Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-06-24 / 25. szám
Budapest, 1933 Junius 24XL évfolyam 25. szám UJ BUDAPES Tek. Fővárosi Nyilvános Könyvtár, Bpest, VIII., Revizky-u. 1. Előfizetési Arak: Egész évre ... ............................30 pengő Fé l évre............................................ ■ • • *3 pengő Eg yes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZT ő : D O B Y ANDOR DR I Szerkesztőség és kladóhivafal: Budapest. IV., Kaas Ivor-utca 9. Telefon: 82-8-23. Postaiakarékp. chequeszamla 30913 Az utószezon nagy problémái A centrálé és a Vas ár pénztár ügye még a nyári szünet előtt az autonómia fórumai elé kerülnek — Döntő megbeszélések a fővárosi üzemekről a belügyminisztérium városi főosztályában Minden ötödik A Magyar Városok Országos Kongresszusának közlése szerint Budapesten a lakosság 18.93 százaléka él közsegélyből, vagyis minden ötödik budapesti ember, dolgozó polgártársai adó filléreiből tengődik. Várhidy Lajosnak, a polgármesteri grémium érdemes igazgatójának ezen megállapítását néhány, nem- kevésbbé szomorú adattal egészítjük ki. A főváros közjótékonysági működésének a folyó esztendő első harmadára szóló statisztikája szerint a kerületi elöljáróságok az év eleje óta 51.216 embert segélyeztek készpénzben, ingyen heti ebédjegyet 680.525 darabot, ingyen tejet mintegy három millió adagot osztottak ki. A kerületi elöljáróságok ugyanezen idő alatt 360 ingyen temetésre adtak ki utalványt és 16.132 hadi özvegyet és hadi árvát részesítettek támogatásban. Liber alpolgármester, a szegényügyi gondozás főhatósága szerint, a fővárosnak évente kilenc-tizmillió pengőjébe kerül a szegénygondozás. Hol van még a társadalmi tevékenység: az egyházközségek karitász-szer- vezete, a kormányzóné nyomor- enyhitő akciója, az egyesületek tevékenysége, a kórházak és klinikák ingyen rendelése és az a száz egyéb könyörülő kéz, amely a nyomor könnyeit van hivatva letörölni. Kétségtelen, hogy a közületek karitativ tevékenysége a világválság kimélyülése folytán egyre súlyosabb anyagi és politikai problémává nőtte ki magát szerte mindenütt. Könyvtárakat Írtak már össze erről a kérdésről, újabb könyvtárakat fognak még összeírni, Angliában éppen úgy, mint az E gyesült-Államokban. E könyvtárak vezérszólama: mi helyesebb, a természetben való segítés vagy a munkanélküli segély, melyik célravezetőbbf Kétségtelen, hogy a nagy probléma nem Közép-Európa délkeleti csücskében fog eldőlni, kicsiny függvénye vagyunk ennek a problémának, csak úgy, mint az egész világválságnak. Sajnálattal látjuk azonban, hogy nálunk a munka- nélküliség problémájával szemben bizonyos fásult unalom áll szemben. ígéretek és programok elhangzanak, a nyilvánosság hálás szívvel nyugtázza a szónoki sikereket, parlamentben és közgyűlésen egyaránt, azonban a célkitűzéseknél soha tovább nem jutunk, akta lesz a munkanélküliségből, amely időjárástól és egyéb zivataroktól függetlenül éli a maga kényelmes és bürokratikus papiros-életét. Vagy két esztendővel ezelőtt alakult egy közmunka-bizottság, amely a pártok vezető férfiaiból összetevődve, centrumaként Ígérkezett az összes inségmunka-célkitűzéseknek. E bizottság csakugyan tartott is néhány ülést, kemény beszédek és komoly kifakadások is elhangzottak ezeken az üléseken, gyakorlati eredményeket azonban alig tudott felmutatni az inségmunkák programtervének elfogadásán felül ez a hónapok óta még csak nem is ülésező bizottság. A bizottság ülésezései nem fogják megoldani a válságot, de kétségtelennek tetszik, hogy a bizottság komoly és lelkiismeretes munkássága olyan értékeket tud kitermelni magából és a főváros vezetőségéből a közmunkák megindítása érdekében, amelyek a legnagyobb mértékben alkalmasak — legalább a fővárost illetően — a munkanélküliség enyhítésére. — Az Uj Budapest tudósítójától. —Mint minden esztendőben, ez idén is a nagy nyári szünet megkezdése előtt a súlyosabbnál-súlyosabb problémák egész sorozata fogja foglalkoztatni az autonómia különböző fórumait, nemkülönben a felügyeleti koirmányhatóságot. Okvetlenül még a nyári szünet előtt kerül a törvényhatósági tanács elé a Vásárpénztár problémája: eldöntése annak, hogy a felszámoló Vásárpénztár újonnan felfedezett nagy veszteségeiért vállalja-e a főváros, mint a részvényesek túlnyomó nagy részének birtokosa, az anyagi felelősséget, vagy pedig egyéb eshetőségek következnek be a felszámoló részvénytársaság múltjánál nem kevésbbó viharos jövőjén. A centrale ügye is minden valószinü- ség szerint még a nyári szünet előtt az autonómia fórumai elé kerül: junius 30-án jár le ugyanis a Dunántúli Villamossági r. t. által a fővárosnak adott opció, eddig az időpontig dönteni kell arról, óhajt-e valamilyen formában birtokosa és tulajdonosa lenni a főváros a bán- hidai telepnek. Minden valószínűség szerint még a nyári szünet előtt döntő lépések fognak történni a fővárosi üzemek sorsát illetően is. Ezekről a nagy fontosságú kérdésekről illetékes helyen a következő nyilatkozatot tették az Uj Budapest munkatársának: — Ami a centrálé sorsát illeti, az év első felének utolsó napjáig döntenünk kell arra vonatkozóan, hogy óhajtja-e a főváros közönsége a centrále megvételét, illetőleg bérbevételét. Ebben az irányban a főváros vezetősége a hónapok óta folyó tárgya— Az Uj Budapest tudósítójától. — A polgármester ur rendelete értelmében már kezdetét vette a főváros 1931-ik évi költségvetésének összeállítása. A polgármesteri ügyosztályok most dolgoznak azonl, hogy a rögzített — vagyis a tiz százalékos csökkentést továbbra is fenntartó — költségvetés kielégítse a jelentkező igényeket. Ut- és csatornaépítés, csatornázás, iskolák és egyéb középületek emelése nagyon szűk keretekben mozog az előirányzat során, érthető tehát, hogy az egyes kerületek és polgári érdekeltségek mindent elkövetnek, hogy a morzsákból — mennél nagyobb marzsa jusson az ő számukra. A Józsefváros, melynek országgyűlési képviselője és törvényhatósági tagja vagyok, esztendők hosszú sora óta mostoha, mondhatnám: a legmostohább elbánásbein részesül a fővárosnál. Az a külterjes fejlődés, amely a maga expanziv törekvéseivel uj irányt lások során azt az ajánlatot tette, hogy az Elektromos Müvek 1961 március 31-ig, ameddig a centrále amortizációs kötelezettségei tartanak, bérlet formájában birtokolná a centrálét, már most szerződést kötnének azonban az Elektromos Müvek és a Dunántúli Villamossági rt., hogy 1961 március 31-én háramlás jogcímén a centrále és tartozékai a főváros tulajdonába jutnának. Ezen elgondolás szerint a bérösz- szeg az az annuitás lenne, amelyet a Dunántúli Villamossági r. t. a gépeket szállitó és a kölcsönt adó angol csoportnak fizet. Ezen felül a fővárost nem terhelné a Dunántúli Villamossági r. t.-val szemben semmiféle kötelezettség. — A főváros ajánlatával szemben a kereskedelemügyi kormányzat szívesebben látná a bérlet más formáját, esetleg a most érvényben levő ideiglenes szerződés, valamilyen módon való meghosszabbítását. Kétségtelen azonban, hogy a fővárosnak junius végéig döntenie kell arra vonatkozóan, mi a végleges álláspontja a centrálévai szemben, érvényesiti-e az opciót, vagy pedig újabb tárgyalást Kezd esetleg uj alapon a centrálé által termelt árammennyiség átvételére és szétosztására, — Az üzemi probléma kétirányú. Az egyik oldalon van a polgármesternek, illetőleg az üzemek felülvizsgálatára kiküldött bizottságnak a törvényhatósági bizottság közgyűlése által bizonyos módosításokkal elfogadott határozata, adott az utolsó húsz esztendő alatt Budapest fejlődésének, szinte mesterségesen nyomja el a belső kerületeket, igy a József várost is, amely a Belváros után a legősibb, a legsűrűbben lakott és a legjobban elhanyagolt kerülete a pesti oldalnak. Hogy e tekintetben néhány statisztikai adattal is szolgáljak, közlöm, hogy a Józsefváros a maga 101 utcájával és 11 terével a legsűrűbben lakott kerülete a fővárosnak. A Józsefváros 111.119 lakása mindössze 333.82 hektárterületen lakik. Budapest egész területén a Józsefvárosban a legmagasabb a népsűrűség: hektáronként 122.7 lélek! A terület nagyságát illetően csak a Belváros kisebb a Józsefvárosnál, a maga 95.93 hektárjával, a népsűrűség ellenben a Belvárosban kisebb, mert ott egy hektárra mindössze 322.2 lélek jut. Hogy milyen aránytalanul nagy a Józsefváros népsűrűsége, misem mutatja jobban, mint az a számadat, hogy Óbudán például alig 12.8, Kőbányán 18.0 lélek, a sűrűn ez a javaslat a belügyminisztériumban fekszik és azok felett állandó tárgyalásokat folytat Tatits miniszteri főtanácsos vezetésével a belügyminisztérium városi osztálya. Ezekbe a tárgyalásokba időközben belevonták a kereskedelemügyi és a pénzügyminisztérium illetékes képviselőit is, sőt egyes vonatkozásokban az érdekképviseletek meghallgatására is sor került. A főváros természetesen élénk figyelemmel kiséri ezeket a tárgyalásokat, sőt azok legtöbbjén Borvendég alpolgármester, akinek felülvizsgálata alá a nagyüzemek tallóznak, személyesen vesz részt. — Az üzemi probléma másik oldala a pénzügyminisztérium 4600-as számú rendelete, amelynek alapján záros határidőn belül javaslatot, illetőleg jelentést kell tennie a fővárosnak üzemeire vonatkozóan. Ezt a felirat-tervezetet most készíti a városházán Morvay Endre dr. tanácsi főjegyző, az üzemi alosztály vezetője. Ebben a felterjesztésben természetszerűen nem tud sok újat mondani a főváros, csak azt jelentheti, hogy üzemeit úgy anyagbeszerzés, mint személyzeti téren a lehetőség szerint racionalizálta, a kisiparnak konkurrenciát okozó üzemeket megszüntette, illetve azok megszüntetés alatt vannak. A főváros meg van győződve arról, hogy ez a jelentés meg fogja győzni a kormányzatot arról, hogy a fővárosi üzemekkel szemben erősebb, a pénzügyminiszteri rendeletben a kormány részére lehetőségként biztosított kezdeményezésekre nem fog sor kerülni. lakott Erzsébetvárosban 160.4, a Terézvárosban 125.0, a Lipótvárosban 148.0 lakos esik egy hektárra, szemben a Józsefváros mamut-sűrűségével, a hektáronkénti 422.7 lélekkel. Azt hiszem, a Józsefváros az egyetlen belső kerülete Budapestnek, ahol még makadámmal burkolt utak is vannak. A Kisfuvaros- utca, nemkülönben az Illés-utca néhány mellékutcája még ezzel az őskorba való burkolómóddal vannak fedve, ugyanakkor, mikor ^ a külterületeken a modern és^ drága útvonalak egész sorozatát építi ki a főváros. Ügy a tavalyi, mint az ezévi inségmunkák során a polgár- mester urnái történt ismételten való eljárásaink és sürgetésünk ellenére mellőzték a Józsefvárost, amelynek jónéhány útteste, mélyen a járda szintje alatt, epedve várja a maga teljesen kiépített házsoraival az uj burkolást, a jelenlegi állapotban állandóan veszélyeztetve a gyermekek testi épségét, akik, ha lelépnek a járdáról, Az elhanyagolt Józsefváros Irta: MÜLLER ANTAL országgyűlési képviselő, törvényhatósági tanácstag
