Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-02-25 / 8. szám

6 itt Budape 1938 február 25. Ki lesz az árvaszék uj elnöke? A polgármester átiratot intézett a fo- p olgármes t e rhe z, felkérvén őt. sür­gősen intézkedjék az A c/oston Géza dr. halálával megüresedett árva­széki elnöki állás betöltése tárgyá­ban. A polgármester felkérte fő­polgármestert, kérvén a pályázat sürgős kiírását, azzal az indokolás­sal, hogy ily nagyfontosságu szak­hivatal, mint az árvaszék, hosszabb ideig nem maradhat felelős vezető nélkül. Arra. vonatkozóan, hogy az árvaszéki elnöki állásra kiírandó pályázat tárgyában érintkezést kell-e keresnie Huszár főpolgármesternek Keresztes-Fischer belügyminiszter­rel, még nem történt döntés. Min­den valószínűség amellett szól, hogy az ismeretes kormányrendelet elle­nére a főpolgármester saját^ hatás­körében elintézheti-e a pályázat ki­írását. Az árvaszéi elnöki állás be­töltésének ügyében különben a ku­lisszák mögött már messzemenő tárgyalások és megállapodások is folyamatban vannak. Itt említjük meg, hogy az átmeneti időre a pol­gármester Csorna Kálmán dr. első elnökhelyettest bízta meg az árva- szék ügyeinek vezetésével. 1 <>» yadi János iemészetes keserffivlz m toéntteemk leg­kiválóbb gyógyvfate. Egjr háztartásban sem hü- Hjrazhat Hatásában fatal múlhatatlan SIUEMER IIORlS. BUDIPEST Készül az előterjesztés a kommunista magatartásuk miatt elbocsájtott fővá­rosi alakalmazottak ügyében. Az elnöki ügyosztály tudvalévőén összeállította a kommunizmus alatti magatartásuk miatt elbocsájtott fővárosi alkalmazot­tak aktáit, arra való tekintettel, hogy az elbocsájtottak kérelemmel fordultak a fővároshoz, hogy kegydijat, illetőleg nyugdijat kapjanak. Az akció során az elbocsájtott alkalmazottak kérelmeit felülvizsgálta részben a polgármester, részben pedig (a főiskolát végzettekét) a közigazgatási bizottság fegyelmi vá­lasztmánya. E vizsgálat kapcsán az el­nöki ügyosztály most uj előterjesztést készített, amelyben a polgármester az egyes személyeket illetően konkrét elő­terjesztést tesz a törvényhatósági ta­nácsnak. A polgármester erre vonat­kozó előterjesztését Lázár Ferenc dr. elnökletével a jövő héten tárgyalja az elnöki szakbizottság és az rövidesen a törvényhatósági tanács elé fog kerülni. A főváros nem tesz szívességet a per­ui etező-kávtellnek. Mint minden eszten­dőben, ezidén is megjelentek már a fő­város budai részén a plakátok, amelyek a kártékony rovarok, elsősorban a pajzstetük elleni védekezésre hívják fel a gyümölcsfákkal rendelkező ingatlan- tulajdonosok figyelmét. Szó volt arról, hogy a közgazdasági ügyosztály — mint az Uj Budapest is megírta — szabály­rendeletet készít, kötelezővé tévén a gyümölcsfák permetezését olyképen, hogy azokat a fákat, amelyeket az in­gatlantulajdonos nem permetez, a ható­ság fogja hivatalból permeteztetni, hogy ilyképen a budai hegyvidék gyümölcs­fa-állományát védelmezzék és a termés minőségét elősegítsék. Hosszas tanako­dás után azonban az ügyosztály elej­tette a tervet, még pedig korántsem azért, mintha a kötelező permetezést a magántulajdonba való túlságos bele­nyúlásnak tartaná, hanem azért, mert a főváros nem hajlandó szívességet tenni a permetező anyagot előállító gyárak kartelljénak. Ennek a kartell- nek a Chinoin és a Krausz-Moskovits állnak az élén és olyan horribilis áron árusítják a permetező szereket, hogy ezeknek a tulmagas áraknak a megfize­tésére a főváros semmiképen sem érzi magát indokoltnak kötelezni az ingat­lantulajdonosokat. Naponta átlag tíz tárgyalást lát cl a tiszti ügyészség Az utolsó tizenhét és alatt megsohszorozódott a város üguvédtéineh munhája — soh a lakás- per, még több a pénzügyigazgatóság képvise­letében megindított peres eljárás — Az Uj Budapest tudósitójától — Szemethy Károly tiszti főügyész most terjesztette be a főváros köz- igazgatási bizottságához jelentését a tiszti ügyészség múlt esztendei működéséről. A jelentés azt mu­tatja, hogy a tiszti ügyészség sze­mélyzete, a város ügyvédjei, mesz- sze erejükön felül meg vannak ter­helve munkával, oly nagy mérték­ben, hogy a munka folytonosságát személyzet szaporítás nélkül bizto­sítani szinte lehetetlennek látszik. A főügyész érdekes statisztikai összeállitást mellékelt jelentéséhez, feltüntetvén a tiszti ügyészség utolsó tizenkét évi ügyforgalmát. Eszerint a tiszti ügyészségen 1920- ban 8437, 1921-ben 12.064 perenkivüli ügy darabot intéztek el. Ez a szám 1930-ban 28.931-re, 1931-ben 34.049-re, 1932-ben 36.735-re emelkedett. Hihe­tetlen emelkedést mutat a perek száma is. 1920-ban mindössze 1824 pere volt a fővárosnak, ez a szám azután esztendőről-esztendőre csök­kent. 1923-ban mindössze 689, 1924­ben 326, 1925-ben 340 1926-ba.n 289 volt a tiszti ügyészség által vitt közigazgatási és gyámi perek szá­ma. 1931-ben hirtelen ugrással (amelyet túlnyomó nagyrészben ,a. kislakásos bérházak pereinek nagy száma idézett elő) 2988-ra emelke­dik a tiszti ügyészség által tény­legesen vitt perek száma. Az elmúlt esztendőben a közigazgatási perek száma 1063, a gyámi pereké 72, a kislakásos bérházaké 885: összesen 3020 volt. Az elmúlt esztendőben 13.997 vég­zést hozott az ügyészség és 6930 bírósági tárgyalást látott el. Vagy­is egy napra átlagosan tiz tárgya­lás esik. A tiszti ügyészségi nagy forgalom állandó emelkedésének főokát abban látja a főügyész, hogy a közadók kezelésére vonat­kozó törvényes rendelkezések hiva­talos összeállítása tárgyában még 1927-ben kibocsátott pénzügymi­niszteri rendelet szerint a törvény- hatóság tiszti főügyésze köteles a pénzügyigazgatóságot ennek felhí­vására lefoglalt és jelzálogjoggal biztosított vagy nem biztosított kö­vetelések behajtására irányuló vég­rehajtási eljárásból kifolyólag a bíróság előtt folyamatba tett pe­rekben képviselni és a lefoglalt kö­vetelések érvényesítése tekinteté­ben a szükséges végrehajtási lépé­seket a bíróság előtt megtenni. A gazdasági helyzet rosszabbodása az ilyen természetű ügyek számát állandóan szaporítja, miért is a fő­ügyész azt javasolja, hogy a fő­város tiszti ügyészségének feladat­körébe csak a kincstárt és a hely­hatóságot megillető közszolgáltatá­sok behajtása során lefoglalt köve­telések bírói utón való érvényesí­tése tartozzék. Egyelőre nem töltik be a Hirdető­vállalat igazgatói állását. Lamotte Ernő halálával megüresedett a Hirdető­vállalat igazgatói állása és természetes hogy számos jelentkező akadt a jól do­tált stallumra. Az illetékes tényezők most elhatározták, hogy a Hirdetőválla­lat vezetői állását hosszabb ideig nem töltik be. Az átmeneti idő alatt Pogány Zsigmond, a vállalat aligazgatója, fogja