Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-07 / 1. szám

asmw 1933 január 7. 4 mm UJ BUDAPEST —■ A Turul regénye Ferdinándy őnagyméltósága 115.000 pengőjétől a Pollacsek és Epstein cégig Miéin József és neje 1,3410.000 pengő erejéig perelték a fővárost, mert a Műegyetemi Segély- egylet tiltakozása folytán a Turul K. T. har­minc taxi-rendszámára nem kapták meg az indítási engedélyt — Az Uj Budapest tudósítójától ­1928. őszén izgatott küldöttségek jártak a város vezetőinél és a köz­gyűlési pártoknál, a különféle tes­tületek és érdekeltségek azt kérték, hogy a rövidesen aktuálissá váló taxi r ends záni-k fos zt ásb ó 1 ne ma­radjanak ki. A küldöttségjárás so­rán jelentős eredményt ért el a mű­egyetemi hallgatók küldöttsége. Azt kérték a szigorló mérnökök,^ hogy segélyegyletük. mint érdekképvise­letük' részére adjon rendszámokat a főváros tanácsa, ők maguk, a jö­vendő Magyarország technikusai akarnak a volán mellé ülni, hogy ezen a módon szerezzék meg a to­vábbtanulásukhoz szükséges anya­giakat. Az amerikai izü ötlet tet­szett az illetékes tényezőknek, és megszületett a főváros tanácsának 18134/1929. számú határozata, amely szerint harminc géperejű bérkocsi rendszámot kap a műegyetemi hall­gatók érdekképviselete, a Turul Autóforgalmi E. T. Ennek a harminc rendszámnak útját meséljük el most. Adataink hivatalos aktákból származnak: abból a keresetlevélből, amelyet Nagy Vince dr. ügyvéd, volt ^ bel­ügyminiszter indított Klein József és .Klein Józsefné, szül. Leicht- mann Mária budapesti lakosoknak, mint felpereseknek, képviseletében 1,309.770 pengő kártérítési tőke és járulékai iránt Budapest székesfő­város közönsége ellen. A perben nem az az érdekes, hogy meg^ fog­ják-e azt Kiélnék nyerni, az érem­nek ez az oldala a bíróságra tarto­zik. Itt az érem másik oldalát mu­tatjuk be: harminc taxiengedély kalandos útját a keresztény magyar főiskolai ifjúság köpeny eg ében Ma­gyarország volt belügyminiszteré­től. Ferdinándy Gyulától, a faj- kereszténynek éppen nem mondható Pollacsek és Epstein cégig ... Ferde sísindy elad » . . A kereset szerint a harminc bér­kocsi rendszámot engedélyező ta­nácsi határozat időpontjában a Tu­rul autóforgalmi r. t. összes rész­vényeit jelképező 150 darab scrips Ferdinándy Gyula nyug. belügymi­niszter tulajdonában volt. A rész­vénytársaságnak összes vagyona ebben a harminc jogosítványban merült ki. Ferdinándy, mint a rész- vénypaket tulajdonosa, vevőt kere­sett a részvényekre, mert sem tő­kéje, sem szakismerete nem volt ahhoz, hogy egy ilyen üzemet meg- finanszirozni és üzemben tartani tudjon. A részvényeket 115.000 pengőért Klein József és felesége vásárolták meg, akik azt állítják, hogy a részvénypaketre ráköltötték a Szve- tenay-utcában levő kis házukat, mert a Ferdinándy Gyulának rész­vények vételárában kifizetett ösz- szeget házukra vették fel adósság­képpen. A megállapodás szerint 58.500 pengőt készpénzben fizettek ki Ferdinándy kezeihez, a hátralé­kot pedig az adásvételi megálla­podásnak megfelelően váltókkal egyenlítették ki. A részvénypaket megvásárlása után Kleinék nekilát­tak az üzlet megszervezésének és megindították a tárgyalásokat a harminc kocsi megvásárlására vo­natkozólag a Magyar Általános Gépgyárral. Ekkor azonban kide­rült, hogy a főváros Kleinékkal szemben az indítási jog kiadását megtagadta. A főváros ugyanis azt az előjogot biztosította a kere­set szerint, a M. Kir. József Mű­egyetemi Segélyegylet, illetve a -se­gély egy let élén álló Szil)/ Kálmán műegyetemi rektornak, hogy a vég­leges indítási engedélyt a harminc taxira vonatkozóan, csak akkor fogja kiadni a Turul Autóforgalmi R. T.-nek, ha a részvénytársaság tu­lajdonosainak személye eilen a. Mű­egyetemi Segély egylet, illetve ennek vezetője, Szily rektor vétót nem emelnek. A kereset szerint, Kleinék később megtudták, hogy Szily rek­tor vétót emelt a Műegyetemi Se­gélyegylet nevében az ő személyük ellen, mert szerinte Ferdinándynak, a Műegyetemi Segélyegylettel való megállapodása értelmében, nem lett volna szabad továbbadnia a rész- idényeket. így történt azután, hogy a főváros megtagadta Kleinéktől a korábbi határozatban engedélyezett .harminc taxira vonatkozólag az indítási jogot. Kitelnék hiába vesznek! Természetes, hogy Kleinék Fer­dinándy és ennek állítólagos stró- mannja, Szabó Sándor ellen rögtön pert tettek folyamatba 110.000 pengő erejéig. Ezt a keresetet részben ai alsó fórumon elutasította a bí­róság, részben megítélte Kleinék követelését, akik azonban a peri mégis letették, mert Szabó Sándor­nak egyetlen fillér ingó és ingatlan vagyona nincsen, Ferdinándynak miniszteri nyugdija nem foglalható le, feleségével közösben pedig alig pár holdnyi ingatlana van, amely­nek az ő nevén álló része 10.000 pen­gőn alul álló fedezetet is alig nyuj tett Kleinék számára. Közben maga, a József Műegye­temi Segélyegylet is pert indított a Turul Autóforgalmi Rt., illetve an­nak elnöke, Ferdinándy Gyula dr ellen szerződés érvénytelenítése iránt és ebben a perben éles kriti­kával illette Ferdinándynak azt az eljárását, hogy a Turul Rt. részvé­nyeit, a segélyegylettel való meg- ádlapodás ellenére eladta Kleinék- nek és az eladási tilalmat előttük elhallgatta. Szily Kálmán azután hogy a segélyegylet leendő része­sedési százalékát mielőbb realizál­hassa, Kleinéktől a főváros által értéktelenné tett részvénypakettel átvette és azokkal különböző akció­kat kezdett. Pollacsek és Epstein a porondra lép! Végezetül két évvel ezelőtt — mint a kereset mondja, — a tanácsi határozatban engedélyezett har­minc taxi jog a Pollacsek és Epstein- cég tulajdonába jutott Turul-rész­vények alapján kifutott Budapest utcáira és immár több mint két esz­tendeje a Pollacsek és Epstein-cég- nek ontja azt a jövedelmet, ame­lyet Kleinéknek, mint jóhiszemű részvényvásárlóknak ontott volna. ha a főváros kiadott határoza­tát sajátmaga tiszteletben tartotta volna. Kleinék azzal az indokolással for­dulnak a főváros ellen, mert ezerül- tűk a Turul Autóforgalmi Rt. ré­szére személyi feltételek nélkül ki­adott harminc taxijog tekintetében az engedélyokirat dacára és ebben az okiratban megszabott tárgyi fel­tételek teljesítése mellett a főváros tanácsa még sem adta ki a- szük­séges indítási engedélyt, és igy le­hetetlenné tette Kleinék számára a harminc taxiból álló üzem megin­dításéit. Kleinék ügyvédjének, Nagy j Vince dr.-nak véleménye szerint, a \ főváros ezáltal jogellenes cselekede­tet követett el, miért is magánjoi- gunk szerint, az ebből származó teljes kárt, úgy a tényleges kiadá­sokat, valamint az elmaradt hasz­not is megtéríteni tartozik. Egymillió háromszáz- ezer pengős per: szegfényjog-on Kleinék — akik szegény jogon pe­relnek — 1,309.770 pengőben jelölik meg elvesztett tőkéjüket és elma­radt hasznukat. A tényleges kár ebből 85.150 pengő, amelyből a mű­egyetemi segélyegylet 7200 pengőt, a Pollacsek és Epstem-cég 22.500 fizetett, részint fog fizetni; egy ma­gát meg nem nevezni akaró ur, állí­tólag Ferdinándy Gyulának egy jóbarátja, egy ügyvéd utján 10.000 pengőt juttatott Kleáméknak. Elmaradt haszon címén pedig ke­rek tiz esztendőre kérik azokat az összegeket Kleinék, amelyeket a harminc engedéllyel, véleményük szerint, kerestek volna. A Klein-ügyben a törvényszéken már meg is volt a perfelvételi tár­gyalás, ezen a fővárost Szálka Béla dr. tiszti alügyész képviselte. V törvényszék előkészitő-irat beter- jesztésére .szólította föl a fővárost, iminek a főváros az elmúlt napok­ban eleget is tett. A főváros előkészítő irata a jogi érvek tömegével zúzza semmivé Kleinék kereseti állításait. A ta­nács a József Műegyetemi Segély- egyletnek a részére engedélyezett rarmjinc darab géperejű bérkocsi endszámáról való lemondását azzal rette tudomásul és a Turul Autó- forgalmi Rt. harminc darab rend­számát azzal a feltétellel engedé­lyezte, ha a Turul Autóforgalmi Rt. a tanács által megállapított részle­tes feltételeket 'tartalmazó szerző­dést a kitűzendő záros határidő Tlatt változatlanul elfogadja és a tiszti ügyészségnél szabályszerűen aláírja. — ami nem történt meg. Hlit mondott Wolff és mit csinált a főváros? Bemutatja, a tiszti ügyészség a törvényszékhez intézett előkészitő- ratában Wolff Károly törvényható- 3ági bizottsági tagnak a székesfővá- •os törvényhatósági bizottság pénz­ügyi bizottságának 1929. évi április űó 12. napján megtartott ülésén el­hangzott beszédének szövegét. Ezen élszólalásból megállapítható, hogy a törvényhatósági bizottságnak a szándéka az volt, hogy „a harminc autótaxiból eredő jövedelem legna­gyobb részben a Műegyetemi Se­gélyegyletnek a részére adassék és igy az amúgy is támogatásra szo­ruló ifjúságnak az ügyét szolgálja. Ezenfelül egy másik szempont is vezette: az okleveles mérnökök elhe­lyezkedése. Ez az elgondolás, ame­lyet a közgyűlés többsége még a de­mokrata párt is elfogadott önzet­len elgondolás és a kivitelnek nem szabad olyannak lennie, amely az eszmét, az altruisztikus szempontot dezavuálja, vagyis a kivitel ne ha­zudtolja. meg elgondolásunkat. Til­takozik Wolff Károly az ellen, hogy harmadik személyek anyagi érdeke odaálljon mint főcél és háttérbe szo­rítsa a főcélként megszervezett és elgondolt eredeti eszmét, vagyis az ifjúságnak az ügyét. Nem egyéni pártérdekének tekinti ezt az ügyet, hanem közügynek, és azért kívánja, az igazságosságnak, a tisztességnek és a legszigorúbb elvi felfogásnak az érvényesítését. A főváros perirata frivol i tás sál vádolja liléin ék at Megállapítja a főváros előkészítő irata, hogy Kleinéknek nincs fel- per ességi joguk, mert mint a Turul Autóforgalmi R.-T. részvényesei lépnek fel keresettel nem a rész­vénytársaság, hanem harmadik sze­méllyel szemben olyan igény tekin­tetében, amely legrosszabb esetben is csak a részvénytársaságot illet­heti, hiszen a kereskedelmi törvény szerint a részvényesek részvényeik alapján a részvénytársaságot meg­illető jogokat kifelé nem érvényesít­hetik. A főváros szerint abból a kö­rülményből kifolyóan, hogy a Turul Autóforgalmi R.-T. a taxi-jogosítvá­nyok tényleges birtokába jutott, a kereseti igénynek minden jogi és erkölcsi alapja meg’dőlt, mert azt nem állíthatják felperesek, hogy a taxijog őket saját személyükben il­lette meg. Kleinék az őket ért kár­ért csak maguknak tehetnek szemre­hányást: hiába hivatkoznak arra, hogy őket megtévesztették, mert a főváros részéről ilyen megtévesztés nem,' forog fenn. A főváros élőké szitőirata frivolitással vádolja vé­gezetül meg Kleinéket: Kleinék ab­ból, hogy Ferdinándy Gyula őket megtévesztette, merítik az erkölcsi alapot ilyen horribilis kei’eset érvé­nyesítésére, mégis Ferdinándy Gyu­lát gavalléros gesztussal kibocsátják az obligációból azon nyíltan beval­lott okból, hogy rajta, úgy sem lehet behajtani semmit. Attól követeljék a hasznot Kleinék — igy végződik a főváros peres irata —, akivel üz­let ezt ek. A székesfőváros nem állott velük üzleti összeköttetésben, ezért rajtunk nem is lehet kereskedni! És ís mérnöB^BSoffőrök ? Idáig tart a Turul regénye, Fer­dinándy őnagyméltósága 115.000 pengőjétől a Pollacsek és Epstein cégig. Minden benne van ebben a történetben, aminek egy szabály­szerű közgazdasági regényben benn kell lenni, csak egy sikkadt el be­lőle: szegény magyar műegyetemi hallgatók megsegítése, Trianon ti­zennegyedik esztendejében. Nem ér­dekel bennünket e pillanatban, hogy Pollacsek és Epstein mennyit fizet százalék címén a Műegyetemi Se­gélyegyletnek, ezek az összegek még csak morzsáknak sem mondhatók a diplomás fiatalság nyomorúságának szörnyű áradatában és minden való­színűség szerint nem túlságosan ve­szélyeztetik a cég üzleti számításait. Kérdjük azonban a főváros közle­kedési ügyosztályát: ha már — ahogy Kleinék perirata állapítja meg — a Pollacsek és Epstein cég­nek ontja, jövedelmét a harminc autótaxi, legalább csakugyan arra. rászorult egyetemi hallgatók ülnek-e a harminc géperejű bérkocsi volán­jánál? FOTÓCIKKEK SZAKÁL GÉZA SZAKÜZLETÉBEN BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 1. Sí. AMATŐRFELVÉ LELEK RIDOLGOZÁSA LEICA! GÉPEK KELLENEK KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE

Next

/
Oldalképek
Tartalom