Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-07 / 40. szám
A csökkenő bevételek költségvetése A KiadásoK legszigorúbb Korlátozása dacára tízmilliós deficitet mutat a főváros jövő esztendei Költségelőirányzata — A legutóbbi négy évben negyven százaléKKal csöKKentette Kiadási tételeit a főváros — A deficit oKa: a gazdasági válság és a Kormány bevételt elvonó intézkedései — Az Uj Budapest tudósitójától — A főváros jövő esztendei költség- előirányzata, amelyet az uj fővárosi törvényben megszabott határidőben küldött szét a polgármester a törvényhatósági tanács tagjainak, minden szépítés és kendőzés nélkül, férfias őszinteséggel ismeri be a főváros súlyos anyagi helyzetét, rámutatván arra is, hogy csak azokat a kiadásokat irányozta elő a főváros, amelyek a szigorúan vett köz- igazgatási feladatok ellátásához, a meglévő szociális, kulturális és közegészségügyi intézmények további fenntartásához és a jogszerűen vállalt kötelezettségek teljesítéséhez el- engedhetetlenül szükségesek. — Az 1931. évi költségelőirányzatot a csökkenő bevételek jellemzik — állapítja meg a költségvetés indokolásául szolgáló polgármesteri jelentés, amely arra is rámutat, hogy a gazdasági depresszió a főváros háztartásában ijesztő mérvben érezteti hatását, Az előirányzott bevétel 1931-ben 190.5 pengő, 1932-ben 179.8 pengő, 1933-ban 163.4 pengő, 1934-ben pedig 146.6 millió pengő. Megállapítja azt is a polgármester, hogy a kiadásokat a jövő költségvetési esztendőben már nem lehetett a bevételek visszaesése arányában szűkíteni. Az idén ugyanis már az volt a helyzet, hogy amennyire a közigazgatás mai kereteinek fenntartása mellett a kiadásokat csökkenteni lehet, az eddig már megtörtént. Azokat a kiadási tételeket, amelyeket csökkenteni lehet, 1930 óta 39.31 százalékkal csökkentette a főváros és nem a polgármesteren múlt, hogy a rögzített tételű kiadásokakat tovább nem lehetett leszállítani, úgyhogy a költségvetés végösszege 1930 óta végeredményben 25 százalékkal csök- ket. Ily körülmények között a főváros jövő esztendei költségelőirányzatában csaknem tízmillió pengő hiány mutatkozik. a deficit oka: a bevételek újabb visszaesése — állapítja meg lako- nikus rövidséggel a polgármester, aki arra is kénytelen rámutatni, hogy a bevételek csökkenését nemcsak a gazdasági válság idézte elő, de hozzájárultak ehhez még egyes kormányintézkedések is. A legutóbbi három esztendőben végrehajtott adóemelések maguk is csökkentő hatással voltak a községi bevételekre azáltal, hogy az újabb adók a lakosság adófizető képességét gyöngítették. De egyes kormányintézkedések közvetlenül is csökkentették a községi jövedelmeket: a fázisrendszer következtében a főváros forgalmi adó részesedése 1930 óta 14 milióról 5.4 millióraesett vi-sz- sza, a borfogyasztási adó leszállítása folytán a fővárost e téren évi 3 millió pengő bevételi veszteség éri, ugyanakkor, amikor az állam adóbevételei a fővárosban emelkedtek. 1930-ban 95.8 millió, 1931-ben 116 millió, 1932-ben 122 millió pengő volt az állam adóbevétele Budapesten! * Annak előrebocsájtása mellett hogy az adók, vagy közszolgáltatások mértéke a jövő esztendei költségelőirányzatban nem változik, a polgármester rátér a főváros rendes bevételei másik csoportjának, az üzemek hozzájárulásának taglálására. Noha a vagyonkezelő intézmények üzleti fölöslege is a forgalom és fogyasztás csökkenése folytán w jelentősen visszaesik, a költségelőirányzat bevételi oldalának jelentékeny tételét alkotja a községi ^ üzemek hozzájárulásából származó 22 millió pengő, 5.1 millió pengővel kevesebb, mint az 1933. évi költségvetésben. Megdöbbentően nagy az önálló vagyonkezelésű intézmények közül a Széchenyi gyógyfürdő költségvetési hiánya: 337.166 pengő. A Beszkárt a jövő esztendőben nem fizet rendkívüli terület- használati dijat, a községi háztartás bevétele ilyen módon 2.3 millió pengővel csökken. Igen érdekes statisztikai összeállítást tartalmaz a költségvetés, százalékokban közölvén a kiadások és bevételek megoszlását fejezetek szerint. Százalék szerint természetszerűen a pénzügyi ügyosztály bevétele a legnagyobb, 67.90 százalék, mig a kiadásokat illetően a közoktatási ügyosztály és az elnöki ügyosztály vezetnek a maguk 20.83, illetőleg 16.53 százalékukkal. Mindössze a kiadások hétszázad százalékába kerül a közlekedési ügyosztály és tizenhatszázad százalékba a közgazdaság és ipar. Az ut- és csatornaépítési ügyosztály a bruttó kiadások 11.34, a közjótékonysági és szociálpolitikai 11.40, a közélelmezési 3.50 százalékát viszik el. A folyó esztendei költségvetést összehasonlítva a jövő esztendei költségelőirányzattal, a kiadásokat illetően a pénzügynél a legnagyobb a csökkenés: 5,167.164 pengő. Emelkednek a kiadások a közjótékonyságnál és szociálpolitikánál 847.219 és az igazgatásnál 393.779 pengővel. A bevételeket illetően csak az ütés csatornaépítésnél van emelkedés: 1,168.316 pengő, ami az ut- és csatornaépítési járulék esedékessége (az inségmunkák amortizációja) következtében áll elő. A bevételi kiesés nem nagyobb a pénzügynél: 12,279.578 pengő (ez a tétel az adó csökkenő bevételét jelenti), a közlekedésnél: 2,471.526 és a közegészségnél: 2,075.538. •# Végeredményben tehát a főváros költségvetésének tervezete a következőképen alakul: 156,578.456 pengő kiadással szemben áll 146,599..550 pengő bevétel, a hiány tehát 9,978.906 pengő. Az önálló vagyonkezelésű intézmények költségvetéselőirányzata 109,044.292 pengő kiadás és ugyanannyi bevétel. A részvénytársaságok költségvetései 50,583.061 pengő kiadás és ugyannyi bevétel. A községi háztartás keretében kezelt intézmények költségvetése 6,351.474 pengő kiadás és ugyanannyi bevétel. A (Óváros állásponttá ggózStl az nzemi kizdtsDcn A kormánv általánosságban mindenütt honorálta a (Óváros kívánságait - Sorvendég alpolgármester még nem kapott hivatalos értesítést — Az Uj Budapest tudósítójától — Nemcsak a városházán, hanem az érdekelt iparosság körében is általános érdeklődés fogadta a kormány üzemi döntésének publikálását. Ez a publikálás egyelőre csak hírlapi utón történt, amennyiben a napilapok ismertették a beliigyminszter- nek és a kereskedelmi miniszternek együttes jelentését, amely az üzemi problémák megoldását tartalmazza. Az iparfejlesztési törvény ugyanis, amely több mint két évvel ezelőtt jött létre, úgy intézkedik, hogy a kormánynak egy éven belül revízió alá kell vennie az összes hatósági üzemeket és két éven belül már intézkednie is kell a nem. közérdeket szolgáló üzemeknek a megszüntetéséről, vagy fokozatos leépítéséről. Az az üzemi jelentés, amely most került nyilvánosságra, miniszterközi értekezletnek az eredménye. A főváros közönségét nemcsak az állami üzemek megszüntetésének vagy leépítésének a kérdése érinti, hanem elsősorban az a kérdés, milyen^ ál- láispontra helyezkedett a kormány a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozatával szemben. Az Uj Budapest munkatársa kérdést intézett ebben az ügyben Borvendig Ferenc alpolgármesterhez, az üzemek_ gazdálkodásának legfőbb irányítójához és ellenőrzőjéhez, aki a következő nyilatkozatot tette: — Nem kaptam még meg a ^ kormány leiratát az üzemi kérdésben és igy határozott véleményt még nem nyilváníthatok. Annakidején, a közgyűlés üzemi határozatának a meghozatala után a belügyminiszter Hasznos tudni hoßy sokféle betegségnek vehetjük elejét ha Schmldthouer természetes keserüvlzével, eltávolítjuk a gyomor és belekben rejtőző és kórokat okozó baktériumokat. uinal több ankét volt, amelyeken ezek a kerdesek tárgyalás anyagául szolgálták. Ezeken az ankétokon re.Szt vettunk mi is, a főváros képviselői, akik azonban csak vélemény linknek adhattunk kifejezést, a konkrét üzemi kérdéseknek ilyen vagy olyan formában való eldönteset a miniszter magának tartotta fenn. Hogy a végleges döntés a fővaros képviselőinek az álláspontját mennyiben honorálta, az akkor derül ki, hu a kormányrendelet megérkezik a városházára. Borvendég Ferenc alpolgármester tehat nem tesz érdemi kijelentést a kormány döntését illetően, aminek nyilván az a magyarázata, hogy a lapok csak vázlatosan ismertették a belügyminiszter és a pénzügyminiszter közös üzemi jelentését, már pedig sok esetben egyes részleteken múlik annak a kérdésnek az eldöntése, hagy a kormámy mennyiben honorálta a főváros álláspont ját. Az eddig nyilvánosságra került részletek alapján teljesen beavatott városházi körökben ngy Ítélik meg a helyzetet, hogy a kormány általánosságban mindenütt honorálta a főváros álláspontját, ami azt jelenti, hogy az üzemi kérdésben a főorvos győzött. így értelmezik például a Községi Élelmiszerüzem fenntartására vonatkozó kormányelhatározást is, még azokban a vonatkozásokban is, amelyek a Községi Élelmiszerüzem üzletkörének némi szűkítését eredményezik. Maga a fővárosi autonómia is azt akarta, hogy a Községi Élelmiszerüzem üzletköre csupán tömegcikkek árusítására terjeszkedjék ki, ellenben a közkórházak és más fővárosi intézmények élelmiszerrel való ellátását továbbra is az Élelmiszerüzem fogja végezni, úgy, amint ezt a főváros közgyűlése is óhajtja. Ugyan ez a helyzet a többi üzemekre vonatkozó elhatározásnál is, igy például a Kenyérgyárnál, amely a főváros kívánságához képest továbbra is üzemben marad, ellenben megszűnik a Mü- szerüzemnek és^ a Gyógyszerüzemnek az önállósága, amit a főváros közgyűlése is kívánatosnak jelzett az üzemi szakbizottság döntése alapján. Nem jelent újságot a kormány jelentésének az a része sem, amely szerint a belügyminiszter 133 fővárosi műhelyt fog megszüntetni. Ezeknek a^ megszüntetését éppen az a bizottság javasolta, amelyet a törvényhatósági tanács küldött ki a műhelyek működésének a felülvizsgálására. — Végeredményben tehát — mondották az Uj Budapest munkatársának a városházán — semmiféle változás sem jelent a kormány döntése. A közgyűlés üzemi határozatát a belügyminiszter — egészen kis részletektől eltekintve, az egész vonalon jóváhagyta, ami a főváros álláspontjának a győzelmét jelenti. Igyunk „Harmr-vizet! L Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (I., Gellért-rakpart 1. Telefon: 53-0-03) I LÁSZLÓ ÉS BLUM j oki. mérnökök, építési vállalkozók Budapest, II, Margii-krt 7 Telefon: 51-2-50----------------------------—-------------------
