Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-14 / 2. szám

2 UJ BUDAPEST 1933 január 14. rendkívül enyhe telünk van, a vezetékre lerakodó zúzmara és .jég mai mértékét a vezetéknek minden körülmények között el kellett volna bírnia. ügy Tirolban, mint Svájcban, ahol a klimatikus viszonyok sokkal rosszabbak téli időben, mint ná­lunk, hosszú és nagy távvezetéke­ket látunk, amelyek legnagyobb ré­szükben vasúti vontatást is végez­nek, mégsem hallottuk soha, hogy Svájcban vagy Tirolban ezek a ve­zetékek zuzmarás időjárás miatt megszakadtak volna és a vasúti vontatás megakadt volna. — Mindebből az következik, hogy vagy a támaszok egymástól való tá­volsága nagyobb a megengedettnél és a szokásosnál, vagy pedig az erre a nagy támaszközre méretezett sod­ronynak az átmérője elégtelenül kicsi, ezen felül pedig a tervezés nem számolt biztonsági koefficiens­sel. Nekünk, akik ellenvéleménnyel szemben is határozottan azt valljuk, hogy a főváros világítási és közle­kedési áramszolgáltatásánál a biz­tonságot csak két telep együttmű­ködése szolgáltathat ja, sőt abban a véleményben vagyunk, hogy a cent- rálénak a főváros tulajdonába kel­lene átmennie, roppantul megnehezíti helyze­tünket ez a konstrukciós hiba, amely most került nyilvános­ságra és amelynek gyökeres re- perálása nélkül, tehát a távve­zeték átépítése, vagy egyébb újabb szerkezetekkel való na­gyobb biztonságba helyezése nélkül momentán lehetetlenné válik az átvétel kérdésében való bárminemű tárgyalásnak a meg­indítása. Én kezdettől fogva a kettős te­lep szükségességét hangoztattam. Nekünk szükségünk van arra, hogy tökéletesen kiépített és az egész fővárosi szükségletet fedezni tudó telepünk legyen Kelenföl- dön és ezenkívül egy másik eentrálé is álljon rendelkezé­sünkre­Olyan biztonsági berendezkedés ez, mint a főváros tűzrendészen ható­ságának az a követelése, amelyet minden színházzal és mulatóhellyel szemben fel kell állítani. Ez a köve­telés, amelyet a főváros minden színháznál és általában minden nyilvános hellyel szemben felállít, sőt következetesen végre is hajt, úgy szól, hogy minden színháznak és minden mulatóhelynek a közön­ség életbiztonsága szempontjából ■ két különböző utcából kell vízveze­téki bekapcsolásának lennie. Ugyan­csak két különböző kábelből kell elektromos árammal ellátottnak len­nie minden színháznak és minden mulatóhelynek, — lehetőleg egyen­árammal és váltakozó árammal is. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a világítást és a tűzoltási lehe­tőséget. minden körülmények között biztosítsa. és abban az esetben, ha az egyik vízvezetéki csőben defektus történik, vagy valamelyik kábelben megszakad az áramszolgáltatás, a másik vízvezetéki főcső, vagy a má­sik kábel bekapcsolásával minden­nemű üzemzavar bekövetkezésének az elejét vehessék. Csak ilyen kö­rültekintő gondossággal lehet meg­védeni a közönség életbiztonságát. Mennyivel inkább áll e kettős berendezkedés fontossága a vi­lágításnál, ahol egy milliós vá­ros élet- és vagyonbiztonsága forog kockán. Nem szabad előfordulnia többé olyan esetnek, hogy másfél óráig, de még csak negyedóráig is közle­kedés és világítás nélkül maradjon a főváros. Ezt pedig csak úgy ke­rülhetjük el, ha a két centrále kö­zött olyan összemüködés jön létre, amely mellett áramszolgáltatási za­var soha be nem következhetik. Ha az egyik telepnél megszakad az áramszolgáltatás, a másik telepnek azonnal be kell kapcsolódnia és folytatnia kell azt a munkát, amit az előbbi telep üzemzavar bekövet­kezése folytán végezni nem tud. — E cél eléréséhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a kelenföldi telep az eredeti program szerint teljesen kiépül­jön és megszerezze mindazokat az eszközöket, amelyek az egész főváros áramszükségletének za­vartalan kielégítéséhez szüksé­gesek. Ezen felül üzemképessé kell tenni — minden zavar bekövetkezésének a lehetőségét kiküszöbölve — a Du­nántúli Vdlamossági Rt. bánhidai erőmütelepét. Olyan távvezetékre van szük­ség, amelyek képesek továbbí­tani az áramot időjárási válto­zatokra való tekintet nélkül. Nemesük az üzemnek kell működés- képesnek lennie, hanem a távveze­tékeknek is kifogástalanoknak kell lenniök. Csak abban az esetben bo­csátkozhatunk a felmerülő kérdések végleges rendezése céljából njabb tárgyalásokba, ha a bánhidai cent­rále garanciát tud nyújtani arra, hogy üzemzavarok többé nem követ­keznek be. Élénk zajíás a fürdőváros-fronton Uj kénes és rádiumos források a Rudasban, gyógyfürdő jelleget kap Budapest, eldőlt a források propagálására kiirt orvosi pályázat, már érezteti jótékony hálását a fürdő- igazgatóságok összevonása — Az Uj Budapest tudósitójától ­Budapest fürdőváros megvalósi fására komoly lépést tett a főváros polgármestere, amikor versenytár gyalust hirdetett a Szent Gellért- rakparton levő Rudas-gyógyfürdő hoz tartozó úgynevezett igazgató- sági épület és az azzal kapcsolatos falazott kerítés bontási munkála­taira. Szombaton jár le az erre hir­detett versenytárgyalás, rövidesen meg is indul a munka és a lebontás után máról-holnapra meg fog vál­tozni az a szörnyűséges városkép, amely mindeddig lehetetlenné tette, hogy a Gellért-hegy festői panorá­mája méltó keretet biztosítson a Rudas-fürdőnek. Arra. vonatkozóan, hogy a lebontott épületek helyén a parkírozást hogyan fogják végre­hajtani, intézkedés még nem tör tént; a. fontos az, hogy a csúf tiiz fal lebontásával igen szépen ki fog domborodni a Rudas épületének tö rökös jellege. A polgármester azon intézkedése, amellyel a fővárosi fürdők és az Á s ván y v i zü zeni igazgatását össze­vonta, máris érezteti jótékony hatá­sát a fürdők egységes üzleti gesz­tióját illetően. É tekintetben igen nagy jelentőségű az az akció, amely a Rudas-fürdő ujonann feltárt for rásait kívánja a fürdő város-gondo­lat és a szenvedő emberiség szolgá­latába állítani. Folyamatban van a fővárosi fürdők gyógyfürdő jelle­gének megállapítása is: ebben az ügyben már meg volt a bányakapi­tánysági helyszíni eljárás és rövi­desen le fog érkezni a fővároshoz a belügyminisztérium erre vonatkozó döntése is. A fürdőváros-gondolat fejlődésé­vel párhuzamos az az orvosi pályá­zat. is, amelyet Budapest gyógyfür­dőinek népszerű, de mégis orvosi szempontból való méltatására irt ki a főváros. A pályázaton két Gellért- fürdői orvos: Simicska Gábor és Kunst János aequo loco lettek el­sők, a polgármester mégis Simicska dr.-t bizta meg a munka megírásá­val, mert az ő pályaműve nagyobb Beretvás pasztilla fejfájás ellen propaganda-értékű. A könyv most kapja meg végleges formátumát és ha elkészül, nagy mértékben hozzá fog járulni a budapesti gyógyfür­dők népszerűsítéséhez. A régi igazgatósági épület és ka­zánház lebontása után sor kerül a Gellért-fürdői távvezeték megépíté­sére, majd az újonnan feltárt Rudas-fürdői források ivókúrára való felhasználására. Az uj fúrások tudvalévőén két uj gyógyvizet tár­tak fel, egy kéntartalmút, amely tfyógyitóerejét illetően a parádival azonos és bizonyos gyomorbajok és bélbajok gyógyítására alkalmas, to­vábbá egy rádiumos forrást, amely­nek vize literenként 246 mache rá­diumot tartalmaz, szemben a rá­diumban legdusabb gasteini Rudolf- forrás literenként 154 mache erős­ségével. A városgazdasági ügyosz­tály úgy tervezi, hogy a két forrás feltörési helyét üvegbura alá fogja, hogy a forrás felbuzogása. ott szem- mellátható legyen és a Hungária- forrás ivócsarnokának tőszomszéd­ságában két, újabb fedett, de egyéb­ként szabadon álló ivóhslyet létesít, ezeken a helyeken a két uj gyógy­víz, éppen úgy, mint a Hungária- f orrás vize, poharanként kapható lesz. Mint látható, élénk mozgalom van a fürdőváros-fronton. A főváros il­letékes tényezői, úgy látszik, végre kezdik belátni, hogy Budapest vi­lágfürdővé tételét a főváros polgá­rainak saját anyagi erejével kell megvalósítania. czeglédy János jeho müHOaru Készítő, lat- és paűiöDurkoiú i S<tákeaf6vároai és állami «aálHt6-k Kiteli— BUDAPEST, K1STEMPLOM-U. TELEFON , JÓZSEF MUNKÁCSY GYULA m. kir. szab. takaréktuzhely, kályha, kéménytoldó és lakatosárugyár Budapest, YII., Rózsa-utca 39. Mintaraktár: ¥11., Izabella-tér 3 Telefon: 31—2-80, 35-9-16. Városházi notesz SIPŐCZ POLGÁRMESTERT kel­lemetlen baleset érte szerdán este. A Rá day-utcában, lakása közelében sétált, a síkos járdán elesett, úgy, hogy saját erejéből fel sem tudott állani. Egy ismeretlen fiatalember sietett segítségére, aki azután a Borát,ros-téri lakására kisérte a pol­gármestert. Az éjszaka folyamán csillapítókat, szedett be a polgár- mester, reggelre azonban olyan fáj­dalmai voltak a, vállában, hogy fel sem tudott öltözködni. Farkas Ákos dr., a polgármesteri hivatal vezetője, a kora délelőtti órákban kiment a polgármester lakására és az időközben odahívott Rit oók professzorral bevitték a polgármes­tert a Rókus-kórházba, ahol meg­röntgenezték. A röntgen-vizsgálat azzal a megállapítással járt, hogy törés történt, a sérült felső-kart azonnal gipszbe tették. A polgár- mester előreláthatólag két hétig ma­rad otthon. A jövő hét elején előre­láthatólag már felkereshetik a re­ferensek a polgármestert, hogy az aktuális ügyekről tájékoztassák. * A KIS GUNDEL MÁRIA HA­LÁLA valósággal megdöbbentette szerdán délben a városházát, ahol mindenki ismeri a népszerű Gun- üel Károlyt, a Gellért és a város­ligeti közismert éttermek bérlőjét. Egész Budapest osztozik a. gyászba­borult család fájdalmában, a város vezető urai közül számosán kimen­tek a temetésre is. * LIBER ALPOLGÁRMESTER egy heti üdülésre Balatonfüredre uta­zott, de a hét végén már visszaérke­zik a fővárosba és hétfőn átveszi hi­vatala vezetését. ❖ HONFFY LAJOST, a főváros adóhivatali igazgatóját ünnepelte cl városháza abból az alkalomból, hogy a kiváló főtisztviselő harmine- ölesztendős közszolgálati jubileu­mához érkezett el. A jubileum alkal­mából az adóhivatali tisztikar mű­vészi kivitelű emlékalbummal lepte meg igazgatóját, ünnepelte őt ezen­kívül a Fővárosi Alkalma­zottak Nemzeti Szövetsége és a Budapest Sport E g y e- s ül e t vivő szakosztálya is, mely utóbbinak elnöke Honffy Lajos. Honffy 189S. január 4-én lépett fő­városi szolgálatba. Rövid közvágó- hidi működés után a józsefvárosi és a terézvárosi kerületi adószolgá­latban munkálkodott. Már itt fel­tűntek képességei, úgy hogy a pol­gármester központi szolgálatra ren­delte be. 1910-ben a központi acló- számvileli hivatalhoz került,. 1914-ben pedig értékes szolgálatainak további méltánylásképpen a pénzügyi ügy­osztályba osztották be, ahol tág tér nyílott tehetségének érvényesítésére. A különböző adóreformok és az adóigazgatási teendők mind az ő kezén mentek ke­resztül, amikor pedig a pénzügyi kormányzat 1921-ben életbeléptette a forgalmi adókat, páratlan len­dülettel szervezte meg azt a nagy apparátust, amely a telje­sen uj, az eddigi adóktól egészen el­térő jellegű acló vezetésére és keze­lésére szükséges volt és amelynek megszervezését méq a vidéki ható­ságok is mintának tekintették. A legkritikusabb viszonyok közepette a pénzügyi kormánnyal folytatott nehéz tárgyalásokban tevékenyke­dett, olyan időben, amikor a s em- mib öl kellett pénzt elő­varázsolni. Nagy organizáló tehetségét jutal­mazta a főváros tanácsa, amikor hait esztendővel ezelőtt, 1927-ben adó­hivatali igazgatóvá választották meg és ezzel vezére lett az egész székes­főváros nagy adószervezetének. Öt­vennégy kerületi adóosztály és negyvenöt fogyasztási adókiren­deltség központi, igazgatásának élén áll, mintegy ezerhatszáz főből álló személyzet működik alatta. A legne­hezebb, a legválságosabb gazdasági viszonyok között is, napról-napra változó adótörvények és rendeletek mellett tartja a bevételi nívót a ju­biláló igazgató vezetése alatti adó- apparátus. Cselekszi pedig ezt any- nyir a tapintatosan, elő­zékenyen, a közönséggel szemben, mégis a főváros anyagi érdekeinek legmesszebbmenő figye­lembevétele mellett, hogy valóban a főváros egyik legkitűnőbb főtisztvi­selőjének tekinthetjük Honffy La­jost. A jubileum alkalmával Honffy családját is számosán keresték fel üdvözletükkel. Három felnőtt fia és e g y le á n y a van a jubi­láló Ilonffynak, aki a. harmincötö­dik közszolgálati év ünnepsége al­kalmából valóban a munkában és tisztességben eltöltött élet jóleső megelégedésével tekinthet vissza a közszolgálatban eltöltött évtize­dekre. * VASÁRNAP REGGEL INDUL A BAROSS-VONAT Szegedre: nyolc egyforma legújabb tipusu Pullmann-kocsi viszi a Baross Szö­vetség vezetőségét a magyar Al­föld székvárosába, hogy ott is ki­bontsák a magyar iparpártolás zászlaját. Ilovszky János, a Ba­ross Szövetség érdemes elnöke, már egy hete egyebet sem csinál, mint szervezi a különvonatot. A Ke­mény Legények Társasága N a g y Ferenc vezetésével nagyobb küldöttséggel képviselteti magát a szegedi utón, amelyre már eddig is több mint ötszázan jelentkeztek. * A KEMÉNY LEGÉNYEK TÁR­SASAGA hétfőn tartotta első össze­jövetelét az uj esztendőben. B ed - n ár z Róbert, Nagy Ferenc és Ilovszky János mondottak ez al­kalommal felköszöntőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom