Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-15 / 28. szám

Budapest, 1933 jut tus 15 XL évfolyam 28. szám UJ BUDAPEST Tek. Fővárosi Nyilvános Könyvtár, Bpest, Vili., Revitzky-li. 1. VAROWVLJiUWU t'M' KÖZGAZDASÁGI Előfizetési érák: Egész évre ... *.......................39 peng9 Félévre........................................, • • • tA pengő Egyes szám éra 60 fillér M»1« I MW—— ...... i FE LELŐS SZERKESZTŐI D O B Y ANDOR DR Szerkesztőség és klodóhlvolal: Budapest. IV.. Kaas Ivor-utca 9. Telelőn: SZ-S-23. Postás akar ékp. c heque*z«i mla 30013 Wolff Károly nyilatkozata a legaktuálisabb feladatokról Mire Kell ügyelnie a főváros vezetőségének az uj Költség* vetés összeállításánál? — A Külterjes építkezési rendszer további elharapódzásának meggátlását, a Közélelmezés megjavítását, produktiv Közmunkákat Követel a Keresztény* párt vezére Békeboníók A törvényhatósági tanács csütör­töki ülésével megkezdődött a város­háza nyári szünete, és azoknak a nagy feladatoknak előkészítési lehe­tősége, amelyeknek megoldása az autonómia zsúfolt őszi munkapro- grammjára vár. A nagy közlekedési centralizáció, a centrale-problema, a távfűtés előkészítése hosszabb lejá­ratú ígérvényei a főváros vezetősé­gének a törvényhatósággal szemben. Itt vannak azonban az akut problé­mák is: elsőnek a Vásárpénztár ügye, továbbá a jövő esztendei költ­ségvetés előkészítése, kapcsolatosan a főváros szociális kötelezettségei­vel az ínségesekkel és munkanélkü­liekkel szemben. Tennivaló tehát van bőven és két­ségtelen, hogy a nyári kapuzárás ebben az esztendőben paradoxon, mert akták tömegével utaznak sza­badságra a város vezetői és ez alatt az idő alatt nemkülönben erős, a részletekbe menő munka folyik ide­haza a polgármesteri és tanácsnoki szobákban. A városi adminisztráció mindenképpen hivatott arra, hogy a megoldandó feladatok labirintusá­ban tudással, rátermettséggel és tisztességgel kalauzolja az autonó­mia választott képviselőit. Adva van a munka készsége, megvannak a lehetőségek, nem hiányoznak a munkatársak: melyek azok a mo­mentumok, amelyek mégis zava­rossá teszik a légkört, felhőssé a horizontot és esetleg azt a nem várt lehetőséget rejtik mélyükben, hogy a köz érdekében való minden mun­kának szünetelnie kell, mert politi­kai viharok fognak dúlni a borús városházi firmamentum alatt? Suttogások és hirlapközlemények városházi válságról beszélnek, uj pártalakulási lehetőségekről, kísér­letekről, amelyeknek nem is tagadott célja a városházi uralom kézberaga­dása. Azt halljuk és olvassuk, hogy itt is, ott is óriási győzelmeket arat a városházi ellenzék, veszélyben a többségi kormányzás, kormánybiz­tos jön, választások lesznek, amely­nek során hírmondó sem marad a városháza kormányzásáért a legtel­jesebb felelősséget elvállaló többségi pártokból. Illetékes és legilletékesebb helyek nem egyszer, de legalább tízszer megcáfolták ezeket a vad kombiná­ciókat, amelyeknek be nem vallott célja nem egyéb, mint a zavar-csiná- lás, hogy azután meg legyenek süt- hetők az apró kis pecsenyék. Politi­kai válságról, amely nincs, nem is lehet beszélni, és hogy mi mégis em­lítést teszünk a felelőtlen híreszte­lésekről, annak nincs egyéb oka, mint az a körülmény, hogy napvi­lágnál is látható legyen: kik a béke­bontók, kik azok, akiknek nem a város reálpolitikai célkitűzései, ha­nem a maguk apró ambíciói a fon­tosak. Szükségtelen ezeknek a híreszte­léseknek újabb és legújabb cáfolata, nem zavarják azok sem a többségi pártokat, mégkevésbé a város veze­tőségét. A szomorú csupán az, hogy vannak taktikák, amelyek a több­ségi sorokban való rendbontástól várják azt a győzelmet, amelynek kivivására egyéb fegyvereik nin­csenek. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Uj Budapest legutóbbi számá­ban Borvendég alpolgármester, azt megelőzően pedig Liber alpolgár­mester ismertették a városházi ad­minisztráció nyári munkaprogram­ját. Ennek a munka-programnak a gerince: az uj költségvetés össze­állítása, ami kétségkívül súlyos gondokat okoz a főváros vezetősé­gének. A főváros vezetői ugyanis, akik az uj költségvetés összeállítá­sára hivatottak, nemcsak a bevéte­lek esésére kénytelenek figyelemmel lenni, hanem ki kell elégiteniök azokat az igényeket is, amelyek a főváros közönsége részéről, akár közgazdasági, akár szociális, vagy kulturális szempontból jelentkez­nek. Az uj költségvetés összeállítá­sánál természetesen döntő jelentő­ségük van azoknak a kívánságok­nak, amelyek a városházi községi pártok, elsősorban pedig a Keresz­tény Községi Párt oldaláról kifeje­zést nyernek. Éppen ezért szüksé­gesnek tartottuk, hogy a készülő uj költségvetéssel kapcsolatosan be­széljünk Wolff Károllyal, a Keresz­tény Községi Párt vezérével, akinél aziránt is érdeklődtünk, hogy né­zete szerint milyen problémák meg­oldását kell előkészítenie a város­házi adminisztrációnak a nyári szünetben. Wolff Károly a Keresztény Községi Párt elnöke, a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatársának: — Az uj költségvetés összeállításá­nál elsősorban a főváros közönsé­gének teherbíró képességére kell te­kintettel lenni. Ebből a szempont­ból nagy aggodalommal vettem tu­domásul, hogy a fővárosi bevéte­leknél ez év folyamán hétmillió pengő kiesés mutatkozik. Főként amiatt tölt el aggodalom, hogy a főváros nem tud annyit ál­dozni a munkanélküliség enyhí­tésére, mint amekkora áldozat­hozatalra szükség volna. Sok szó esik azoknak a problé­máknak a megoldásáról, amelyek beruházások és közmunkák megin­dításával kapcsolatosak, de komoly lépést az egész országban úgyszól­ván egyedül és kizárólag a főváros tesz. A székesfőváros napról-napra kimutatható nagy összegeket fordít közmunkákra és beruházásokra, de komoly eredményt mégsem le­het elérni, egyrészt azért, mert e téren egyedül marad, másrészt azért, mert komoly tömegeket csak földmunkánál lehet meg­mozgatni. Ha megnézzük a legutóbbi fővá­rosi kimutatásokat, megállapíthat­juk, hogy a különböző fővárosi munkálatoknál foglalkoztatott mun­kásoknak a száma nem haladja meg a tízezret. Ez a szám nincs arány­ban annak az összegnek a nagysá­gával, amit a főváros közmunkákra fordít. Én a magam részéről helyeslek minden olyan invesztíciót, ami hasznothajtó. Ezt a szempontot érvényesíteni kívánom a jövő évi költségvetés összeállításánál is, mert nézetem szerint nincs a fővárosnak ma fontosabb fel­adata, mint uj munkaalkalmak teremtése, olyan közmunkák és beruházások révén, amelyek pro­duktiv természetűek. A beszélgetés további során fel­hívtuk Wolff Károly figyelmét azokra az ellentétekre, amelyek a főváros vezetősége és a kormány között ismét kiéleződtek az úgyne­vezett kórházkérdésben. Wolff Ká­roly ezeket felelte: — Az ellentétek kiéleződésének az a magyarázata, hogy bizonyos kö­rökben ellenséges magatartást kény­telen a főváros tapasztalni, pedig a főváros példaadó áldozatkészséget tanúsít mindenütt, ahol a főváros és a vidék viszonyának megjavítá­sáról van szó. A főváros évenként három és félmillió pengő terhet vi­sel azért, mert a vármegyék a kór­házi ápolást igénylő betegeket egy­szerűen f elszállt ttatják Budapestre és még a betegkísérők költségeit is a fővárosnak kell viselnie. Kevés túlzással azt lehet mondani, hogy az ország minden elmebetegé­nek gyógyítási és eltartási költ­ségeit a fővárosnak kell visel­nie. Ez a helyzet tarthatatlan, mert a főváros egyre romló pénzügyi és közgazdasági helyzetében képtelen ezeket a feltornyosuló terheket vi­selni. Ezért kértem fel Csordás tisz­tifőorvos urat arra, hogy a kórházi helyzetről részletes jelentést készít­sen. A főváros közigazgatási bizottsá­gának legutóbbi ülésén sok szó esett a közélelmezés megjavításáról és olcsóbbá tételéről. Wolff Károly errevonatkozóan a következőkben fejtette ki véleményét: — Ha a városházi adminisztráció legközelebbi feladatairól beszélünk, ezek között legfontosabbnak tartom a közélelmezési problémák sürgős megoldását. Nagystílű közélelmezési politi­kára van szükség. Egymásután alakulnak a különböző kartelek, amelyek megdrágítják a megél­hetést. Legújabban burgonya- kartel fenyegeti a főváros kö­zönségének éppen legszegényebb néprétegeit. — A fővárosnak feltétlenül célul kell maga elé tűznie a szegény nép­rétegek olcsó élelmezését. Olcsó burgonyát, olcsó főzeléket kell nyújtani a lakosságnak. Ez feltét­lenül kommunális feladat. Ha más­ként nem megy, a főváros közélel­mezési üzemének kell érintkezésbe lépnie a termelővel, hogy a drágító közvetítők kikapcsolásával olcsó áron tudja rendelkezésre bocsátani a nagytömegben szükségelt közélel­mezési cikkeket. Megemlítettük Wolff Károly előtt, hogy igazi közmunkát, a mun­kanélküliséget valóban enyhítő be­ruházást csak építkezés nyújthat. Wolff Károly ezeket mondotta: — Az építkezésnél lehet a legtöbb- fajta iparágat foglalkoztatni, ép­pen ezért a főváros vezetőségének elsősorban ilyen jellegű beruházá­sokat és közmunkákat kell megin­dítania. Ezt a célt szolgálta a Ta­bán újjáépítésének megkezdésére irányuló akciónk is, amelyet bizo­nyos, . oldalról most elgáncsoltak. Reméljük, hogy a Tabán újjáépíté­sének megkezdése előtt rövidesen elhárulnak az összes akadályok és még az ősz folyamán megindulhat­nak legalább a földmunkálatok. — Ha már építkezésről van szó, hangsúlyoznom kell, hogy a főváros vezetőségének meg kell akadályoznia a külterjes építkezési rendszer további el- harapódzását. A főváros terü­lete egyre jobban kiszélesedik. Újabb és újabb igényekkel lép­nek fel az építkezők, akik termé­szetesen közmüvekért kiáltoz­nak. A főváros képtelen ezeket az igé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom