Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-16 / 50. szám
4 1933 december 16 UJJBTIDAPTST Irányítóit liázalíüenfességet követelt Wollt íároly a közigazgatási iiizottságiian Miért elégedetlen a Keresztény Községi Párt vezére Emrédy pénzügyi politikájával? - 0 kövezetvám kérdése ismét kiélezte az ellentéteket a főváros és a vármegye között — Az Uj Budapest tudósit óját ól. —Nem véletlenség, hog-y a közigazgatási bizottság jelentősége folyton fokozódik: a nyilvánosságtól elzárt szakbizottságok tevékenysége a minimumra zsugorodik össze, a közgyűlésen tartott beszédek nyomtalanul tűnnek el az unalom sivatagában, — az egyetlen fórum a közigazgatási bizottság, amelyről még messze hangzik a szó, üléseiről oldalakat közölnek a napilapok, javaslatait és az ott felvetett gondolatokat polgármester és kormányzat egyaránt élénk figyelemmel kisérik. A közigazgatási bizottság havi ülésein reflektor szerű megvilágításba kerülnek a főváros aktuális problémái. amit elősegít az a körülmény is. hogy ebben a bizottságban a pártok legillusztrisabb vezetői foglalnak helyet, akiknek megnyilatkozása mögött teljes vértezett1 en állanak a törvényhatósági bizottság pártjai. Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt vezére, élénk részt vesz_ a közigazgatási bizottság munkámban, az ő felszólalásai útmutató táblák a főváros adminisztrációja számára. javaslatai és célkitűzése1 ™*o- gramjává válnak a várospolitikai életnek. A közigazgatási bizottság december havi ülésén Wolff Károk7 az aktuális kérdések egész sorozatát bírálta a tőle megszokott komoly és logikus okfejtéssel. Wolff Károly beszédének fontosabb momentumait az alábbiakban közöljük olvasóközönségünkkel: — Pestvá rrnpo-ve kisgyülésén — mondotta Wolff Károly — a székes- főváros elleni Következetés hangulat jeayében ismét szóbahozták p kövezetvám leszállításának a kérdését. Ebben a bizottságban, amely az állami és várnai hatóságok kÖ7Ö° fóruma, meg kell állapitanom, hogy rendkívül aggodalmasnak látom ezt az állandóan növekvő hangulatot, amely a lényeges kérdésekben egymással állandóan szembeállítja a különböző fórumokat. A főpolgármester ur a legnagyobb igyekezettel akarta ezt a hangulatot kiegyenlíteni és valóban nem rajtunk múlott az, hogy ebben a kérdésben a főváros és a megye között nincsen megértőbb hangulat. — Nem tartom helyesnek és megengedhetőnek, hogy a pestvármegyei kisgyülés feliratot intézzen a kormányzathoz a mi hátunk mögött és a kövezetvámnak presszióval, vagyis felülről történő intézkedéssel való leszállítása tekintetében bevégzett tény elé állitsa a székesfővárost. Lehetetlen helyzetnek tartom, hogy folytonosan a mi kontónkra akarnak minden áldozatot: a főváros a maga áldozatait decenniumok óta meghozza, a vége azután az, hogy nem is a fővárosiak, hanem nagyrészt vidékiek használják ezeket az intézményeket. A vármegyével szemben engemet nem vezet animo- zitás, még itt is a legnagyobb jóindulat és loyalitás jegyében kezelem ezt a kérdést: csak rá akarok mutatni, hogy az a mód, amely szerint a mi hátunk mögött akarják megszüntetni a kövezetvámot, de ugyanakkor nem gondoskodnak ennek a bevételi kiesésnek a pótlásáról, egyáltalában nem megfelelő. Wolff Károly ezután határozott szavakkal cáfolta meg azokat az állításokat, melyek szerint ő ellenezte volna a rendkívüli házadómeutesség meghosszabbítását a képviselő- ház 33-as bizottságában. Wolff Károly nem azt mondotta, hogy törölni kell az adómentességet, ellenben olyképpen nyilatkozott, hogy az adómentességet fenn kell tartani, de irányítani kell a fejlődés szükségessége szerint a városnak bizonyos részeire. — Irányított adómentességet adjanak! — mondotta a közigazgatási bizottság valamennyi tagjának helyeslése mellett Wolff Károly. — Ha például meg akarják nyitni az Erzsébet Siifj árutat, arra helyesnek tartom az irányított adómentességet, ha meg akarják hosszabbítani az Andrássy-utat, arra is adok irányított adómentességet, ha a Belvárost akarom fejleszteni, akkor a számos apró házat és telket részesítem irányított adómentességben. Ez az irányított adómentesség különböző időtartamú lehet, és a hatóságok belátásától függ, milyen vonalra korlátozzák azt. így lehet és Így kell városfejlesztést csinálni és ily módon lehet a problémákat megoldani. Wolff Károly ezután Imrédy pénzügyminiszter egy hírlapi nyilatkozatával vitázott az építkezések és a közmunkák csekkforgalom alapján való megoldása tekintetében. A legélesebben kifogásolta a pénzügyminiszter pénzügyi politikáját az egész vonalon, újból rámutatva arra, hogy előbb- utóbb a magyar, aranyalapon álló pénzügyi politika is kénytelen lesz revízió alá venni bizonyos dolgokat. — A pénz alapja a termelés — mondotta Wolff — nem pedig az arany! Termelés nélkül nincs élet és nem a teóriák a fontosak, hanem az élet, A mi pénzügyi politikánk sokkal tovább tartotta a dollár aranyelméletét, mint maga Amerika, mi még mindig aranyalapon álltunk a dollár tekintetében, amikor Amerika már régen felhagyta az aranyalapot és csak később, kelletlenül enyhítettünk a dolgokon. — Mert így nem lehet tovább menni: bevételeink nincsenek, szükségleteinkről nem tudunk gondoskodj mert nincsen forgalom. Ha volna forgalom, akkor nem tennők panasz tárgyává a kövezetvám kérdését sem, mert nagy forgalom mellett ezt a _ tételt olyan könnyen lehet elviselni, hogy meg sem érzik, ha nincsen forgalom, akkor kezdünk bűnbakot keresni és akkor a kövezetvám is bűnbak, minden bűnbak. Forgalmat kell csinálni, aminek érdekében ezúttal is sürgetem a, kamatok leszállítását. Megengedhetetlennek tartom az OTT mai magas kamatlábát, amely először 12 százalék volt és most 9 százalék és általában jobb és egészségesebb hitelpolitikát követelnek az egész vonalon. Beszéde végén Wolff Károly a polgármester jelentésének azon megállapítása kapcsán, hogy csökken a szállodák forgalma, az idegenforgalom problémájára tért át. Elismeréssel adózott a főváros adminisztrációjának, amely az idegenforgalmi propagandák terén igen szép munkát folytat, ami annál is inkább fontos, mert erre a célra az állam jelentéktelen összeget bocsát csupán rendelkezésre. Utalt arra,hogy a tabáni tervpályázatnál figyelembe kell venni olyan villák építési lehetőségét, amelynek pincéjébe, úgy mint külföldön, bevezetik a gyógyvizet. — Beszéde további során az autóbuszforgalom ellen konkrét panaszokat hangoztatott Wolff, tiltakozván egyes vonalakon a kocsik gyér közlekedése ellen és rámutatván arra, hogy csak több kocsival lehet elérni azt, hogy gyorsabb és rentábilisabb legyen az autóbuszközlekedés. DEBRECEN ÉTTEREM KAK0CZ1-UT 88 DÉLI MENÜ P 1.40 Szabályzat vágj szabályrendelet? Civakodás a főváros és a kereskedelemügyi minisztérium között az uj Kőzszállitási Szabályzat ügyében — Az Uj Budapest tudósítójától — Az Uj Budapest elsőnek közölte a kereskedelemügyi miniszternek a fővároshoz intézett leiratát, amely közli az uj Kőzszállitási Szabályzat tervezetét és felszólítja a főváros polgármesterét, hogy a tervezetre a főváros és az üzemek tegyék meg észrevételeiket. A miniszter leiratában arra kérte fel a polgármestert, hogy észrevételeit december 10-ig terjessze fel hozzá, mert az a miniszter szándéka, hogy újévtől kezdődően az uj Kőzszállitási Szabályzat legyen érvényben. A miniszter nemcsak a fővárosnak, hanem az összes érdekképviseleteknek: ipartársulatoknak és ipartestületeknek, kereskedelmi kamaráknak, különféle ipari egyesületeknek stb. szintén elkiil- dötte véleményezés céljából a tervezetet. A főváros november utolsó napjaiban cgyetlen-egy példányt kapott kézhez, úgyhogy fizikailag is lehetetlen volt a szakvéleményezésnek december 10-éig való elkészítése és a miniszterhez való feljuttatása. A polgármesteri közgazdasági ügyosztály kénytelen volt kinyomatni a minisztérium helyett a tervezetet, és azt szét- küldte az ügyosztály az összes műszaki ügyekkel foglalkozó ügyosztályoknak és az üzemeknek. Noha Babarczy István báró tanácsi főjegyző, a közgazdasági és ipari ügyosztály vezetője, felkérte a hivatalokat, intézményeket és üzemeket, hogy az uj szabályzatra vonatkozó észrevételeiket záros határidőn belül terjesszék be a polgármesterhez, még alig néhány szakvélemény fekszik a főjegyző asztalán, azon egyszerű okból, mert az egyes intézmények és üzemek nem lehettek abban a helyzetben, hogy a rendelkezésre álló néhány nap alatt komoly és lelkiismeretes véleményt készítsenek el. A terminus elmulasztása miatt a polgármester felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, haladékot kérvén, egyben ismertetve azokat az okokat, amelyek a késedelmet előidézték. A kereskedelemügyi miniszter azonban vjabb szigorú leiratban közölte a polgármesterrel, hogy a haladék megadásáról szó sem lehet, mert a miniszter sürgősnek tartja a Kőzszállitási Szabályzat revízióját. Dacára a szigorú leiratnak, a főváros mégsem volt abban a helyzetben, hogy észrevételeit megtegye, legjobb esetben karácsonyra fogja az ipari és közgazda- sági ügyosztály az egyes fővárosi intézmények és üzemek részéről beérkezett észrevételek figyelembevételével részletes és kimerítő jelentését megtenni. Még egy differencia van az uj Közszál- litásí Szabályzatot illetően a főváros és a kormányzat között. A kereskedelemügyi miniszternek az az álláspontja, hogy az állami intézmények és a vidéki törvényhatóságok számára megcsinálja a Kőzszállitási Szabályzat revízióját, a fővárost illetően azonban kőzszállitási szabályrendeletet készít, amelyet a polgármester fentemlitett módon való meghallgatása kapcsán a belügyminisztérium rendeleti utón léptetne majd életHasznos tudni, hogsi Schmidthauer természetes Igmándi keserűvize valódi áldás gyomor és belbajosoknak. be. A fővárosnak közjogi aggályai vannak atekintetben, hogy egy olyan uj szabályrendelet létesüljön és váljék kötelezővé a főváros hatóságait illetően, amelyet, elkerülve a szabályrendelet- szerkesztés szabályos és törvényben biztosított útját, egyszerű rendelettel léptetne életbe a kormányzat. A kőzszállitási szabályzat ügyében tehát áll a harc az illetékes tényezők között. Hogy végeredményben ennek a hercehurcának csak a vállalkozó közönség látja kárát, az éppen annyira természetes, aminthogy a minisztérium részéről meglepő, hogy három esztendei tétovázás és halogatás után a főváros szak- véleményének kikérésére néhány napi terminust is soknak tart a kereskedelemügyi miniszter. Amon Hutai és fiai ul-, csatorna- és beton- éptfési vállaihozó Budapest, Vili., Futó-utca 10 Telefon: 30-3-85 Rossz-e a magyar testen? Eré yes mpdsehet tesz a touaros a hidak felügyelő hatósága ellen — Az Uj Budapest tudósítójától — A közigazgatási bizottság december havi ülésén Wolff Károly szóvátette az Erzsébet-hid festését. Wolff Károly annak hangoztatása mellett, hogy a jelenlegi viszonyok között az Erzsébet-hidon nem szabad megengedni a teherforgalmat, rámutatott arra a fukarságra, amelyet az Erzsébet-hiddal kapcsolatosan a kormányzat részéről tapasztalt. Egészen kis részeket miniummal festenek csak be akkor, amikor egész alkatrészeket kell kicserélni, illetve befesteni. Az Erzsébet- hid legutóbbi festésével kapcsolatosan Wolff Károly aggodalmát fejezte ki a magyar festékek irányában is. — Olyan mizeráblis anyagot bocsátanak — mondotta Wolff — a magyar festékgyárak a kereskedések rendelkezésére, hogy azt nem lehet használni. Megnéztem az Erzsébet-hid festését és láttam, hogy hitvány festékkel festették be az egész hidat, amely úgyszólván rozsdás. Ez azonban nem a mi feladatunk, hanem az államé, ami szerintem sokkal fontosabb körülmény, mint poló-lovakat venni. Fontosabbnak tartom azt, hogy a hidat becsületesen befessék és ezért sürgetem az Erzsébet-hid becsületes be- testését. A polgármester Wolff Károly felszólalása kapcsán, amely az egész közigazgatási bizottság tetszésével találkozott, feliratot intéz az állami hidak felügyeletével megbízott pénzügyminisztériumhoz az Erzsébet-hid befestése ügyében. A városházán annál súlyosabban ítélik meg az Erzsébet-hid befestése kapcsán tapasztalható anomáliákat, m,ert csak legutóbb nyert az állami hidak felügyelősége egy nagy valorizációs pert a Beszkárttal szemben, amelynek következtében többszázezer pengőt kell a fővárosnak a villamosvasutaknak az állami hidakon való közlekedése térítéséül megfizetnie. Szó van arról is, hogy amennyiben az Erzsébet-hid befestése a mostani mizeráblis módon fog tovább folytatódni, a főváros hatósága erélyes lépéseket fog tenni úgy a hid festése, mint a hid tatarozása tekintetében. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAROSS-U. 77.
