Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-23 / 51-52. szám

1933 december 23. ____________________in BiwAPEsr Há rom kegyúri templomot restaurál a főváros 1934-ben Irta: PETRQVÁCZ GYULA törvényhatósági tanácstag, országgyűlési képviselő A főváros jövő évi kegyúri épí­tési programjában három temp­lom helyreállít ási terve szerepel. Ez speciális művészeti és műem­léki probléma, amelynek megfelelő megoldására úgy városrendezési, mint esztétikai szempontból is gon­dosan ügyelni kell. A három temp­lom: a belvárosi, a Mátyás-temp­lom és az erzsébetvárosi templom. Mind a háromnál teljes restaurá­lásról van szó. A belvárosi templom restaurá­lása a körülötte volt üzletek lebon­tása után rendkívül érdekes felfe­dezésre vezetett, arra tudniillik, hogy ennek a gótikus szentélyű barokk-templomnak a falai az ol­dalhajók részén és az egész^ szen- télyi részben is az eredeti gót kor­szakbeli nemes kőhomlokzatu archi­tektúrában épültek és csak utólag vakolták át barokk-stílusra. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha ezt a rendkívüli értékű műem­léket legalább részleteiben meg akarják tartani és a jövő számára biztosítani, akkor igen érdekes és miitörtónelmileg is igen értékes és becses restauráló munkára van szükség, ami lényegileg abban áll, hogy mindent abba a helyzetbe kell visszahozni, amely helyzetet a fa­lak történelmi múltja, megkíván. így például az egész szentélyt külsőleg is kőfalazatu, gótikus ki­képzéssel kell helyreállítani és a hajónak oldalhomlokzatát is ezen az alapon kell restaurálni. A va­kolat leverésével előkerült mértmü- ves osztású gótikus ablakokat fel­tétlenül eredeti formájukba kell visszaállítani a maguk régi, hosszú méreteiben, kőbordákkal megosztva. A most látható rendkívül gazdag, gótikus keretezéssel bíró kapukat ugyancsak helyre kell állitani és meg is kell nyitni. A kőhomlokzat hiányzó köveit pótolni kell, ha­sonlóképpen megfelelően ki kell egészíteni a hiányzó diszitménye- ket és az átvakolásnál csorbán le­faragott ablakpárkányokat, lába­zati párkányokat, valamint a régi főpárkányt is lehetőleg újból az eredeti gót profilokkal kell vissza­állítani. Ezzel szemben a mai barokk for­mák között csupán a régi főhom­lokzat és a tornyok maradnának meg, amelyeken nincsen nyoma a régi gót struktúrának, mert ezek valószínűleg a háborúk áldozataivá váltak. Ez a művelet rendkívül gondos, óvatos, precíz és szakértő kézzel történő munkát igényel, amit több évre elosztva szakaszról-sza- kaszra felbontva kell végrehajtani, már csak azért is, mert költségeit sem. előrelátni, sem megfelelően be­osztani — egyelőre nem lehet. Ha az itt jelzett helyreállitási munkálatokat a belvárosi temp­lommal megfelelő gonddal és ügyességgel fogják végrehajtani, akkor ennek a templomnak müér- téke óriási mértékben fog emel­kedni,. A mai súlyos gazdasági vi­szonyok között kétségkívül nagy áldozatot jelent ilyen célra meg­felelő összegeknek az előteremtése, ez elől azonban nem térhetnek ki azok, akik a főváros műkincseinek konzerválását fontos feladatnak te­kintik. A Mátyás-templomnál, amely a második restaurálásra váró temp­loma Budapest székesfővárosnak, megbosszulta magát, a restaurálás­nak az a módja, amely a rendkívül nagy fagyállóságot igénylő kőcsip­kék. filiálék és krabbák készítését olcsóbb, de nem fagyálló más kőből végezték el. Ezek aránylag nagyon rövid idő alatt elmállottak, lehullottak^ és most úgy esztétikai, mint közbiztonsági szempontból is a toronysisaknak a teljes megújítá­sát és a további alacsonyabb tö­rök részeken egyes kövek teljes ki­cserélését teszi szükségessé. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy ilyen műkincsek restaurálásánál nem szabad túlzott mértékben ta­karékoskodni. Bármilyen nehéz helyzetben van is a főváros, ezt a munkát csak a legjobb, legfagy­állóbb, a legkeményebb és így ter­mészetesen legdrágább, kemény mészkőből szabad csak végrehaj­tani és gondoskodni kell arról, hogy még ezek a kövek is bevonas­sanak a tartósságot biztositó olyan vegyszerekkel, amelyek előrelát­hatóan igen hosszú időkre biztosít­ják a most végzendő munkának eredményességét és az uj alkotások f e n ninarad ás á t. Most, amikor a toronyi felállvá­nyozták, kiderült, hogy a torony­sisakból semmit sem lehet meg­menteni, hanem azt teljes egészé­ben újra kell elkészíteni. Kiderült viszont az is, hogy a meglevő terv­rajzok. munkatervek és részletraj­zok lehetővé teszik ugyanannak a szép és monumentális sisaknak kemény kövekből való újbóli fel­építését. Ez a munka is több évre elosztva szerepel a főváros kegy­úri építkezési programjában. Egyszerre nem lehet ezt a mun­kát sem elvégeztetni, mert egyelőre meghatározni sem lehet azokat a költségeket, amelyeket ezeknek a munkálatoknak a végrehajtása igénybe vesz. Annyi azonban bi­zonyos, hogy a jövő év folyamán feltétlenül meg kell kezdeni a Má­tyás-templom restaurálását is, mert különben hatalmas értékek mennek veszendőbe. TTgy képzelem a dolgot, hogy a tavasz folyamán megkezdődhetnék a restaurálás munkája, azután pe­dig néhány éven át újabb és újabb fedezet előteremtésével részletek­ben lehetne a restaurálás munká­ját folytatni és befejezéshez jut­tatni. Az erzsébetvárosi templomnál ha­sonló a hiba azzal a különbséggel, hogy ott csak egyes elfagyott dí­szítő motívuma köveknek a kicse­rélésére van szükség. Ez azt jelenti, hogy ezt a munkát rövidebb idő alatt, kevesebb költséggel lehet el­végeztetni. Maga a sisak és a fa­Ha a belügyminiszter helyt ad a szé­kesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlése részéről ezirányban hozzá intézett felterjesztésnek — és semmi okunk nincsen annak feltételezésére, hogy ez nem történik meg —, akkor a székesfőváros eddigi I. közigazgatási ke­rületéből 1934. évi március hó 1-től kez­dődően már ténylegesen is kihasad az uj XI. közigazgatási kerület és ugyan­azon a napon megkezdi munkáját annak uj elöljárósága is. A XI. közigazgatási kerület felállítá­sát már az 1930. évi XVTIT. te. rendelte el, pontos határait pedig a belügymi­niszter 2130—1930 B. M. Ein. számú ren­deletében állapította meg. Az uj kerület elnevezése: Kelenföld-Lágymányos lesz és a főváros budaörsi, valamint buda­keszid határától a Németvölgyi-uton, Csend-utcán, Orom-utcán, az uj útvonal mentén az Erzsébet-hid közepéig fog terjedni, majd a Duna középvonalán ha­ladva, déli irányban egészen a Neu- schloss-Lichtig gyártelepig, majd a Ke- lenvölgy beszögellést leszámítva, a Pé- terhegyi-uton terjed egészen a főváros kamaraerdei határáig. Az uj XI. közigazgatási kerület 505.29 hektár belterületet, 2413.54 hektár kül­területet, tehát a Duna-területet is be­számítva, összesen 3018.24 hektár terüle­tet foglal magában. Nagyság tekinteté­ben a székesfőváros harmadik legna­gyobb kerülete lesz, mert csak a III. ke­rület és a X. kerület múlják felül terület szempontjából. Ugyancsak Budapest har­madik kerülete lesz utcák és terek száma tekintetében, mert mig a II. közigazga­tási kerületnek 198 utcája és tere van, és az uj XII. közigazgatási kerületnek 199 lesz, addig a XI. kerületben az utcák és terek száma 196. Érdekes megemli­lazat ugyanis megmenthető. Ha so­káig várunk, jóvátehetetlen hibát követünk el és pedig nemcsak esz­tétikai szempontból, hanem anyagi szempontból is, mert minél tovább késlekedünk, annál nagyobb ősz- szegbe kerül majd a helyreállitási munkálatok elvégezte lése. Azért tartottam szükségesnek, hogy a főváros jövő évi kegyúri építési programját részletesebben felvázoljam, mert úgy éreztem, hogy kötelességem a Keresztény Községi Párt nevében is felhívni minden illetékes tényezőnek a figyelmét e templom-restaurálási munkálatok megindításának az elő­készítésére és szükséges fedezet elő­teremtésére. A főváros kegyur és ebben a minőségben kötelezettségei vannak. Ezek a kötelezettségek elő­írják, hogy a székesfőváros gon­doskodjék a templomok karbantar­tásáról. Nem kétséges, hogy e kegyúri minőségből folyó kötelezettség mel­lett nem hagyható figyelmen kívül ó z a kötelezettség sem, amely a mű­emlékek gondos megóvása tekinte­tében reá hárul. Ugyanakkor, ami­kor a főváros vezetősége ezt a kö­telezettségét teljesiti, egyben szo­ciális munkát is végez, amennyiben e három templom restaurálásánál munkához juttatja a kőfaragó ipart és a szobrászokat is, akik va­lóban reá szorulnak arra, hogy a főváros őket megrendelésekkel tá­mogassa. Ha e három templom res­taurálása a jövő év folyamán meg­indul, akkor a főváros nem csak az építőipar egy részének; hanem a kőfaragók és szobrászok igen tekintélyes részének is megfelelő munkaalkalmakat nyújt, amelyek révén nemcsak kézművesek, hanem művészek is kenyérkereseti lehető­segekhez jutnak. Melegen ajánlom ezeket a szem­pontokat az illetékes fővárosi té­nyezők ügyeimébe. teni, hogy a pesti oldalon e tekintetben ugyancsak az uj XIV. közigazgatási ke­rület halad majd az élen, azonban utcái­nak és tereinek száma mindössze csak 172 lesz s utána a X. kerület következik 141 utcával és térrel. (A Belváros és az uj budai XII. kerület ebben a statiszti­kai sorban teljesen egyforma: 66 utcával és térrel.) A XI. közigazgatási kerület népessége a legutóbbi népszámlálás adatai szerint: 21.869 férfi és 26.157 nő, összesen 48.026 lélek. Ebben a tekintetben tehát a XI. kerület nem mondható szerencsésnek, mert amig terület szempontjából — mint említettem — a harmadik legnagyobb kerülete Budapestnek, a lakosság száma szempontjából — az uj közigazgatási ke­rületek figyelembevételével is — tiz más kerület megelőzi, vagyis hátulról a ne­gyedik helyet foglalja el. Érzékeny csapást jelent a XI. kerület kiliasitása az I. kerület számára, mert a régi I. kerület lakosság tekintetében Bu­dapest negyedik legnagyobb kerülete volt 115.293 lélekszámmal, a VI., VII. és VIII. kerületek után. Az uj kerületi be­osztás következtében az I. kerület, amely területéből nemcsak a XI., hanem a XII. uj közigazgatási kerületet is elveszti, megmaradó 25.300 főnyi lakosságával Bu­dapest összes kerülete között az utolsó­előtti helyre fog szorulni, közvetlenül a legkisebb lélekszámú IV. kerület (25.172) elé. A XI. közigazgatási kerületben az 1930. évi statisztikai összeírás szerint az épületek összes száma 2177. A budai ol­dalon az épületek számát illetően a III. kerület után (3441) ez a kerület vezet, sőt a pesti oldalon is csak a XIV. köz- igazgatási kerület (3790) és a X. közigaz­gatási kerület (2390) előzik meg. Az épü­Statisztikai tallózás az aj XI. kerületben Irta: dorogi FARKAS ÁKOS Dr. tanácsi főjegyző 5 letek javarésze természetesen földszintes épület, azonban nagyon érdekes, hogy a budai oldalon a XI. kerületben van a legtöbb négyemeletes, vagy ennél maga­sabb épület (156), utána a II. kerület kö­vetkezik (143). Ebben a tekintetben az uj XI. kerület felülmúlja még a pesti oldalon levő X., XIIí. és XIV. kerülete­ket is, amelyekben csupán 44, 103 és 61 négyemeletes, vagy ennél magasabb há­zat találunk. A házak felszerelése tekintetében a XT. kerületet illetőleg a következő ada­tok állnak rendelkezésünkre: a 2177 épü­let közül vízvezeték van 1527 épületben, villanyvezeték 1602 és gázvezeték 757 épületben. A bérlemények száma a XI. kerület­ben 12.303, ami azt jelenti, hogy egy bér­leményben átlag 3—4 ember lakik. Az intézeti háztartások száma 23. A fenti statisztikai adatok arra enged­nek következtetni, hogy az uj XT. köz- igazgatási kerület rohamosan fejlődő ke­rülete lesz Budapestnek, mert erre min­den adottsága megvan. A XI. kerületi elöljáróság felállitásával a székesfőváros is megadja ennek a fejlődésnek minden lehetőségét. A Rudas-fürdő, a Szent Gel­lért-fürdő és az Erzsébet-sósfürdő Buda­pestnek fürdővárossá való kifejlesztésé­ben is meglehetősen fontos feladatok elé állítja az uj elöljáróságot, a József Ki­rályi Műegyetem, a m. kir. Kertészeti Tanintézet, a különböző főiskolai inter- nátusok, az ugyancsak internátusokkal összekötött középiskolák pedig az uj ke­rületnek kulturális színvonalát emelik. A már meglévő hatalmas gyártelepek és mindezeknek a fejlesztésére is alkalmas, még beépítetlen területek viszont a köz- gazdasági jelentőséget domborítják ki. A nagyközönség tudja, hogy a székes­főváros vezetőségét az a körülmény se­gítette hozzá az uj kerületek között leg- elsősorban a XI. közigazgatási kerület elöljáróságának felállításához, hogy ked­vező alkalom adódott a kerületi elöljá­róság elhelyezésére egy arra alkalmas épületnek előnyös megvásárlásával. Még­is kifejezést merek adni azon vélemé­nyemnek, hogy ez a sorrend nemcsak a véletlen folytán felel meg a székesfővá­ros egyetemes érdekének. Az uj XI. ke­rület, Kelenföld-Lágymányos kerülete, minden bizonnyal be is fogja váltani a gyors fejlődésébe vetett reményeket és az élet lüktetésének az a gyorsabb üte­me, amit minden hasonló uj közigazga­tási intézkedés maga után szokott vonni, — nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is — hozzájárul Budapest egyetemes pol­gársága általános jólétének emeléséhez is. Karácsony alkalmából őszinte öröm­mel üdvözlöm a megszületésre váró uj XI. kerület polgárságát. Ha nem is sike­rült a szervezést már a karácsony, illetve ujf-sztendő alkalmából végrehajtani, az addig még hátralevő két hónap annál több alkalmat fog szolgáltatni az uj ke­rület polgárságának arra, hogy bizó hit­tel és optimizmussal készüljön a Kelen­föld-Lágymányos kerület fejlődésének arra az uj korszakára, amely az uj elöl­járóság felállításával veszi kezdetét. ..CLARIDGE“ I., BÖSZÖRMÉNYI-UT 28 SZ. (59, 75. villamos mentén, 2-es autóbusz) Éttermek - Sörözd - Bridgeszaion Különterem 5 órai tea délután és este *■ 1 CHARLES LAX jazz-zenekara Igyunk „Harmar-vizei! Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (I., Gell ért-rakpart 1. Telefon : 53-0-03) Hunyadi János i természetes keserüviz az emészmszervek leg­kiválóbb gyógyvize. Egy háztar ásban sem hiá­nyozhat. Hatásában felülmúlhatatlan SAXLEHNER ARDRÁS, BUDAPEST

Next

/
Oldalképek
Tartalom