Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-04 / 5. szám
1933 február 4. mmwAPEsr 8 Nem szűnt meg tettesen az isholaepifésl tevékenység Beszélgetés Liber alpolgármesterrel — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros mai súlyos helyzetében kénytelen évről-évre redukálni azokat az összeg-eket, amelyeket kulturális és szociális igények kielégité- sére fordít. De még ilyen körülmények között is példaadóan teljesiti a székesfőváros mindazokat a kötelezettségeket, amelyek szociális és kulturális vonatkozásokban reáhárulnak. Ez elsősorban Liber alpolgármester érdeme, aki elisme- rósreméltó éréinél és felelősségérzettel teljesíti a maga nehéz hivatását. A főváros vezetősége évekkel ezelőtt hatalmas iskolaépitési programot dolgozott ki, amelynek megvalósítása azonban csak részben sikerült, éppen az előbb említett pénzügyi nehézségek miatt. Az Uj Budapest munkatársa most azzal a kérdéssel fordult Liber alpolgármesterhez, akinek az ellenőrzése alá tartozik a közoktatási ügyosztálynak a működése, hogy a főváros ebben az esztendőben mennyiben tudja folytam a megkezdett iskolaépítkezéseket. Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Bár a fővárosi bevételek csökkenése következtében kénytelenek vagyunk minden irányban redukálni az előirányzott kiadásokat és egyben leépíteni összes terveinket mégis nyílnak bizonyos lehetőségek iskolaépitési programunk megvalósítására. Ha sziikebb keretek közé is kell szorítanunk terveinket, főbb vonásokban meg tudjuk közelíteni céljainkat. Programunkban szerepel például a Koronaőr-utcában az uj budai leánygimnázium megépítésének a terve, amely teljesen elkészült. Csak a miniszteri jóváhagyásra várunk és azonnal megindithatjuk az épitkeA BESZKÁRT ÜRESEDÉSBEN LEVŐ IGAZGATÓSÁGI TAGSÁGÁT ILLETŐEN minden valószínűség szerint U rbanov ich G. Zoltán dr., a. Fuvarhitelintézet R. T. vezérigazgatója lesz Platt hy György utóda. Urbanovich a keresztény közgazdasági élet egyik legkitűnőbb egyénisége, aki eddig a városi politikában aktive nem vett részt. * NÉMETH IMRE KOLLÉGÁNK, a. városházi sajtóirodának volt egyik legtehetségesebb és legszimpatikusabb tagja, amig azután magasba ívelő karrierje elszólitotta a főváros ügyeivel való intenzív foglalkozástól: felelős szerkesztője lett a főváros hivatalos kőnyomatosának, a Magyar Országos T u- d ó s i l ó na k, amely a Magyar Távirati Iroda érdekkörében a, főváros, a rendőrség, a törvényszék, nemkülönben valamennyi miniszté- rium hivatalos híreivel látja el a sajtót. Németh Imre a jövő héten néhány órára újságírói minőségben visszatér régi munkássága színhelyére: ő fogja, konferálni azt. a rádió-előadást, amely színes és izgalmas riportban akarja bemutatni a rádió sokszázezer hallgatója előtt a budapesti városháza belső életét. A közvetítés programját már előre a legnagyobb részletességgel kidolgozta a kitűnő Németh Imre és azt megbeszélte az összes illetékes tényezőkkel. A terv szerint a polgármesteri interv jutói kezdve a legkisebb segédhivatalba, való be- kukkantásig minden benne lesz ebben a rádió-riportban, amely arra is ügyel, hogy nemcsak élvezetes, hanem tanulságos is legyen a hallgatók számára. Az igen érdekesnek ígérkező közvetítés elé a városházi sajtóirodában is igen nagy érdeklődéssel néznek. zési munkálatokat, amelyek 900.000 pengőt igényelnek. Az idei költség- vetésben 400.000 pengő áll rendelkezésre ebből az összegből, a fennmaradó 500.000 pengőt a jövő évi költségvetés keretében igyekszünk előteremteni. A Csobánc-utcában uj óvodát építünk 130.000 pengőért, ezt az összeget az ezévi megtakarításokból reméljük biztosítani. Folyamatban van a népligeti nagy ifjúsági sporttelep megépítése, ami 60.000 pengőbe kerül. Most állítjuk fel a Bajnok- utcában a második tanoncotthont. A bajnok-utcai iparostanonc-iskola épületének egyes termeit alakítottuk át erre a célra és ugyanakkor az igazgatói lakást is újjáépítettük. Már csak ezekből az adatokból is megállapítható, hogy a főváros vezetősége nem hagyja abba a jövő építésének munkáját. Felvetettük azt a kérdést, hogy hány fővárosi iskola van még magán házban elhelyezve. A főváros vezetői ugyanis már évekkel ezelőtt elhatározták, hogy minden egyes iskola részére külön épületet emelnek és megszüntetik azt a tarthatatlan helyzetet, hogy fővárosi tanügyi intézmény bérleti viszonyban legyen különböző ház- tulajdonosokkal. Liber alpolgármester a következőket felelte: — Ebből a szempontból építkezési programunk befejezéséhez közeledünk, amennyiben mindössze egyellen-egy közoktatási intézmény van még magánházban elhelyezve. Ez a Mester-utcai elemi iskola. Itt is megfelelőbb megoldást készítünk elő. A beszélgetés további során érdeklődtünk Liber alpolgármesternél a szellemi szükségmunkaakció lebonyolításának eddigi eredményei iránt. Liber alpolgármester ezeket felelte: — Amennyire sok nehézség mutatkozott a szellemi szükségmunkaakció megindításával kapcsolatosan, annyira simán és rendben folyik a lebonyolítás. Sehol egyetlen zavaró momentum. Panaszt sem hallunk semmiféle irányból. Mindazokat az eseteket, amelyeket tudomásomra hoznak, a legalaposabban kivizsgálom. Ha bárkiről kiderül, hogy nem mindennapi kenyérre kell neki a főváros által nyújtott segítség, azonnal intézkedem elbocsátása iránt — tekintet nélkül a Protektor személyére. örülünk, ha minél több ilyen esetet hoznak tudomásomra,^ mert — bi zony nagyon sokan várnak még el helyezésre. A szellemi szükség munka-akció egyébként április 30-ig tart. Ezen az időponton túl senkit sem tartunk vissza. Erre ne is szá mitson senki. HOFFMANN FERENO OUPfvPSST rv.CJSR^CZV^ 3 ifi Ki a kisipar igazi ellensége: az üzemek vagy a nagybankok? Petrovácz %ula éles kritikája Éber Antal karcáról az üzemek ellen — Az Uj Budapest tudósítójától — A felszólalásoknak azokból a tömkelegéből, amelyekkel a törvény- hatósági bizottság; tagjai az üzemi vitában álláspontjaikat kifejtették, messze kiemelkedik Petrovácz Gyula felszólalása, aki a tőle megszokott mérnöki szabatossággal és tömörséggel adta elő mondanivalóit az üzemekről, a Kátrány9zó és Bitu- menező telep problémájával kapcsolatosan. Petrovácz leszögezte, hogy az üzemi vita annyira ki van me-f ritve, hogy a kapacitációnak roppant kevés lehetősége van, az üzemi vita során azonban kiderült egy pár nagyon tiszteletreméltó momentum, amit helyesnek tart leszögezni. Petrovácz kijelentette, hogy akisiparosság nyomorának vitatásánál tervszerűen a közüzemeket állítják oda azért, hogy elleplezzék a bankok fojtogatásainak eredményét. Rámutatott Petrovácz arra, hogy lényegileg egy bankvezér vezeti az üzemellenes egész agitációt, aki tudja, hogy mit akar ezzel elleplezni és miről akarja elterelni a figyelmet. A kisiparosság helyzetének rosszabbodásában a legkisebb tényező a közüzemek és a legnagyobb tényező éppen a bankoknak az az uzsorakamat-poli- tikája, amely fojtogatja az iparosság exisztenciáját. A közüzemek eltörlésével ez a helyzet nem hogy javulna, de rosszabbodnék. Ha a közüzemek által a főváros háztartásába befizetett 22.500,000 pengőt kénytelen volna a főváros kivetni, akkor ennek a pót- adónak erős és nagy része megint csak a kisiparosság vállára kerülne és a kisiparosság terheit fokozná. A Kátrányozó és Bitumenező-te leppel kapcsolatosan annak a véle ménynek adott kifejezést Petrovácz, hogy erre a telepre nagy szüksége van a fővárosnak, mert nemcsak elméleti, hanem gyakorlati kísérleteket is végez, az uj útburkolásoknál modern útburkolatok létesítésével foglalkozik. Ha a telep ezzel nem foglalkozna, akkor gyakorlatilag nem tudna olyan kalkulációt készíteni, amivel ellenőrizni lehet a székesfőváros magánvállalkozóit. A Kátrányozó és Bitumenező-te- lep megszüntetése kapcsán nem a kisipar jutna több munkához, hanem azok a gyárak és nagyvállalatok, amelyek örökösei lennének ennek az üzemnek. A Kátrányozó és Bitumenező-telep által végzett munkakörben kisipar nincsen, az ez ellen az üzem ellen indított hadjáratot tehát ^ mindennek, csak a kisipar védelmének nem lehet feltüntetni. Petrovácz logikus, okos és találó beszéde szemmel láthatólag nagy hatást gyakorolt a törvényhatósági bizottság tagjaira. Beretvás pasztilla fejfájás ellen DEBRECEN ÉTTEREM RÁKÖCZI-UT 88 DÉLI MENÜ P 1.40 A közigazgatási törvény novellája és a főváros Miért nem jelentkezett eddig egyetlen fővárosi tisztviselő sem szakvizsgára? — Az Uj Budapest tudósítójától — A képviselőház multlieti csütörtöki ülésén Kér észté s-F isclier belügyminiszter benyújtotta a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. te. módo- sitására vonatkozó javaslatot. A javaslatnak, mint azt első fejezetébon a miniszter kijelenti, az a célja, bogy a felsőbb hatóságokat, különösen pedig a minisztériumokat fel kell szabadítani a konkrét ügyek intézésétől, hogy ellenőrzési és felügyeleti jogkörüké t az eddiginél fokozottabb mértékben gyakorolhassák. Ennek a célnak az ér- kében a törvényjavaslat gyökeres intézkedéseket tervez a jogorvoslatok terén és ebbeli vonatkozásában igen közelről érinti a főváros adminisztrációját is. Fontos része a javaslatnak a gyakorlati közigazgatási vizsga rendszerének ujjászabályo- z á s a. A régi törvény szerint ugyanis azok, akik az előirt jogi képesítés és három évi közigazgatási szolgálat után gyakorlati közigazgatási vizsgára jelentkezhettek, egységes vizsgát tartoztak volna letenni bármelyik igazgatási ágban óhajtottak alkalmazást nyerni. Ez most megváltozik. A közigazgatási vizsgának két része lesz. Egy általános, amely a közigazgatás egész területét felölelő ismereteket foglalja magában és amelyet minden jelentkezőnek le kell tennie. E vizsga sikeres letétele után a vizsgázó négy szakvizsga közül választhat. Tehet belügyi, pénzügyi, vallás- és közoktatás- ügyi, vagy közlekedési szakvizsgát, ez9k a vizsgák az illetékes minisztériumokban, illetőleg az alájuk rendelt közigazgatási szerveknél jogi képesitéshez kötött állású tisztviselők véglegesítésére szükséges. A közigazgatási szakvizsgát a fent- emlitett 1929 : XXX. te. inaugurálta, a törvény azt is kimondotta, hogy az életbeléptetéstől számított négy esztendőn belül kezdődik a vizsgák letétele. Mindezideig azonban egyetlen tisztviselő sem tette le a vizsgát, elsősorban azért, mert a vizsgaanyag rendkívüli módon nagy, de azért sem tehette le, mert a vizsga- bizottság, melynek N ómethy Károly dr. nyug. belügyi államtitkár az elnöke, mindezideig nem is fogadott el vizsgára való jelentkezést. Az uj javaslat törvényerőre emelkedése kapcsán sor kerülhet a vizsgákra is, ami a fővárosi tisztviselők szempontjából azért különlegesen fontos, mert a megosztott vizsga speciális tantárgyaiból könnyebben el tudnak készülni. Ili., KOSSUth LOiOS-U. 6. Egyenruhák: és polgári öltönyök HAGY KALIGAH Emléklapos tisztek és karpaszományosok szabályosan felszereltetnek Nagy választék angol szövetekben.
