Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-09 / 49. szám
6 tU BUDAPEST 1933 december 9 A Vásárpénztár páriái Elhelyezést keresnek a fővárosi üzemeknél — Az Uj Budapest tudósítójától. — Budapest gyárváros A főváros százezer főnyi gyáripari személyzete munkanaponként 670.000 pengőt keres A felszámolás alatt álló Budapest Székesfőváros Vásárpénztár r. t. elbocsátott és nyugdíjazott tisztviselőiből alakított tiztagu bizottság szomorú hangú körlevélben fordult a fővárosi törvényhatóság bizottsági tagjaihoz. A körlevél szerint a Vásárpénztár felszámolásának áldozatai elsősorban azok az elbocsátott tisztviselők, akik hat—tizenöt esztendei szolgálat után nyugdíj nélkül, vagy számba nem jöhető csekély nyugdíjjal kerültek ki az intézet kötelékéből. Az események úgy alakultak, hogy egy sereg ártatlan tisztviselő került elsősorban a bárd alá, akiknek az áldatlan helyzet kialakulásában semminemű szerepük nem volt, akik a hirtelen leépítés folytán nyomorgó tisztviselőkből éhező proletárok lettek. A régi, kipróbált, munkában gyakorlott, többnyire családos tisztviselők a legkétségbeejtőbb helyzetben vannak. Egyik társuk buskomor lett és mint idegbeteget kezelik a Szent István kórházban. A többi egyelőre adogatja el, ami csekély ingósága még van, hogy az éhenhalástól megmentse családját. — Dr mi lesz holnap! — kiáltanak fel elkeseredetten a vásárpénztári tisztviselők, — mihez kezdhetünk mi, a hírhedtté vált Vásárpénztár elbocsátott tisztviselői. A vásárpénztári tisztviselők a belügyminiszter azon határozatára való hivatkozással, amellyel a megszüntetendő székesfővárosi üzemek felszabaduló tisztviselőinek más üzemekhez való beosztását, illetve folytatólagos alkalmazását jóváhagyta, folytatólagos elhelyezést kérnek bármely üzemnél. A tisztviselői körlevél a következő megható szavakkal végződik: — Halálra itéltetésünket ezennel megfellebbezzük azokhoz a férfiakhoz, akikből nem veszett ki a jog- és igazságérzet, de elsősorban az embertársi szeretet! magyar Niűanpgáruf ár Budapest, V., Hollán-u. 3 Telefon: 17-9-33 Készít: miifából koporsókat a legszebb és legdíszesebb kivitelben, miiipari és iparművészeti tárgyakat. Műmárványból kozmetikai tégelyeket, reklám hamutálcákat, lapokat, baba- és hideg- porcellángyártás, W. C. ülőkét egy darabból egyszerű és többszínű luxus- kivitelben. Dávid és Kertész Kazán- és Gépgyár Rt. Budapest, VI., MágSva-u. 75-77 Telefon: S1-4-46 XomámctáfoEáSk a Ieé®!csó66an üSeér Nándor I)., ó/ (Tisza Jstván-un. 5 TELEFON: 82-4-2» Kűn!g.Roman..siein mérnöki»* építési válialKozött BUDAPEST, Vili., Népszinház-u. 13 Telefon : 43-1-44 Szász Albert Oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit-körut 43 Telefon : 51-4-06. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Gyakran halljuk újabb időben Budapestet, mint fürdővárost emlegetni. Kulturális központnak, kereskedelmi gócpontnak is gyakran nevezik a fővárost. Annál kevesebb szó esik Budapestről, mint gyárvárosról. Pedig ennek az országnak az ipara annyira Budapestre összpontosul, bogy ez az elnevezés semmikép sem túlzás. Hiába, ebben a csonka országban nincsenek külön iparvárosok, egyetemi városok, művészeti központok, mint például Németországban, ahol nemcsak az emberek, hanem a városok is specializálták magukat egy vagy más szakmában. Budapest mindenféle tekintetben szive és központja az országnak és a gyáripar koncentrációja sem marad el ezen a téren más gazdasági és kulturális tényezők mögött. A magyar gyártelepek számának egyharmad része, sőt a munkáslétszám 45 százaléka Budapestre esik. így érthető, hogy a város jóléte, boldogulása nagy mértékben összefügg az ipar munkalehetőségeivel. Ha füstölnek azok a kémények, melyek valóságos erdőt képeznek a budapesti banliőn, akkor van munka és van kenyér. Minden foglalkozási osztály, még az is, mely nincsen közvetlen kapcsolatban az iparral, megérzi a gyáripar helyzetének javulását vagy romlását. Ennek tudatában nagy érdeklődéssel tekintjük át azokat a számokat, melyeket a székesfővárosi statisztikai hivatal legújabb évkönyvében a gyáriparról közzétesz. A hivatal igazgatója, lllye- falvi I. Lajos dr. alapos és körültekintő szerkesztési -munkálatainak köszönhetjük, hogy az évkönyv kitünően áttekinthető, még laikusok számára is könnyen használható alakban közli az eredményeket. Budapesten az évkönyv adatai szerint 1188 gyáripari telep áll fenn. Az ipar jelentőségét azonban nem ez a szám, hanem az alkalmazott munkáslétszám dönti el. A budapesti gyárakban 81.152 munkás dolgozik. Az előző évekhez képest bizony csökkent ez a szám, de azért örömmel állapíthatjuk meg, hogy a gyáripar — hála a kar- tcllérozásoknak! — aránylag jól bírta a válságot. Vannak ugyan iparágak, melyek erősen megérzik a viszonyok változását. Elsősorban azok, melyek Nagy- magyarorszag békebeli Budapestjének exportra dolgozó, nagyra méretezett gyáriparát képezték. Ezek az iparágak siny- lették meg legjobban az ország szétdara- bolását és a vámhatárok szorító gyűrűjét. Főleg a nagyhírű budapesti gépipar és a malmok tartoznak ebbe a csoportba. Helyettük azonban más iparágak nőttek nagyra. Elég, ha a textilipar csodálatos fejlődésére utalunk, melyet még a nehéz idők sem akasztottak meg. Mindezek a nagy átalakulások az évkönyv beszédes számadataiból elénk tárulnak. A múltban mindig köztudomású volt, hogy Budapest ipari munkásságának leghatalmasabb tömegeit a gépgyáriás foglalkoztatja. Az 1931 október 1-i adatok számolnak be először arról a fordulatról, mely szerint a textilipar a munkáslétszám tekintetében felülmúlta a gépgyártást. Ebben az időpontban ugyanis a fonó- és szövőipari gyárak 15 066, a gépgyárak pedig 14.810 főnyi munkásságot foglalkoztattak. A textilipar hatalmas fejlődését különösen akkor látjuk a maga eleven valóságában, ha a fenti adatot összehasonlítjuk az 1921. évi 2999 főnyi munkáslétszámmal. Tíz esztendő alatt tehát ez az iparág megötszörözte teljesitőképességet. A két legnagyobb iparcsoport mellett még az élelmezési ipar 13 ezer, a vas- és fémipar 9 és fél ezer főnyi munkáslét- száma emelkedik ki, majd a nyomdaipar következik 5 és fél ezer és a vegyészeti ipar közel ötezer főnyi munkáslétszámmal. De egyébként alig találunk olyan iparágat, — legyen az bár a legjelentéktelenebb — mely a nagymértékben specializálódott budapesti gyáriparban ne volna képviselve. A munkáslétszám e hatalmas tömegei azonban még nem merítik ki a gyáripar összes személyzetét. Hozzájárul a tisztviselők és a gyárvezetőség 12.196, a művezetők 1711 és a szolgaszemélyzet 3034 főnyi létszámmal. Ezek szerint a budapesti gyárak csaknem százezer főnyi személyzetet foglalkoztatnak. Ennek a hatalmas, egész világváros lakosságával vetekedő személyzetnek évente 200 millió pengőt fizet ki munkabérek és fizetések címén a budapesti gyáripar. Minden egyes munkanapra tehát körülbelül 670.000 pengő jut abból az összegből, mely a gyáripar által fizetett illetmények alakjában jut a gazdasági vérkeringésbe. Bármely részét tekintsük is ennek a statisztikának, mindenütt megdöbbentő, hatalmas számok tűnnek szemünkbe. akár azt nézzük, hogy a gyárak gépi ereje 349.000 lóerőt tesz; akár azt, hogy 9 millió mázsa szenet fogyaszt egy évben a nagyipar; akár pedig a termelés értékét kutassuk, mely megközelíti az egymilliárd pengőt, mindenképen azt látjuk, hogy Budapest, a gyárváros igazán hatalmas nagyiparral rendelkezik. Naponkint elhaladunka a gyárak nagy vörös téglaépületei és füstös kéményei előtt, de a statisztika útmutató lámpása nélkül soha nem tudnánk tájékozódni a gazdasági erők ismeretlen arányai között. Karácsonyi is Újévi borszükségletét szerezze be idejében szekszárdi borospincénkben, a torlódás elkerülése végett Már Sí litert is Házhoz szállítunk. SZEKSZÁRD borvidéki bortermelők állami ellenőrzés alatt álló pinceszövetkezetének termelői kimérése, poharazással. Budapest, József ucca 19 Telelőn: 32-0-63 SCHUBAUER JÓZSEF ÖRAS ÉS ÉKSZERÉSZ BUDAPEST, IV, HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03. Igyunk „Harmar-uizei! Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (I.. Gell ért-rakpart 1. Telefon : 53-0-03) CALDERON1 ÉS TÁRSA Idiszerészek Budapest, V., Vörösmarty-tér 1. Telelőn: Aut. 811-48. S zemüvegek, orresiptetők, lor- gnettek, színházi- és versenylátcsövek a legjobb kivitelben. Fényképészeti cikkek. A SzélestővárosI Senitőalap szállítója. Magyar Kir. állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Budapest HÁZI IIZELLÁTÓSHOZ, KEÍtTŰHTÖZtSHEZ kézi ét gépfiajtásu szivattyúk KltOnő tartós kivitel Olcsó árak Nagy készlet Forgalombahozza: Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt. Budapest, V., Vilmos császár-ut 28. TELEFON: 27-3-20 LÍSKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BABOSS-U. 77. Ifj. HALÁSZ HUBERT építési válulkozó VASSZÁDFAL KÖLCSÖNZŐ BUDAPEST, VII., ARENA-UT 70 TELEFON: 39-0-50 Uj kiírások: Budapest Székesfőváros Vízmüvei cca. 4,575 q öntöttvas- és cea. 150 q kovácsoltvas- luilladék megvételére pályázatot hirdet. Az anyagok 1933. évi december hó 9-én déli 12 órakor nyilvános árverésen el fognak adatni. Budapest Székesfőváros Vízmüvei cca. 280 q színesfémhulladék (vörösfém, bronz, fém vassal, fémforgács vassal, sárgaréz darabos, hulladék, forgács, vörösréz-hulladék, darabos, forgács) megvételére pályázatot hirdet. Az anyagok 1933. évi december hó 11-én déli 12 órakor nyilvános árverésen el fognak adatni. Bontási munkálatokra a tabáni kisajátított bérházak lebontásához. Határidő:_ 1933. évi december hó 12-én (kedd) délelőtt 9—Vili óráig. Iskolai füzetek, jegyzőtömb és különféle jegyzőkönyvek szállítására a székesfővárosi iskolák, intézetek és üzemek részére. Határidő: 1933 december hó 18-án d. e. 10 ó. Könyvkötészeti papírok szállítására a székesfővárosi iskolák, intézetek és üzemek részére. Határidő: 1933 december 18-án d. e. 10 ó. Papíráruk szállítására a székesfőváros üzemei részére. Határidő: 1933 december hó 18-án d. e. 10 ó. Nyirfaseprő szántására a székesfőváros ■"•'•'"-’ei, ^kolái és intézetei részőre. Határidő: 1933 december hó 20-án O. r. Jö Surolóruha (hessián) és len ablaktörlő szállítására a székesfőváros liivatlai, üzemei. iskolái és intézetei részére. Határidő: 1933 december hó 20-án d. e. 10 ó. _____ Az Uj Budapest minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók, * A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. ÁLTALÁNOS NYOMDA, KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST, VI., NAGYMEZÖ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István.
