Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-01-28 / 4. szám
II. évfolyam 4. szám Budapest, ÍSJ3 január 2B UJ BUDAPEST ^ t vV-''" f •bo^y-77 '7/^t QJc/ • (/f ■ ^AUK 'VcéfUf — fZ. 4. d FELELŐS SZERKESZTŐ: reá évre............................................ 1A penofl Egyes tziSm Ara ftO filler 1 D O B Y ANDOR DRSzerke»zlA»«g «• kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas ivor-ulca O. Telefon: Auf. 828-23. Poslatakarékp. chequetzámla : 30913 Lengyel R. T. & Co. Azok a beszédek, amelyek a törvényhatósági bizottság közüzemi vitájában a Községi Élelmiszer üzem hivatását illetően elhangzottak, megmutatják az érem másik oldalát. Kiderül ezekből a felszólalásokból, hogy címig a kishentesek legnagyobb részének a szó szoros értelmében a betevő falatja sincs meg, az utcasarkokon a lehúzott re- dőnyü kávéházak és banküzletek helyén egyre nagyobb számban nyílnak a különféle hentesárugyárak lerakatod. A Zeidl Vencel Mészáros-, Hentes-, Szalámi- és Kol- bászárugyár Rt., a Lengyel Hentesárugyár Rt., a Kozma Testvérek Rt., a Fleischer Rezső hentesáru, kolbász- és szalámigyár, a herceg Esterházy-féle husáru és csemegeáru üzlet egyre erősebb iramban törnek előre a város legkülönbözőbb részein. A részvénytársasági formában működő, tehát nyilvános számadásra kötelezett hentesárugyárak közül Kozmáék 1931. évi brutto forgalma 306.926 pengő, Zeidléké 227.076 pengő, a Lengyel-gyáré 298.773 pengő volt. Nem vetjük el a sulykot, ha a hat legnagyobb budapesti hentesárugyár múlt évi forgalmát két millió pengőre becsüljük, ami egynyolcada a Községi Élelmiszerüzem ezévi tizenhat millió pengős bevételi előirányzatának. Mit látunk a kenyérnélf A Központi Tejcsarnok Üzemeit Ellátó Sütőipari Rt., amely az egyébként kifogástalan minőségű Központi Kenyeret hozza forgalomba, 1931-ben 684.965 pengőt forgalmazott, egymagában negyedét a Községi Kenyérgyár ugyanazon évben való tényleges forgalmának. Hol van a többi kenyérgyár, a Korona Kenyér- és Tésztagyár Rt., a Band Gyula kenyérgyár rt„ a Perl Keksz- és Kenyérgyár Rt. forgalma! Ez a helyzet az élelmezési szakmában, de nem más a kötszer- vagy a gyógyszer-ellátásnál sem, ahol mindenütt hatalmas részvénytársaságok, nem egy esetben nyílt kartelek állanak szemben a hatósági üzemekkel. Azok a szónokok, akik a törvény- hatósági bizottság valóban magas- szinvonalu vitájában az ipar és kereskedelem szabadsága nevében tiltakoznak a. közüzemek működése és fennmaradása ellen, megmákonyo- sodva a kisemberek védelmét falsul hangoztató harangjátéktól, meg vannak tévesztve, félre vannak vezetve, mert nem a kézműipar és nem a kiskereskedelem., hanem a jól vagy rosszul leplezett kartelek érdekében szállónak síkra. Szemfényvesztés, ami az üzemellenesek részéről a közönséggel szemben történik, mert például a saját mérlegadata szerint nyolcvan munkást foglalkoztató Kozma hentesáru- gyárat mégsem lehet kisipari kalózlobogó alatt a közgyűlési teremben a hatósági üzemmel szemben jóhiszeműen védelmébe vennie egyetlen közgyűlési pártnak sem! A szerdai közgyűlés előtt, amikor név szerint szavaznak az üzemi kérdésben elfoglalt álláspontjukról a törvényhatósági bizottság tagjai, az éremnek ezt az oldalát ajánljuk az Igen tisztelt városatya urak figyelmébe. Mert ha majd ismét a pódiumon állanak az urak, Budapest népe számon kéri az üzemi kérdésben elfoglalt álláspontokat, mérlegre téve neveket cs embereket, akik közül de sokan fognak könnyűeknek találtatni! Budapest politikai határain bellii rövidesen egységes lesz a közlekedési tarifa A polgármester megtette az első lépést a nagyüzemek központi igazgatásának centralizálására — Van-e joga a belügyminiszternek az operai szubvenciót beiktatni a költségvetésbe? - Pefrovácz Gyula nyilatkozata az aktuális városházi problémákról — Az Uj Budapest tudósítójától — A törvényhatósági bizottság közgyűlésén hangulatkeltő beállításban foglalkoztak a szónokok az üzemi problémákkal. Minden szempont szerepet kapott abban a vitában, amit a polgármester üzemi előterjesztésével szemben felvonulók rendeztek, csak egyetlen szempontot mellőztek és ez Budapest székesfőváros speciális érdeke. Azok, akik az üzemeknek tüzzel-vassal való kiirtását követelik, megfeledkeznek arról, hogy a sokat támadott üzemek milyen óriási vagyont képviselnek és elfelejtik, hogy ez a vagyon a főváros polgárságáé. Egyáltalán háttérbe szorultak e vitában az összes pénzügyi szempontok, amelyek pedig a főváros mai súlyos költségvetési helyzetében nein mellőzhetők. Éppen ezért érthető feltűnést kelt, hogy ciz üzemi problémák tárgyalása során egyetlen szó sem esett a nagyüzemek központi igazgatásának centralizálását célzó tervekről, amelyeket pedig — takarékossági okokból — éppen az üzemeket támadó oldalon propagáltak nagy hévvel még néhány hónappal ezelőtt is. Pefrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt legkitűnőbb közgazdasági szakértője, akit az üzemi vitáról megkérdeztünk, a következőket mondotta ebben az ügyben az Uj Budapest munkatársának: — Az üzemi problémák a közgyűlési vitában hangulatkeltő beállításban szerepeltek. Pártunk szónokai kellő értékükre szállították le azokat az érveket, amelyeket iparosérdekek védelme címén vonultattak fel azok, akik a fővárosi üzemek megszüntetését követelték. Mi nem feledkezhettünk, meg arról a : kétségtelen tényről, hogy az üzemek a fővárosi polgárság hatalmas értékeit reprezentálják és ezeket az értékeket nem veszélyeztetni, hanem konzerválni kell. Ott, ahol valóban iparos és kereskedői érdekeket sértett egy-egy üzem működése, megfelelő korlátos- zásokat léptettünk életbe. Ezek után kár egyetlen szót is fecsérelni a hangulatkeltő beállításban elhangzott beszédekre. —- Ami a nagyüzemek központi igazgatásának a centralizálását illeti, ezt a tervet mi a menünk részéről nem ejtettük el. Ellenkezőleg a centralizálás terén inár meg is történt az első lépés, ameny- nyiben a polgármester ur a községi háztartásra és az üzemekre kiterjedő központi anyag- beszerzés megszervezése iránt hat hónapon belül előterjesztést fog tenni a törvényhatósági tanácsnak. Az anyagbeszerzés központosítása egyik legfontosabb része a centralizálásnak, ezt követi majd a könyvelés, a közönséggel való érintkezés és általában a három nagyüzem kereskedelmi szolgálatának az egységesítése. Miután az első lépést már megtettük, azt hiszem, hogy rövidesen további előrehaladást tehetünk ezen a téren és egy éven belül teljes mértékben megvalósíthatjuk a három monopolisztikus üzem központi igazgatásának egységesítését célzó terveket. >1« A beszélgetés további során közlekedési kérdéseket tettünk szóvá. Petrovácz Gyula, mint Zugló képviselője, szivén viseli a perifériális körzetek kívánságait és ezeket közlekedési vonatkozásokban is érvé- nyesiteni törekszik. Éppen ezért, megkérdeztük tőle, hogy nézete szerint meg javulnak-e a perifériális területek közlekaedósi viszonyai a HÉV átvétele következtében és ugyanakkor számítani lohet-e arra, hogy e kültelki lakók részére a közlekedés olcsóbbá válik. Petrovácz Gyula a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Ha már kierőszakolták a HÉV megváltását, gondoskodnunk kell arról, hogy a külterületek szegényebb sorsú lakossága részére a közlekedés jobb és olcsóbb legyen. A Keresztény Községi Párt ebben az irányban minden tekintélyét latba veti. Mindenekelőtt az a ki- vánságTink. hogy a HÉV végállomások kitolassanak a politikai határokra, ami azt jelenti, hogy Budapest székesfőváros politikai határain belül egységes lesz a közlekedési tarifa. Meg kell szüntetnünk azt a tűrhetetlen állapotot, hogy például Pesterzsébetről Újpestre 24 fillérért lehessen utazni és ugyanakkor cl Feli ér vári-ut vagy Rákosfalva lakói HÉV-vonalon legyenek kénytelenek utazni és magasabb viteldijat fizetni. A felmerülő panaszokat csak a közlekedés egységesítésével lehet véglegesen megszüntetni. Mihelyt a főváros a gyakorlatban is átveszi a HÉV üzemét, azonnal meg kell kezdeni az egységesítést célzó tárgyalásokat. Ki kell dolgozni a Beszkárt, az Autóbuszüzem és a HÉV együttműködésének teljes programját és ugyanakkor a jelenlegi tarifák revízió alá vételével egységes viteldijszabást kell életbeléptetni Budapest székesfőváros területén a közigazgatási határokig. * Érdeklődtünk Petrovácz Gyulánál az uj kerületi elöljáróságok felállítása iránt, tekintettel arra, hogy a közgyűlés éppen Petrovácz Gyula indítványára 200.000 pengős tételt állított be e címen az uj költségvetésbe. Megemlítettük azokat a, híreket is, amelyek szerint a belügyminiszter ezt a tételt, amelyet junktimba hoztak az operaházi szubvenció elmaradásával, törölni akarja és ugyanakkor be akarja iktatni az uj költségvetésbe az Operaház támogatására szánt 200.000 pengős tételt. Petrovácz Gyula a következőket mondotta ezekkel a hírekkel kapcsolatosan az Uj Budapest munkatársának: — Nem tudom, hogy ezek a hírek, amelyekről én is hallottam, mennyiben felelnek meg a valóságnak. Annyit azonban meg kell állapítanom, hogy a belügyminiszter urnák nincsen joga uj tétel felvételére. A miniszternek joga van a költség- vetésben szereplő tétel felemelésére, csökkentésére, vagy törlésére, de egészen uj tételt, olyant, amely a költségvetésben egyáltalán nem szerepel, nem vehet fel. Az 1930. XVIII. t.-c. 95. szakaszának 3. bekezdése a következőképpen szól: A belügyminiszternek joga van a költségvetés egyensúlyának megóvása mellett egyes tételek leszállítására, felemelésére, vagy törlésére, vagy a törvényes rendelkezések adtai a székesfővárosra, rótt kötelezettség teljesítéséhez szükséges kiadásoknak a költségvetésbe való felvételére. A 4. bekezdés szerint viszont: Uj tétel felvétele ellen a jogalap törvényessége szempontjából a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. Könnyű lesz a közigazgatási bíróságnak megítélnie, hogy uj tétel-e az operaházi szubvenció, amennyiben a belügyminiszter ur e célra valamilyen összeget akarna beiktatni a költségvetésbe. A főváros ezévi költségvetésében, de még az előző éviben sem szerepelt egyetlen fillér sem ezen a elmen. A fővárost semmiféle törvényes rendelkezés nem kötelezi az Operaház támogatására, viszont az uj elöljáróságok felállítását éppen az uj fővárosi törvény teszi kötelezővé, sőt ezt a belügyminiszter ur legutóbb a kerületi választmányok felállítására vonatkozóan kiadott rendeletében meg is sürgette. Mindezekből következik, hogy a közigazgatási bíróság helyt fog adni panaszunknak, amennyiben e panasz benyújtása valóban szükségessé válnék. — Ami az uj elöljáróságok felállításának az ügyét illeti, ebben a tekintetben akciómat még nagyobb eréllyel folytatom. A költségvetésbe javaslatomra felvett 200.000 pengő elegendő a Kelenföldön és Zuglóban megfelelő helyiségnek a kibérlésére és a felmerülő dologi kiadásokra. Személyzet szaporításra nincsen szükség, mert hiszen elegendő tisztviselőnk van akár a\ központban, akár más elöljáróságokon, úgy hogy a kelenföldi és a zuglói elöljáróságok, vagy élőljárósáai kirendeltségek a legrövidebb időn belül megkezdhetik működésűket.
