Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-12 / 32. szám
ujMumMEsr Jelentős mértékben megjavul Buda autóbusz-lorgaíma Autóbusz-közlekedés az óbudai hegyek közé és a farkasréti temetőbe — Az^ t-es autóbusz útvonalát a Horthy Mihlós-uton meghosszabbítják a ILenhe-téríg — A budai és pesti bíróságok között az ügyvédi Kamara kívánságára délelőtti járatokat létesít az Autóbuszüzem — Az Uj Budapest tudósítójától. — Ha a fővárosi közlekedés nagy problémái még mindig megoldatlanok is, el kell ismerni, hogy a Besz- kárt a gyakorlati élethez alkalmazkodva, a maga részéről mindent elkövet azirányban, bogy a közönség szükségleteihez simuljon a főváros közúti közlekedése. A Beszkárt vezetőségének ezt a célkitűzését igyekszik megvalósítani a kissza- kasz-rendszernek a főváros egész területére való kiterjesztése, nemkülönben azok az újítások, amelyeket a Beszkárt a legközelebbi jövőben a budai autóbusz-közlekedés javitása tekintetében iparkodik végrehajtani. Ezekről az újításokról Bódy László dr. tanácsnok, a közlekedési ügyosztály vezetője, a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A Beszkárt vezetősége és a közlekedési ügyosztály mindent elkövet azirányban, hogy a közönség részéről, nemkülönben a törvény- hatósági bizottságban, vagy a szak- bizottságban elhangzó panaszokat orvosolja és a javaslatokat figyelembe véve, azokat a lehetőség szerint megvalósítsa. így a legközelebbi jövőben orvoslásra kerül az a panasz, hogy Óbudának nincs autóbuszközlekedése, holott a fővárosnak ez a folyton fejlődő része megérdemli, hogy szintén részese legyen a villamosnál mindenesetre gyorsabb és praktikusabb autóbuszhálózatnak. — A keddi nap folyamán tartottunk Óbudán műtanrendőri bejárást, megvizsgálva Óbudának mely részei azok, amelyek az autóbusz- hálózatba legkönnyebben bekapcsolhatók. Egyelőre a Zöldmáli-ut- nak és Pusztaszeri-utnak egyre fejlődő telepeit fogjuk az 5-ös, illetőleg a 9-es és 12-es hálózatba bekapcsolni, hogy ennek a területnek számban egyre gyarapodó népessége gyors és közvetlen kapcsolatot kapjon a Dunához. A közigazgatási bizottságban Csiliér y András dr. tette szóvá Lágymányos elhanyagolt autóbuszközlekedését. Sajnos, a 10-es autóbusz útvonalát a Buda- foki-utról a budai Dunapart irányában nem hosszabbíthatjuk meg. Nem pedig azért, mert ezen az aránylag népteleu területen a 10-es autóbusz menetrendszerű pontossággal 15, illetőleg 20 percenkint közlekedik, ha már most ezt a vonalat meghosszabbitanók a budai Dunapart irányában, a ritkán közlekedő járatokból nem lenne haszna a közönségnek, viszont felborítanék a mai pontos, a népesebb útvonalakon betarthatatlan menetrendet. A budai közlekedés megjavítására egyelőre tehát nem tehetünk ezen a részen egyebet, minthogy az 1-es autóbusznak a végállomását a Horthy Miklós-körtérről a Lenke- térre tesszük át. — A Zólyomi-ut építése folyamatban van és értesülésünk szerint az év végére elkészül. Régi tervünket valósítjuk meg, amikor az újonnan átépített Zólyomi-uton a transverzális ut felhasználásával autóbuszközlekedést létesítünk a farkasréti temetőig. Ez az autóbusz az Apponyi-térről fog az Erzsébet- uton és a Hegyaljai-utón át ki a Zólyomi-utra közlekedni. Az uj, valószínűleg 8-as számú vonal beállításával azután a Les vonalat visz- szaadjuk régi útvonalának: a Krisztina - tér—Vöröskereszt- kórház közötti forgalomnak. — Ugyancsak az ősz folyamán valósitjuk meg a budapesti Ügyvédi Kamara kérésére a budai és pesti bíróságok közötti közvetlen vonalat. Ez a vonal — minden valószinüség szerint 6-os jelzéssel — a délelőtti órákban fog a jogászközönség Rendelkezésére állani. Azért csak a délelőtti órákban, mert az ebben az időben tudunk a város egyéb részén lecsökkentett forgalomból kocsikat kiállítani és az uj járatot ezek segítségével ellátni. — Jól tudom, hogy ezenfelül sok és jogos kívánság és érdek merül fel az autóbuszközlekedés javítását illetően. Egy hatalmas vétó áll azonban előttünk: nincs elég kocsink, a meglevő vonalakat is alig vagyunk képesek ellátni meglevő kocsiparkunkkal. A fentebb jelzett reparációk, illetőleg uj vonalak is csak azért valósíthatók meg, mert szeptember végén három darab háromtengelyes kocsit szállít le a MÁV gépgyár, amelyekkel az uj vonalak forgalma is le lesz bonyolítható. — Itt említem meg, — fejezte be nyilatkozatát Bódy tanácsnok, — hogy rövidesen elkészül a Ganz- gyárban a három írolleybusz, amelyekkel a Vörösvári-ut—óbudai köztemető közötti autóbusz járatot fogjuk pótolni. A trolleybusz a Beszkárt vonalrendszerébe illeszkedik és egyelőre próbaképpen fogja Budapesten megvalósítani a sin- nélküli közlekedést. Egy érdekeltség ffiggővasntat akar építeni a Jánostiegyre Alsó állomás: zugligeti villamosvégállomás — felső állomás: jánoshegyi kilátótorony — A közlekedési szakbizottság szeptemberben dönt az ajánlat felett — Az Uj Budapest tudósítójától. — Külön múzeumot alakíthatna a főváros azokból .az okiratokból, amelyeket igénybe nem vett előmunkálati vagy elvi engedélyek formájában egyes vállalkozóknak kiadott. így egy vállalkozónak szinte évtizedek óta esztendőről-esz- tendőre meghosszabbítják a budai körvasút építési engedélyét, egy másik vállalkozó pedig évek bosszú sora óta birtokában van az alagút közepéről a várba vivő lift építési engedélyének. Ezekhez a kiadott engedélyekhez fog csatlakozni most egy újabb: egy magánvállalkozó a zugligeti villamosvégállomásról a jánoshegyi kilátóhoz vezetendő sodrony kötél-vasutpály a megépítése iránt fordult engedély tkérő beadványával a polgármesterhez. A főváros közlekedési monopóliuma alapján a Beszkártnak van a főváros területén létesítendő bármiféle közlekedési vállalatra elsőbbségi joga. A jánoshegyi sodrony- kötéi-vasút megépítésére vonatkozó ajánlatot éppen ezért a polgármester áttette a Beszkárthoz, amely legutóbbi ig'azgatósági ülésén úgy határozott, hogy a Beszkárt belátható időn belül a maga költségén nem valósíthatja meg a jánoshegyi függővasutat. A Beszkárt a maga részéről nem tett észrevételt az ellen, ha a főváros erre az építkezésre valamely jelentkező magánvállalkozónak ad koncessziót. A Beszkárt ezen megállapítása kapcsán a főváros tárgyalásokat kezdett a jelentkező vállalkozóval annál is inkább, mert a főváros erdészeti hivatala a maga részéről azt a szakvéleményt nyilvánította, hogy a hegyvidék fejlődése szempontjából nagy jelentősége volna a függő- vasút megépítésének. A vállalkozók negyvenéves koncessziót kérnek olyképpen, hogy ezen idő után a fíiggővasut minden felszerelésével ingyen kerülne a főváros birtokába. A főváros — kapcsolatban azzal, hogy a svábhegyi fogaskerekű is annakidején csak 25 esztendőre kapott működési engedélyt — a jánoshegyi függő vasút h áramlási idejét szintén 25 esztendőben kívánja megállapítani. Az érdekeltség modern hegyivas- utat akar építeni a zugligeti végállomástól a Jánoshegy tetejéig. A főváros közlekedési ügyosztályában bemutatott tervek szerint a vasút felső állomása közvetlenül a kilátó- torony alatt, a jánoshegyi vendéglő mellett lenne. A drótkötélpálya hossza egy kilométer lenne és^ annak megépítésébe a jelentkező érdekeltség kerek félmillió pengőt kíván beinvesztálni. Kötelezettséget vállal az érdekeltség arra is, hogy amennyiben a főváros a koncessziót megadja, hat hónapon belül üzembe helyezik a vasutat. Az érdekes problémával első őszi ülésén foglalkozik a közlekedési szakbizottság és amennyiben ennek javaslatát az ajánlatot illetően kedvező lesz, azt rövidesen letárgyalja a törvényhatósági tanács és végeredményben a koncesszió vasutjogi szempontból a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozik és igy a törvényhatósági bizottság erre vonatkozó közgyűlési határozatát jóváhagyás céjából a kereskedelemügyi minisztériumhoz is fel iiBBBBIIIiSBIBBBHHBII falna tanácsnok és a hentesipartestnleti elnök szenvedélyes levélváltása Üldözik és meggyalázzák~e a főváros vezetői a budapesti húsipart? — Azt a hírt, hogy a Vásárpénztárt a Községi Élelmiszeriizem veimé át, nyári kacsának minősifi Vájná tanácsnok — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Vásárpénztár ügyeinek felülvizsgálására kiküldött bizottság zárt ajtók mögött dolgozik a Községi Takarék Dorottya-utcai palotájában és ina még bizonytalan, mikor lesz a törvényhatósági tanács abban a helyzetben, hogy politikailag is likvidálja a szerencsétlen sorsú részvénytársaságot. A vizsgálat részleteiről semmi sem szivárog ki, a városházi közvélemény egyelőre találgatásokra van utalva: felszínre kerülnek-e a vizsgálat során oly momentumok, amelyek súlyosabb konzekvenciák le1938 augusztus 12. vonására fogják kényszeríteni a főváros illetékes tényezőit. A vásárpénztári ügy érdekes mellékhajtása az az éleshangu levélváltás, amely Vájná Ede kormány főtanácsos, a főváros közélelmezési ügyosztályának érdemes tanácsnoka és Koch Gyula, a budapesti hentesipartestület nemrégiben megválasztott elnöke között folyt le. Koch ipartestületi elnök — mint arról az Uj Budapest is megemlékezett — az ipartestület hivatalos lapjában képtelen inszinuációkkal és vádakkal illette a vásárpénztári likvidáció kapcsán a főváros vezetőségét és elsősorban annak közélelmezési ügyosztályát, igy többek között az ipartestületi elnök az ipartestületi hivatalos lapban megjelent cikkében azt az állitást kockáztatta meg, hogy a budapesti húsipar egyike azoknak az iparoknak, amelyek évek hosszú során át nemcsak üldöztetésben, hanem állandó meggyalázásban is részesült a főváros vezetősége részéről. Erre a cikkre Vájná tanácsnok levelet irt Koch ipartestületi elnöknek, felkérvén annak közlésére, hogy a panaszolt üldöztetés és meggyálázás mikor és ki részéről történt és miben nyilvánult meg. — A súlyos kijelentés ugyanis — folytatja levelét önérzetesen Vájná tanácsnok — engem megdöbbentett és ezért igazságérzetem arra indit, hogy ezt a kérdést mindnyájunk érdekében tisztázzam, mindenesetre pedig a főváros vezetői részéről üldözött és meggyalázott húsiparnak elégtételt szerezzek. Teszem ezt annál inkább, mert harminckét év óta, amióta hivatásomnál fogva a budapesti húsipar ügyeit szolgálom, mindig az az erős akarat és cél vezetett, hogy a fogyasztók érdekén kívül az ipar és kereskedelem javát is lehetőleg előmozdítsam. A két szempont ugyanis nézetem szerint egymástól el nem különíthető, mert a fogyasztó és a termelő-iparos érdekei nem ellentétesek, ellenkezőleg, azok egymással kapcsolatosak, egymásra kölcsönhatással vannak. Levele további folyamán az ipartestületi elnök hozzájárulását kéri a tanácsnok ahhoz, hogy hirlapi vádja a főváros hatósága és a •nagy nyilvánosság előtt egyaránt mielőbb tisztáztas- sék. A tanácsnok azon véleményének ad kifejezést, hogy a szokatlan kifakadá- sok oka az, hogy az ipartestületi elnököt megzavarta a Vásárpénztárnak a Községi Élelmiszerüzem által történő átvételéről elterjedt bizarr hir. Ezt a hirt Vájná tanácsnok nyári kacsának minősiti és azt Írja, hogy Koch Gyula megfeledkezett a két intézmény lényegéről, mert ellenkező esetben aligha esett volna áldozatul ennek a rossz tréfának. Vájná tanácsnok szokatlanul éleshangu levelére Koch ipartestületi elnök szintén levélben válaszolt, igyekezvén megmagyarázni kifejezéseit, többek között azt állitván, hogy a Községi Élelmiszerüzemnek a belügyminiszterhez intézett felterjesztése foglalja magában a hentesiparra meggyalázó gyanúsításokat. Az ipartestületi elnök azt igyekszik levele további során fejtegetni, hogy a Községi Élelmiszerüzem ügye nem mindig közérdek és hogy az iparosság sérelmei megfelelnek az igazságnak. Az ipartestületi elnök végeredményben a Községi Élelmiszerüzemre igyekszik áthárítani súlyos kijelentéseit, elfeledkezve arról, hogy a Községi Élelmiszerüzem vezetőit nem lehet a főváros vezetőivel azonosítani, akikre az ipartestületi lapnak a cikke rágalmazó tényállításait megkockáztatja. Mindenesetre helyes lenne, ha a polgármester sajtópört indítana Koch ipartestületi elnök ellen, aki lehet, hogy a hurka- töltőt igen kiválóan kezeli, a toliforgatáshoz azonban már kevósbbé ért. SZÉHESFOIÉOSIPAUILLOH WEINGRUBER VÁROSLIGET NAPONTA KATONAZENE