intézni az ügyek vezetését. Mit kap a jamboree a fővárostól? A törvényhatósági tanács csütörtö­ki ülésében tárgyalta le Schar a fő­jegyző előterjesztésében az aguszt- tusi világ-jamboree fővárosi szol­gáltatásait. A fővárostól a követ­kező szolgáltatásokat kérte a jam­boree parancsnoksága: a tábor egész területének elektromos vilá­gítással való ellátásához szüksé^ ges különböző felszerelési anyag egy részét a BESZKÁRT meglévő készleteiből kölcsönözze ki. A tábo- rozás_ elektromos áram szükségletét a HÉV kedvezményes egységáron bocsássa rendelkezésre. Az Autó­buszüzem, valamint a BESZKÁRT és a HÉV kocsijain a táborozás alatt mindazon cserkészruhás egyé; nek, akik a jamboree jelvényét vi­selik, féláron utazhassanak. A Szent István-héten, az ünnepségek meg­tekintése céljából Budapesten ma­radó Ívül- és belföldi cserkészeket községi iskolákban szállásolják el. A jamboree tagjai ugyanazon áron látogathassák az Állntkertet, ami­lyen kedvezményt a fővárosi tanu­lók élveznek. A fővárosi Buna; uszodákban hatvanhat százalékos árkedvezményt kapjanak a cser­készek. A mintegy tizenöt kilométer hosszú vízvezetéki hálózathoz szűk- séo-es különböző méretű csöveket és j Építőipar részvénytársaság Budapest, VIII., Baross-utca 15. szám Aszfaltgyár és anyagtelep IX., Gübacshúi 37. sxám ! Telefon : 41-1-49. KLEMEN!JANOS épület- és diszműbádogos egészségügyi berendező Budapest, vii., Roffenblller-u. 7 TELEFON: JÓZSEF 345-14. idomdarabokat a Vízmüvek kölcsö­nözze a táborparancsnokságnak. A főváros húszezer pengő rendkívüli segélyt adjon a jamboreenak, hogy a kerülethez tartozó szegénysorsu cserkészek kellő számban részt- vehessenek a jamboreen. A tör­vényhatósági tanács ülésén Petro- vácz Gyula hozzászólása kapcsán részletesen megállapították, hogy az egyes szolgáltatások maximáli­san mibe kerülhetnek a fővárosnak és ezzel a megszorítással hozzájá­rultak a jamboree támogatásához. Uersenytörgyatősi hirdetmény Budapest Székesfőváros Vízmüvei — a Fő­városi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ cimü rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre való utalással — nyilvános ver­senytárgyalást hirdet a VI., Váci-ut 23—25. számú raktártelepére és az onnan, valamint a részletes ajánlati feltételekben felsorolt egyéb, 1933. évi április hó 1-től 1934. évi április hó 1-ig terjedő időben teljesítendő lófogatu fuvarozási munkálatokra. Bánatpénz cimén 1000 pengő teendő le az üzem pénztáránál. A letéti nyugta, valamint a íz OTI igazolványa az ajánlathoz csato­landó. Az ajánlatokat, az üzem anyagbeszerzési osztályánál (IV., Reáltanoda-u. 1—3. sz. III. em. 4. ajtó) folyó évi március hó 18. napjának délelőtt 11 órájáig kell beadni és azokat ott ugyanaznap déli 12 órakor fog­ják nyilvánosan felbontani. Az ajánlati űrlapok a részletes ajánlati feltételek és a szükséges felvilágosítás na­ponkint délelőtt 8—9 óra között kaphatók az üzem raktártelepén (VI., Váci-ut 23—25. sz.) A forgalmiadó és mindennemű illeték a vállalkozót terheli. Budapest, 1933. évi február hó 21-én. Budapest Székesfőváros Vízmüvei. Nincs haladék az Ügetönek! Nem használt a földmivelésügyi miniszter protekciója sem — Az Uj Budapest tudósítójától — Minden évben legalább egyszer megérkezik a városházára a föld- mivelésügyi miniszter leirata a Budapesti Ügetőverseny Egyletnek a székesfőváros szegényalapjaival szemben fennálló tartozásai megfize­tésére adandó haladék ügyében. Az ügetőeg’yesület földművelésügyi mi­nisztériumi pártfogással súlyosbí­tott kérelme azután minden "alka­lommal a polgármester azon javas­latával kerülnek az illetékes fóru­mok elé, hogy a főváros nincs abban a helyzetben, hogy a konkrét segélyezési feladatok tömegével ter­helten a mai válságos gazdasági vi­szonyok közepette haladékot adjon az egy esiül etnek vállalt kötelezett­ségei teljesítésére. Az Ügejtőverseny Egyesület szí­vós vezetősége a főváros megpuhi- tására ebben az évben azt a módot választotta, hogy az építkezés be­fejezésére felveendő külföldi köl­csön törlesztésének fizethetóse tár­gyában értekezletre hívta össze az alapok képviselőit. Ezen az értekez­leten az a megoldási mód lépett előtérbe, hogy 1935 végéig az összes hátralékok törlesztését függessze fel az egyesület és csak a külföldi köl­csön amortizációját fizesse. A mi­niszter az értekezleti megállapodás­ról felvett jegyzőkönyvet jóvá­hagyó tudomásulvétel végett azzal küldte meg a fővárosnak, hogy amennyiben a főváros nem járul hozzá a szegényalap hátralékos kö­vetelésének felfüggesztéséhez, az Ügető Egyesület kénytelen lesz üze­mét teljesen beszüntetni. A törvényhatósági tanácsot nem hatotta meg az a szörnyű lehető­ség, hogy esetleg a közönség nélkü­lözni lenne kénytelen a jobb vagy rosszabb paripák ügetését, hanem arra a józan álláspontra helyezke­dett, hogy ezzel az ominózus kére­lemmel egyáltalán nem hajlandó foglalkozni. A legutóbbi tizennégy hónap alatt közel negyvenezer pen­gőre szaporodott az egyesület hát­ralékos kötelezettsége a fővárosi szegényalappal szemben. Az Ügető­verseny Egyesület ügyesen előké­szített akciója igy saját dugába dőlt. fi Keresztény ErzsMSros ün­nepelte Huszár főpolgármestert uacsora az Erzseoetuarosi xereszienii Kaszinó» — Az Uj Budapest tudósítójától — Az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinó szombaton este jól sikerült társasvacso­rát rendezett Huszár főpolgármester tisz­teletére. A vacsorán többszázan vettek részt, úgyhogy a kaszinó nagytermét teljesen, megtöltötte a vendégsereg, melynek soraiban ott volt a keresztény politikai és társadalmi élet előkelőségé is. így megjelent a vacsorán Wolff Károly, Petrovácz Gynla és neje, Liber és Borvendég alpolgármesterek és ott volt természetesen az erzsébetvárosi kaszinó elnöke, Paulheim Ferenc, valamint a kaszinó alelnöke, vitéz Pesti-Miiller Jó­zsef Leó. A vacsorán vitéz Pesti-Miiller József Leó, a kaszinó alelnöke szólalt fel el­sőnek, aki után bihari Végh József mon­dott ünnepi üdvözlő beszédet, amelyben a főpolgármestert köszöntötte mint a kaszinó vendégét. Ezután Petrovácz Gyula a polgárság nevében köszöntötte Huszár főpolgármestert, majd Hamvas}/ István a VII. kerület elöljárója üdvö­zölte őt a közigazgatás nevében. Az üd­vözlésekre Huszár Aladár dr. meghatot- tan válaszolt, majd Wolff Károly mon­dott nagy tetszést aratott beszédet. Sipőcz polgármester táviratban mentette ki magát és üdvözölte a kaszinót. t7RmiRnn. mfliíiran ft temeffiezesl cflWB CHnfiBELAtlDRfiS JÓZSEF »Mi« maraV (hm: Hóul I» Llwmaajoirt. I. Ma: L. Betunsttp-atca n. automata atr-tt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom