipőcz Jenő-vándordij“ 1932. évi dijait. ügyi Bizottság behatóim tárgyalta B e d - ii á r z Kóbei-t prelátus elnökletével azt a brutális lélekmérgezést, amit a külföldi fan>- könyvek a ma gyámsággá! szemben végeznek a valótlanságok hirdetésével. Ebben külö­nösen az oláhok vezetnek. Lép ten-nyomon a magyarokat majmokhoz hasonlítják, barbár­ságukról! rémmeeéket találnak ki. Zahamescu pmofesseior földrajzában pl. igy festi le a magyarokat: „A magyarok eleinte félelmet gerjesztő külsővel bírtak; apró kari1 ka Lábú emberek voltak. Pici szemük erősen bele­mélyedt a stzemüregbe. A szakáltalan nép­faj borzalmasan ke gyet lein volt. A civilizá­ció első elemeit az oláhoktól vették át és miután oláhokkal, rácokkal és horvátokkal összekeveredtek, most végre odajutottak, hogy elfogadható természetűek. Most már nem laknak Lóháton, vagy sátrakban, ha­nem háziakban.“ Urbányi C. József összefoglalta a sérelmeket és orvoslás cél­jából a Kér. Tanügyi Bizottság memoran­dumot terjesztett be H ó m a n Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszterhez, a „M a- gyar Revíziós Lig á“-hoz, a ,,T e s z“- héz, a „Nemzeti Szövet sé g“-hez, Valamint a francia lapoknak is szemelvé­nyeiket küldtek azokról az otromba valót­lanságokról, melyeket külföldi tankönyvek büntetlenül terjesztenek a magyarokról. A Népszövetség keretéhez tartozó ,,Comission de Cooperation intellektuelle“ feladata volna a tankönyvekből minden gyűlölködő részt eltávolítani. Eddig azonban eredményt nem láttunk. Azért ismételten a legnyomatéko­sabban kell tiltakozni a külföldi tanköny­vekben foglalt rágalmak ellen, amíg a ma­gyar igazságot diadalra nem juttatjuk. Tanítók hazafias estje. A Bednárz Róbert prelátus elnöklete alatt álló Keresz­tény Tanügyi Bizottság a Beszikárt Sport­telepein impozáns sikerű hazafias estet tar­tott, melyen több, mint háromszáz tanár, tanító, óvónő vett részt. Ott volt: dr. Ra­vasz Árpád, Pillis Károly orszgy. kép­viselő, dr. Gyúr kovács Henrik törvh. biz. tag, Holczinger Miksa főigazgató, Goszleth Ernő dr. főjegyző, dr. Szőke József, dr. Haury István, a Segitőalap aligazgatója, Schön Márton gyárigazgató, G y ő r y Dénes állomásfőnök, dr. Mol­nár István, Krizs Jenő, H u s z t h y József, Bajnok József, Fekete Géza, Sattiniger Viktor, Starker Károly, Adamkovits Bertalan, S t e r n i c z k y István, Strá íz s a Andor, U j 1 a k y Gyula, Rózsa Géza, V á n dory Dezső, Peres Saindor, Marton József, vitéz Sándor István, Zer e n s z k y Károly igazgatók, továbbá dr. Némethy Béla, Zudor Elek, Mi halk» Ernő, Papp Gyula, Gábor Gyula, Samay Ödön, V al­kony Rezső, S e 1 é n y i Emil, B ö r ö e z János, Bombay István, Nagy Rezső, M ó r i k Gábor, Stolmá r Károly, dr. La n ghoffer Pál, Pöschatt Richárd, vitéz Kelemen Ferenc, Puskás Sán­dor, Szabó Károly, dr. K r u s c h é Emil, dr. Schmidt Sándor, Soós Tihamér, vitéz M e r v a y Gyula, iifj. K a i c h János, Demi én Antal, Párkányi Norbert, Bárdos Sándor, M i s k a y István, B e r- ger Lajos és a pedagógiai élet számos más kiválósága. — Bednárcz Bábért prelá- tus lelkes szavakkal köszöntötte az egybe- gyült pedagógusok hatalmas táborát, kik törhetetlen hazafiui odaadással _ munkálkod­nak a magyar nemzeti nevelésért. Különö­mmmn —u—mm ..................... se n egy cél hevít bennünket: a revízió megvalósulásai. A Tanügyi Bizottság cél­tudatos kitartással harcol azért, mig el nem érünk a feltámadáshoz. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyíló beszéd után dr. Pét hő Sándor, a kiváló publicista, tartott mély hatást keltő ellőadást a revízió kilátá­sairól. Bevezetésül, idézte Bismarck kijelen­tését, hogy a német iskolamesterek nyerték n.eg a szedani győzelmet. Reámutatott az­tán arra, hogy miikor a r e v i z i ó reál- po Lili kai esélyeiről elmélkedünk, vissza' kell te k in lenünk az összeomlást kö vető időkre, amikor a .nemzet ösztönének szava azt mondta, hogy vissza kell menni a határokra. ^ Ma a revízió reálpolitikájának küszöbére érkeztünk. Szükséges azért, hogy a magyar ügy az európai szellem köntösei ben jelenjék meg a világ véleménye előtt. Mi nem elégedhetünk meg ezután azzal, hogy a magyarság csupán etnográfiái hatá­rokat érjen el, hanem ismét uralkodó s*e- rephez kelll jutnunk a Duna völgyében, végül Urbányi C. József igazgató szé­tüt. fel, hangsúlyozva, hogy az utunk a revízióig még igen verejtéke» lesz; ez a veritek azonban pem az ellenségeink általi várt halál,veríték, hanem a munkáé, mely megfogja termékenyíteni a földet a magyar nemzet feltáinadásá hoz. D Pálos-rendház a Gellérthegyen Szigorú RiKűiesekei len a Mngnatosagi tanács — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági tanács még a múlt óv szeptemberében a Gellért­hegyen levő Zita-templom mellett, elterülő fővárosi telek egy részét a visszatelepitendő Pálos-rend épí­tendő rendháza és az ahhoz tartozó kert céljára a szent Gellért-hegyi sziklatemplom bizottságának elvben átengedte, azzal a kikötéssel, hogy a terület használatai iránt meg­kötendő szerződést a törvényható­sági tanácsnak be kell mutatni. A tiszti üg-yészség időközben elkészí­tette a szerződés-tervezetet és azt csütörtöki ülésében tárgyalta le a főváros törvényhatósági tanácsa. A szerződés szerint a főváros meg­határozatlan időre ingyenes hasz­nálatba adja a Gellérthegy budai oldalán a sziklatemplom mellett meghatározott mintegy százhúsz négyszögölnyi területet és megen­gedi, hogy a rendház lakói a Gel­lérthegynek a sziklatemplom terüle­téről létesítendő gyalogösvényen meg'közelithető részén tartózkodhas­sanak, illetve azt ideiglenesen hasz­nálhassák. A főváros a szerződést a Kisegítő Kápolna Egyesület kebelé­ben működő Nagyasszonyunk Szent- Gellérthegyi Sziklatemplomának Bi­zottságával köti meg, a templom- bizottság lesz köteles a területnek és a sziklatemplomnak használati jogát azután a Pálos-rendre át­ruházni. A templombizottság, ille­tőleg jog-utódja köteles a használat alatt a főváros urijogának elisme­rése címen évenként tiz aranypen­gőt fizetni a fővárosnak. A törvényhatósági tanács a pol­gármester előterjesztésére sziyoru intézkedéseket tett a rendház felépí­tésének módjára vonatkozóan. A rendházat az átengedett területen a környezetbe harmonikusan be­illeszkedő és a hegyoldal látképére előnyösen ható módon a templom­bizottság a terület átvételétől szá­mított két éven belül teljesen fel­építeni tartozik. A területen olyan munkálat nem végezhető, amely a Gellérthegy oldalának állékonysá­gát veszélyeztetné, éppen azért a rendház e felszínen levő sziklák érintése nélkül és csak a megsza­bott terjedelemben építhető meg. Az átengedendő terület fürdők, illető­leg gyógyforrások védterületébe esik. miért is a templombizottság az építkezés elvégzésére a Bányakapi­tányság engedélyét megszerezni és a fővárosnak bemutatni köteles. Arra is ügyelt a törvényhatósági tanács, hogy a városkép szempont­jából megfelelő legyen az; építendő rendház. Nt> épület látható részei a terephez illő szinti és kivitelű ter­méskőburkolattal látandók el: az épület elhelyezésének és az építkezés végrehajtásának a főváros állandó felügyelete mellett kell történnie. Azt is kikötötte a törvényhatósági tanács, hogy az épület fűtéséről táy- vezetéses fűtés utján gondoskodja­nak, minthogy a rendházon kémé­nyek nem építhetők. SCHUBAUER JÓZSEFI ÓRÁS és ékszerész BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. j TELEFON: 80-5-03.

Next

/
Oldalképek
Tartalom