Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-12 / 32. szám

ujMumMEsr Jelentős mértékben megjavul Buda autóbusz-lorgaíma Autóbusz-közlekedés az óbudai hegyek közé és a farkasréti temetőbe — Az^ t-es autóbusz útvonalát a Horthy Mihlós-uton meghosszabbítják a ILenhe-téríg — A budai és pesti bírósá­gok között az ügyvédi Kamara kívánságára délelőtti járatokat létesít az Autóbuszüzem — Az Uj Budapest tudósítójától. — Ha a fővárosi közlekedés nagy problémái még mindig megoldatla­nok is, el kell ismerni, hogy a Besz- kárt a gyakorlati élethez alkalmaz­kodva, a maga részéről mindent el­követ azirányban, bogy a közönség szükségleteihez simuljon a főváros közúti közlekedése. A Beszkárt ve­zetőségének ezt a célkitűzését igyekszik megvalósítani a kissza- kasz-rendszernek a főváros egész területére való kiterjesztése, nem­különben azok az újítások, ame­lyeket a Beszkárt a legközelebbi jövőben a budai autóbusz-közleke­dés javitása tekintetében iparkodik végrehajtani. Ezekről az újítások­ról Bódy László dr. tanácsnok, a közlekedési ügyosz­tály vezetője, a következő nyilat­kozatot tette az Uj Budapest mun­katársának: — A Beszkárt vezetősége és a közlekedési ügyosztály mindent el­követ azirányban, hogy a közönség részéről, nemkülönben a törvény- hatósági bizottságban, vagy a szak- bizottságban elhangzó panaszokat orvosolja és a javaslatokat figye­lembe véve, azokat a lehetőség sze­rint megvalósítsa. így a legköze­lebbi jövőben orvoslásra kerül az a panasz, hogy Óbudának nincs autóbuszközlekedése, holott a fővá­rosnak ez a folyton fejlődő része megérdemli, hogy szintén részese legyen a villamosnál mindenesetre gyorsabb és praktikusabb autóbusz­hálózatnak. — A keddi nap folyamán tartot­tunk Óbudán műtanrendőri bejá­rást, megvizsgálva Óbudának mely részei azok, amelyek az autóbusz- hálózatba legkönnyebben bekap­csolhatók. Egyelőre a Zöldmáli-ut- nak és Pusztaszeri-utnak egyre fejlődő telepeit fogjuk az 5-ös, ille­tőleg a 9-es és 12-es hálózatba be­kapcsolni, hogy ennek a területnek számban egyre gyarapodó népes­sége gyors és közvetlen kapcsolatot kapjon a Dunához. A közigazgatási bizottságban Csiliér y András dr. tette szóvá Lágymányos elhanya­golt autóbuszközlekedését. Sajnos, a 10-es autóbusz útvonalát a Buda- foki-utról a budai Dunapart irá­nyában nem hosszabbíthatjuk meg. Nem pedig azért, mert ezen az aránylag népteleu területen a 10-es autóbusz menetrendszerű pontos­sággal 15, illetőleg 20 percenkint közlekedik, ha már most ezt a vo­nalat meghosszabbitanók a budai Dunapart irányában, a ritkán köz­lekedő járatokból nem lenne haszna a közönségnek, viszont felborítanék a mai pontos, a népesebb útvonala­kon betarthatatlan menetrendet. A budai közlekedés megjavítására egyelőre tehát nem tehetünk ezen a részen egyebet, minthogy az 1-es autóbusznak a végállomását a Horthy Miklós-körtérről a Lenke- térre tesszük át. — A Zólyomi-ut építése folya­matban van és értesülésünk sze­rint az év végére elkészül. Régi ter­vünket valósítjuk meg, amikor az újonnan átépített Zólyomi-uton a transverzális ut felhasználásával autóbuszközlekedést létesítünk a farkasréti temetőig. Ez az autóbusz az Apponyi-térről fog az Erzsébet- uton és a Hegyaljai-utón át ki a Zólyomi-utra közlekedni. Az uj, va­lószínűleg 8-as számú vonal beállí­tásával azután a Les vonalat visz- szaadjuk régi útvonalának: a Krisztina - tér—Vöröskereszt- kórház közötti forgalomnak. — Ugyancsak az ősz folyamán valósitjuk meg a budapesti Ügyvédi Kamara kérésére a budai és pesti bíróságok közötti közvetlen vonalat. Ez a vonal — minden valószinüség szerint 6-os jelzéssel — a délelőtti órákban fog a jogászközönség Ren­delkezésére állani. Azért csak a dél­előtti órákban, mert az ebben az időben tudunk a város egyéb ré­szén lecsökkentett forgalomból ko­csikat kiállítani és az uj járatot ezek segítségével ellátni. — Jól tudom, hogy ezenfelül sok és jogos kívánság és érdek merül fel az autóbuszközlekedés javítását illetően. Egy hatalmas vétó áll azonban előttünk: nincs elég ko­csink, a meglevő vonalakat is alig vagyunk képesek ellátni meglevő kocsiparkunkkal. A fentebb jelzett reparációk, illetőleg uj vonalak is csak azért valósíthatók meg, mert szeptember végén három darab há­romtengelyes kocsit szállít le a MÁV gépgyár, amelyekkel az uj vonalak forgalma is le lesz bonyo­lítható. — Itt említem meg, — fejezte be nyilatkozatát Bódy tanácsnok, — hogy rövidesen elkészül a Ganz- gyárban a három írolleybusz, ame­lyekkel a Vörösvári-ut—óbudai köztemető közötti autóbusz járatot fogjuk pótolni. A trolleybusz a Beszkárt vonalrendszerébe illeszke­dik és egyelőre próbaképpen fogja Budapesten megvalósítani a sin- nélküli közlekedést. Egy érdekeltség ffiggővasntat akar építeni a Jánostiegyre Alsó állomás: zugligeti villamosvégállomás — felső állomás: jánoshegyi kilátótorony — A közlekedési szakbizottság szep­temberben dönt az ajánlat felett — Az Uj Budapest tudósítójától. — Külön múzeumot alakíthatna a főváros azokból .az okiratokból, amelyeket igénybe nem vett elő­munkálati vagy elvi engedélyek formájában egyes vállalkozóknak kiadott. így egy vállalkozónak szinte évtizedek óta esztendőről-esz- tendőre meghosszabbítják a budai körvasút építési engedélyét, egy másik vállalkozó pedig évek bosszú sora óta birtokában van az alagút közepéről a várba vivő lift építési engedélyének. Ezekhez a kiadott en­gedélyekhez fog csatlakozni most egy újabb: egy magánvállalkozó a zugligeti villamosvégállomásról a jánoshegyi kilátóhoz vezetendő sod­rony kötél-vasutpály a megépítése iránt fordult engedély tkérő bead­ványával a polgármesterhez. A főváros közlekedési monopó­liuma alapján a Beszkártnak van a főváros területén létesítendő bár­miféle közlekedési vállalatra elsőbb­ségi joga. A jánoshegyi sodrony- kötéi-vasút megépítésére vonatkozó ajánlatot éppen ezért a polgármes­ter áttette a Beszkárthoz, amely legutóbbi ig'azgatósági ülésén úgy határozott, hogy a Beszkárt belát­ható időn belül a maga költségén nem valósíthatja meg a jánoshegyi függővasutat. A Beszkárt a maga részéről nem tett észrevételt az el­len, ha a főváros erre az építke­zésre valamely jelentkező magán­vállalkozónak ad koncessziót. A Beszkárt ezen megállapítása kapcsán a főváros tárgyalásokat kezdett a jelentkező vállalkozóval an­nál is inkább, mert a főváros erdé­szeti hivatala a maga részéről azt a szakvéleményt nyilvánította, hogy a hegyvidék fejlődése szempontjá­ból nagy jelentősége volna a függő- vasút megépítésének. A vállalkozók negyvenéves koncessziót kérnek olyképpen, hogy ezen idő után a fíiggővasut minden felszerelésével ingyen kerülne a főváros birto­kába. A főváros — kapcsolatban az­zal, hogy a svábhegyi fogaskerekű is annakidején csak 25 esztendőre kapott működési engedélyt — a já­noshegyi függő vasút h áramlási ide­jét szintén 25 esztendőben kívánja megállapítani. Az érdekeltség modern hegyivas- utat akar építeni a zugligeti vég­állomástól a Jánoshegy tetejéig. A főváros közlekedési ügyosztályában bemutatott tervek szerint a vasút felső állomása közvetlenül a kilátó- torony alatt, a jánoshegyi vendéglő mellett lenne. A drótkötélpálya hossza egy kilométer lenne és^ an­nak megépítésébe a jelentkező érde­keltség kerek félmillió pengőt kí­ván beinvesztálni. Kötelezettséget vállal az érdekeltség arra is, hogy amennyiben a főváros a koncessziót megadja, hat hónapon belül üzembe helyezik a vasutat. Az érdekes problémával első őszi ülésén foglalkozik a közlekedési szakbizottság és amennyiben ennek javaslatát az ajánlatot illetően ked­vező lesz, azt rövidesen letárgyalja a törvényhatósági tanács és vég­eredményben a koncesszió vasutjogi szempontból a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozik és igy a törvényhatósági bizottság erre vonatkozó közgyűlési határo­zatát jóváhagyás céjából a keres­kedelemügyi minisztériumhoz is fel iiBBBBIIIiSBIBBBHHBII falna tanácsnok és a hentesipartestnleti elnök szenvedélyes levélváltása Üldözik és meggyalázzák~e a főváros vezetői a budapesti hús­ipart? — Azt a hírt, hogy a Vásárpénztárt a Községi Élel­miszeriizem veimé át, nyári kacsának minősifi Vájná tanácsnok — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Vásárpénztár ügyeinek felül­vizsgálására kiküldött bizottság zárt ajtók mögött dolgozik a Köz­ségi Takarék Dorottya-utcai palo­tájában és ina még bizonytalan, mikor lesz a törvényhatósági ta­nács abban a helyzetben, hogy po­litikailag is likvidálja a szerencsét­len sorsú részvénytársaságot. A vizsgálat részleteiről semmi sem szivárog ki, a városházi közvéle­mény egyelőre találgatásokra van utalva: felszínre kerülnek-e a vizs­gálat során oly momentumok, ame­lyek súlyosabb konzekvenciák le­1938 augusztus 12. vonására fogják kényszeríteni a fő­város illetékes tényezőit. A vásárpénztári ügy érdekes mellék­hajtása az az éleshangu levélváltás, amely Vájná Ede kormány főtanácsos, a főváros közélelmezési ügyosztályának érdemes tanácsnoka és Koch Gyula, a budapesti hentesipartestület nemrégi­ben megválasztott elnöke között folyt le. Koch ipartestületi elnök — mint arról az Uj Budapest is megemlékezett — az ipartestület hivatalos lapjában képtelen inszinuációkkal és vádakkal illette a vásárpénztári likvidáció kap­csán a főváros vezetőségét és elsősor­ban annak közélelmezési ügyosztályát, igy többek között az ipartestületi elnök az ipartestületi hivatalos lapban meg­jelent cikkében azt az állitást kockáz­tatta meg, hogy a budapesti húsipar egyike azoknak az iparoknak, amelyek évek hosszú során át nemcsak üldözte­tésben, hanem állandó meggyalázásban is részesült a főváros vezetősége részéről. Erre a cikkre Vájná tanácsnok leve­let irt Koch ipartestületi elnöknek, fel­kérvén annak közlésére, hogy a pana­szolt üldöztetés és meggyálázás mikor és ki részéről történt és miben nyilvá­nult meg. — A súlyos kijelentés ugyanis — foly­tatja levelét önérzetesen Vájná tanács­nok — engem megdöbbentett és ezért igazságérzetem arra indit, hogy ezt a kérdést mindnyájunk érdekében tisztáz­zam, mindenesetre pedig a főváros ve­zetői részéről üldözött és meggyalázott húsiparnak elégtételt szerezzek. Teszem ezt annál inkább, mert harminckét év óta, amióta hivatásomnál fogva a bu­dapesti húsipar ügyeit szolgálom, min­dig az az erős akarat és cél vezetett, hogy a fogyasztók érdekén kívül az ipar és kereskedelem javát is lehetőleg előmozdítsam. A két szempont ugyanis nézetem szerint egymástól el nem kü­löníthető, mert a fogyasztó és a ter­melő-iparos érdekei nem ellentétesek, ellenkezőleg, azok egymással kapcsola­tosak, egymásra kölcsönhatással van­nak. Levele további folyamán az ipartes­tületi elnök hozzájárulását kéri a ta­nácsnok ahhoz, hogy hirlapi vádja a főváros hatósága és a •nagy nyilvános­ság előtt egyaránt mielőbb tisztáztas- sék. A tanácsnok azon véleményének ad kifejezést, hogy a szokatlan kifakadá- sok oka az, hogy az ipartestületi elnö­köt megzavarta a Vásárpénztárnak a Községi Élelmiszerüzem által történő átvételéről elterjedt bizarr hir. Ezt a hirt Vájná tanácsnok nyári kacsának minősiti és azt Írja, hogy Koch Gyula megfeledkezett a két intézmény lénye­géről, mert ellenkező esetben aligha esett volna áldozatul ennek a rossz tré­fának. Vájná tanácsnok szokatlanul éles­hangu levelére Koch ipartestületi elnök szintén levélben válaszolt, igyekezvén megmagyarázni kifejezéseit, többek kö­zött azt állitván, hogy a Községi Élel­miszerüzemnek a belügyminiszterhez intézett felterjesztése foglalja magában a hentesiparra meggyalázó gyanúsítá­sokat. Az ipartestületi elnök azt igyek­szik levele további során fejtegetni, hogy a Községi Élelmiszerüzem ügye nem mindig közérdek és hogy az ipa­rosság sérelmei megfelelnek az igaz­ságnak. Az ipartestületi elnök végered­ményben a Községi Élelmiszerüzemre igyekszik áthárítani súlyos kijelenté­seit, elfeledkezve arról, hogy a Községi Élelmiszerüzem vezetőit nem lehet a fő­város vezetőivel azonosítani, akikre az ipartestületi lapnak a cikke rágalmazó tényállításait megkockáztatja. Minden­esetre helyes lenne, ha a polgármester sajtópört indítana Koch ipartestületi elnök ellen, aki lehet, hogy a hurka- töltőt igen kiválóan kezeli, a toliforga­táshoz azonban már kevósbbé ért. SZÉHESFOIÉOSIPAUILLOH WEINGRUBER VÁROSLIGET NAPONTA KATONAZENE

Next

/
Oldalképek
Tartalom