Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-16 / 50. szám
5 1933 december 16 A városházi névmagyarosítások — Lengyel Zoltán levele — — Az Uj Budapest tudósítójától — Kissé megtorpant a nagy névmagyarosítás címmel lapunk egyik legutóbbi számában szóvátettük, hogy a belügyminisztérium bizonyos nehézségeket támaszt a fővárosi tisztviselők azon kívánsága tekintetében, hogy védett nevekre magyarosítsák idegenhangzásu nevüket. Ebben az ügyben Lengyel Zoltán dr. az Országos Névmagya- rositó Társaság elnöke, levelet intézett lapunk szerkesztőségéhez. — A felvetett kérdést — írja Lengyel Zoltán — nagyon jól ismerem és annak előzetes tárgyalásaiban személyesen is résztvettem. A dolog úgy áll, hogy a 40.200/ 1033. belügyminiszteri számú rendeletben meg vannak szabva azok a feltételek, amelyek mellett valaki névmagyarosításával kapcsolatosan régies írással nevet kaphat. Mindenki megkapja tehát, akinek ehhez a szükséges feltételei megvannak. Egyes városi tisztviselők tehát nein ebbe a rendeletbe ütköztek bele, hanem egyrészről vagy nem rendelkeztek a kellő feltételekkel, vagy pedig védett neveket kértek. A védett nevek jegyzékét a belügyminisztérium nem azért adta ki, hogy azt mindunta lan és mindenki kedvéért megszegje, mert ha ezt tenné, akkor annyian hivatkoznának a precedensekre, hogy az egész rendelkezés hiábavalónak bizonyult volna. Van elég nevünk és arra kell törekedni, hogy mindenki necsak kifogástalan hangzású nevet kérjen, hanem lehetőleg uj nevet, mert ha ilyen tömegesen változtatják meg a polgárok idegen nevüket, akkor vigyázni kell arra is, hogy újból egyes nevekből ne legyenek sokan és a név- aronosság ezen az alapon is ne sza- porittassék. — Nagy éx-dekek fűződnek ahhoz — folytatja Lengyel Zoltán levelét, — hogy az előkelő fővárosi vezető tisztviselőknek kiváltságosán szép magyar nevük legyen és evésből a belügyminisztérium nemcsak nem gördít ez elé akadályokat, hanem minden módon ezt az akciót elő is mozdítja. Ámde a fővárosi tisztviselők kérelmeiben majdnem kizárólag csak kivételekről volt szó és ezeknek sorozata sem volt lezárva. Ha tehát az egyenkint beérkező kérvényeknél ezt a lavinát a a minisztérium engedte volna megindulni, akkor az ilyen kérelmeknek sohasem lett volna vége. — A N évmagyaros itó Társaság becslése szerint a fővárosi alkalmazottak, az üzemi alkalmazottak, a tanerők és a fővárosban lakó állami alkalmazottak kategóriái ötvenezer névváltoztatást jelentenek. Ha ez megtörténik, el van döntve a kérdés sikere és az egész főváros társadalmán érezhető lesz a magyar név nagyarányú elterjedése. Ilyen eredmény nemzeti szempontból felbecsülhetetlen és megér egy-két kivételt is. — Lengyel Zoltán azzal fe jezi be levelét, hogy véleménye szerint néhány főtisztviselő kaphat és viselhet ipszilonos nevet akkor is, h(/ harctéren nem volt. A Fővárosi Könyvtár Évkönyve. A budapesti könyvtárak között már évek óta csak a Fővárosi Könyvtár ad ki működéséről évenként jelentést. A Fővárosi Könyvtár most megjelent évkönyve annál is inkább érdeklődésre tarthat számot, mert a könyvtár az utolsó évtizedben Budapest legnépszerűbb és legjobban használható könyvtárává fejlődött, amelynek olvasói körében Budapest társadalmi életének minden rétegéből igen nagy számmal foglalnak helyet. A Fővárosi Könyvtár tudományos jellegű központi könyvtára ma az egyetlen intézmény, amely a szellemtudományok minden ágára kiterjeszti gyűjtését, a főváÚtban a mérnöki adminisztráció egyszerűsítése és reformja Felkay főjegyző előadása a Belső-Lipótvárosi Keresztény Társaskörben UJETUliPEST ___________________ — A z Uj Budapest tudósítójától — A Belső-Lipótvárosi Keresztény- Társaskörben Felkay Ferenc cfr. tanácsi főjegyző csütörtökön este érdekes előadást tartott a főváros igazgatóságának racionalizálásáról. Felkay előadásának értékét emeli az a körülmény, hogy a polgármester őt bízta meg Gallina Frigyes dx-. halála után a racionalizálási teendők ellátásával. Felkay közel húsz esztendőt töltött az elnöki ügyosztályban, tövéről-hegyére ismeri a főváros közigazgatását és így mindenképpen legalkalmasabb arra, hogy ezt az éppen annyira fontos, mint kényes poziciót betöltse. Valóban nagyszabású és érdekes előadásában Taylor tudományos üzemvezetését, mint mindennemű racionalizálásnak az ősét, ismertette Felkay. Majd rátért a Ford- szisztémára, akinek főtörekvése már az egyszerüsités és az arra való igyekezet hogy úgy az anyag, mint a munka tekintetében a pazarlást kiküszöbölve termeljen. A racionalizálás elméletének előbbre- vitelében nagy szerepet játszott a háború, amikor a hadviselő nemzetek sorsdöntő években a rendelkezésre álló anyagi erőket az állami gépezet olyan arányú kiépité- sével és a magángazdaságba és magánéletbe való beavatkozás olyan mértékével organizálták, amely szinte elképzelhetetlen volt. Felkay ezután nagy vonásokban vázolta a főváros igazgatásának egyszerűsítése céljából eddig tett intézkedéseket, majd rámutatott arra, hogy milyen feladatok várnak megoldásra. Ismertette a köz- igazgatás rendezéséről szóló 3929: A XX. törvénycikket, az 1930-ban életbelépett uj fővárosi törvényt és közölte, hogy a fővárosnak a háború után megindított regeneráló munkáját megakasztotta a gazdasági világválságnak 1931-ben kezdődött kimélyülése. A racionalizálási munkának most következő feladatai közül, mint egyik legfontosabbat, a műszaki adminisztráció helyzetét, szervezetét és működési körét említette Ftl- kay ugv a központi, mint a kerületi igazgatás körében. Bejelentette Felkay, hogy a vizsgálat eredményeképpen a főváros a maga hatáskörében egy olyan helyzetet iparkodik majd teremteni, amely a közönség jogos kívánságait hivatva lesz kielégíteni. Amennyiben pedig a szükséges változtatás a főváros hatáskörén kívül esik, az illetékes tényezőknek a figyelmét a főváros fel fogja hívni a mutatkozó bajok orvoslására. Előadása végén Felkay rámutatott arra, hogy gazdag és hatalmas 'államokban is vajúdnak a nagy pénzügyi, gazdasági és igazgatási problémák és igy túlzott követelésként hathat az a kívánság, hogy Magyarország és annak fővárosa oldja meg először egyik napról a másikra ezeket az alapvető nagy kérdéseket. Nagyon meg kell fontolni azt, hogy a közigazgatás racionalizálását a személyzet létszámának az apasztásával vigyék keresztül, mert ennek súlyos kihatása volna. A főváros nemcsak munkaadó. hanem hatóság is, — mondotta Felkenj — és igy figyelemmel kell lennie arra, hogy az igazgatás egyszerűsítését nem viheti keresztül alkalmazottainak elbocsájtása u'- ján, mert ebben az esetben kénytelen lenne az önhibájukon kivül keli yértelenné vált szellemi vagy fizikai munkásokat létfenntartásukban hatóságilag támogatni. Éppen ezért csupán belső reformmal, eljárási és részben szervezeti változásokkal kívánja a főváros az igazgatást racionalizálni, hogy ilymódon fenntartsa azt a lehetőséget, hogy úgy a közigazgatásnál, mint az üzemeknél megüresedő állások, amelyekre feltétlenül szükség van. a végzett ifjúság által betölthetök legyenek. Felkay Ferenc dr. főjegyző mélyen szántó és érdekes előadását lelkes tapsokkal és éljenzéssel fogadta a kör egybegyült nagyszámú közönsége. Mis a uahnt megszárad, sok idő elmúlik. Helyiségeit azonnal használhatja, ha a falakat és mennyezetet ETERNIT nagylemezekkel burkolja. Az ET E R N I T-lemez kemény akár a kő, nem ég, érzéketlen nedvességgel és hővel szemben, könnyen tartható tisztán,mindig tetszetős és gazdaságos. Kérjen díjmentes prospektust és árajánlatot. ETERNIT MŰVEK Budapest, VI., Andrássy-ut 33 Pártétet Petrovácz Gyula nagy beszéde a Józsefvárosban. A Józsefvárosi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt heti értekezletét Baján Ferenc elnök nyitotta meg. Majd Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő szóvátette az egyoldalú gazdavédelmi rendeletet. Hibásnak tartja a 175 millió oengő ajándékozását — melyet az adófizető városi polgárnak kell megfizetni. Kérdezi, miért csak a gazda termelési ágat szanálják? Miért nincs kötött műhely, üzlet és iroda? \ városi lakosság eddig a kormány- intézkedésekből csak az adóemeléseket kapta. A kormány propagandát fejt ki a magyar ipar pártolására, de a megrendezett munkahét alkalmából a kormányelnök német Tele- funken hangszórót szereltetett fel s a Szabadság-térre, valamint a Tat- tersallba külföldi autón jött. Kifogásolta a nyugdijjavaslatot, melyet a parlamentben elneveztek „hóhér- javaslatnak“. A közalkalmazottakat gúzsba akarják kötni. Eddig jövedelmüket ötször csökkentették, —- mely összeget tulajdonképen a kereskedelemtől vontak el. A gazdáknak adnak 175 milliót, a közalkalmazottaktól pedig elvesznek 3.5 miihót. A nyugdíjasok lakbérét akarják leszállítani s számításon kivül hagyják, hogy a nyugdíjasoknak ál- ’ásnélküli gyermekei s unokái vannak. A hóhérjavaslat legsúlyosabb oontja, hogy bárkit bármikor az állásából ki lehet emelni. Jogi abszurdum, mely ellen a kereszténypárt késhegyig menő harcot fog folytatni. Nem engedi, hogy a közalkalmazottakat rabszolgaságba kényszerítsék. Ha mégis kierőszakolnák ezt a szégyenteljes törvényt, nem fog a Keresztény Párt addig nyugodni, mig a következő kormány ezt a szégyenfoltot sutba nem dobja. A jelenlevő nagyszámú hallgatóság percekig ünnepelte a kereszténypárt bátor harcosát. Utána Müller Antal országgyűlési képviselő további szervezkedésre hivtá fel hallgatóságát. A Budapest Józsefvárosi Keresztény Polgárok Köre 10 éves fennállásának megünneplésére december 16-án, szombaton este fél 7 órakor a Kálvária-tér 22. sz. alatti helyiségeiben jubiláris disz- kczgyülést tart, amelyet 8 órakor ünnepi vacsora követ. A vacsorán megjelennek a keresztény eszme vezéregyéniségei, a székesfőváros polgármestere és főtisztviselői. A diszközgyiilésen a beszámolót Schaller Sándor dr. főtitkár tartja. A vacsorán az ünnepi serlegbeszédet Wigh •János elnök mondja. Belvárosi Színház \ legnagyobb siker: nemet ai HinságnaKl a««»»i ni mi ii—in......11 mi m iwiiimirrnm Tá blás házohf ros különböző részeiben elhelyezkedő 13 fiókkönyvtár pedig a széleskörű közművelődés szolgálatában áll. A mai közállapotok a közművelődés fejlődésére éppen nem kedvezőek. Ezért különös érdeklődésre tarthat számot a könyvtár évkönyve abból a szempontból is, hogy megismerjük a főváros lakosságának szellemi érdeklődését és azokat a módokat, amelyekkel a főváros a közélet e fontos szükséglete érdekében, a mai viszonyok között is nagy kultúrpolitikai érzékkel szolgálja a magyar közművelő- lést. Enyvvári Jenő könyvtárigazgató évkönyv elején közzétett jelentésében hálás szavakkal emlékezik meg a főváros vezetőiről, akiknek a főváros .egyre "omló költségvetési helyzetében is gondjuk volt a főváros művelődésének biztosítására. A jelentést statisztikai kimutatások kisérik. Ezek szerint a könyvtár múlt '■vi gyarapodása 20.503 kötet volt, ebből 7894 kötet a központi könyvtárra, 12.609 kötet pedig a fiókkönyvtárakra esett. A gyarapodás nyelvek szerinti és szakok szerinti megoszlására szintén kimutatásokat közöl a jelentés. A nyilvános szol gálát áttekintéséből kitűnik, hogy a könyvtár összesen 1,150.244 kötetet adott olvasóinak. E számból 118.872 kötet a központi könyvtárra, 1,031.372 kötet pedig a fiókkönyvtárakra esik. Érdekes kimutatást tartalmaz a könyvtár kölcsönzőinek foglalkozási statisztikája is. Ezeken kivül az évkönyvben két tanulmányt találunk: Kelényi B. Ottó könyvtáros Erhard Schön magyar vonatkozású metszeteiről, Koch Lajos könyvtári felügyelő pedig Brahmsról értekezik a zeneköltő eentennáriuma alkalmából. A Fővárosi Könyvtárnak a magyar szellemi élet és az általános közművelődés terén betöltött egyedülálló szerepe mindenképen indokolttá teszi, hogy a könyvtár a jövőben mentesüljön működésének 'redményességét gátló költségvetési redukcióktól. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület kérelme. Több évvel ezelőtt a főváros nagyobb összeget adományozott az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek a fővárosban létesítendő internátus céljaira. A jelentős összegű támogatást azonban a főváros feltételhez kötötte, nevezetesen kijelentette, hogy az ingatlant sem elidegeníteni, sem internátu- son kívül más célra felhasználni nem lehet, különben az egyesület köteles a fővárosnak visszaadni a támogatás ösz- szegét. Ezt a kikötést annakidején telek- könyvileg is följegyezték. Az egyesület felépítette a Ráih György-utcában az internátust, amely eleinte nagyon jól prosperált, később azonban, a viszonyok rosszabbodásával elnéptelenedett. Az egyesület most beadvánnyal fordult a fővároshoz és rámutatott arra, hogy az uj tanévben már csak 25 főiskolai hallgató jelentkezett az internátusba való felvételre és az egyesület tavaly is többezer pengőt fizetett rá az internáitus fenntartására. Miután a szükséglet nem indokolja az épületnek kizárólag inter- aátus céljaira való használatát, a vezetőség azt kéri a fővárostól, tekintsen el íz eredeti kikötésektől és engedje meg, hogy az épületet részben lakásokká és bírói és ügyészi otthonná alakíthassák át, egyben járuljon hozzá a főváros, hogy a telekkönyvből az eredeti megszorítások töröltessenek. A főváros a nyomós érvekre való tekintettel az egyesület kéréséhez hozzájárult. 40 éves a Rózsadomb és Vidéke Egyesület. A Rózsadomb és Vidéke Egyesület december 16-án, szombaton tartja 40 éves jubiláris közgyűlését József Ferenc dr. kir. herceg fővédő elnöklésével. A közgyűlést müvészest, majd társasvacsora követi, amelyre vendégeket szivestül lát az egyesület, melynek élén Vnly Ernő dr., almási Balogh Lóránt és Nádas Béla dr. ügyész főtitkár fejtenek ki hasznos, nagyértékü munkát évek hosz- szu sora óta.
