Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-02 / 48. szám

1938 december 2 UJ BUDAPEST 3 A tavaszi közmunka-program megvalósítása elé váratlanul súlyos akadályok gördültek logi és technikai nehézségek gátolják az Erzsébet-Sugárut és az Uj-Qndrássy-ui megépítését - Uj gondolatok merültek fel a Tabán rendezésére, egy éven belül ott sem kezdődhetik meg a közmunka MMU • •• trrr SOROZD — Az Uj Budapest tudósitójától. — Sipőcz polgármester úgy a ta­nács, mint á közgyűlés előtt elmon­dott költségvetési expozéjában erő­sen hangsúlyozta, hogy a főváros — bár a költségvetésben kevés be­ruházási tétel szerepel, a jövő év folyamán mégis nagyszámú mun­kaalkalmat. kíván nyújtani közmun­kák és beruházások megindítása révén. E közmunkatervek között szerepel az Andrássy-ut meghosz- szabbitása, az Erzsébet-Sugárut megnyitása, a különböző fürdőügyi problémáknak a megoldása és lég­ióként a Tabán újjáépítése. Ezeket a terveket a polgármester külön is kiemelte, mint legfőbb bizonyíté­kokat arra nézve, hogy a főváros igyekszik a jövő év folyamán is^ — a gazdasági viszonyok súlyossága ellenére — kenyérkereseti lehetősé- ségeket és uj munkaalkalmakat te­remteni. A városházi adminisztrá­ciónak most az a feladata,^ hogy a tavaszi közmunkákat előkészítse. Felmerül azonban a kérdés: meny­nyiben valósulhatnak meg ezek a tervek a jövő év folyamán és nem fognak-e olyan nehézségek mutat­kozni, amelyek e beruházási munká­latoknak a megindítását késleltet­hetik. Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt vezető tagja, aki ezekben a kérdésekben a legtekintélyesebb szakemberek kö­zé tartozik, a következőket mondot­ta az Uj Budapest munkatársának: — Szükségesnek tartom hangsú­lyozni, hogy a hivatalos részről felsorolt beruházási és közmunka tervek megvalósítását nem tartom könnyű feladatnak. Igen sok nehéz­séggel kell számolni. Az Andrássy- ut meghosszabbítását illetően pél­dául meg kell állapítanom, hogy ez BÓDY TIVADAR DR. NYUG. alpolgármester még mindig Bala- tonfüreden gyógykezelteti magát. Állapota változatlanul súlyos. # KISSÉ MEGTORPANT A NAGY NÉVMAGYAROSITASI akció, mégpedig korántsem a városháza, hanem a belügyminisztérium illeté­kes tényezőinek makacssága követ­keztében. Azok a tárgyalások, ame­lyeket a főváros elnöki ügyosz­tálya folytatott a belügyminiszté­rium illetékes miniszteri tanácso­sával, nem jártak a várt eredmény- nyel: dúl a háború az ip s zilo n kö r ü l, amelyeket nem olyan mér­tékben akar osztogatni a miniszté­rium a városházi tisztviselők kö­zött, ahogyan azt azok szeretnék és valljuk be: meg is érdemlik. Általában az a panasz, hogy tul- szigoru a minisztérium az úgyne­vezett védett neveket illetően, így például az egyik városházi ta­nácsjegyző olyan névre akarta ősi családnevét megmagyarositani, amelyet egy országgyűlési képvi­selő visel. A minisztériumi refe­rens fejcsóválva vette át a kér­vényt: — Szép-szép, amit a tanács- jegyző ur akar, de mit szól ehhez a — Gida. bácsi? Meglehetősen elkeseredett a hangulat ennekfolylán a város­házi tisztviselők körében, akik azon a véleményen vannak, hogy harctér, sebesülés, hosszú közszolgálat nem lévén elegendők ahhoz, hogy a kí­vánt névhez jussanak, hát inkább — viselik tovább a régit. Több tisztviselő arrai az álláspontra helyezkedett, hogy a belügyminisz­térium szóbeli elutasítása után a kívánt nevet illetően nem is keres magának uj nevet, írásban kéri az elutasítást, és tovább akarja hor­dani a régi nevét.... — legalább is egyelőre — nem je­lent közmunkát. Nincs itt másról szó, mint telekvásárlásról és egyes telkek kisajátításáról. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa azért vette most tervbe bizonyos telkek meg­vásárlását, mert kedvező konjunk­túra mutatkozik és éppen előnyös ajánlatok futottak be. Ezeket az ajánlatokat figyelembe kell venni, már csak azért is, mert az itt elért olcsó árak befolyásolható hatást gyakorolnak a később esedékessé váló bírói kisajátításokra. Tudni kell ugyanis, hogy a kisajátítások­nál az árat mindig a magánforga­lomban mutatkozó nívóhoz szab­ják. Ha tehát most kedvező ára­kat érünk el. ugyanezeket az elő­nyöket élvezheti a főváros a ké­sőbbi kisajátításoknál. Szerintem legalább egy-két évig eltart ezeknek a telek-kérdéseknek az elintézése, a jövő év folyamán tehát az Andrássy-ut meghosz- szabbitásával kapcsolatosan aligha kerülhet sor közmunkák megindítására. — Az Erzsébet-Sugárut megnyi­tására vonatkozó tervek sem való­síthatók meg rövid időn belül. Min­denekelőtt uj törvényre van szükség, mert különben magánemberek fogják learatni az Erzsébet-Sugárut megnyitásából származó elő­nyöket, anélkül, hogy ezekből az előnyökből a közérdek is ki­vehetné a maga részét. Nem kétséges ugyanis, hogy igen nagy költséggel jár a nélkülözhe­tetlen közterületek megszerzése. Ez csak úgy képzelhető el, hogy azok a magánosok, akik telekérték­emelkedéshez jutnak, az igy szerzett előnyből egy részt átengednek, a köznek. Ilyen értelemben van szük­ség uj törvény megalkotására, en­nek a törvénynek a telekértékemel­kedés megadóztatásáról kell intéz­kednie. így volt ez annakidején a. Körút és az Andrássy-ut megnyi­tásánál is, amikor törvényhozási irton_ szabták meg a magánosok ér­dekeinek és a közérdeknek egymás­hoz való viszonyát. A Károly-körut 15. számit háznak a lebontása, ami a Fővárosi Közmunkák Tanácsá­nak a feladata, még nem jelenti az Erzsébet-Sugárut megnyitásával kapcsolatos munkálatoknak a meg­indulását, hanem csak azt, hogy a szomszédos telkek és ingatla­nok tulajdonosai nagyszerű két­oldali homlokzathoz jutnak — anélkül, hogy résztvennének a közület sulyos terheiből. Törvényhozási intézkedés nélkül tehát nem kezdődhetik meg az Er­zsébet-Sugárut megnyitása. A. beszélgetés során megemlítet­tük^ a fürdőügyi bizottságnak azt a határozatát, amely uj tervek készí­tésére akart megbízatást adni Hültl Dezső egyetemi tanárnak a Rudas- 1 ürdőnek _ magánszanatóriummá való átalakítását illetően. Bizonyos oldalról nehézményezik ugyanis, hogy a bizottság nem vette figye­lembe^ az 1931-ben kiirt fürdőváros­tervpályázatnak az eredményét. Ezen a pályázaton ugyanis Pogány Móric nyerte az első dijat. Petro­vácz Gyula ebben az ügyben a kö­vetkezőket mondotta: A fürdőváros-gondolat kiépí­téséhez vezető utón az első lépés volna a Rudas-fürdőnek reuma- szállodává való átalakítása. A ke­reskedelmi minisztérium erre a célra kölcsönt ajánlott fel, ami azt jelenti, hogy most már megvan a fedezet ennek a tervnek sürgős megvalósítására. Nézetem szerint azokat az elgondolásokat lehet csak itt megvalósítani, amelyeket Bánlaki/ Géza, a Gellért-fürdő igaz­gatója vetett papírra. Ez a terv úgy szól, hogy a Rudas-uszodát és gyógyfürdőt össze kell építeni, a Rudas­fürdő egész belső konstrukció­ját meg kell fordítani, el keli látni még egy női termálfürdő­vel és a meglévő épületre még egy emeletet kell felhúzni. Ezen az uj emeleten a Dunára néző, minden luxustól mentes, de polgári kényelmet nyújtó ötven-hatvan- szobás szanatóriumot lehetne be­rendezni. UgT elvileg, mint gya­korlatilag is ez az egyetlen helyes megoldás, mert egyben nagyszerű kapcsolat nyílnék a Hungária-for­voshoz es azokhoz a közelben lévő parkokhoz, amelyek a szanatórium lakóinak megfelelő mozgási lehető­séget nyújtanak. Amennyiben ez a Bánlaky-féle elgondolás nyerne megvalósítást, akkor a rakpartnak azt a részét, amely most a fürdő előtt elterül, ki kellene kapcsolni a forgalomból, ami azt jelenti, hogy a jövőben minden forgalmat az alsó rakodóparton volna csak sza­bad lebonyolítani. Mivel a forga­lomnak erre az átépítésére vonat­kozóan semmiféle terv nem készült, a főváros szabadon mozoghat a pá­lyázat kiírásánál. Szóbahoztuk végül a Tabán új­jáépítésére vonatkozó terveket is. Petrovácz Gyula igy felelt: — Minél több házat bontanak le a Tabánban, annál világosabban alakul ki előttünk a szituáció. Most, hogy a Tabánnak közel háromne­gyedrésze lebontásra kerül, megál­lapíthatjuk: egészen másként gon­dolkodunk a Tabán ujáépitése fe­lől, mint akkor, amikor a házak le­bontását megkezdték. Ebből az kö­vetkezik, hogy végleges tervet csak akkor lehet elkésziteni, ha az egész tabáni terület tökéletesen megtisztítva fekszik előttünk. Any­VaGAßO ÉPÜLET Básthy István iparművész tervei szerint, magyar ! stylusban berendezve ; megnyílt Villásreggeli Ebéd Vacsora Rónai Testvérek nyi máris bizonyos, hogy a fővárosnak a Rácz-íürdőt sür­gősen meg kell vásárolnia, hogy ezt a fürdőt és környékét is észszerűen bekapcsolhassa a fürdőváros-gondolat kiépítését célzó tervekbe. Egy éven belül aligha fog sor ke­rülni el Tabán újjáépítésének meg­indítására. Petrovácz Gyulának ez a nyilat­kozata szakszerű megvilágításba helyezi azokat a közmunkákat és beruházásokat, amelyeknek megin­dítását a főváros vezetősége ta­vaszra tervezi. Mint ebből a nyi­latkozatból megállapítható, még igen nagy előkészítő munkára van szükség, különben tavasszal nem nyújthat kenyérkereseti lehetősé­geket a főváros sem az Andrássy- ut meghosszabbításánál, sem az Er­zsébet-Sugárut megnyitásánál, sem pedig a Tabánban. Iktató és tudakozó: reggeltől estig egyfolytában A városháza földszintjére kerül az iktató és a tudakozó iroda — Az Uj Budapest tudósitójától. — Amikor még néhai Gallina Fri­gyes dr. tanácsnok okos és ügyes elhatározással megvalósította a vá­rosházi tudakozódó iroda ideáját, nem gondolt arra, hogy az irodának a városháza első emeletén a köz­ponti iktatóhivatal tőszomszédságá­ban való elhelyezése nem felel meg a közönség- érdekeinek. Noha szám­szerűleg valóban tiszteletreméltó eredményeket produkál a tudakozódó iroda, mégis általános a panasz, hogy igen nehéz megtalálni az iro­dát, amelynek nem a városháza eme­letén, hanem valahol a földszinten, a kapubejárat mellett kellene helyet kapnia. Az elnöki ügyosztály a városgaz­dasági ügyosztály bevonásával most hosszú és részletes tanulmányokat folytatott a tudakozódó iroda és ál­talában a központi segédhivatal el­helyezése tekintetében. Rövidesen megjelenik a polgármester erre vo­natkozó rendelete, amely nemcsak a tudakozódó irodái, hanem a központi iktatóhivatalt is a városháza máso­dik kapujánál, közvetlenül a bejárai mellett helyezi el azokban a hivatali helyiségekben, amelyekbeu most a számvevőség VIII. ügyosztálya mű­ködik. A központi iktatóval^ szerves kap­csolatban levő tudakozódó iroda mű­ködésében jelentős újítást fog tartal­mazni az a változás is, hogy ezen­túl az egyes ügyosztályi segédhiva­talok az egyes akták elintézéséről egyidejűleg külön tudósítják a köz­ponti iktat óh ivat alt, illetve a tuda­kozódó irodát is. Vagyis ha a fél ak­tája sorsa iránt érdeklődik, nem kell az ügyosztályi segédhivatalba fá­radnia vagy a referenst zavarnia, a központi iktatóbivatalhoz érkezett értesítés révén a tudakozódó iroda utján információt fog kapni arról, hogy aktája el van-e intézve, hol van, irattárba tétetett-e, vagy valamelyik kerületi elöljáróságra utalták-e át. A tudakozódó iroda, illetve a köz­ponti iktatóhivatal mellé a polgár- t mester a jogszabályok gyűjteményé- l bői és a fővárosi könyvtárból kisebb 1 szakkönyvtár felállítását fogja el- 1 rendelni, ahol úgy a tudakozódó 1 iroda tagjai, mint általában a fővá- | rosi tisztviselők gyors és rövid utón | megkaphatják az akták elintézéséhez szükséges felvilágosításokat. A terv az, hogy úgy a tudakozódó iroda, mint a központi iktató megszakítás nélkül fog reggeltől-estig működni, hogy a közönség a szükséges felvilá­gosításokat a hivatalos órákon túl is bármikor megkaphassa. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, Till., BAROSS-U. 77. ROHM GYULA KEFE ECSETGYÁROS Aranykosz orus mester GYÁR: VII. RÓZSA-U.20 Telefon: József 302—45 ____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom