Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-17 / 24. szám

XL évfolyam 24. szám Budapest, 1933 junius 17 XU BUDAPEST '•®® c" ' i ül i- ^£5 KQZÚA2JDASÁGI Előfizetési Arak> Egész évre ... * ............................30 pengő Fé l évre............................................ 15 pengő Eg yes szám ara t»0 fillér FELELŐS SZEKKESZ1Ő: D O B V ANDOR DR Hfi3SE£3QB3ffiK3£28EE Szerkesztőség és kladóhlvaíal: Budapest. IV.. Haas Ivor-ulca O. Telefon: 82-8-23. Postaiakarékp. chequeszömla 30013 Hároméves program a néöu dl Kerületi elöljáróság felállítására A lágymányosi kirendeltségeimég az ősz folyamán megszer­vezik, 1934-ben Zuglóra, 1935-ben Angyalföldre és a Hegy­vidékre kerül sor Harmóniái! A közigazgatási bizottság hétfői ülésén Csüléry András egy olyan meg állapit áist tett, amely jellemző erejével, lakónikus rövidségével a legpregnánsabb formáiban talál sza­vakat egy várospolitikai kórtünet megjelölésére. Azt mondotta Csil- léry, hogy közlekedési h a r m ó- ni át kíván: a mai kakofónia he­lyén azt az összhangzatot, amely lendületessé és élvezhetővé teszi a zenekar játékát. Amikor ezt a diag­nózist megcsinálta, bebizonyította a Keresztény Községi Párt érdemes alvezére, hogy jó diagnoszta, nem­csak orvosi hivatásában, de a köz­életben is, mert ennél találóbban nem is lehetett volna jellemezni azt az aggodalmas betegséget, amely­ben közlekedésügyünk évtizedek hosszú sora óta kínlódik. A medicinák, amelyekkel a poli­tikai doktorok ki akarták kúrálni a beteget, a legkedvezőbbek: megtet­tek mindent, amit a senyvedő sze- me-szája megkívánt. Beolvasztották a Beszkártba a fogaskerekűt, a sik­lót, az Akácfa-utcából dirigálják az autóbuszt, küszöbön a HÉV átvétele — mi kell még, hogy helyreálljon a beteg egészsége, friss vér keringjen a fáradt erekben, meggyorsuljon a közlekedés tempója? A válasz: har­mónia, harmónia, harmónia! Mi ma a helyzetf Az autóbusz épp olyan vadul konkurál a Besz- kárttal, mint az önállóság, azaz in­kább öncéluság aranjuezi szép nap­jaiban. A Beszkárt és a HÉV kö­zött az átszálló forgalom ma is olyan kezdetleges formában van meg, mint az 'ellenségeskedés leg­ádázabb idején. A Beszkártról a siklóra és a fogaskerekűre ma sincs átszálló jegy, noha a villamosvas- utak két legdeficitesebb alvállalatá­nak üresen szaladgáló kocsijait máról-holnapra be lehetne népesíte­ni az átszálló forgalom, rendszeresí­tésével. Az Andrássy-ut alatt dübö­rög a földalatti, holott ha a defici­tes földalattit bekapcsolnák az autóbuszforgalomba, megszűnne egy csapásra a Ferenc Józsefről elneve­zett vasútra való ráfizetés és az Andrássy-útról más utcákra lehet­ne terelni a száguldó deficitet: a kék autóbuszokat! A fővárost kör­nyező községek egymásközötti for­galmában a fővároson keresztül olyan olcsó a villamoson való uta­zás, mint sehol Európában, ám ami­kor Újpestről Pesterzsébetre 24 fil­lérért szállítják az utasokat, a Besz­kárt kénytelen életbeléptetni a kis- szakaszt, hogy a deficitet elkerülje! Fején találta a szöget a közigaz­gatási bizottság illusztris szónoka: harmónia kellene ide, semmi egyéb! Nem a páciensben, a doktorban vein a hiba, ciki a beteg testéhez operált uj tagokat nem tudja vérkeringési- leg egybe forrasztani. A törzsbe oj- tott uj ágak nem hasonulnak át az uj fához: élik a maguk régi életét, idegen test a testben, más fajta, amely uj törzsökébe olvadni nem tud, de nem is akar. A kakofónia egyre szörnyűbb, külön recseg a trombita, külön ordít a szakszofon, külön pereg a dob — hiányzik a karmester, akinek varázspálcája harmóniába hangolja össze a disz- szonáns instrumentumokat. Leg­főbb ideje, hogy ez a kháosz meg­szűnjön, a fővárosnak se pénze, se idege nincs arra, hogy különböző monopolizált közlekedési eszközei annyifelé szaladgáljanak, ahányan vannak. A közlekedés harmóniába olvadását várja epedve a főváros közönsége azoktól, akiknek kezében a marsallbot és a karmesteri pálca! — Az Uj Budapest tudósítójától. — A kultusztárca költségvetési vitá­jában tudvalévőén Petrovácz Gyula vetette fel azt az okos ideát, hogy az állami szinházak szubvencioná­lásának problémája megoldható oly módon, ha a főváros ezt az összeget nem szubvenció, hanem népszerű előadásokhoz való hozzájárulás cí­mén folyósitja a közoktatásügyi mi­nisztérium számára. Ennek az indít­ványnak gyakorlati alkalmazása volt azután a főváros törvényható­sági bizottságában elhangzott Gaár- féle javaslat, amelynek elfogadásá­val helyreállt a béke az Operaházat illetően a főváros és a kormány kö­zött. Ily körülmények között semmi akadálya nincs annak, hogy kapcso­latosan a belügyminisztérium költ­ségvetést jóváhagyó leiratának erre vonatkozó részével, ismét megindul­jon az akció a négy uj kerületi elöl­járóság felállítására. A Keresztény Községi Párt e tekintetben már réges-régen állást foglalt: Csüléry András és Petrovácz Gyula emeltek elsősorban szót a városháza összes illetékes fórumain amellett, hogy a főváros szegény perifériális lakos­— Az Uj Budapest tudósítójától. — Az érdekeltségek hosszú harca hozta létre az 1929: XVI. törvény­cikket, amely a gyógyfürdőkről és az üdülőhelyekről szól, külföldi mintára rendezvén ezt a közegész­ségügyi és idegenforgalmi szem­pontból annyira fontos problémát. Az 1929. XVI. t.-c. csak úgynevezett kerettörvény volt, mert Budapest gyógyfürdőit és a Balatont illetően a törvény a végrehajtási utasítás­nak tartotta fenn az intézkedés jo­gát. Közben megalakult a balatoni intézőbizottság, amely tudvalévőén a Balaton fürdőinek és üdülőhelyei­nek legfőbb intéző szerve jelenleg. Négy és fél esztendő azonban, ugy,- látszik, még mindig kevés volt ak- hoz, hogy a végrehajtási utasítás­nak Budapestre vonatkozó része is megjelenjen és elindítsa a főváros gyógyfürdőit a fejlődésnek és az előbbre jutásnak azon az utján, amelyet kitűnő gyógytényezőink méltán megérdemelnek. Az érdekeltségek sürgetésére nem­régiben vegyes bizottság vette tár­gyalás alá a készitendő végrehaj­tási utasítás fő irányelveit. A ve­gyes bizottság ankétján Scholtz ságának a legsürgősebben szüksége van a törvény által életrehivott uj közigazgatási kerületeknek vagy legalább is expozituráknak a fel­állítására. Erről a fontos kérdésről beszélgetést folytattunk Petrovácz Gyula országgyűlési képviselővel, a ke­reszténypárt kitűnő törvényható­sági tanács tagjával, aki a követ­kező nyilatkozatot tette az Uj Buda­pest munkatársának: — Azzal a közgyűlési határozat­tal, amely valóra váltotta a kép­viselőház költségvetési vitájában felvetett indítványomat, helyreállt­nak tekinthető a béke azon a fron­ton, amelyet a folyó évi költségve­tést illető azon indítványom, hogy az uj kerületi elöljáróságok felállítá­sával kapcsolatos költségek fedezé­sére töröljék a szociálpolitikai ügy­osztály költségvetéséből az Opera­ház szubvencionálálsára felvett ösz- szeget, annyira felkavart. Most már semmi akadálya nincs annak, hogy a sürgősség mérve szerint, tekintetbe véve természetesen a fő­város anyagi helyzetét is, sor ke­azon a főváros részéről megjelen­tek Huszár főpolgármester, Liber alpolgármester, Kovácsházy ta­nácsnok és Bánlaky központi für­dőigazgató. Résztvett az ankéten Homonnai Tivadar dr. országgyű­lési képviselő, mint az Országos Forrás és Fürdőügyi Bizottság el­nöke, Vámossy Zoltán dr. egyetemi tanár, az Országos Magyar Balne- ologiai Egyesület elnöke és Szvie- zsényi Zoltán dr. a Budapest Für­dőváros Egyesület elnöke.^ Az an- kéton mélyreható jelentőségű meg­állapítások történtek Budapest-für- dővárots kialakulását illetőleg és igy most már semmi akadálya nines annak, hogy a törvényerejű végrehajtási utasítás napvilágot lásson. Véglegesnek tekinthető tervezet szerint a főváros három fürdő-kerület­ből fog állani. Az első a Gellért-fürdő és kör­nyéke, második a Lukács-fürdő és környéke, a harmadik a Széchenyi- fürdő és környéke. Három üdülő-centrumot rüljön a később elöljáróságokká fejleszthető uj kerületi expoziturák felállítására. — Az uj kerületi expoziturák fel­állítását illetően kész programról számolhatok be az Új Budapestnek. Elsőnek a lágymányosi kirendelt­ség felállításáról lesz szó, még pe­dig abban a Verpeléti-utcai házban, amelyben most a Zichy-muzeum és egy iparrajziskola van elhelyezve. Ezt a házat meg szándékozik vásá­rolni a főváros és amint a Zichy- muzeum anyaga átköltözik a Ká­rolyi-palotába, igen csekély költ­séggel,, még okvetlenül a folyó év folyamán, felállítható lesz a későb­bi elöljáróságnak magvát képező lágymányosi kirendeltség. — A zuglói előljárósági kirendelt­ség felállításáról azonban már csak a jövő évi költségvetés során tu­dunk gondoskodni, a hegyvidéki és angyalföldi elöljáróságokról pedig 1935-ben. Arra vonatkozóan, hogy a kirendeltségek egyelőre az anya- elöljáróságok mely munkakörét ve­szik át, több ízben nyilatkoztak az illetékes tényezők, ezeket a jelen alkalommal feleslegeseknek tartom ismételni. állapítottak meg, ezek: Zugliget, a Hűvösvölgy és a Svábhegy. Az ér­tekezlet arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a fővároskörnyéki fürdőket (itt elsősorban a Római­fürdő és Csillaghegy kerülhet szóba) egyelőre nem kapcsolják be a létesítendő fővárosi szervezetbe. A törvénynek azon rendelkezé­sét, hogy a fürdő és üdülőhelyeken. gyógybizottság alakítandó, az ankét résztvevői Budapestet il­letően is szükségesnek tartották. Ennek az állandó szervnek lesz hi­vatása, hogy a fővárosi fürdők és a magánfürdők között az állandó kapcsolatot fenntartsa, és a^ közös cél érdekében szükséges intézkedé­seket megtegye. A gyógyhelyi bizottság elnöke a főpolgármester lesz és abban a főváros praedomináns szerepe máris biztosítva van. A gyógyhelyi bizottság fogja > a szükség-es tudományos balneológiái müveket kiadni, fedezi a fürdőkkel és forrásokkal kapcsolatos orvosi kutatások költségeit, — megfelelő^ prospektusokat ad ki, külföldi Mégis lesz kurkomisszió Budapesten Az útlevelei! megadóztatásával évente öt=hatszázezer pengőt fordíthat Budapest fürdőinek fejlesztésére a felállításra kerülő gyógyhelyi bizottság Kornél államtitkár elnökölt, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom