Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-24 / 25. szám

ujBummsr 1933 junius 24. 30:1 A gyakornoki állásra való pályá­zatok leggyakoribb melléklete a szegénységi bizonyitvány — Az Uj Budapest tudósítójától. — Szombaton, e hó 17-én, amikor a pol­gármester által a gyakornoki állásokra kiirt pályázat határideje lejárt, sok száz fiatalember tolongott a központi városháza elsőemeleti folyosóján, hogy az utolsó percben nyújtsa be folyamod­ványát a kiirt állások valamelyikére. Az előirt határidőig, déli 12 óráig több mint háromezer pályázat futott be, ez a szám azonban sokkal nagyobb, ha meg­gondoljuk, hogy mindegyik pályázó ké­pesítése szerint legalább három-négy állásra pályázott, úgy hogy végered­ményben a pályázatok száma 15—16 ezerre tehető. Tehát a pályázók közül minden harmincadik nyer elhelyezést. Az elnöki ügyosztály a pályázat lezá­rása után azonnal megkezdte az anyag feldolgozását, tekintettel arra, hogy az illetékes tényezők a legrövidebb idő alatt el akarják dönteni a pályázat sor­sát olyképpen, hogy a háromezer pá­lyázó közül kiválasztandó száz gyakor­nok Julius 1-én meg is kezdhesse fővá­rosi szolgálatát. A késő éjszakai órákig terjedő munkával már hétfőn reggel megkezdődött az anyag feldolgozása oly­képpen, hogy külön tabellákba foglalják az egyes állásnemekre beérkezett pályá­zatokat. Ezek a tabellák magukban fog­lalják a pályázók képesítését, életkorát és egyéb körülményeit, nemkülönben arra vonatkozólag is tartalmaznak rova­tot, hogy o pályázatból kitünően mely szempontok érdemesítik a pályázót arra, hogy az állások valamelyikét megkapja. Szomorúan jellemző, hogy a pályáza­tok legnagyobb része szegénységi bizo­nyítvánnyal felszerelten érkezett a fő­város központi iktatóhivatalába. A sze­génységi bizonyitvány nemcsak a két- pengős állami és kétpengős városi bé­lyeg felragasztása alól mentesítette a pályázót, hanem arra is lehetőséget nyújtott, hogy a pályázati feltételek kö­zött szereplő tisztiorvosi bizonyítványt díjmentesen szerezze be a pályázó. Sok pályázat érkezett bélyeg és szegénységi bizonyitvány nélkül vidékről is: ezeket a pályázatokat, ha el is fogadta, de kénytelen megleletezni az elnöki ügy­osztály. Végeredményben tehát számos pályázó ahelyett, hogy állást kapna, a felragasztani elmulasztott bélyeg három­szorosáról szóló dij- és illetékkiszabási hivatali fizetési meghagyást fog kapni... Hogyan főzzünk be gyümölcsöt «főzeléket ? A Budapest Székesfővá­ros Gázmüvei — a Kato­likus Háziasszonyok Orszá­gos Szövetségével karölt­ve — az idénygyümöl- esök és főzelékek befőzésére és konzerválására díjtalan gyakorlati bemutatókat ren­dez. Kgy-egy előadás kere­tén belül bemutatásra ke­rül az egyes idénygyümöl­csök és főzelékek télire való eltevésének a legegysze­rűbb és leggazdaságosabb eljárása. A gyakorlati bemutatók időpontja: junius 27-töl minden kedden és pénteken délután 5 órakor a Gázmü­vek VI-, Vilmos császár-ut 3. sz. I. emeleti bemutató termében. Belépés díjtalan. Minden háziasszonyt szí­vesen lát a BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS GÁZMÜVEI Jlilusi fíóra a fDöbreníei-téren Ji fővárosi foevtészet érdekes Insérfetexése — Az Uj Budapest tudósitójától. — Amikor az elmúlt esztendőben a Rudas- fürdő és a Hungária-forrás kibővítésé­vel kapcsolatos fúrásokat megejtették, a Döbrentei-téren egy 27—30 fokos hő­forrást találtak, amelyet alacsony hő­foka miatt nem volt érdemes bevezetni a Rudas gőzfürdőjét tápláló medencébe, viszont azonban azt sem akarta a város- gazdasági ügyosztály, hogy ez a hőfor­rás nyomtalanul tűnjék el a Duna hullámaiban. Morbitzer Dezsőnek, a fővárosi kertészet európai hirü igazgatójának támadt az a nagy­szerű ötlete, hogy a melegforrással kapcsolatosan nílusi flórát igye­kezzen meghonosítani a Döb­rentei-téren, olyan keretben, hogy az Budapestnek fürdővárosi szempont­ból is nevezetessége legyen. A forrást, amely a Döbrentei-téren az Erzsébet-hid budai jobboldali feljárójá­nál fakad, az ottlevő kis tóba ve­zették és a tóba azután n i m p h e á- kat, lótuszokat, egy j uncus nevű sásfajtát és egy calmus nevű nádfajtát ültettek. Valóság­gal trópusi növényzet keletkezett igy a Döbrentei-téren, melynek sok bá- mulója akad, nemcsak a budapestiek, hanem a külföldiek között, akik szem­léltetően kapnak itt nem könnyen felejthető képet Bu­dapest melegforrásairól. Morbitzer igazgató reméli, hogy a magas hőfoka folytán a zord időben sem befagyó tóban a téli hónapok alatt sem vész ki a kiültetett trópusi növény-tenyészet. — Itt említ­jük meg, hogy a Gellért-hegy sziklás oldalaira kiültetett alpesi flóra gyönyörűen tenyészik és rövi­desen annyira ki fog fejlődni, hogy a legszebb svájci hegyoldalakat fogja az arra sétálóknak eszébe juttatni. A leg­teljesebb dicséret illeti ismételten Mor­bitzer igazgatót, akinek nagy szakértelme és gondossága olyan kertészeti csudákkal lepi meg Bu­dapestet, amelyek az idegenforgalom szempontjából is igen nagy jelentősé­gűek. & BcszMrt üi esztendeje Deficitmentes az elmúlt évi számadás — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Budapest Székesfővárosi Közleke­dési Részvénytársaság most tartotta X. évi rendes közgyűlését Bárczy István, a társaság elnökének vezetésével. A köz­gyűlés elfogadta az igazgatóságnak az 1932. üzletévre vonatkozó jelentését, megállapította a mérleget és zárószám­adást és mind az igazgatóságnak, mind a felügyelőbizottságnak megadta a fel­mentést. A közgyűlésen a főváros kö­zönségének képviseletében Borvendég Ferenc alpolgármester jelent meg, aki a főváros nevében teljes elismeréssel em­lékezett meg arról a tevékenységről, amelyet az igazgatóság és az ügyvezetés az 1932. évben kifejtett és amellyel a vasutvállalat pénzügyi egyensúlyát a válságos gazdasági viszonyok között és az utasforgalom nagymérvű csökkenése ellenére is sikerült megóvni. Megállapí­totta a főváros képviselője, hogy az igazgatóság, az ügyvezetés, a tisztikar és az egész személyzet minde?i tekintet­ben megfelelt a működéséhez fűzött vá­rakozásoknak és kellő gondosságot tanú­sított a reábizott vagyon kezelésében, ezért a főváros közönségének mint a vasút tulajdonosának nevében őszinte köszönetét nyilvánította az igazgatóság­nak és az ügyvezetésnek, elsősorban Folkusházy Lajos vezérigazgatónak és Márkus Jenő dr. vezérigazgatóhelyettes­nek, továbbá a főosztályvezető igazga­tóknak, a tisztikarnak és az egész sze­mélyzetnek. A közgyűlés az igazgatóság tagjai sorába megválasztotta Urbano- vich G. Zoltán kincstári főtanácsost, a Fuvarhitelintézet rt. vezérigazgatóját. Az igazgatóság évi jelentéséből ki­emeljük a következőket: A Beszkárt az 1932. esztendővel zárta X. üzletévét. A jelentés ebből az alka­lomból visszapillantást vet a lefolyt tiz év üzemi eseményeire s ismerteti azokat a nagy rekonstrukciós munkálatokat, amelyekkel a háborús és forradalmi évek pusztitásai után teljesen leromlott állapotban átvett vasutakat a Beszkárt tökéletesen üzemképes állapotba he­lyezte, majd felsorolja a vasutak fej­lesztése érdekében végzett uj beruházá­sokat. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAROSS-U. 77. 8üi,--i.«y.iT«rnai n i nwit—nn— MUNKÁCSY GYULA szab. takarcktüzhely, ia, kéménytoldó és lakatosárugyár Dudapest, VII., Rózsa-utca 39. Mintaraktár : VII., Izabella-tér 3 Telefon : 31-2-80. 35-9-16. Összesen 25.3 kilométert tesz ki azok­nak az uj vonalaknak a vágányhossza, amelyeket a Beszkárt működésének első tiz évében épitett és összesen 224.3 kilo­méter hosszúságban ujitotta fel a vá- gányzatot. Az összes régi kocsik újjá­építése mellett a kocsiparkot 210 uj sze- mélyszállitó kocsival és 75 egyéb, keze­lési és műszaki célokat szolgáló jármü­vei szaporította. A Beszkárt teljesítményeinek másik hatalmas tételét alkotják a székesfővá­rosnak nyújtott pénzbeli szolgáltatásai, amelyek az elmúlt tiz évre közlekedési adó, rendes és rendkívüli területhaszná­lati dij és osztalék fejében összesen több mint hatvankilencmilliót tesznek ki. Az 1932. évben a Beszkárt személy­szállítási bevétele az 1931. évhez képest hat és félmillió pengővel, több mint 12 százalékkal csökkent, az 1928. évi maxi­mális bevételekhez viszonyítva pedig 22.5 százalékot tesz ki a bevételek visz- szaesése. A bevételek e rendkívül kedvezőtlen alakulása ellenére is sikerült a vállalat pénzügyi egyensúlyát megóvni s a Beszkárt a rendkívül súlyos viszonyok között is deficit nélkül zárta 1932. üzlet­évi számadásait. Ugyancsak deficit nél­kül zárult a Beszkárt üzemkezelésében levő három vasúttársaság, a Földalatti vasút, a Bur-vasut és a Szentlőrinci vasút lefolyt üzletéve is. A Beszkárt a bevételek csökkenése ellenére az 1932. évben is folytatta a vonalhálózat fejlesztésére irányuló mun­kálatait s az elmúlt évben építette meg az uj élelmiszer-nagyvásártelephez ve­zető szárnyvonalat, ezenkívül számos vonalon vágányfelújítást és átalakításo­kat hajtott végre. A vasutvállalat pénzügyi helyzetének romlása, amelyet további takarékossági és üzemraeionalizálási intézkedésekkel már alig lehetett ellensúlyozni, arra in­dította a Beszkárt, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok ellenére is meg­kísérelje a bevételek további csökkené­sét megállítani és pedig olyan módon, hogy emellett a közönségnek előnyt és könnyebbséget nyújtson. Miért nem tud az idén osztalékot fizetni a Kisipari? Hibátlanul működik a főváros altruisztikus kisintézete — Az Uj Budapest tudósitójától. — A polgármester előterjesztését a Bu­dapesti Kisipari Hitelintézet Rt.-nak az elmúlt évről szóló jelentése és zárszám­adása ügyében legutóbbi ülésén el­fogadta a törvényhatósági tanács, amely egyben a tizenkét tagú igazgatóságot és öttagú felügyelőbizottságot is három évre újraválasztotta. A részvénytársa­ság igazgatóságának jelentése az elmúlt esztendő zárószámadásáról, amely az intézet kitűnő vezérigazgatójának, Széli Jenőnek a munkája, azt bizonyítja, hogy a Kisipari ma is hivatása magas­latán áll és maradéktalanul teljesiti azokat az altruisztikus feladatokat, ame­lyeket az alapszabályok céljaiul tűz­tek ki. A rendkivül súlyos viszonyok ellenére a Kisipari az elmúlt évben 2793 tétel­ben 2,144.190 pengő újabb kisipari és 923 tételben 815.330 pengő újabb kis­kereskedelmi, tehát összesen 3718 tétel­ben 2,959,520 pengő újabb hitelt folyó­sított ügyfeleinek. Az uj folyósításokat a hitelkereteknek mindössze negyven­ezer pengős emelkedésén felül azok az összegek tették lehetővé, amelyek a régi ügyfelektől az elmúlt esztendőben visz- szafolytak. Az intézetnek a múlt esz­tendő utolsó üäpjdü a kisipari és kis­kereskedelmi hitelellátás céljaira saját tőkéiből 2,589.466 pengő, a kisipari hitel­keretben 7,489.946 pengő, a kiskereske­delmi hitelkeretben 3,000.000 pengő állt rendelkezésre, végösszegben 13,121A68 pengő, ami az előző évi összes hitelellátó kerettel szemben jelentéktelen emelke­dést mutat. A múlt évi 82.167 pengős tiszta nye­reséggel szemben a folyó évi mindössze 74.025 pengő, vagyis 8145 pengővel ke­vesebb. A fokozott munkateljesítmény­nek a jele, hogy ezt az eredményt a hitelek átlagának csökkenése és a vi­szonyok nagymérvű romlásával indokolt leírások ellenére is el tudta érni az intézet. Arra való tekintettel, hogy a kisipari és kiskereskedelmi künnlévősé- gek tekintetében a súlyos helyzet miatt is indokolt méltányos intézkedések a rizikót nagyban fokozzák, az intézet hivatásának az igazgatóság véleménye szerint akkor felel meg jobban, ha az ez évben osztalékfizetés mellőzésével a kimutatott nyereség terhére 52.000 pen­gőt a behajthatatlan és kétes követelé­sek tartalékára fordítanak, ami által ez a tartalék ebben az esztendőben 9Í.000 pengővel dotáltatott. A Kisipari igazgatóságának jelentését azzal a méltánylással és elismeréssel fogadta a törvényhatósági tanács és a főváros vezetősége, amelyet az intézet vezérigazgatója és derék tisztviselői kara valóban megérdemel. Sajnálkozá­sunkat fejezzük ki, hogy Ilovszky János távozik az intézet vezetőségéből, mert az ő közismert agilitása jelentékeny mértékben járult hozzá a Kisipari fej­lődéséhez. ELSŐ MA6YAR MŰDOIMITÚ ÉS PAPIRDISZIKÜRUGYÁR (friss Xsigmond és jDr. í)odor Guido Mindenfajta Szép árul legolcsóbb áron szállítunk! íBudapest. Dl., ixaDofcs-uico telefon: 92-3-35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom