Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-02-11 / 6. szám

6 TU BUDAPEST 1933 február 11. A tisztviselők flzetésrcdakclöja eltün­tette a fővárosi költségvetés deficitjét Nincs szükség a borfogyasztási adó csökkentése folytán előállott bevételi kiesés pótlására — A belügyminiszter nem kényszeríti a fővárost, hogy szubvencionálta az állami színházakat Sürgős-e a centrále-üg Értekeztél a Keresztény Községi Pártban — Az Uj Budapest tudósítójától — A főpolgármester által az ellenzék kí­vánságára a eentrále ügyében összehí­vott rendkívüli közgyűlésen az indít­vány előterjesztésére nem került sor, mert a gyász jeléül Kabalzovits József dr. bizottsági tag a tárgyalás elhalasz­tását kérte. Az ellenzék ezen elhatáro­zását megérlelte az a körülmény is, hogy a Keresztény Községi Párt keddi értekezletén Wolff Károly indítványára egyhangúlag kimondották, hogy nem, fo­gadják el Pfeiffer Ignác dr. bizottsági tagnak a centrále-kérdés sürgősségére vonatkozó indítványát. A Keresztény Községi Párt keddi ér­tekezletén Wolff Károly elnökölt, me­leg szavakkal parentálva el Apponyi Albert grófot. — Apponyi igazi lénye — mondotta Wolff — Genfben bontako­zott ki, ahol óriási szellemi fölénnyel és erkölcsi erővel viaskodott a magyar igazságért. A Keresztény Községi Párt fájdalmas részvéttel áll a pótolhatatlan veszteség előtt és együttérzését küldi a genfi ravatal felé. Platthy György végrendeletéről emlé­kezett meg ezután meghatott hangon Wolff Károly. — Platthy György ne­mes elhatározása — állapította meg Wolff — végrendeletével olyan felkiál­tójelet tett nemes élete után, amellyel fényt vetett egész jellemére. Nagy gesz­tussal távozott Platthy, akit halálos ágyán is a főváros gondjai foglalkoz­tattak. Az egész főváros és az árvák, akiknek javára tudvalévőén Veress Pálné-utcai házát hagyományozta, min­denkor áldani fogják emlékét. A pártértekezleten még Szőke Gyula dr., Joanovich Pál dr., Verebéig Jenő dr. és Jakab János szólaltak fel. Wolff Károly zárószavaiban rámutatott arra, hogy az üzemi ' kérdésben a legcsunyább demagógia folyt, mert nem a kisiparo­sokért és kiskereskedőkért folyt a küz­delem, hanem a nagykapitalisták és nagyvállalkozók érdekében. Sas-táncest. A Saskor eraévi táncestjét feb­ruár hó 1'8-árt tartja meg Sipőcz Jenő és Wolff Károly fővédnöksége mellett a ré­gi Saskor helyiségeiben. A Sas-táncest mindenkor jelentős esemény a bálok króni­kájában s azon a Belváros polgárságának szine-java szokott megjelenni. A táncest bizottsága Kereasy György dr. elnöke lete alatt máris erős munkával dolgozik, hogy a régi, megszokott fényeis sikert ez alkalommal is biztositsa. Hunyadi János természetes keserüviz « «mésziőuervek leg­kiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban nem hlér uyozhat. Hatásában í «lül m «Ihatatlan sultrier a borús, Budapest Hogyan táplálkozzék az influenzás be­teg? A mostani nagy influenzajárvány alatt az angol orvosok tanácsokat ad­nak az influenzás beteg táplálkozására nézve, mert a helyes táplálkozásnak igen nagy befolyása van a betegség gyors és könnyű lefolyására: Tanácsaik ezek: 1. Az első két napon, ha láz van, az influenzás beteg ne fogyasszon szi­lárd táplálékot, hanem friss limonádét, oranzsádot, vagy hideg tejet. 2. A har­madik naptól kezdve, amikor a beteg már jobban van, könnyű, szilárd táplá­lék mellett igyék a beteg minél több tejet, mert a tej . üditő, gyorsan emészt­hető és tápláló. 3. A lábadozás idejé­ben testmeleget és energiát termelő fe­hérjéket, szénhidrátokat és zsírokat, különösen sok vajat és vajjal készült ételt adjunk a betegnek és napközben többször tejet. Ezeket a tanácsokat ná­lunk is meg kell fogadni, hogy a beteg­ség lefolyása könnyű, a beteg fölépü­lése pedig gyors legyen. — Az Uj Budapest tudósítójától — A városházán nagy érdeklődéssel várják: mikor és hogyan dönt Ke- resztes-Fischer belügyminiszter a főváros 1933. évi költségvetésének jóváhagyásáról. A nagyarányú ér­deklődésnek legfőbb magyarázata az, hogy az utóbbi napokban külön­böző hírek terjedtek el, amelyek sze­rint a költségvetési tételek közül többet lényegesen, megváltoztatni óhajt a belügyminiszter. Nagy ér­deklődés előzi meg annak a kérdés­nek az eldöntését is, vájjon a kor­mány miként dönt a borfogyasztási adó mérsékléséből származó három millió pengős hiánynak a pótlásáról és hogy a belügyminiszter valóban megköveteli-e a fővárostól az Ope­raház 200 ezer pengővel való támo­gatását, amint ezt „beavatott“ kö­rökben hiresztelik. Az Uj Budapest munkatársa megtudta, hogy szerdán a pénzügyminisztériumban döntő tanácskozás volt a költségvetés jóvá­hagyása ügyében. Erről a tanács­kozásról és a költségvetés jóváha­gyásával kapcsolatos kérdésekről beszéltünk Lamotte pénzügyi ta­nácsnokkal, akihez azt a kérdést in­téztük, hogy mikorra várható á jó­váhagyó leiratnak a megérkezése a városházára. Szóvátettük előtte a jóváhagyással kapcsolatosan i er­jesztett hireket is. Lamolte Három dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatársának: — Úgy tudom, hogy a legutóbbi napokban a pénzügyminisztérium­ban tartott megbeszélésen befejeződtek a költségvetés jó­váhagyásával kapcsolatos elő­zetes tárgyalások. Most már nincs semmiféle akadálya annak, hogy a jóváhagyás megtör­ténjék. Értesüléseim szerint már a legközelebbi napokban aktuális le­het a jóváhagyó leiratnak a megér­kezése a városházára. Mi a jóváha­gyástól függetlenül is azok között a keretek között mozgunk, amelyeket a bevételi lehetőségek szabnak meg számunkra. A törvényes rendelkezé­A Kispipa és a városszéli telepí­tés. A közeli napokban nagyfontos- ságu értekezlet fog lezajlani a Kis­pipa vendéglőben, ahova nagy buz­galommal toborozzák az építőipari érdekeltségeket. Arról van szó, hogy megszervezzék azt a mozgalmat, amellyel a szóbanforgó érdekeltsé­gek, akik kis-exisztenciáknak neve­zik magukat, a létesítendő város­széli telepitésnél munkához és kere­sethez juthassanak. Az akció élén Pál L. Leó zuglói építész áll, aki a halálsorompó eltüntetését illetően ködös elgondolásaival vonta néhány esztendővel ezelőtt magára a közfi­gyelmet. A felhivás, amelyet szer­kesztőségünkhöz is eljuttattak, arra mutat rá, hogy az erők szabad játéka, a nyilvános versenytárgyalás, az építőipari érdekeltek zöme részére nem jelent egyebet, mint amolyan tömeg-ricsajt, amelyet nyomon kö­vet a kiábrándító macskajaj. Pál L. Leó megalapozott munkarendszert kiván, amelyet kezdve a legjobban rászorultaktól felvett pontos és lel­kiismeretes adatgyűjtéstől egészen a legjobban rászorultaknak munká- baállitásáig a becsületesség és cél­tudatosság kell, hogy jellemezzen. A felhivás azzal vádolja a főváros középitési ügyosztályát, hogy ott a szociális kezdeményezésnek alig ta­lálja nyomát Pál L. Leó. Csak amo­lyan diplomatikus ügyeskedést lát, folytatását annak a bosszantóan ne­vetséges játéknak, amellyel heteken, hónapokon keresztül halasztgatták a munkák kiirását. Azt kivánja Pál épitész, hogy főleg az inségkg,tasz- ter tagjait kell a munkához jut­tatni. Hogy mit fognak néminemű sek szerint jóváhagyás hiányában a megelőző költségvetési keretek kö­zött kell gazdálkodnunk. Ez történt most is. — Ami azt a kérdést illeti, hogy miképp történik gondoskodás a bor- fogyasztási adó mérséklése miatt elő­álló hiány pótlásáról, ebben a tekin­tetben a helyzet tulajdonképpen már kialakult. A tárgyalásokon a leg­fontosabb kérdés az volt, hogy mi­vel pótoljuk a borfogyasztási adó mérséklése következtében előálló hárommillió pengős hiányt. A legutóbbi kormányrendelet, amely a tisztviselői fizetések újabb csökkentését Írja elő, tulajdonképpen már meg is ol­dotta ezt a problémát. A tisztviselői fizetések leszállítása következtében a személyzeti kiadá­sok a városházán 1,700.000 pengővel csökkennek, igy tehát már csak 1,300.000 pengőnek a pótlásáról kell gondoskodni. Ez nem olyan nagy összeg, hogy komolyabb zavarokat idézne elő a fővárosnak az üzemek­kel együtt több, mint 200 millió pen­gős évi budgetjében. Úgy tudom, hogy a költségvetésnek ez a része változatlanul kapja meg a jóváha­gyást és majd csak az év folyamán gondoskodunk az előálló bevételi hi­ánynak a pótlásáról. Felvetettük Lamotte tanácsnok előtt azt a kérdést, hogy kötelezni fogja-e a belügyminiszter a fővárost az Operaháznak kétszázezer pengő­vel való támogatására, vagy sem. Lamotte tanácsnok igy felelt: — Tudomásom szerint ez a kér­dés teljesen lekerült a napirendről, í Le gillet ékesebb helyről származó értesülésünk szerint Keresztes-Fischer belügyminisz­ter nem óhajtja a fővárost az Operaház támogatására rákény­szeríteni. Azok a hírek, amelyek szerint a bel­ügyminiszter ezt a kétszázezer pen­gős tételt beiktatja a költségvetésbe, egyáltalán nem felelnek meg a va­lóságnak, ami azt jelenti, hogy Pet- rovácz Gyula álláspontja legfelsőbb kormánykörökben is győzedelmes­kedett. fröccsözés és pohár sörök mellett a Kispipában a Pál L. Leó által oda- toborzott érdekeltségek elhatározni, nem tudjuk, de nem is tartjuk fon­tosnak. A főváros a városszéli tele­pítés munkálatait a részére törvény­szerűen előirt módon, a Közszálli- tási Szabályzat alapján adja ki, a szociális elgondolást azzal bizonyít­va, hogy egy-egy vállalkozónak csak egy-egy ikerház építését fogja juttatni. Ezen túlmenően a szabad versenynek útjába állam nem lehet, nem szabad nemzeti ajándékot osz­togatni versenytárgyalás nélkül azoknak, akiknek erre talán egyetlen jogcímük lenne, hogy sűrűn láto­gatják a Kispipa értekezleteit. Szo­ciális érzéket pedig sem a főváros középitési ügyosztálya, sem Bor­vendég alpolgármester, akinek ha­táskörébe ez az ügyosztály tartozik, nem kér kölcsön sem Pál építésztől, sem a Kispipa fröccsöző asztaltár­saságától. Előadás a Saskörben. Körösi Csorna Sán­dor nyomdokain Nyugat-Tlbetben cimimel tartott előadást a Saskörben Baktay Ervin iró. Ara előadáson nagy és elő­kelő közönség jelent meg, közöttük Nagy Ferenc tanácstag és neje, Szlovák Pál tanácsnok, Várhidy Lajos és sokan má­sok a belvárosi polgárság köréből. Színes, lebilincselő, közvetlen előadásban ismertette ara előadó tibeti útját, amelyen Körösi Csorna Sándor egykori küzdelmes utjának minden állomását megállapította és felke­reste, mindenütt emléktáblát állítva a nagy magyar kutató emlékének. A nagy értékű előadásért K crezéy György dr. mon­dott köszönetét a jeles Írónak. Ji 3£átvin-téw problémája fsilféri# Desső efő- adása a SPUérnöfö- egi#leíf»era — Az Uj Budapest tudósítójától — Csilléry Dezső Beszkárt igazgató szerdán este igen érdekes előadást tar­tott a Magyar Mérnök és Épitész Egy­letben, amelyben a Kálvin-tér közleke­dési rendjével foglalkozott. Megállapí­totta Csilléry, hogy főleg a géperejű közlekedés elterjedése miatt oly óriási mértékben emelkedett a nagyvárosok utcai forgalma, hogy a komplikáltabb forgalmi gócpontokon a közlekedési rendőrség adminisztrációs intézkedé­sekkel már legtöbbször nem tudta a közlekedést biztosítani, a szóbanforgó teret át kellett építeni vagy rendezni, így történt ez Budapesten is a leg­utóbbi esztendőkben a Baross-tér, az Oktogon-tér, a Berlini-tér átalakításá­val lehetett csak megteremteni a köz­lekedési rendet. Legutóbb a Rákóczi-ut— Kossuth Lajos-utca torkolatát építették át; az időközben megkezdett gazdasági depresszió miatt azonban több fontos gócpont átépítésére már nem került sor. Ezek között első helyen említendő a Kálvin-tér, amely egyrészt szabály­talan alakja, másrészt hat igen nagy- íorgalmu utcának a betorkolása és kü­lönösen a villamosvasúti vágányok nem megfelelő elhelyezése miatt a köz­lekedési államrendőrség szemében ál­landóan erősen szúró szálka. Csilléry szerint helyes az államrend­őrség álláspontja, és különösen ha elő­retekintünk a Borárus-téri hid megépí­tésének idejére, amikor a Kecskeméti­utcának és a Káday-utcának a forgalma a maihoz képest előreláthatólag erősen megnövekedik, elodázhatatlan a kérdés előkészítése. A Kálvin-téri probléma megoldásá­nak két kulcsa van: az egyik az, hogy a belvárosi vonalnak az a része, amely a Kálvin-tér és Apponyi-tér közé esik, felhagyandó, tekintettel arra, hogy a Kecskeméti-utcai nagy közúti forgalom miatt a villamosvasúti forgalom egyre nagyobb bonyodalmakat okoz. Ennek a felhagyandó belvárosi vonalrésznék a pótlására Budára a Yámház-köruton és Ferenc József-kidon át, a pesti Du­na partra az Országház-tér felé pedig a Yámház-köruton és a Ferenc József- rakparton megnyíló utazási lehetőségek jönnek számításba. A megoldás másik kulcsa az, hogy a Kálvin-tér közelében a Baross-utca és Üllői-ut közötti ház- telkek igénybevételével vágányösszeköt­tetést létesít a Beszkárt, ami által le­hetővé válik, hogy úgy a Baross-utcá- ban mint az Üllő-utón a Kálvin-tér tor­kolatában csak egy vágány maradjon. Ez a változtatás nagyjelentőségű azért, mert ennek a két nagyforgalmu közle­kedési útnak az egyvágányú és egy­irányú villamosvasúti forgalom szá­mára való rezerválása sokkal egysze­rűbb műszaki megoldást és forgalmi lebonyolódást tesz lehetővé, mintha ugyanezt négy vágánnyal kellene meg­tenni. Csilléry Dezső véleménye szerint a Kálvin-téri közlekedési problémának ez az egyetlen kulcsa és csak igy lehet a Kálvin-térliez is bevezetni az egész vi­lágon mindenütt bevált körüljárási rendszert, amely legkevesebb rendőri beavatkozást és igazítást igényel. A nagyszámban egybegyült előkelő mér­nöki közönség élénk érdeklődéssel és tetszéssel fogadta Csilléry igazgatónak tervekkel és rajzokkal is illusztrált elő­adását. KRiL GYULA KOrjUtAOÖFIESTE» SÍREMLÉK ÍLSÍS&Y1*’ I ■MTBT. ■, LABS* 77/71. TEL mm, f HÖNAU DATAELLO bronzöBtt BUDAPEST TELEFON t AUTOMATA •!»—U. BUKOVA LAJOS ÉPÜLETÜVEGES ÉS KÉPKERETEZO Budapest, IX., Lónyay-utca 48. TELEFON i AUT. 870-26

Next

/
Oldalképek
Tartalom