Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-02-18 / 7. szám

TU BUDAPEST 1933 február 18. Az uj állami hitelszövetkezet legelső program­pontja: Hatmilliós keret a tabáni közművek megépítésének azonnali megkezdésére Borvendég alpolgármester nagyszabású elgondolása — Az Uj Budapest tudósítójától — * ^5^ & cT'^ eJk>y v W' Hasznos tudni mindazoknak, kik az ártalmatlan és tisztán természo- tes hashajtó ásványvizek iránt nagyobb bizalommal viseltetnek, hogy Schmidthauer keserű­vize hatékony forrá3-sókban egész Európa leggazdagabb ilynemű ásványvize. Rendszerint már kisadag: *4 vagy V2 pohár elegendő, miáltal a nagyobb mennyiségek fogyasztása feleslegessé válik, tehát gazdaságilag is viszonylag a legolcsóbb. A főváros közigazgatási bizottsá­gának hétfői ülésén általános feltű­nést keltettek Borvendég Ferenc al­polgármesternek a Tabán-probléma megoldásának előkészítésével kap­csolatosan tett kijelentései. A köz- igazgatási bizottság ülésén szóvá- tették a Tabán-kérdést és a fővá­ros vezetőinél érdeklődtek aziránt, hogy a Tabán ujjáépitésével kap­csolatosan nem indithatók-e meg már tavasszal az előkészítő termé­szetű közmunkák. Borvendég Fe­renc érdeklődésünkre azt felelte, hogy a kormánnyal folytatott tár­gyalások eredményeként a főváros forgótőkéi kap, amellyel megkezd­heti a Tabán rendezését és felépíté­sét. Ez a kijelentés általános feltű­nést keltett, arra azonban már nem nyílt mód, hogy Borvendég alpol­gármester a részletek felől is tájé­koztassa a közigazgatási bizottság tagjait. Mivel a Tabán rendezése, közmüvekkel való ellátása és álta­lában a Tabán újjáépítésének a megkezdése rendkívül közelről ér­dekli nemcsak az iparos-társadal­mat, hanem a főváros közönségének legszélesebb rétegeit is, az Uj Buda­pest munkatársa Borvendég Ferenc alpolgármesterhez fordult további felvilágosításokért. Megkértük Bor­vendég alpolgármestert arra, hogy ismertesse a kormánnyal folytatott tárgyalásainak az eredményét és je­lölje meg a Tabán újjáépítésének menetrendszerű programját. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatársának: — A közigazgatási bizottság leg­utóbbi ülésén tett kijelentéseim azoknak a tárgyalásoknak az ered­ményén alapulnak, amelyeket a Ta­bán újjáépítése ügyében az illetékes kormánytényezőkkel folytattam. Im- rédy Béla pénzügyminiszter úrral a legbehatóbban vitattuk meg azokat a módokat és eszközöket, amelyek­nek igénybevételével a Tabán újjá-; építésének munkálatai megkezdhe­tők. A Tabán újjáépítése végered­ményben kereken 40 millió pengő-* jébe kerül a fővárosnak. 22 millió pengő a telkek értéke, ezeknek a telkeknek legnagyobb része már a főváros tulajdoná­ban van. A többi 18 millió pen­gő a közművek megépítéséhez és az utcák rendezéséhez szük­séges. A legfontosabb és egyben a legköze­lebbi feladat a Tabánnak közmü­vekkel való ellátása. azután a telke­sítés és ezzel egyidejűleg az utca- rendezés. Az első lépés volt a lakásforga­lom felszabadítása, ami szoros összefüggésben van a Tabán újjáépítésének ügyével. Az Imrédy pénzügyminiszter úrral folytatott tárgyalások egyik ered­ménye volt éppen a lakásforgalom felszabaditása, kapcsolatban a Ta­bán-probléma megoldásával. A kor­mány részéről teljes jóindulatot és megértést tapasztaltam. A kormány tudatában van annak a ténynek, hogy a Tabán újjáépítése révén egész sereg és pedig igen sokféle iparágat foglalkoztató munkaalkal­mat lehet teremteni. A kormány eb­ből az elgondolásból kiindulva tel­jes készségét jelentette ki abban a tekintetben; hogy a fővárosnak se­gédkezet nyújt a Tabán-prohlémr: megoldásához. — A kormány által nyújtott segít­ség három irányú. Az egyik volt a lakásforgalom felszabaditása, ami lehetővé tette az omladozó és lebon­tásra Ítélt házakban a lakások fel­mondását és egyben lehetővé tette a kilakoltatottaknak az elhelyezke­dését. A második segítség egy kü­lönleges házadómentességnek a biz- * tasitása azok számára, akik a Ta­bánban építkezni fognak. Ezt az adómentességet természetesen csak azok kaphatják meg, akik előre meg­határozott időn, két-három éven be­lül megkezdik és befejezik az épít­kezést. A harmadik és legfontosabb segítség a forgótőke megszerzése, amire a fővárosnak szüksége van, ha a Tabánt közmüvekkel akarja el­látni és ezzel megindítani próbálja az építkezési tevékenységet, A forgótőkét egy hitelintézettől kapná a főváros. A kormány ugyanis hitelszövetkezetet akar létesíteni ipari munkák vállalá­sával kapcsolatos pénzügyi fe­dezetnek a hitelezésére. Ennek a szövetkezetnek olyan ma­gánvállalkozók és autonóm testüle­tek lesznek a tagjai, akik nagyobb- arányu beruházásokat és közmunká­kat akarnak végeztetni. Ilyen tag lesz ebben a szövetkezetben a fővá­ros is. Az iparosok és általában a munkavállalók váltót kapnak és ezt a váltót a Nemzeti Bank fogja eszkoinptáini. A főváros 6 millió pengő erejéig szerezne itt érdekeltséget, ami azt je­lenti, hogy 6 millió pengős fe­dezettel indithatnók meg a Ta­bán közművekkel való ellátását és az építkezést. Ez volna az első lépés a Tabán újjá­építését célzó terveknek a megvaló­sítása felé. Borvendég Ferenc alpolgármes­ternek ez a nyilatkozata általános érdeklődésre tarthat igényt, nem­csak az iparosok és építőipari vál­lalkozások körében, hanem a város- politikusok körében is, akik az Uj Budapest utján szereznek most ér­tesülést a Tabán ujjáépitésével kap­csolatos pénzügyi elgondolásnak a lényegéről. Dávid és Kertész Kazán- és Gépgyár Rt. Budapest, VI., Máglya-u. 75-77 Telefon: §1-4-46 ■g,(Hit stein mérnöhöh, építési vállalhozóK BUDAPEST, Vili., Népszinház-u. IS Telefon: 43-1-44 fiSznti gőz- te notcrbeageiltet t*i»«i WOLFF ERNŰ ■•«•pesl-ttclenfOld, KelnMIO-af 1. a StrgiajclMi WOLFFML Telelői i lat HHI Beretvás pasztilla fejfájás ellen Városházi notesz S1PÖCZ POLGÁRMESTER MEG­GYÓGYULT s a jövő hét első nap­jaiban átveszi hivatala vezetését. Kezelőorvosa, Temesváry fő­orvos naponta meglátogatja a pol­gármestert Boráros-téri lakásán. A törött kar teljesen egybefort, azok a diatermás és masszázs-kúrák, amelyeket a főorvos alkalmaz, tel­jes mértékben alkalmasak arra, hogy a töréseknél annyira szüksé­ges edzési folyamat sikeresen végbe­menjen. A hathetes gyógyulási idő, ami az efajta töréseknél szokásos, amellett bizonyít, hogy semmi kom­plikáció sem akadályozta meg a gyógyulási folyamadót. Szó volt arról, hogy a polgármes­ter a jövő hét folyamán csak né­hány napon át jár be hivatalába, azután párhetes szabadságra kül­földre utazik. A városi politika bo­nyodalmai és általában a, főváros pénzügyi helyzete nem adnak mó­dot azonban a polgármesternek ar­ra. hogy ezekben a kritikus időkben jelenlétét nélkülözze a főváros ve­zetősége. Hu körülmények között a polgármester a külföldi ut tervéről lemondott és a legjobb esetben csak a húsvéti ünnepeket fogja felhasz­nálni rövid szabadságra. A SZERDAI KÖZGYŰLÉS A g os I o n Géza elpar ént olásával kezdődött: meghatott szavakkal em­lékezett meg Húsz á, r főpolgár­mester a tragikus körülmények kö­zött elhunyt árvaszéki elnök her­vadhatatlan érdemeiről. Indítvá­nyára kimondotta a közgyűlés, hogy Ágoston Géza emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíti és az özvegyhez részvétiratot intéz. A tör­vényhatósági bizottság felállással adta tanú jelét gyászának, a mégha-1 tott hangulat, amely a teremben uralkodott, mutatta, mennyire mé­lyen érintette a törvényhatósági bi­zottság minden pártját a hirtelen halál. JANETS IMRE utóda a törvény­hatósági bizottságban a közjegyzői kamara, kiküldöttjeként — mint, azt elnöki megnyitójában a szerdai köz­gyűlésen bejelentette a főpolgár­mester — H edr y Aladár dr. a köz- tiszteletben álló belvárosi közjegy- zö' lett, aki a kamara törvényható­sági bizottsági taglistáján az első póttag volt, Láz ái r Ferenc dr. mel­lett a Keresztény Községi Párt so­raiban már helyet is foglalt a szer­dai közgyűlésen. A. törvényhatósági bizottság minden pártja megélje­nezte az uj közjegyző-bizottsági ta­got. akinek számos barátja és tisz­telője van a városatyák között. * ÁLTALÁBAN FESZÜLT ÉS NYOMOTT volt a szerdai rendkí­vüli közgyűlés hangulata. A vezé­rek túlnyomó részben hiányoztak, ami elsősorban annak volt tulajdo­nítható, hogy ugyanabban az idő­ben izgalmas ülés folyt, a képvise­lőházban is. Újra bebizonyosodott, h ogy nem lehet egyszerre képviselőházi és törvény- h a t ó s ái g i bízott s á g i ülést tartani, mert, ez — valljuk meg őszintén — ártalmára van a közgyű­lés nívójának. Nagyobb emóciók különben nem zavarták a rendkívüli közgyűlés hangulatát,. Amikor a jobboldal egyhanauan elfogadta a, rendkivüli közgyűlést összehívó F ábi á n Béla azon indítványát, hogy az ügy tár­gyalására a sürgősséget mondja ki a közgyűlés, a, baloldal lelkesen < megtapsolta a Wolff-pártot. Horri­bile dictu! m ég a szóéi ál de- mo kraták is éljeneztek. Meg is jegyezte egy bus magyar a szélső jobbon: — Imrédynek kellett pén z- ü g y miniszternek lenn i e, hogy a szocialisták tapsoljanak a Wo\ff-pártnak! ❖ ESTE NYOLC ÓRA FELÉ, ami­kor a kereszténypárt hivatalos szó­noka, Szőke Gyula dr. elmondotta beszédét, egyszerre megélénkültek a büffé helyiségei. Minden oldalról lelkesen gratuláltak Szőke Gyulá­nak, aki koncepciózus és magvas beszédével, nagy jogi és gyakorlati tudásával, pompás előadókészségé­vel közélet i p á l y áj á n ak egyi k legszebb sikér ét aratta. Azután lassan elcsendesedtek a termek, hire menvén, hogy pénte­ken is folytatni kell a közgyűlést, mert sok a szónok. így azután, ami­kor köztudomású lett, hogy a sza- vazás is péntekre tolódott e l, mindenki hazament és a szocia­lista, szónokot már alig negyedház hallgatta végig. SZENDY KÁROLY DR. tanács­nok a tanügyi osztály érdemes ve­zetője, súlyos influenzában betegen fekszik lakásán. Szendy állapota aggodalomra nem ad okot, de feb­ruár vége előtt semmi körülmények között sem veszi át hivatala veze­tését. * AZ ÁRJ'ASZÉK NAGY HA­LOTTJA: Ágoston Géza, már a Kerepesi-temetőben alussza örök ál­mát. A fájdalmas űrt. amelyet itt­hagyott, próbáljuk enyhíteni né­hány visszaemlékezéssel. Ágoston Géza dr. édesapja, néhai Ágoston Sándor Máramaros-vármegye árva- széki elnöke volt és negyvenhét esz­tendős korában ugyanolyan tragi­kus körülmények között halt meg, mint a fia: összeesett és a szivszél- hüdés megölte. Ágoston Géza, aki ez év májusában töltötte volna be ötvenötödik életévét, hihetetlen mó­don rettegett a haláltól, főleg an­nak attól a formájától, amely vé­gezetül elérte. Szent meggyőződése volt, hogy u g y an abban az életévében fog elhalni, mint az édesapja, még pedig szintén hirtelen halállal. Barátai előtt régóta és sokat panaszkodott halálsejtelmei­ről. Amikor aztán a negyvenhete­dik évet szerencsésen túlélte, arra vigyázott, hogy milyen korban halnak el körülötte az emberek. Hiába mondogatták neki, hogy nem az édesapjára, hanem az édesany­jára ütött, aki még most is — Is­tennek hála! — hetvennyolc éves korában nagyszerű egészségnek ör­vend, szegény Gézát nem lehetett ettől a rossz érzésétől megszabadí­tani. És végezetül neki lett igaza: ugyanolyan tragikus körülmények között hunyt el, mint édesapja, Máramaros-vármegye árvaszékének elnöke... A JÓ EMBERNEK AZ A SA­JÁTOSSÁGA, hogy hihetetlen in­tenzitással tud minden szépért és jóért lelkesedni. Ágoston Géza- ezek közé a jó emberek közé tarto­zott. Két nagy szenvedélyét: az utazást és a f oto gráf álást elsősorban vallásos érzésének szol­gálatába állította. Ezelőtt három esztendővel a Szent- földön járt, ahol mint mindenütt, rengeteget fotografált. Ágoston Gé­zával szerte Európában lehetett ta­lálkozni, Rómában csakúgy, mint a stájer havasok között, amelyeknek különösen szerelmese volt, de soha­sem lehetett úgy vele Budapesten kívül összejönni, hogy a nyakában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom