Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-08 / 27. szám

2 ÚJ BUDAPEST 1933 julius 8. mm a konkrét előterjesztés. A távfűtési probléma megoldásához nagy remé­nyeket fűzök és pedig főként azért, mert e terv megvalósításával nagy tömegek részére biztosíthatunk uj munkaalkalmakat. De szükség van a távfűtés bevezetésére abból a szempontból is, hogy a hazai szenek hasznosítása révén módunk nyílik külkereskedelmi mérlegünk megja­o. | Az fy.**w*{'davest legutóbbi számá­ban Liber ^polgármester nyilatko­zatát közöltük az ellenőrzése alá tartozó ügyosztályok munkájáról. Borvendég alpolgármesternek ezzel a nyilatkozatával a nyári feladatok­ról szóló helyzetjelentésünket tel­jessé tettük és ismertettük mindazo­kat a problémákat, amelyeknek a megoldását a városházi adminiszt­ráció a nyár folyamán előkészíti. X&máwi€ímM<áfö ex Zeg&Sesófo&an áSJeéa* fándor i)., ©ró/ (Tisza 3>stváa-WM. 3 TELEFON : 82—4—29 Dávid és Kertész Kazán- és Gépgyár Kt. Budapest, VI., Máglya-u. 75-77 Telefon: @1-4-46 Bl CUSTODISILPHONS mérnöki iroda 6s speciális dpitesi uáliaiat BUDAPEST, V., NÁDOR UCCA 19 Telefon: 120-07. Gyárkéményépités, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése Proczeller Bálint kövező mester Budapest, X., Korponai-u. 11. Telefon 48-1-32. Zuhanás a semmibe Irta: MÜLLER ANTAL országgyűlési Képviselő, törvényhatósági tanácstag Mire e sorok napvilágot látnak az Uj Budapest hasábjain, a polgár- mester ur már alá is irta a döntést arra vonatkozólag, hogy a folyó évben költ- ségvetésileg előirt ut- és csatornaépítési munkák mely vállalkozó-csoportoknak kivitelezésében fognak megvalósulni. Megállapíthatjuk, hogy súlyos és káros precedenst teremtett a polgármesteri ut- és csatornaépí­tési ügyosztály, amikor eredetileg költségvetési fedezettel biró munká­kat hitelezési alapon irt ki verseny- tárgyalásra. A precedens azért súlyos, mert nem­csak a költségvetésben biztosított fede­zet, amelynek a jelzett célokra való for­dítását pedig a belügyminiszter jóvá­hagyó leiratában tudomásul vette, t ü- nik el a semmibe, hanem azért is, mert a munka bevégzésétől számított 36 hónapon belül esedékes részletek mindenkor súlyosan fogják terhelni a főváros jövő évi és az azután kö­vetkező esztendőkben való költség- vetését is. Vagyis ezek a munkák nemcsak a je­lenben, hanem a jövőben is — legalább belátható ideig — el fogják ütni a hitelezésre nem képes kis- és közép iparosokat attól, hogy a kerületi kövezési munkála­tok sovány zsákmányán felül egyéb munkát kapjanak a fő­várostól. Az Uj Budapest számos alkalom­mal, a kisiparosság és az érdekelt kö­zépipar hálájától kisérve, foglalkozott ezekkel a hitelezési műveleten alapuló inségmunkákkal. Ezek az inségmunkák — jól jegyezte meg az Uj Budapest cikkírója — nem az iparosság, hanem a bankigazgatók és kartelvezérek számára jelen­tenek inségmunkát, hiszen a fel­tételek már olyanok, hogy a tőkével és bankösszeköttetésekkel nem rendelkező vállalkozók abban a siker reményével részt nem vehetnek. Egész sereg memorandum és panaszirat fekszik előttem, amelyeket be­nyújtói hozzám, aki a kisiparosság kép­viselőjének tekintem magamat, szintén szükségesnek tartottak el­juttatni. így a kövezők ipartársu- iata, a Baross Szövetség egyik szakosz­tálya tiltakozik a kisiparosságot mélyen sértő hitelezési alapon kiirt verseny- tárgyalások egyre szélesebbkörüvé váló rendszere ellen. Hangsúlyozottan eme­lem ki, hogy ezeknek a memorandumoknak telje­sen igazuk van, amikor a tőkével nem rendelkező iparosság teljes tönkremenését és csődbejutását jó­solják meg. Az a küzdelem, amelyet a nyo­morúság és ínség ezer frontján folytat a kisiparosság a kartelek, nemkülönben a versenytárgyalások mai rendszere el­len, eredményeket mindeddig nem ért el. Nem is fog belátható időn belül el­érni, mert az illetékes tényezőknél süket fülekre találnak a me­morandumok és a panaszok. Hogy csak egy példát említsek, a Köz- szállitási Szabályzat revíziójának esz­tendők óta húzódó problémája a leg­lehetetlenebb állapotokat teremti a köz- szállitások valamennyi ágazatában. Meg­volt a nagy ankét, az összes érdekelt­ségek nyilvánították véleményüket, a főváros megjelölte a szükséges tenni­valókat: a kereskedelmi minisztérium azonban mindezideig nem tartotta szük­ségesnek, vagy nem látta az idejét el­jönni annak, hogy a revíziót valóra váltsa. Általában — és ezt minden pro­grambeszéd és miniszteri nyilatkozatok dacára kénytelen vagyok kijelenteni — nem látjuk a kiskereskede­lemnek és kisiparnak azt a megsegítését, amelyet a kor­mányzattól a társadalomnak ez az annyira fontos gerinc­osztálya megérdemel. — Amikor Szombathelyen vasárnap erősen ellenzéki húrokat pengettem, korántsem a restauráció kér­fejfájás efSen dése volt az, ami miatt szembefor­dultam a kormánnyal. Szerény vélemé­nyem szerint — ha szabad ezt az Uj Budapest hasábjain kijelentenem — nekünk most olyan égetően sürgős kereskedelmi és ipari problémáink vannak, amelyek sokkal inkább in­volválják az ellenzéki álláspontot a kormányzattal szemben, mint a le­gitimizmus kérdése. Ma a gyakorlati problémák uralják az emberek lelkét, és éppen ezek a gyakorlati problémák azok, amelyek­nek megoldására a kisiparosság véle­ménye szerint nem helyez elegendő súlyt a kormányzat. Egyre lejjebb és lejjebb zuhanunk: ma a hitelezési alapon kiirt ver­senytárgyalások, holnap a kisipar reménytelen küzdelme a versenytár­gyalásokon a közszállitásokat ille­tően a nagyiparral szemben, holnap­után valami egyéb uj ok az, amely nemcsak ellenzékbe, de kétségbe­esésbe kergeti az iparosságot. SZEHESMOS! PAUiLLOIt WEINGRUBER VÁROSLIGET NAPONTA • KATONAZENE MUNKÁCSY GYULA szab. takaréktuzhely, iá, kéménytoldó és lakatosárugyár Budapest, VII. Rózsa-utca 39 Mintaraktár VII., Izabella-tér 3 Telefon: 31-2-80. 35 9-16. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAROSS-U. 77. Városházi notesz ÉRDEKES SZAKMABELI GYÖ­NYÖRŰSÉG az újságírók számá­ra: azokat hallgatni rádión, akik­nek szóhordozását, gesztusait, elő­adási módját jól ismerik a közvet­len szemlélet alapján. Viszont a rá­dión át való előadás során az egyes szónokok egyéniségét illetően f él­ni e r ül n e k olyan m o m e ntu- m o k, amelyeket, ha százszor és százszor hallotta is a szónokot a hírlapíró, nem vett észre, elkerülte a figyelmét. Ezzel a gondolattal ültünk va­sárnap délután a rádió hangszóró­ja mellett, hogy meghallgassuk azt a beszédet, amelyet a polgármester, mint a Magyar Dalosszövetség el­nöke, volt elmondandó a millenáris versenypályán. Száz és száz más- irányu elfoglaltsága mellett ugyan­is S ip ő ez polgármester arra is talál időt, hogy a magyar dalosok ügyeivel foglalkozzon, és az ő ki­magasló tekintélye minden esetre jelentékeny mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar dalosok a maguk fegyelmezettségével és szer­vezettségével Európaszerte és vi­lágszerte hirt szerezzenek, dicsősé­get arassanak a trianoni Magyar- országnak. Érdekes, hogy a polgármesternek egyébként nem túlságosan nagy- terjedelmű hangja valami kü­lönleges timbr e-t kap az éther hullámain keresztül. Sipőcz Jenő általánosságban (ami külön­ben a jogászembereknek a, sajátos­sága) ellentétben a — hogy úgy mondjuk — professzionista szóno­kokkal, nem az előadásnak a mód­jával, hanem az elmondottak belső tartalmával kíván hatni. Megálla­píthatjuk, hogy a rádión át a pol­gármester felerősített hangja szó­noki szempontból is megüti a leg­magasabb mértéket, beszédéből ki­ütköznek a közvetítés ezen módja kapcsán azok a retorikai s z é p- sé g e k is, amelyekre vonatkozóan úgy hat a rádió titokzatos gépezete, mintha nagyitóüvegen fedezzük fel a vizsgálóasztalon fekvő tárgy különleges szépségeit és sajátossá­gait. — A magyar dal: a ma­gyar történelem — állapította meg vasárnapi beszéde során a pol­gármester, és kétségtelen, hogy ez a megállapítás, amely a maga tö­mörségével és precizitásával Taci­tus reflektor szerű axiómáira emlé­keztet, — rövidesen H isze kegye lesz a magyar dalosoknak. Az a taps és éljenzés, amely a rádión ke­resztül a millenáris versenypályán jelenlevő sokezer torokból felfa­kadt, napnál fényesebben igazolta, hogy a polgármester nemcsak vá­rosházi pozíciójában állja meg száz százalékosan a helyét, de egyéni kiválóságai ott is ki­ütköznek, ahol agy kapcsoló­dik az aggyal, gondolat fű­ződik a gondolathoz, elvo­natkoztatva elmondójuknak e g y é b- k ént bármennyire illuszt­ris közéleti tisztségétől, * A KORMÁNYNAK AZOK AZ ELŐKELŐ FŐTJSZTVISELÖI, akik, mint a felügyelő hatóság közegei, állandóan érintkezésben vannak a városházi urakkal, v al a m e n y - ny ien előléptek a júliusi ki­nevezések alkalmával. A belügyminisztériumban T a- t it s Árkád miniszteri osztályfő­nök, aki a miniszter után a főváros ügyeinek legfőbb ellenőre, állam­titkári címet kapott. Janda Ká­roly dr., a városi ügyosztály főelő­adója megkapta a miniszteri taná­csosi jelleget. A pénzügyminisztériumban előlé­pett, osztályfőnök lett, Lukács Ödön miniszteri tanácsos, aki a mi­nisztérium városi osztálya élén pénzügyi ellenőre a fővárosi önkor­mányzatnak. Lukács miniszteri osz­tályfőnök julius 1-én megvált ezen állásától és alelnöki, illetve elnök- helyettesi minőségben a Közérde­keltségek Felügyelő Hatósága ön- kormányzati osztályának a veze­tője lett. A főváros vezetősége természete­sen melegen gratulált és szerenesekiván at ait fe­jezte ki a hivatali ranglétrán előbbrejutott állami főtisztviselők­nek, akik mindenkor megértéssel és szeretettel viselteinek a főváros iránt. * CSORNA KÁLMÁN DR. ÁR­VASZÉKI ELNÖK az elmúlt hé­ten könnyebb operáción ment ke­resztül: kiszedték gennyes mandu­láit, amelyek esztendők óta irritál­ták őt, Az operáció az egyik fővá­rosi szanatóriumban folyt le. Csor­na Kálmán dr. árvaszéki elnök a sikeres operáció után a jövő héten szabadságra utazik. * ORCZY GYULA NYUG. FŐVÁ­ROSI TANÁCSNOKOT - mint a hivatalos lapban olvassuk — a kor­mányfőtanácsosi méltósággal tün­tették ki. Egy hosszú közszol­gálati pálya elismerése a méltóságos cim, amelyhez _ a nép­szerű mérnök-fő tisztviselőnek ba­rátai és tisztelői őszinte örömmel fejezik ki szerencsekivánataikat, * KITOLÓDOTT A NYÁR, NEM­CSAK A TERMÉSZETBEN, — hanem a városházán is. A jövő héten törvényhatósági tanácsban és közgyűlésen olyan polgármes­teri előterjesztések kerülnek sző­nyegre, amelyek még a tanácsko­zásra legalkalmasabb téli szezon­ban is alapos viharokat tá­masztanának nemcsak most, forró nyár idején! Ily körülmények között a ta­nácsnokok és a főtisztvi­selők szabadsága is kitoló­dik, mert hiszem a dolgok rendje szerint közülök senkisem hiányoz­hat a törvényhatósági tanácsi, il­letőleg közgyűlési tárgyaláson. Számosán mentek el azonban már a fővárosból a bizottsági t a g urak, mégpedig pártkülönbség nélkül, akik természetesen csak a legvégső szükség esetén hajlandók feljönni a fővárosba, hogy szavazatukkal jobbra vagy balra döntsék az ügyeket. Egyre erősebb az a tendencia, hogy amennyiben mód és lehetőség nyílik, a nagyjelentőségű prob­lémák tárgyalását hala sz- sza őszre a főváros, amikor is a városatyák tisztelt gyüleke­zete frissen és kipihenten boncolhatja majd az eléje kerülő javaslatokat és előterjesz­téseket. BORVENDÉG FERENC AL­POLGÁRMESTERT választotta el­nökévé az Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett belső Erzsébetvárosi római katolikus egyházközség. Az egyházközség köz­gyűlésén, amelyen Hauser Ig­nác dr. plébános egyházi elnök el­nökölt, egyhangú lelkesedéssel vá­lasztották meg világi elnökké Bor­vendég alpolgármestert. — A

Next

/
Oldalképek
Tartalom