Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-14 / 41. szám
6 1933 október 14. a szükségmunkák bírálatáról? Az elkészített munkák költségeinek jelentékeny része a kivetett járulékok révén visszatéríti — Voltak-e kartelek a szükség munkák végrehajtásánál?-Akiadott kilencmillió tekintélyes része a közpénztárakba kerül vissza — Az Uj Budapest tudósítójától — Ut a nyomorúság felé cianmel lapunk múlt számában Munkanélküli iparosok aláírással cikk jelent meg, amely egyoldalú bírálatban részesítette a főváros ut- és csatornaépítési szükségmunkáit. A cikkben foglaltakra nézve illetékes helyen a következő nyilatkozatot tették az Uj Budapest munkatársának: — Téves a cikknek az az állítása, hogy 10%-os drágulást idézett elő maga az a tény, miszerint a főváros 36 havi részletben fizeti vissza, illetve törleszti a vállalkozási összeget, oly föltétellel, hogy a hátralékos összeg után a Nemzeti Bank kamatlábánál 1%-kal magasabb kamatot térit. A polgármester ur által a vállalati feltételekben megállapított kamatláb a mai hitelviszonyok mellett a főváros szempont jóiból is különösen előnyösnek nevezhető. Az a körülmény pedig, hogy az elkészített munkák költségeinek nagyobb része ut- és csatornaépítési járulékok címén visz- szatérül, még pedig a kiadott részletfizetési engedélyek kapcsán kamatosán, azt jelenti, miszerint igy a főváros végeredményben a kamat fizetése alól nagyrészt mentesül. — Kétségtelen, hogy a főváros vezetősége nincs elragadtatva attól a ténytől, miszerint a szükségmunkákat, beleértve az 1933. évi költségvetésben előirányzott ut- és csatornaépítési munkákat is, áruhitelezési alapon kellett végrehajtani. Miután azonban a bankoktól a főváros nem kapott készpénzhitelt, azon dilemma előtt állott, hogy vagy nem épit uj utakat és csatornákat, vagy pedig az áruhitelezés módját választja. n— Helytelen a beállítás, hogy a főváros költségvetését ezek a munkálatok három éven keresztül 3 millióval fogják megterhelni. Ugyanis a sziikségmunkák után járulékokat vet ki, améiyeket, mint bevételeket, figyelembe kell venni. Ezen a címen a csatornázási költségeknek legnagyobb része megtérül, az útépítéseknél pedig a járulékokon kívül tekintélyes megtakarítás mutatkozik azon a címen, hogy sok utón a drága fenntartást igénylő makadámot végleges burkolatra cserélte ki. — Azt is mondja a cikk, hogy a munkákat elnyert nagyvállalatok gépi felszerelésükkel az emberi munkát a minimumra redukálták és igy a kifizetett vállalati összegnek 10%-át tették csak ki a munkabérek. Ezzel szemben megállapítható, hogy a sziikségmunkák során ugyanazokat a munkákat végezték gépi erővel, mint készpénzfizetés esetén végeztek volna. A múlthoz képest csupán a betonúinknál állítottak be a vállalkozók gépeket, az úgynevezett finishereket. Az ily utakat azonban az egész világon hasonló módon készítik. A betonutak költségösszege a 9 millió szükségmunka programból összesen csak 1.300.000 pengő. — A tényleges viszonyoknak nem felel meg az az állítás sem, hogy a munkabérek a vállalati összegnek csak a 10%-át^ leszik ki. A munkahelyen dolgozó munkásságnak munkabére is ennél jóval nagyobb volt. Ehhez járulnak még, hogy kizárólag magyar, sőt úgyszólván teljes egészében a főváros területén gyártott illetve termelt anyagok használtattak fel, úgymint keramit, betoncső, kavics stb. Ezeknek a gyártási, előállítási munkája a fővárosi munkanélküliség enyhítéséhez lényegesen hozzájárult. Nem szabad figyelmen kiviil hagyni továbbá még a fuvarozási munkákat, az irodai tisztviselőket, a helyszínen alkalmazott munka- felügyelőket, mérnököket, stb. — Kartelekről a szükségmunkák végrehajtásánál egyáltalán nem lehet beszélni. Hiszen 32 vállalat részesedett a munkákban. Épült összesen 33 ut, 41 csatorna, együtt tehát 2 év alatt 74 munkaalkalmat teremtett a főváros, ami a mai nyomasztó körülmények mellett egyedülálló az országban. A készített utaknak hossza 25 km, a gyűjtőcsatornáké 2.5 km, a inellékcsatornáké pedig kereken 27 km. —- Az áruhitelezési munkálatok során elért egységárak — a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter ur megállapítása szerint is — megfelelő. Egyáltalában nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a főváros 20%-kai magasabb egységáron fizette a munkálatokat, mintha készpénzfizetéssel adta volna vállalatba —^ A munkák megválasztásánál a főváros vezetősége a legnagyobb körültekintéssel járt el és — nagy vonásokkal jellemezve — a következő szempontokat vette figyelembe: Megépítette és végleges burkolattal látta el a fő kivezető útvonalakat, amelyek régi állapotukban méltán állandó panaszra adtak okot. Ezzel pénzügyi, közlekedési és közegészségügyi igényeket és követelményeket egyaránt szolgáltunk. A főváros a jövőre nézve megszabadul a sok drága karbantartást igénylő makadám- burkolattól. amelyeknek állandó, évente szükségessé váló javítása a közlekedést kellemetlenül akadályozta. Ehhez járul még, hogy az országutak rendezése igen kívánatos az idegenforgalom emelése és a város fejlődése szempontjából. Nem kíván bővebb megokolást, mit jelentenek a jó kivezető útvonalak, mint pl. Budaörsiül Hidegkuti'-ut, Szentendrei-ut stb. az idegenforgalom szempontjából. Nem kevésbbé volt fontos ezeknek az utaknak az átépítése a főváros autóbuszközlekedése szempontjából. Mig egyrészről a jó utak a város fejlődésének alapját képezik, másrészről a rajta közlekedő eszközöknek, a főváros vagyontárgyainak megvédése érdekében is a szükséges előfeltételeket biztosítani kell. A főkivezető utakon kiviil olyan utcák is burkoltaitok, amelyek még eddig nem voltak kiépítve; ily helyeken (az ottani kis forgalomra való tekintettel), vagy amidőn igen nagy földfeltöltés vált szükségessé, makadámburkolatok készültek. — A csatornák közül kiépült a Béke-utcai főgyűjtő. Ezáltal az Angyalföld — eddig a tisztiorvosi hivatal által joggal kifogásolt talajvizes, mélyen fekvő területe, a ti- fuszbeteg’ség melegágya, — csator- náizhatóvá vált. A főváros egyik legerősebben fejlődő városrésze: a Lágymányos főgyűjtőcsatornája eddig még nem volt összekötve a Dunával. A szükségmunkák során ezt is sikerül megvalósítani. Ezenkívül számos mellékcsatorna, épült, ami egyrészt nagy közegészségügy: előnyt jelent, másrészt pedig a telkek értékét erősen növeli. Ugyanis az építésügyi szabályzat szerint csak a csatornával ellátott utcák telkei használhatók ki jól beépítés céljára. — Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a 9 millió pengőnek tekintélyes része a közpénztárakba közvetve vagy közvetlenül, adó, bélyegilleték címén visszakerül. Ha a munkálatok során szereplő különböző munkabérképző tényezőket, úgymint helyszíni munka, anyagtermelósi munka, munkavezetés, vállalati alkalmazottak stb. számításba vesszük, úgy az egész 9 milliós hitelkeret legalább egy- harmada: 33 százaléka, azaz kereken 3 millió pengő munkabérkiadást jelent. A kifizetett munkabérekkel lényegesen emelkedett a munkások fogyasztóképessége és ily- módon nemcsak a különböző adónemekben, kereseti, fogyasztási, betegápolási, biztosítási stb. jelentékeny bevételi többletek jelentkeznek, hanem az életszükségleteknek kielégítése révén a fővárosi iparosság és kereskedelem is érezte a munkálatoknak áldásos hatását. Nagytétény A Magyar Sertéshizlaló és Húsipari rt. a fővárosi költségvetés tükrében 1— Az Uj Budapest tudósítójától — A jövő esztendei fővárosi költségelőirányzat Intézetek, közmüvek és üzemek c. részében szerepel a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari rt. jövő évi költségelőirányzata is, amely az ismeretes vásárpénztári vizsgálat kapcsán jelenleg különös aktualitással bír. A részvénytársaság cége mögött tulajdonképpen a nagytétényi sertéshizlaló telep húzódik meg, amely a vásárpénztári vizsgálati jelentésből kitünően is 57.6 százalék erejéig 1929 julius elseje óta a főváros tulajdonában és birtokában van, mig a vállalat többi részvényeiből 39.3 százalék a földművelésügyi minisztérium tulajdona. Néhány érdekes adat a tétényi telep költségelőirányzatából: hizlalási dijak és szállásbérek eimén 375 ezer, vámdarálás címén 95 ezer, kamatjövedelem eimén 175 ezer, egyéb jövedelmek eimén 32.065 pengőt kiván a részvénytársaság a jövő esztendőben bevenni, kiadásai ezzel szemben 677.061 pengőre rúgnak, vagyis fillérig ugyanannyira, mint a bevételi oldal. A kiadások főbb tételei: igazgatás 30.724, üzemi kiadások 328.510, kamatok, adók és illetékek 200.000; értékcsökkenési alap 64.572, vegyes kiadások tétele 36.000 pengő. Van a részvénytársaságnak egy igazgatója, egy cégvezető-főkönyvelője, három irodai lisztviselője, egy altisztje, egy négyezerpengős jogtanácsosa, 6267 pengővel járul hozzá a volt vezérigazgató nyugdijához a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, 2988 pengőt fizet egy igazgatónak kegydij eimén. A részvénytársaság üzemi kiadásai a bérhizlalással kapcsolatos költségek, daramalmi üzem és az etetőmunkások bére. Végeredményben a részvénytársaság költségelőirányzata a nyereség és veszteség teljes egyensúlyba hozatalával a főváros számára a befektetett részvények osztalékául — valószinüleg altruizmus eimén — egyetlen fillért sem jelöl meg. Ellenben nem feledkezik meg az igazgatóság segélyéről és jutalmairól, a hat tisztviselő évente nyolcezer pengő segélyt és jutalmat emészt fel, bizonyságául annak, hogy önmaga működésével nagyon is meg van elégedve. Megemlítjük, hogy a részvénytársaság költségelőirányzata megfelelő százalékban dotálja az értékcsökkenési alapot. Hogyan bocsássa ki belső kölcsönét a főváros? (Bécsi levél a szerkesztőhöz). Mélyen tisztelt szerkesztő ur! Hozzánk, bécsi magyarokhoz csak hírlapi cikkekben érkeznek el azoknak az eseményeknek a hírei, amelyek Budapest városházáján történnek. Számosán vagyunk, akik élénk figyelemmel és nem szűnő szeretettel ' olvassuk a szülővárosunk belső életéről szóló tudósításokat, fyy legutóbb azt olvastuk a budapesti napilapokban, hogy a főváros költségvetése a jövő évet illetően deficites és a polgármester ur a községi háztartás ez esztendei meglevő és várható jövő évi deficitje eltüntetésére más eszközt nem tud, mint kölcsön felvételét. Tekintettel arra, hogy a mai gazdálkodás mellett ez a kölcsön csak belföldig lehet, méltóztassék megengedni, hogy néhány ötletet vessek fel szerkesztő urnák nagybecsű, különlegesen a kommunális gazdálkodás ügyeivel foglalkozó lapja hasábjain. Itt az osztrák fővárosban most folyik az uj osztrák belső kölcsön kibocsájtása, amelynek során az államhatalom különleges eszközökkel igyekszik Jelkelteni a közönség érdeklődését, sok esetben hazárd hajlamait is. Az uj osztrák belső kölcsön tulajdonképen nyereménykölcsön, évi ötszázezer és minden ötödik évben egymillió shilling főnyereménnyel. Minden nyeremény adómentes lesz, azt sem a vagyonadó, sem az örökösödési adó nem érinti. A kölcsönt- jegyzők adó- és devizaamnesztiát kapnak, sőt azok fizetésére bizonyos mértékig a háború előtti járadékokat is fel lehet használni. Kétségtelen, mélyen tisztelt szerkesztő ur, hogy ha Budapest egyszerűen jegyzésre bocsájtja kölcsönét, a régi módszerek szerint, az a bankok könnyű zsákmánya lesz, holott sokkal egyszerűbb és értékesebb is lenne a főváros szempontjából, ha a kibocsájtandó kölcsönt nem a profitéhes pénzintézetek, hanem magúk Budapest polgárai jegyeznék le. Felvetem azon ötletemet, (ide jegyzem, hogy teljesen díjmentesen, vagyis semmiféle feltalálói pert senki ellen folyamatba tenni az ötletek felhasználása esetén nem fogok), hogy a kibocsájtandó kölcsön során szintén nyereményeket, jelenleg a főváros tulajdonában levő bérházakat, értékes telkeket, esteleg városi jogosítványokat kellene kitűzni, ami annál könnyebb, mert hiszen a fővárosnak rengeteg bér- háza és telke van, amelyek arnugy- sem jövedelmeznek eléggé. Azt az ötletet is felvetem, hogy a régi fővárosi kölcsönkötvények felhasználásával is lehessen majd az uj fővárosi kölcsönt jegyezni, aminek következtében a közönség menekülhet a dollár névértékű, — labilis — régi kötvényeitől, viszont az ily- képen beszolgáltatásra kerülő kötvényekkel a főváros adósságait fizetheti vissza a külföldi hitelezőknek. Soraim közléséért szerkesztő urnák hálás tiszteletemet és köszö- netemet nyilvánítva, vagyok tisztelő híve: Egy bécsi pesti polgár. Uj kiírások: Benzin szállítására a székesfőváros intézetei és üzemei részére. Határidő: 1933. évi október hó 24-én d. e. 12 óra. Papíráruk szállítására a székesfőváros üze mei részére. Határidő: 1933. évi október hó 31-én d. e. 12 óra. Az 1934. évre szükséges 20.000 kg nylrfa- seprővessző szállítására a Köztisztasági Hivatal részére. Határidő: 1933 november hó 3-án (pénteken) d. e. Vtll óra. Az UJ Budapest minden héten azambaton reggel Jelenik meg éa egye« példányok s kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért éa klmdáaért felelős: DOBY ANDOK dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR lOHN GYULA. KEFE-*- ECSETGYÁROS Arnnyboaiorua mentor GYÁR: VII., RÓZSA-U.20 TsUfeai József 802—46 ÁLTALÁNOS NYOMDA, KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST, VI., NAGYMEZÖ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István.