Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-17 / 24. szám

ujmwAPmi Ma már sokan tudják Kik eddig nem tudták Legjobb keserűvíz. i Numerus clausus az ószeres és zsibárus-iparban Árverés helyett rokkantak kapják a Teleki-téri bódékat — Az Uj Budapest tudósítójától. Az uj rokkant-törvény, amely már életbe is lépett, feljog'ositja a törvény- hatóságokat, sőt részben kötelességükké teszi, hogy a rokkantak érdekében a zsibárus-ipart és az ószeres-ipart szabá­lyozzák, olyképen, hogy zárt testüle­tekké alakítják a két ipartestületet, amelyekben a tagok számát mindenkor a törvényhatóság állapítja meg. A tör­vény ezen rendelkezéseit a főváros is végrehajtja és báró Babarczy István dr., a közgazdasági ügyosztály vezetője máris átirattal fordult a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamarához, nemkü­lönben az ipartestületi érdekeltségekhez, annak közlését kérve, hogy ezek a tes­tületek hány főben kívánják megszabni a budapesti zsibárusok és ószeresek számát. Az ügyosztály elgondolása szerint a zsibárus iparral foglalkozók száma há­rom-négyszáz lenne, az ószereseké pedig czeröt-ezerhatszáz. Ez a szám nemcsak a Teleki-téren és a főváros egyéb zsib­árus piacain árusítókat foglalja magá­ban, hanem a főváros belső területén, a Népszinház-utcában, Kazár-utcában stb. használt cikkek árusításával, valamint a zálogjegyek adás-vételével foglalko­zókat is. Arra vonatkozóan, hogy a rokkantaknak mekkora mértékű előnyt kell nyújtani a két iparnál, a törvény világosan intézkedik és a fővárosnak e tekintetben nincs egyéb feladata, mint a törvény végrehajtása. A zsibárus- és ószeres-ipar készülő numerus claususán felül, amelyre vo­natkozóan a polgármester az első őszi közgyűlésen már javaslatot tesz a tör­vényhatósági bizottságnak, a Teleki-tér megrendszabályozása is erősen foglal koztatja az ügyosztályt. Arról van szó, hogy a megüresedő Teleki-téri bódékat és árusító helyeket ne mint eddig, nyilvános versenytárgyalásokon adják bérbe, hanem azokat szintén a rokkan­taknak juttassák. Az erre vonatkozó szabályrendelet-tervezetet a főváros vé­leményezés céljából még karácsony előtt elküldte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához, amely azonban egyéb bokros elfoglaltságai következtében hó­napok óta válasz nélkül hagyja a fő­város átiratát. Szabad orvosválasztás! Betegség ellen biztosítson az ANGLO-DANUBIAN LLOYD ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL Budapest, V., Hold-utca 21. A hideg tavasz több tízezer pengő kárt jelent a fővárosnak A Hullámfürdő és a vurstli katasztrófája — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az abnormisan hűvös májusi és jú­niusi időjárás nemcsak az aratás idejét tolta el, hanem a fővárosnak is jelen­tékeny károkat okozott. A nehéz gazda­sági helyzethez a főváros nyári üzemeit illetően sokkal súlyosabb csapásként járul a hideg időjárás, aminek követ­keztében a nyári üzemek bérlői szinte behozhatatlan károkat szenvedtek. Kovácsházy Vilmos tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője, akinek ügyosztályához tartoz­nak túlnyomó nagyrészben ezek a nyári üzemek, a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A májusi és júniusi hideg időjárás következtében előállott jövedelemcsök­kenés szinte behozhatatlan. A Hullám­fürdőnél és a Széchényi-strandfürdőnél az ezévi mérleg sokkal rosszabb lesz, mint a tavalyi, mert bármilyen meleg időjárás is legyen ezután, az elmaradt kéthavi bevétel okvetlenül hiányozni fog. A Hullámfürdőben pl. akkora a nyo­morúság, hogy a túlnyomó nagyrészben borravalóból élő nyári személyzetnek előlegeket volt kénytelen folyósítani a fürdő vezetősége. — A liget teljesen meg van halva. A cirkuszok szörnyen rosszul mennek, nem- kevésbé a vurstli is. A nyári vendéglők közül a Gundel érdekli a fővárost, amely százalékos bért fizet. A rossz időjárás következtében természetesen Gundelnek sem megy jól. Elmondotta még munkatársunknak Kovácsházy tanácsnok, hogy a rossz tavaszi időjárás következtében a fővá­rost érő károsodásról pontos számadatok nem állanak egyelőre rendelkezésére. Kétségtelen azonban, hogy a hűvös má­jus és junius több tízezer pengővel csök­kentette a főváros bérjövedelmeit és fürdőbevételeit. Ily körülmények között természetes, hogy a fővárosi bérlők közül azok, akik hátralékban vannak (itt elsősorban a vurstli bérlőiről van szó), ahelyett, hogy törleszteni tudnának, a fővárossal szem­ben növelik tartozásaikat. A rossz idő­járásra való tekintettel azután a főváros sincs abban a helyzetben, hogy teljes szigorral járjon el az önhibájukon ki- vüli hátralékosokkal szemben. A HM laniiö sznen ott lángol a hazaszeretett pDnhOsdi tüze Wolff Károly a tanítók impozáns seregszemléjén kijelentette, hogy nemzeti egység jelszava alatt nem lehet régi intézmé- nyékét lerombolni! — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Tanügyi Bizottság tanévzáró pedagógiai munkássága után vacsorára gyűlt össze, melyen több mint ötszáz óvónő, tanitónő, tanár vett részt. Ott volt: Wolff Károly vezetése mellett a Keresz­tény Községi Párt egész vezérkara, Bednárz Róbert prelátus, Szendy Károly tanügyi tanácsnok, Petro- vácz Gyula, Verebéig Jenő, Miklós Ferenc dr. törvényhatósági bizott­sági tagok, Hauser Ignác dr. plé­bános, Jablonkay Géza, a Kereske­delmi Iskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége elnöke, Párkány Nor­bert, a Középiskolai Tanárok Nem­zeti Szövetsége elnöke, Drégely De^ zső, a Budapesti Polgári Iskolai Tanárok egyesülete elnöke, Öl- veczky Pál, a Budapesti Tanitótes- tület elnöke, Vándory Dezső, a gyógypedagógusok elnöke, Kosa Ferencné, az iskolanővér] intéz­mény vezetője és sokan mások. Bednárz Róbert prelátus elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy ezt a seregszemlét meg kellett tartani, hogy nyíltan szint vall­hassunk a keresztény nemzeti gon­dolat mellett. A gazdasági leromlás folytán a lelkek mélyén keserűség él ugyan, azonban ez eszmének dia­dalmas voltát mi sem bizonyltja jobban, hogy ma többen vagyunk, mint valaha, mit a mai impozáns összejövetel is igazol. A céltudatos, kitartó kemény munkának megvan az az eredménye, hogy a fővárosi tanító szivében ott lángol a haza- szeretet pünkösdi tüze. Ezzel a lán­goló lelkesedéssel áll táborba a fő­város keresztény tanügyi tisztikara az eszme szolgálatában és bizto­sítja Wolff Károlyt a törhetetlen hűségről, kik változatlan kitartás­sal követik a másfél évtized előtt kibontott zászlót, mely a szentist- váni Magyarország féltámadásához fog vezetni. A viharos tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó beszéd után Urbái- nyi C. József igazgató vázolta a Keresztény Tanügyi Bizottság ed­digi sikeres munkálkodását, mely­nek tengelye volt nemzeti integri­tásunk visszaállitása. Drégely De­zső polgári iskolai igazgató hitét tett a keresztény gondolat melletti hűséges ^ ragaszkodásról. Ölveczky Pál fővárosi elemi iskolai tanul­mányi felügyelő gondolatokban gazdag beszédben vázolta a magyar tanügyi tisztikar pedagógiai műkö­désének célkitűzéseit. A tetszéssel fogadott beszédek után tomboló ünneplés mellett ál­lott fel szólásra Wolff Károly: Midőn széttekint ezen a lelkes tanügyi gárdán, a szemekből fel­csillanó tűz az egész magyar taní­tóság lelkét tükrözi vissza, azért a fővárosi tanítóságon át az egész ország tanítóságához szól. Jól tud­ja, — úgymond — hogy a magyar tanítóság úgy a múltban, mint a je­lenben sokat áldozott a hazáért. Mindazonáltal ne lebegjen a sze­münk előtt soha az áldozat nagy­sága, hanem mindig az a tudat tü­zeljen bennünket, hogy ezáltal a főváros és az egész ország jövőjét teremtjük meg. Mindnyájan tudjuk, hogy a csonkaország gazdasági helyzete tarthatatlan, kulturális kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. A magyar nemzet eljutott te- herviselőképessógének úgy gazda­sági, mint kulturális téren a leg­végső határáig. Be kell látniok a világ sorsának intézőinek, hogy nem lesz addig Európában gazda­sági rend, kulturális haladás, mig nem tudják biztosítani a nyugodt munka utján a jövőt. — Meg kell tehát állapítani azt, hogy milyen utón lehet biztosítani az emberiség jogos erkölcsi és anyagi érdekeinek kielégítését. Vissza kell térni az egyedüli biztos bázishoz: az evangéliumi igazság talaján Krisztushoz. (Zajos tetszés.) —• Meg kell állapítani — folytatta beszédét Wolff Károly — hogy a főváros gazdasági helyzete jobb, mint a magyar államé. Azonban a gazdasági világkrizisben a főváros adófizető polgárai is eljutnak a te­herviselőképesség végső határához. Ha az bekövetkezik, akkor nem le­het biztosítani még a mai lefoko­zott kultürigényeket sem. Azt az utat kell követni, amely biztosítja a polgárság kulturális, gazdasági és jogos erkölcsi igényének kielé­gülését. A legékesebb dialektika is csődöt mond, ha a költségvetés ál­landóan negatívummal végződik. Szép szavakkal nem lehet biztosí­tani a kulturális haladást, azért hirdetem mindenütt a parlament­ben és törvényhatóságban, hogy az én politikám a magyar kenyérkér­dés politikája. (Taps.) Ez nem ön­cél, hanem nemzeti cél. Magyaror­szág legyen a magyaroké! Reá kell itt mutatnunk arra, hogy a nemzeti erőket mi is egyesíteni akarjuk, azonban nem engedjük, hogy nem­zeti egység jelszava alatt lerom­boljanak régi intézményeket. Tes­sék alkotó, építő munkát végezni. (Zajos éljenzés és taps.) Ebben a nagy világválságban a jövő szá­mára meg kell menteni a tanitó lelkét, hogy tudjon bízni, remélni és a hitet az ifjúságon át fenntar­1933 juuius 17f iííü— nim lurmi—tt wiiw(—ii tani. A feltámadás nevében kérve- kérem a hazafias magyar tanítósá­got, hogy hozzon meg minden ál­dozatot, mert csak igy remélhetjük Nagy Magyarország helyreállítá­sát. Ezen gondolat mellett el kell törpülnie minden egyéni gondnak, szenvedésnek, verejtéknek.' Ha eb­ben egységesek leszünk, akkor a jobb jövő nem késhet soká. Dia­dalmaskodni fog átütő erejével az integer keresztény Magyarország. A tomboló tetszéssel fogadott be­széd titán Szendy Károly tanügyi tanácsnok elismeréssel szólott a fővárosi ^ oktatókar hazafias mun­kásságáról, kik teljes odaadással becsületesen teljesítik kötelességü­ket,^ mint a fővárosi tanítóságnak vezére, reámutat az iskola további feladatának célkitűzésére és reméli, hogy a fővárosi tanügyi tisztikar követni fogja azon utón, amelyre néhai történelmi tanára vezette, hogy legyünk mindig hűségesek hazánkhoz, szép Magyarországhoz. A lelkes buzdítást hosszas éljenzés­sel és tapssal fogadták, mire a fő­város keresztény tanügyi tisztika­rának impozáns seregszemléje vé­get ért. The Nenchatel Asphalte Company Limited Budapesten fretfa : VI., Vilms» ntuir-M !L tm. Telefon : Automata 212-46. •V*r : VI. Viel-tt IS. sí. Telefon : Automata 914-68. Gyárt ét elmi Val de kövér»: mnsttxot. raffmált bitument, lelszifeteló aszfaltot. Készít : Trarersi természetes tömörített aszfaltútokat és öntött asz­faltból járdákat és kocsiutakat. Budapest ssékestSsáres szerződéses sillalkezéla. Szász Albert oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, SS., Margit-körut 43 Telefon : 51—4—06. Nyugtalanság a fekete fronton Egy év óta húzódik a döntés az uj kéményseprő-kerületek betöl­tése ügyében — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az elmúlt év nyarán látott napvilágot a kereskedelmi miniszter ismeretes ren­deleté, amelynek kapcsán a főváros huszszal szaporitotta a meglevő buda­pesti kéményseprő-kerületek számát. A kereskedelemügyi miniszter és a polgár- mester közös megbizása kapcsán Szente Miklós kerületi tanácsnok, mint a rang­ban legidősebb kerületi elöljáró első­fokon betöltötte a nyilvános pályázat kapcsán a húsz uj kerület vezetői állá­sát, és a polgármester másodfokon a döntést jóvá is hagyta. Még november havában azok a segé­dek, akik nem kaptak jogosítványt a fővárostól, felülvizsgálati kérelemmel támadták meg a főváros döntését. A közben óriási csomóvá duzzadt aktát a főváros még karácsony előtt felküldte a kereskedelemügyi miniszterhez, aki az ipartörvény értelmében harmadfokon és fellebbezhetetlenül van jogositva a kéményseprői kerületek betöltésére. Az éi’dekelt iparosság érthető nyug­talansággal várja a kereskedelemügyi minisztérium döntését, főleg azok nyug­talankodnak, akiknek immár két fokon is megvan a kerületük, és csak a ke­reskedelemügyi miniszter jóváhagyó pecsétje hiányzik, hogy éltük fogytáig mesteri minőségben űzhessék a kémény­seprő ipart. . Az érdekeltség nyugtalan­kodására annál is inkább ok van, mert olyan hirek vannak forgalomban, hogy a főváros két fóruma által elfogadott listán jelentős változásokat akar eszkö­zölni a miniszter. Állítólag arról van szó, hogy egyes vidéki öreg segédek javára történne változás a listán. A főváros közgazda- sági ügyosztálya több alkalommal meg­sürgette már a minisztériumban a vég­leges döntést, most még egyszer meg fogja sürgetni, mert érdeke a főváros­nak is, hogy a nyári szünet előtt be legyenek töltve az uj kerületek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom