Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-22 / 29. szám

Budapest, 1933 jullus 22 XI. évfolyam 29. szám TTJ BUDAPEST J?íaXuo2ZsoubattaÍIA ‘,88d8 9Am“ fSOJBAg.ä VÄROSPOUTlKfu V Előfizetési Arak r Egész évre ... * ............................3® pengő Fé l évre............................................. • • • *^ pengő Eg yes szám Ara 60 fillér ! FELELŐS SZERKESZ1Ő: D O B Y ANDOR DH Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. IV.. Kaas Ivor-ulca g. Telefon: »2-8-23. Postaiakarékp. thequeszemla 30913 Repülők A magyar közvélemény aggódó rajongással kisérte az olasz azúr- flotta bámulatos teljesítményét, na­ponta remegve olvassuk az ameri­kai repülők kísérletét a föld körül- repülési rekordjának időbeli meg­döntésére és megkönnyeztük a test­vér észt nemzet két hősi halottját, akiket az Óceán átrepülése után súj­tott a mélybe a végzet keze. Tele a világ ezen a nyáron a repülés újabb és újabb hőstetteivel, az emberi tu­dás és a technika fejlődésének na­gyobb dicsőségére: a gépek motor­ja nemcsak a sokszáz lóerős gépe­zet, hanem g hazafias érzés és a di­csőség utáni vágy, örök motorja az emberi haladásnak! A repülés hőseit nemcsak ujjon­gó szivünk köszönti, hanem az a néhány kis repülőgép is, amely itt kereng felettünk, az ólmos magyar firmomentumon. Trianoni csonka- ságunk, szomorú lef egy vérzett ségünk jelvénye az a néhány egy- vagy kétfedelű gép, amely arra van hi­vatva, hogy a levegő óceánján át közelebb hozza hozzánk a távoli or­szágokat. Ezek az apró szürke gé­pek békés vándorai a levegő or­szágútjának: egyetlen fegyverük a vezetőikben lobogó magyar érzés, legyőzött országunk . hadigépekkel nem rendelkezik, az égbolt büszke katonáit: a támadó és védő repülő­óriásokat azok számára engedélyez­ték a békeszerződéseknek csúfolt parancsok, a hatalmas győzők a modern technika e legcsudálato- sabb eszközeit is kancsukaként su­hogtatják a legyőzött népek millió felett. A magyar repülés problémájá­nak van egy vonatkozása, amely különlegesen aktuális most, a nagy repülési világrekordok idején, amelynek problémáját nem tiltja megoldani semmiféle békediktá­tum, megvalósitása elé egyetlen akadály ütközik: közönyünk és nemtörődömségünk. A repülés prob­lémája nemcsak a gépek, hanem repülőtér kérdése is. Repülőgép- parkunkat nem szaporíthatjuk, mert azt tiltja Trianon, még a kereske­delmi gépeket is, ellenben a repülő­tér problémáját már régesrégen meg lehetett, meg kellett volna ol­dani. Mert mi ma a helyzeti Van Má­tyásföldön repülőtere Budapestnek, kicsiny terület, rossz közlekedéssel, elavult berendezéssel. Világot járó külföldiek mondják, hogy ez a re­pülőtér nem méltó Budapesthez, nem méltó Magyarországhoz, kis balkáni államoknak nagyabb, szebb és modernebb repülőtere van, mint Magyarországnak. A repülő­teret illetően — állapítsuk meg ezt a keserű igazságot — nem Belgrád- nál, hanem Budapestnél kezdődik a Balkán. Vannak tervek, elgondolások, fo­gadkozások az uj repülőtér megépí­tésére. Volt bizottsági tagok szá­mára repülőkörut, voltak ankétek, elhangzottak hivatalos ígéretek, fel­vettek jegyzőkönyveket: akta lett az uj repülőtér ügyéből, ott poroso­dik valamelyik minisztériumban, vagy a városházán. Pedig már a .helyét is meghatározták az uj re­pülőtérnek, Csepelen lenne, a jelen­leginél jóval nagyobb területen, modernül megépítve, jó közlekedés­sel. Reméljük, hogy most, a repü­lési világrekordok zuhatagában elő­kerül és megvalósul a csepeli re­pülőtér gondolata! Ami úgy az országnak, ynint a fővárosnak, nem- kevésbbé a magyar jövőnek fontos! Mennyit Keres a főváros a dollár árzuhanásán? Nagy eltolódások a főváros javára a dollárkölcsönöK tor!esztő=szolgálatáfoan és tőKe=viss2:afizetésében — Az Uj Budapest tudósítójától. — A hivatalos lap vasárnapi száma közölte a 7600/1933. M. E. számú kor­mányrendeletet, amely kimondja, hogy az adós aranydollár tartozá­sait papirdollár napi árfolyaméin fizetheti és ez a jog fenáll akár a tőke, akár a kamattartozás tekinte­tében a záloglevelekre és egyéb köt­vény-kölcsönökre, nemkülönben a transzferalapba befizetendő minden egyéb tartozásra is. A kormány- rendelet azt is közli, hogy a dollár árfolyamára vonatkozólag a lejárat napját közvetlenül megelőzően megállapitott hivatalos dollárárfo­lyam az irányadó. Ez a rendelet a legközvetlenebbül érinti a fővárost, melynek háboru-utáni nagy amor­tizációs kölcsöne dollárban fize­tendő. De dollárban vette fel a fő­város a budapesti nagybankoktól azt a függőkölcsönt is, amelyet ^ a nagybankok alkalmi egyesülése 1930-ban folyósított a fővárosnak. A kormányrendeletnek a fővá­rost illető hatásáról és általában arra vonatkozóan, hogy mennyit keres a főváros a dollár árzuhaná­sán, illetékes helyen a következő nyilatkozatot tették az Uj Budapest munkatársának: — Az 1927-ben felvett húszmillió dolláros kölcsön törlesztő-szolgá­lata két részből áll: a tőke törlesz­téséből és a kamatszolgáltatásból. Tőkében eddig mintegy kétmillió dollárt fizetett vissza a főváros, igen előnyösen, mert a kölcsön­szerződés megengedi, hogy a tő­két saját kötvényekben fizessük vissza. Eddig mindig sikerült a budapesti piacon a törlesztéshez szükséges kötvényeket megvásárolni. A new- yorki tőzsdén a Bankers Trust-féle kölcsön harminc százalékon áll, mi azonban, tekintve azt, hogy állt ez a kölcsön hetvenöt és nyolcvan szá­zalékon is, úgy számítjuk, hogy eddig átlagosan ötvenszázalékos alapon vásároltuk a törlesztés­hez szükséges kötvényeket. A fővárosi kölesünk ötvényeknek a newyorki tőzsdén jegyzett árfolya­mán tehát eddig mintegy egy mil­lió dollárt keresett a főváros, ‘va®? is egymillió dollárral sikerült visz- szafizetni kétmillió dollár adós­ságot. — Ami a húszmillió dolláros köl­csön kamatszolgáltatásáit illeti, — folytatta informátorunk — a va­sárnapi kormányrendelet szintén jelentős megtakarítást eredményez a főváros közönségét illetően, A Bankers Trust-féle kölcsön évi kamatterhe jelenleg egy­millió dollárra rúg. Ez az összeg olyképpen áll elő, hogy a hatszázalékos kölcsön ka­matából lejön az az egyszázaiéit, amelyet a transzferrendelet előír, továbbá a máir visszafizetett tőke­részletek kamata is kisebb. Mivel a kamatot a kormányren­delet szerint a jÖArőhen nem 5.71-es kurzuson kell fizetnünk, hanem a papirdollár minden­kori árfolyamán, jelenleg tehát négy pengőjével, a dollár árzu­hanása a Bankers Trust-féle kölcsön kainatszolgáltatásában, négypengős dollárt véve ala­pul, évente egymillió hétszáz­ezer pengő megtakarítást jelent a fővárosnak. * Az osztendei egyezményben fog­lalt kölcsönök annuitásait a dollár árzuhanása nem érinti, mert ezek­nek a kölcsönöknek a kamatai a bázeli megállapodás szerint svájci frankban, illetőleg angol fontban és hollandi forintban fizetendők. Az 1930-ban felvett 6,800.000 dollá­ros és 250.000 fontsterlinges függő- kölcsönök kamattörlesztése a Still- halte-egyezmények alapján negyed­év ről-ne gyedév re prolongáltatik. A legközelebbi prolongációs terminus szeptemberben van. Ennek a függő- kölosönnek dollárrészére termé­szetszerűen szintén vonatkozik a 7600 1933. M. E. számú kormány- rendelet. A főváros jelenítse a Mormánylioz az üzemelt racionalizálása ügytben A belttgQmtnisztftluin döntéséi az tizemehet illetően a legközelebbi napokban várták a városházán — Az Uj Budapest tudósítójától. — A kormány tudvalevőleg junius ele­jén rendeletileg kötelezte a székes- fővárost, hogy negyvenöt nap alatt tegyen javaslatot a fővárosi rész­vénytársaságok, vállalatok, üzemek és intézetek kiadásainak csökken­tése és működésének gazdaságo­sabbá tétele érdekében. A polgár- mester a minisztériumi rendelet kapcsán úgy intézkedett, hogy a fővárosi üzemek julius köze­péig jelentsék be mindazokat az intézkedéseket, amelyek a válla­lat gazdaságosabbá tétele céljá­ból végrehajtásra kerültek, vagy előkészítés alatt vannak s ameny- nyiben ezeknek az intézkedések­nek következtében a gazdaságo­sabb működés eredményei már megvannak, vagy előreláthatóan jelentkezni fognak, azokat is tü­zetesen mutassák ki. Közli az üzemekkel a polgármes­ter, hogy a miniszteriális rendelet az üzemvitel gazdaságosabbá tétele céljából négyféle módozatot sorol fel: 1. a dologi kiadások apasztását (az ügymenet leegyszerűsítését, szer­vezeti formák javítását, az egyéni munkateljesítés fokozását stb.); 2. a javadalmazások, nyugdijak és nyug­díj természetű járandóságok csök­kentését; 3. a méltányosság elveinek szem előtt tartásával alkalmazottak elbocsájtását, amennyiben nyug­díjra igényük van, nyugdíjaztatásu­kat; 4. az igazgatóságok túlságos nagy létszámának leszállítását. Az előirt határidőig az összes üze­mek és intézmények beterjesztették racionalizálási eredményeiket és ja­vaslataikat Morvay Endre dr. ta­nácsi főjegyzőhöz, a világítási és vízvezetéki ügyosztály vezetőjéhez, akit Borvendég alpolgármester az üzemek racionalizálásának előkészí­tésével tudvalévőén megbízott. A beérkezett jelentések és javaslatok kapcsán Morvay főjegyző most készíti a belügyminiszterhez intézendő véleményes jelentését, amely­nek kapcsán részletesen ismer­teti a fővárosi üzemek belső struktúráját és célkitűzéseit. A kormányhoz intézendő jelentés utal a törvényhatósági bizottság által kitűzött üzemi bizottság mun­kálkodására és közli azt is, hogy a három monopolisztikus nagyüze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom