Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-04-01 / 13. szám

1933 április 1. mrimrMiMi 5 Még husvét előtt kiírják a Boráros- téri hid alapépitményí munkálatait Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter szenzációs bejelen­tései az Országos Középitési Tanács újjáalakuló ülésén A városházi notesz lapunk szerkesz­tőjének betegsége folytán mai számunk­ban nem jelenik meg. Huszár Aladár főpolgármester — fürdőügyi kormánybiztos. A kor­mány — mint az Uj Budapest munkatársa teljesen beavatott kö­rökből értesül — Huszár Aladár főpolgármestert fürdőügyi kor­mánybiztossá szándékozik kine­vezni. Ez a kinevezés erős lökést ad annak a mozgalomnak, amely Budapest-fürdőváros jellegének ki- domboritását tűzte ki célul. Már régóta szükség van arra, hogy a fürdőügyek irányítását egységesít­sék. Ezt az egységesítést jelenti a fürdőügyi kormánybiztosi kineve­zés, amely a legközelebbi napokban válik publikussá. A polgármester sürgeti a há­zak tatarozását. Sipőcz polgármes­ter újabb rendeletet intézett a ke­rületi elöljárókhoz és ebben a ren­deletben az ellenőrzés fokozását irja elő. A polgármester felhívja az elöljárókat, hogy a háztulajdo­nosokat szólítsák fel a halasztha­tatlan tatarozások végrehajtására. A polgármester rendelete a munka- nélküliség enyhítését célozza. Hunyadi János természetes keserüvfz kMSóbb pOpvii». Etr Matert á*b«a wa ki*- ^r—hat. Hatásábaa j«l Alaulhatatlaa IIUniM IIDRlX, BUDIK» Meghalt Deutsch bácsi. Laptár­sunknak, a Fővárosi Hírlapnak nagy gyásza van. Meghalt Deutsch Mór, a Fővárosi Hírlapnak a szó legnemesebb értelmében vett munkatársa. Mindenki Deutsch bácsinak hívta és mindenki csak a legnagyobb elismerés hangján beszélt arról a hűségről, odaadásról és munkakészségről, amellyel évtizedeken keresztül viseltetett a Fővárosi Hírlap iránt. Balladát lehetne írni életéről és haláláról. Az utolsó napon is megjelent a nyomdában. Utolsó gondolata is a munka volt. A szedőterem ólmos leve­gőjében, kemény padlón hunyta le őrökre a szemét. Újságírók, kiadóhiva­tali tisztviselők, betűszedő munkások, mindazok, akiknek valami közük van az újságíráshoz, kegyelettel őrzik emlé­kezetét. Hétfőn lesz a premierje a hat- fllléres félszakaszjegynek. A Beszkárt igazgatóságának elhatározása alapján, amelyről külön cikkben számolunk be, hétfőn, április 3-án lesz a premierje a hatfllléres félszakaszjegynek. Egyelőre Csak kísérletről van szó, amelynek eredményétől függ a Beszkárt-tarifa további reformja. A főváros a nemzetközi ujságiró- kongresszusért. A nemzetközi ujságiró- szövetség május végén Budapesten tartja ezévi kongresszusát. Ebből az alkalomból több mint száz külföldi ■újságíró érkezik Budapestre. A kon­gresszust és a külföldi újságírók foga­dását a Magyar Újságírók Egyesülete rendezi. A főváros a Magyar Újságírók Egyesületének ezt az akcióját, amely kétségkívül jelentős eredményekkel fog járni a világsajtóban, hatékonyan tá­mogatja. Április 1-én lép életbe az öt- százalékos munkaSérleszállitás. Si­pőcz Jenő polgármester március 29-én irta alá azt a körrendeletét, amelyet a fővárosi üzemek veze­tőinek küldöttek meg a bérleszálli- tások ügyében. A munkabérek öt százalékkal való leszállítását tudva­lévőén a belügyminiszter rendelte el a költségvetés jóváhagyását tar­talmazó leiratában. A munkabér- leszállítás április 1-én lép életbe. — Az Uj Budapest tudósitójától — A legutóbbi napokban újjáala­kult az Országos Középitési Ta­nács. Az újjáalakuló ülésen maga Fabinyi Tihamér dr., kereskedelmi miniszter elnökölt, aki megnyitó beszédében rendkívül nagyfontos- ságu bejelentéseket tett. A kereske­delmi miniszter mindenekelőtt azt a kijelentést tette, hogy a tanács újjáalakítására azért volt szükség, miért a. közel jövőben több olyan közmunkaprobléma vár megoldásra, amelyeknél igénybe óhajtja venni a tanács tagjainak szakvéleményét. Fabinyi kereskedelmi miniszter fel is sorolta azokat a közmunka­terveket, amelyek a közeli jövőben meg-valósitásra várnak. Befejezett tényként jelölte meg Fabinyi Tiha­mér kereskedelmi miniszter a Kecskeméten át vezető nagy állami útnak a megépítését, ami 9 millió pengős értéket képvisel. Megépítik továbbá a különböző köz­ségekben és városokban az úgyne­vezett bekötő utakat. Ezek a be­kötő utak a fő-forgalmi útról nyíl­nak a. községek és városok felé, vagyis a 'nagy országutakat kötik össze a községek és városok uccái- val. Ezek a munkálatok S millió pengős kenyérkereseti lehető­ségeket jelentenek. Közölte még- a kereskedelmi mi­niszter, hogy két nagy törvényja­vaslat előkészítését kezdte meg. Az egyik az építési törvény, a másik pedig az ut-törvény. Ezeknek a törvényeknek a megszö­vegezésénél is igénybe veszi az Or­szágos Középitési Tanács munkás­ságát. Érdekes bejelentése volt a. keres­kedelmi miniszternek az Is, amely a Boráros-téri hid alapépitményí mun­kálatainak a megindítására vonat­kozott. Fabinyi Tihamér kereske­delmi miniszter közölte ugyanis, hogy a vasszerkezet 60 százaléka el­készült, elérkezett tehát az ideje annak, hogy az alépítményi munkálatok megkezdődjenek. A versenytárgyalást még husvét előtt kiírják — egyhónapos határ­idővel. Ez azt jelenti, hogy a Borá­ros-téri hid alapépitményí munká­latai legkésőbb júliusban megindul­hatnak. Az alapépítményi munkála­tok költségeinek az előteremtéséről külön tárgyalásokat kezd a kereske­delmi minisztérium a fővárossal. Huszár Aladár főpolgármester az esztergomi idegenforgalmi értekez­leten. Az esztergomi városházán kedden fontos értekezlet volt a Dunavidék idegenforgalmi problé­máinak megvitatására. Mivel ezek a kérdések nagyrészt szoros össze­függésben vannak a budapesti tu­risztikai élettel és a fővárosi ide­genforgalmi propagandával, az an- kétra meghívták a székesfőváros vezetőségét is. A nagyjelentőségű tanácskozáson Huszár Aladár dr. főpolgármester Budapest képvise­letében személyesen vett részt. 65.080 pengő behajthatatlan ille­téket töröl a főváros. A legutóbbi években kisebb-nagyobb tételekben mintegy 65.000 pengő olyan illeték­tétel gyülemlett össze, amelyeket a főváros behajtani nem tud. Fő­leg csatornázási járulékok, ingat­lanátruházási illetékek, kövezési járulékok, vigalmiadók, idegen- forgalmi járulékok és más hasonló adónemekből rekrutálódott a be­hajthatatlan 65.000 pengős künn- levőség. A polgármester a legköze­lebbi tanácsülésen javaslatot ter­jeszt elő a behajthatatlan összegek törlésére. Leszállították a kéményseprési dijakat. A kéményseprőipar is erő­sen érzi a nehéz időket. A válságot most tetézi a kereskedelmi minisz­ter néhány napon belül megjelenő rendelete, amely a munkadijak le­szállításáról intézkedik. Eszerint a kéményseprési alapdijakat Buda­pesten 17.5 fillérről 15 fillérre, a vi­déki városokban 18 fillérről 16 fil­lérre, a községekben pedig 20 fil­lérről 18 fillérre mérséklik és ebhez igazodnak a többi kéményseprői munkadijak is. Az árleszállítás te­hát 10—14 százalékig terjed. Vidé­ken már április 1-én, Budapesten május 1-én lép életbe a dijak le­szállítása. A városházán már ké­szül az újabb rendelet a kémény­seprőkerületek további szaporításá­ról és egy másik rendelet, mely több segéd alkalmazására kötelezi a mestereket. „Igmándi“-ból nem kell pohárszámra inni, — Negyed vagy fél pohár elég szokott lenni! Dohaceh es Társa parketta és asztalosáru gyára Budapest, Váci ul 66. felelőn: 90-6-02 Gyárt és vállal minden parkettázást munkákat Kartelei kívüli olcsó árak A belügyminiszter nem szállította le a szemétfuvarozási illetéket. A háztulajdonosok akciót indítottak a szemétfuvarozási illetékek leszál­lításáért. Szerintük a főváros a je­lenleg érvényben lévő illetékkulcs alapján lényegesen nagyobb jöve­delemhez jut, mint amennyi a tény­leges szeinétfüvarozási költség. A háború előtt a házbérjövedelem 0.4 százaléka volt a szemétfuvarozási illeték, amiből a fővárosnak 800.000 korona jövedelme volt, ma pedig az illetékkulcs 1.5 százalék és ez alapon a főváros jövedelme 4.2 mil­lió pengő. A háztulajdonosok — ki­mutatásuk szerint — egy fuvar szemét elszállításáért 42 pengőt kénytelenek fizetni. A valóságban a főváros szemétfuvarozási költ­sége, a költségvetés adatai szerint, 2,171.000 pengő, tehát ha ezt a tény­leges kiadást akarnák csak fedezni, úgy az illetéket 0.8 százalékra mér­sékelhetnék. A háztulajdonosok arra kérték a belügyminisztert, hogy az illetékszázalékot erre a nívóra szállítsa le és ne engedje meg, hogy a főváros a szemétszál­lítás révén haszonra tegyen szert és újabb teherrel sújtsa a házbir­tokot. A belügyminiszter most dön­tött ebben a kérdésben és a ház­tulajdonosok kérését elutasította. A kávéházak a járdafoglalási di­jak mérséklését kérik a fővárostól. A kávéházak és étteremtulajdono­sok akciót indítottak a járdafogla­lási dijak újabb mérséklése érdeké­ben. Memorandumot nyújtottak át Sipőcz Jenő polgármesternek, aki­től sürgős intézkedést kérnek, hogy tavasszal már az uj dijak életbelép- tethetők legyenek. Akávésok a gaz­dasági helyzet romlására hivatkoz­nak kérésük megindokolásánál. \t «Matat» AuL 530-14 KOhr Lg Szíria»-**. 3ib+ A tanács elé kerül a városfejlesz­tési szakbizottság előterjesztése. A városfejlesztési szakbizottság Har­rer Ferenc elnöklésévcl hónapok óta beható tanáskozásokat folytat egy nagyszabású városfejlesztési pro­gram kidolgoása érdekében Harrer Ferenc már le is fektette egy nagy elaborátumban ennek a városfej­lesztési programnak az alapvona­lait. A városfejlesztési szakbizott­ság behatóan foglalkozott az ela- borátummal és az illetékes ügyosz­tály előterjesztéseivel. A tanácsko­zások alapján külön jelentés készült» amely husvét után a törvényható­sági tanács napirendjére kerül. A jelentést megküldik hozzászólás és tudomásulvétel végett a kormány­nak is és pedig azért, hogy a város- fejlesztési programúiban foglalt észrevételek és szempontok az uj fürdőtörvény végrehajtási utasítá­sának a megalkotásánál figyelembe vehetők legyenek. Ma kezdődik a szent év. Krisztus urunk halálának 1900-ik évforduló­ja alkalmából XI. JPius pápa szent évet hirdetett. A szent év ma, ápri­lis 1-én, éjfélkor kezdődött meg, é» íredig a Jézus Szive templomában fényes külsőségek mellett tartott egyházi ünnepséggel. Egész éjszaka szentsógimádás volt, ma éjjel Y\ 1 órakor pedig ünnepi szentmisét ce­lebráltak. A szent megünneplését elrendelő pápai bullát a szószékről a jezsuita rend budapesti házfőnöke hirdette ki. Egy pengő 25 fillér osztalékot fizet a Salgótarjáni. A Salgótarjáni Kőszén- bánya. Rt. igazgatósága ma tartott ülé­sében megállapította az 1932. évi záró­számadásokat és elhatározta, hogy a folyó évi április 7-ik napjára egybe­hívandó rendes évi közgyűlésnek rész- vényenkint — az előző évi 2.25 pengő­vel szemben — P 1.25 osztalék kifizeté­sét fogja indítványozni. — Javasolni fogja továbbá az Egyesült Tégla- és Ceilientgyár Részvénytársaságnak — melynek részvényeiből több mint 96 százalék a társulat tárcájában fekszik — a társulatba való beolvasztását. A beolvasztás a Salgó alaptőkéjének fel­emelése nélkül olymódon hajtatnék végre, hogy a még forgalomban lévő Egyesült-részvényekért 1:3 arányban Salgó-részvények ajánltatnak fel csere- képen, mely célból a szükséges rész­vénymennyiség a Pesti Magyar Keres­kedelmi Banknál már rendelkezésre áll. Az Ingatlanbank 2.50 pengő osztalé­kot fizet. A Magyar Általános Ingat­lanbank az ingatlanpiac mai helyzeté­ben igen kielégítő eredményt ért el, amikor mérlegében olyan nyereséget mutat ki, amely lehetővé teszi, hogy tekintélyes leírás után részvényenként 2.50 pengő osztalékot fizessen ki. Az Ingatlanbank szakszerű vezetését és az igazgatóság gondos körültekintését do­kumentálja ez az üzleteredmény, ame­lyet az igazgatóság mérlegmegállapitó- iilésen szögezett le. Az elért kedveid üzleteredményről a következő jelentés számol be: A Magyar Általános Ingat­lanbank igazgatósága megállapította az 1932. évi zárszámadásokat. A nyereség 375.440 pengő 08 fillér, melyből leírá­sokra fordittatott 158.829 pengő 26 fil­lér. A fennmaradó 216.610 pengő 79 fillér nyereségre nézve az igazgatóság az április 4-ére egybehívandó közgyűlés­nek javasolni fogja, hogy 5 százalé­kos osztalék fejében részvényenként 2 pengő 50 fillér fizettessék ki. Mit hoz a jövő? Ki tudja ezt meg mond ami? Gyönyörű tervek, felébresztett vágyak, tit­kos remények ragadják a,z embereket a kép­zelet birodalmába . . . Einstein professzor sze­rint ,,A képzelet fontosabb, mint a tudás!“ A tudásnak liatura van, a ikép- zcllet. . . alapja az életnek, a valóságnak. Mindem^ lehetséges . . . Egyszerre szerencsés, dúsgazdag, boldog lehet! De hogyan kép­zelhető mindez el kísérlet, próba nélkül? . . . Hogy érheti Önt egy nagy nyeremény, ha nincs sorsjegye? . . . Most itt a lehetőség és alkalom!... Április 7-én kezdődik az. uj sorsjáték, hol '300.000 P, 200.000 P, 100.000 arany pengő is nyerhető. Rendeljen egy sors jegyet bármelyik főelárusitónál 3, 6, 12, 24 pengőért, ha lesz sorsjegye, mindjárt meg­lesz a reménysége, hogy váratlanul nagy vagyonhoz jut és tervei, vágyai meg- v adósul ha tnak. CHÜ&BEL AHDRáS JŰZSEF üzeni: Soest, i„ liwmtRyostt.I. •oda: LBsiiertMoy-otca 11. AotoraataSJ7-H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom