Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-19 / 33. szám

PW A oeiien Mi íürtiőorvosanah felmondott a főváros Uj alapokra helyezik a fővárosi lűrűők orvoselláíásáí 1933 augusztus 19. Központosítják a kereskedőtanonc­iskolákat. A törvényhatósági tanács még az év elején elhatározta a köz­ségi í’iu kereskedőtanonc-iskolák központosítását, amelyet a most kezdődő iskolaévben hajt végre Szendy tanácsnok. Eddig a községi kereskedőtanonc-oktatás kilenc is­kolában bonyolódott le, az elmúlt tanévben 1355 tanuló 58 osztályt lá­togatott. A most kezdődő iskolaév során a polgármester a kilenc ke- reskedőtanonc-iskolát három keres- kedőtanonc-iskolára apasztja le és pedig a Horthy Miklós-uti női ke: reskedőtanonciskolára, a Vass-utcai drogista kereskedőtanonc-iskolára és a Mester-utca 56. szám alá köz­pontosítandó fiú kereskedőtanonc­iskolára. A három iskolában össze­sen 40 osztály lesz 310 órával és harminc tanárral. A személyzeti megtakarítás évi 25.536 pengő, a mindenkori illetmény csökkentés fi­gyelembevételével. Az iskola össze­vonás által a fűtési, világítási, fel- szerelési és adminisztrációs költsé­gek is természetszerűen jelentősen csökkenni fognak. A polgármester úgy intézkedett, hogy az összevonás következtében senki se veszítse el állását, és ezért a tanügyi ügyosz­tály csak a mellékfoglalkozásként ellátott órákat vonja meg. Idegenforgalmi és közüzemi érte­kezletet tart a Városok Országos kongresszusa. Várhidy Lajos, a ma­gyar városok országos kongresz- szusa érdemes igazgatója most állí­totta össze a kongresszus _ ez évi ■országos értekezletének napirendjét, amely szeptember 8-án és 9-én lesz Pécsett. A kétnapos értekezlet első napján idegenforgalmi értekezlet lesz, amelynek során Miklós Ele­mér dr. az országos idegenforgalmi tanács főtitkára, Turchányi Egon dr. országgyűlési képviselő, Bogsch Aladár dr. MÁV igazgatóhelyettes, Meixner Ernő dr. a győri kereske­delmi és iparkamara főtitkára, Hor­váth Ödön dr. a kecskeméti idegen- forgalmi iroda vezetője és Schmidt Lajos dr. a pécsi idegenforgalmi iroda vezetője tartanak előadáso­kat. A közüzemi értekezlet tárgy- sorozatán Kuncz Ödön dr. egyetemi tanár a városi közüzemek szerve­zeti problémáiról, Hoór Tempis Mó­ric dr. műegyetemi tanár pedig a városi közüzemek országos törzs­könyvezéséről fognak értekezni. Nemzeti Színházi és Opera-bérletek a fővárosi tisztviselők számára. Kitünően bevált a Budapest Sport Egyesület kul- turjegyirodája, amelynek most sikerült biztosítania tagjai részére 1933—34. szín­házi évre a Nemzeti Színház és az Operaház kedvezményes bérletjegyeit. Az egyes bérlet nyolc vagy kilenc elő­adás látogatására jogosít és egyben kö­telez. A bérleti árak előadásonként, azaz havonként fizetendők. Jelentkezni lehet a BSE kulturjegyirodájánál, ahol min­den felvilágosítást a legnagyobb kész­séggel megadnak az érdeklődő fővárosi tisztviselők számára. Épül az uj zuglói villamos. A Besz- kárt vállalatba adta a zuglói uj villa­mosvonal pályaépítési munkáit, ame­lyek a legközelebbi napokban megkez­dődnek. Az uj zuglói vonal a Hajtsár- uti régi végállomástól indul ki és a Mogyoródi-uton át egyelőre a Vezér­utcáig épül meg. Később a főváros ha­táráig, illetve Rákosszentmihályig hosz- szabbitják meg majd az uj vonalat, amely egyelőre két kilométer hosszú lesz. Megnyitották a két uj gyógyforrást. Az Erzsébet-hid budai lábánál feltárt uj gyógyforrásokat szombaton ünnepies külsőségek között nyitotta meg és adta át rendeltetésének Liber alpolgármester. A megnyitó ünnepségen résztvett Jó­zsef Ferenc főherceg és Anna főherceg­asszony is. A felavató beszédek után az ünneplő közönség az alpolgármester ve­zetésével a forrásokhoz ment, amelyek­nek megnyitották a csapjait s ezzel az aktussal most már az Erzsébet-hid bu­dai fejénél három gyógyforrás áll a közönség rendelkezésére. I — Az Uj Budapest tudósítójától. — Úgy orvosi, mint városházi kö­rökben élénk feltűnést kelt a pol­gármesternek az a rendelete, amely szerint a Szent Gellért-gyógyfürdő- nél alkalmazásban levő orvosok szerződését felbontja. A polgármes­ter julius 1-i dátummal intézett le­velet a Szent Gellért gyógyfürdő­vel szerződéses viszonyban álló or­vosoknak, melyben közli, hogy szer­ződésüket egy évre, 1934 julius 1-re felmondja. A felmondás elsősorban Benczúr Gyula dr. egészségügyi főtanácsost, egyetemi rendkívüli tanárt éri, aki a Szent Gellért-gyógyfürdő orvosi karának vezetője. Felmondott a fő­város az osztályvezető orvosoknak is: Simicska Gábor dr. villanygyó­gyászati, Kunszt János dr. gép­gyógyászati, Tóvölgyi Elemér dr. egészségügyi főtanácsos, egyetemi magántanár, belégzőosztályi, Simo- nyi Béla dr. röntgen, Berger Iván Lotz Három-terem a Fővárosi Kőotárttan Szeptember Középén nyílik meg a luuarus képzőművészén múzeuma — Az Uj Budapest tudósítójától. — Tudvalevőleg még 1932-ben határozta el a törvényhatósági tanács Petrovácz Gyula indítványára a székesfőváros képzőművészeti gyűjteményének a Ká­rolyi-palotában való elhelyezését. Idő­közben megtörtént a Károlyi-palota megfelelő restaurálása, Csánky Dénes, a budai Yerpeléti-uti Zichy-muzeum igazgatója is a tőle megszokott hozzá­értéssel elvégezte az anyag átrostálását és igy semmi akadálya nincs annak, hogy szeptember közepén megnyíljon a főváros képzőművészeti múzeuma. Liber alpolgármester, akinek hatás­körébe tartozik a főváros közművelő­dési ügyosztálya, az elutazása előtt való napokban döntött az uj muzeum nevét illetően. Eszerint a Károlyi-palotában dr. laboratóriumi és Szász Sándor dr. nőgyógyászati osztályos orvo­soknak is. * A főorvosnak és az osztályos^ or­vosoknak a Szent Gellért-szálló és gyógyfürdő épületében vannak a rendelőhelyiségeik és ott keresik fel őket a szálló, illetve a gyógy­fürdő betegei. Szó sincs természet­szerűen arról, mintha a főváros fel­mondása azért történt volna, mert ezeknek a kiváló tudós orvosoknak működésével nem lenne a legtelje­sebb mértékben megelégedve. Csu­pán arról van szó, hogy a polgár- mester uj alapokra akarja helyezni a fővárosi fürdők orvosellátását, és mielőtt erre vonatkozólag kon­krét javaslatot terjesztene a tör­vényhatósági tanács és a közgyűlés elé, tabula rasa-1 akart teremteni az egész vonalon. A fővárosi fürdők orvosi ellátása tárgyában különben illetékes szakértők bevonásával máris megindultak a tárgyalások. elhelyezett muzeum neve Fővárosi Kép­tár lesz és az magában fogja foglalni a Zichy-muzeum ismeretes anyagán fe­lül az eddig fővárosi hivatalok falain elhelyezett muzeális értékű képeket és részben a Fővárosi Muzeum anyagát is. Döntés történt abban az irányban is, hogy a legutóbbi hetekben a főváros tulajdonába és birtokába került Lotz- gyüjtemény is a Fővárosi Képtár kere­tében nyerjen elhelyezést. Ezt a gyűj­teményt annak tulajdonosa, Lotz Ká­roly leszármazottja, Fenyvessy Károlyné tudvalévőén életjáradék ellenében en­gedte át a fővárosnak. Csánky igazgató elrendezésében a Fővárosi Képtárban külön Lotz Károly-terem fogja magá­ban foglalni a halhatatlan magyar festő művészi hagyatékát. Szász Albert Oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit-körut 43 Telefon : 51—4—06. 5 ■- ———w— I —■ Érzésben, de névben is ... (Le­vél a Szerkesztőhöz.) Mé­lyen tisztelt Szerkesztő Ur! Öröm­mel és érdeklődéssel olvastam nagy­becsű lapja legutóbbi számában azt a közleményt, amely szerint a csendőrség, a honvédség, a posta, az államvasutak és az államrendőr­ség névmagyarositási akciói után a belügyminisztérium intézkedésére a főváros polgármestere is fel fog­ja szólítani a tisztviselőket nevük megmagyarositására. Szerény véle­ményem szerint egyetlen köz­ti s.z tv i s el ő i ágazatban sincs annyi németes, vagy egyéb idegen nevű tisztviselő, mint éppen a fő­városnál. A tanácsnoki karból nyolcnak van idegen hangzású ne­ve, a tizenkét elsőosztályu főjegy­zőből éppen a fele németes hang­zású névvel rendelkezik, de végig az alsóbb kategóriájú tisztviselőknél is szinte több az er-rel és ics-csel, mint az i-vel, vagy y-nal végződő név. Valóban helyesen cselekedett annak idején B á r ezy István, ami­kor a magasabb kategóriákba való előlépéseknél ragaszkodott ahhoz, hogy például — hogy csak az el­hunytakat említsem — Se hm al­ti e g g er Árpádból S allay Ár­pád, W it tin g er Gyulából V á- r o sy Gyula és hogy a legfonto­sabb példát említsem: Sacher Istvánból Bárczy István legyen. Most hogy az egész országban fel­lobogott a névmagyarosítás tüze, meggyőződésem, hogy ha már a ve­zető tisztviselők nem is változtat­ják meg a köztudatba beidegződött nevüket, amelyek közül nem egy ma már külön lapot jelent Budapest történetében, de mindent megtesznek aziránt, hivatalosan és magánúton, hogy amint szellemben és érzésben százszázalékosan ma­gyar a budapesti városháza, n é v- b e n is az legyen. Ajánlja Szer­kesztő Ur a polgármester figyel­mébe, hogy külön dicséret- b en.é s erkölcsi j ut aló mb an részesítse a névmagyarositókat, egy­ben tegye meg a szükséges lépése­ket aziránt, hogy a városházi tiszt­viselők névmagyarosítását a lehető legrövidebb időn belül, minden hi­vatalos formaság és bürokratizmus elkerülésével, soron kívül enge­délyezze a belügyminiszter. Ma nemcsak hazafias kötelesség a k étpengős magyar név, ha­nem ezen túlmenően tüntetés ma­gyar szivünk mellett, szeretetünk az ősi rög iránt, a feltámadásba vetett reménységünk! Abban a re­ményben, hogy soraim nemcsak a polgármester úrhoz, de tisztviselő­társaim "szivéhez is megtalálják nagybecsű lapja nyilvánosságán át útjukat,' vagyok Szerkesztő Ur kész­séges hive: Egy régi egykoro­nás magyar. A polgármester a kontárok ellen. Az iparosság legveszedelmesebb rákfenéje — ahogyan arra Müller Antal országgyűlési képviselő, fő­városi tanácstag az Uj Budapestben irt cikkében rámutatott — a kontár­kodás, amellyel szemben nehezen vagy egyáltalában nem tud véde­kezni. A polgármester most foglal­kozott az üggyel és a bejelentéseket méltányolva, _ szigorú határozatot hozott, utasította az elöljáróságo­kat, hogy a jövőben az építőipar­nál, de az engedélyhez kötött más iparoknál is, azokban az esetekben, ha az iparos nevét és iparengedé­lyét törvényellenes módon másnak átengedi és emiatt a büntető eljárást ellene folyamatba teszik, már a legelső marasztaló ítélet esetében a büntető ítéletben figyelmeztessék a jogkövetkezményekre. Ismételt bün­tetés újbóli figyelmeztetés után, mi­után a. törvény ilyen esetekben az iparengedély elvonását is lehetővé teszi, igyekezzenek a törvény ren­delkezéseinek a legszigorúbban ér­vényt szerezni. A földmérő magánmérnökök munkát kér­nek a fővárostól. A Földmérő Magán- mémiö kök Országos Egyesülete beadvánnyal fordult a fővároshoz, amely­ben rámutatott arra, hogy különösen a te- lekf’CÍlosztá&ok és kitűzéseik meglehetős' ké­séssel intéződnek el, amit főként a műszaki személyzet létszámának elégtelensége okoz. A földmérő magánmiérnükök ezért azt kérik a fővárostól, hogy a telek kitűzések és felosztások irodai és hely­szín1 i elintézésébe vonják be a ma- gáninémnököket is. DEBRECEN ÉTTEREM RÁKÓCZI-UT 88 DÉLI MENÜ P 1.40 Hetvenszeresen foglalták felül a magánhitelezők Lahriota ingóságait Labriola ellen a főváros is biziosiíási végrehajtási vezetett, árverés esetén minden ingóság a fővárosé lesz — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági tanács hét­fői ülésén fogja tárgyalni a pol­gármester előterjesztését a Lab- riola-szinház ügyében. Az előter­jesztés szerint a hátralékos 20.000 pengő bérösszegen felül több mint 24.000 pengő adóval tartozik Lab­riola, ezenkívül 15.000 pengő ház­adóval, amely utóbbi fellebbezés alatt áll. A bérlő, noha erre szerző­dése kötelezte volna, az ingóságait magánhitelezők által ért foglaláso­kat nem jelentette be a fővárosnak. Ezen és egyéb szerződésbontó okok alapján azt az előterjesztést teszi a polgármester a tanácsnak, hogy vegye tudomásul a bérlet felbontá­sát és a színházat uj versenytárgya­láson adja bérbe. Labriola magánhitelezői külön­ben az illetékes bírósági végrehajtó megállapítása szerint a bírósági becslés szerint hetvenszeresen fog­lalták felül Labriola ingóságait. Vagyis a magánhitelezők által már megkért, de több ízben elhalasztott árverésen a kikiáltási ár hetvensze­resére kellene az elárverezendő in­góságoknak emelkedniük, hogy a magánhitelezők megkapják a pén­züket. Amennyiben azonban árverésre kerül a sor, a magánhitelezők előre­láthatóan egyetlen fillért sem fog nak kapni. A tisztiügyószség ugyanis a bér hátralékért beperelte Labriolát, ennek kapcsán pedig biz­tosítási végrehajtást vezetett Lab­riola bárhol feltalálható ingóságai­ra. Amennyiben — ami nem kétsé­ges — a bíróság marasztaló Ítélete kapcsán a biztosítási végrehajtás­ból kielégítési végrehajtás lesz, az esetleg megtartandó árverésen be­folyó vételár minden más magán követelést megelőzően a fővárost fogja illetni. Az is kétségtelen, hogy ily körülmények között a fő­város fog vevőként fellépni, és azt, ami színházi felszereléséből a be­építés révén nem tartozik^ a fővá­ros tulajdonába, az árverésen meg fogja szerezni. Azok a próbálkozások, hogy Lab­riola mégis fizetni igyekszik, ^ sőt állítólag fog is, naiv kísérletezések, amelyek a törvényhatósági tana csőt elhatározásában nem fogják megingatni, annál kevésbbé, mert számos reflektáns van, akik bérbe, vagy tulajdonba szeretnék kapni a Tisza Kálmán-téri müintézetet. A törvényhatósági tanács feladata, hogy a versenytárgyalás kiírásánál és elbírálásnál érvényesítse azokat a művészi és anyagi szempontokat, amelyek a sok vihart látott épület jövőjét biztosítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom